Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-21 / 164. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. E. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és k ö n y v o s z t á 1 y : Piaţa Unirii 9. rzím. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési «rak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, event* 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éve at® 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbőzettei több. I/VI. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM. VASÁRNAP 1935 JULIUS 2 1. @mmév nevezte a nagy nemzeti megújhodásban tün­döklő 1838-ik esztendőt az egyik unitárius történetiró, mert akkor jelent meg a főisko­lájukban iró ifjak zsebkönyve: a Remény. Egy hamar a közösségbe torkolt külön er­délyi magyar irodalmi áram egyik tutaj jelző lámpása volt ez Erdély újból termékeny a szellemi nagyságok szülésére. Indulnak az arcnyosrákosi Székely Sándorok, a Wesselé­nyi Miklósok, a Bölőni Farkas Sándorok, a Jósika Miklósok, a Kriza Jánosok, a Kemény Zsigmondok, a Gyulai Pdtok, a Brassói Sá­muelek. Csakugyan Remény, ami beteljese­dés, igazoRság lesz a végén. Mennyi emlék, mennyi gondolat, mennyi érzés, más szóval erdélyi eszme, erdélyi szellemiség, erdélyi lelkiség ébredezik jogosultan a lelkűnkben... Ne bogározzunk el azonban, bujdosva saját lelkűnkben ... A jelen most mindennél fon­tosabb: az élet vagy halál kérdése. Az unitá­rius följegyző ezt a mostani évet is bízvást nevezhetné őrömévnek, minden esetre az unitárius szellemiség örömévének. A ma­roknyi szegény felekezet, — de mint a bors, rrős —, ha nem is küld most óriásokat a magyar világba — ámbár nem tanácsos az ismeretlen lángészt megsérteni — mégis küldte a kitűnő szorgalom és a jó igyekezet vár derék munkását, aki szinte önmagán ti < menő feladatra tört: anyagi megoldásban sú­lyos, arányaiban pedig elképesztő áldozatra. Négy történeti és társadalmi mű vonult so­rompóink elé. A negyedik éppen most, em- lékszerü méretekkel anyagi terjedelemben és lárgyi mennyiség tekintetében valósággal el­képesztő kódexszerü nagyságban. A megható szorgalom rendkívüli hatalmával. Gál Kele­men dr., miután hosszú szerény tanári és busás érdemű igazgatói pályáján időt tudott lopni neveléstudományi és bölcseleti mun­kák megírására, most a nyugalom éveiben megírta a szivéheznőtt, az életét betöltő egyetlen drága iskolájának ,,a kolozsvári unitárius kollégium“-nak történetét. Két, majdnem foliansban... Itt meg kell állni. Itt a tisztelet és elismerés nemes hangjait kell keresni és elmondani. Hajadontfővel. Igen, két vaskos kötet, több mint ezer ol­dallal, pedig az iskola történetét 1568-tól . csak“ 1900-ig beszéli el, holott a negyedik épületben, a hatalmas palotában egy önbizó kor után a nagy történeti forgatag és sors­fordulat közepette ugyancsak sok meg írni való szállt aló még... De a XX-ik század első évével kezdődő negyedik iskolai kor­szak javarésze Gál Kelemen 25 éves igazga­tói működésén át jött, áradt, zudult, már pe­dig ilyen jeles, ilyen szorgalmas, ilyen tudós, lyen makacs, a szent túlzásokban tévelygő, ily igen igaz ember mindig szerény és le­mondó. Nem beszél a maga történetéről, nem irjn saját életrajzát. Pedig most a Nietsheu- nusok földagasztott hősei divatoznak: „Akik­nek mindig igazuk van, akik egyedül jelentik az országot és népet, akiknek az élete min­dennél fontosabb “. Két vaskos kötet és több ezer oldal a szerzetesi lelkesültség és a po­gány imádat szellemében a nyugdíjazottság idején, amikor „Beátus iile, qui procul ne- yoliis", ez becsületes teljesítménynek is, je­lentőségnek is, munkának is kivételes va­lami. Bár az iskola végzete köré a kolozs­vári tanügy más jelentőségeit, a kolozsvári reformáció vesződségeit, „a kolozsvári val­lás“ s az unitárius egyháztörténet, sőt az egész erdélyi egyházpolitika harcainak min­den fontosabb részletét fűzi, mégis többnek látszik a keleténél, fölösleges bőségnek, ter­méketlen gyüjtőszenvedélynek . . . De van idő, van mód, van érdek a szent túlzások, a lelkes kizárólagosságok, a szellemi nagyí­tások rokonszenvvé válására. Gál Kelemen­ben nemcsak a tudóst, de a szektáriónust, az erdélyit, az embert is meg kell tisztelni. Izzó, melegítő, világitó hőfok, törhetetlen erő és eréig a munka, a bizalom, a remény minő­sége címen. Mi több a „Remény“ szellemé­ben is. A mult néha már jövendő volt: az apák egyben a fiuk is. Nyolcvan ház égett le egy szilágy sági A fél falut elpusztította a tűzvész, amely három gyermek gondatlanságától keletkezett. — Szénné égtek a tűzet okozó gyermekek. — Felbecsülhetetlen a kár SIMLEUL-SILVANIEI. (Az Ellenzék tudó- sitójától.) Tegnap borzalmas tüzyész pusztí­totta el a Szilágyság egyik virágzó községét. A Tasnad és Simleul-Silvaniei között levő Cegbea községben pénteken délután tűz tá­madt s alig pár óra leforgása alatt a községnek három utcában levő 80 háza és gazdasági épületei állottak lángokban. A tűz az esti órákban bevilágította az egész járást és mintha lángba borult volna az egész égbolt, nappali fény árasztotta el a vidéket. Szekereken és gyalog siettek a köz­ség, k lakosai a végveszélyben lévő község I megmentésére. Nincsenek tiizoItó=eszközök A tűz a kora délutáni órákban keletkezett, amikor az egész lakosság a mezőkön tartóz­kodott és csak a gyerekek és öregasszonyok maradtak otthon. A községben nerp volt csak egy kis kézi tűzi fecskendő és a csendőrség sorra hívta fel segítségre a közeli közsé­geket, ahonnan nagynehezen még két kézi tűzi fecskendőt sikerült szerezni. Ezekkel próbáltak az elhatalmasodott tűzvésznek gátat vetni. A kísérlet hiábavaló volt. A házak egy­másután kigyulladtak, tüzet fogtak a kerí­tések és gazdasági épületek. A lángban álló utcákon az öregek és gyer­mekek őrjöngve rohantak össze-vissza. ( A segítség pedig nem érkezett. A három , kézi fecskendővel alig egy óra leforgása alatt a község összes kutjaiból kiszivattyúz­ták a vizet s azután az elemek szabad pré­dájává vált az egész község. Leégett a fél falu A tűz kitörésének időpontjában a megyé­ben óriási szélvihar uralkodott. A szél a szikrákat és zsarátnokokat pilla­natgyorsasággal röpítette a házakra. Mikor a isendőrség látta, hogy az elemekkel szemben tehetetlen, Zalaubói kért segítsé­get, katonai csapatokat és tűzoltókat. Szerencsétlenségére egyetlen teherautót sem találtak a városban és igy a 70 kilométernyire lévő égő község nem kapott idejében segítséget. A tűz még a teg­napi késő éjjeli órákban is teljes erővel pusztított. A község három utcája ham­vad el, a tűz tovább azért nem terjedhetett, mert a községet egy hatalmas árok szeli keresztül és az árkon túl nem röpültek a szikrák. A csendőrség felvilágosítása szerint nyolcvan ház és gazdasági épület hamvadt el. A kár felbecsülhetetlen, mert egyetlen épület sem volt biztosítva. A tüzet az ed­digi megállapítás szerint gyermekek gon­datlansága idézte elő. Szénné égtek a vigyázatlan gyer­mekek Suciu loan gazda gyermek« gyufával ját­szadoztak és eközben felgyújtottak egy szénaboglyát. A gyerekek, mikor a tüzet látták ijedtükben elrejtőztek a házban és a boglya füzétől a a ház is lángba borult. A gyermekek ijedtükben megdermedve lát­ták gondatlanságuk tragikus következmé­nyeit nem gondoltak a menekülésre és mindhár­man szénné égtek. A csendőri és polgári hatóságok ma reg­gel tüzvizsgálatot tartottak és a kárt hozzá­vetőlegesen 10 millió lejben állapították meg. Még egy szilágysági tűz Hasonló nagyarányú tűz pusztított csütör­tökön Sauca nevű szilágysági községben. Itt a község szélén 5500 kereszt buza, az egész lakosság gabonakészlete lett a tűz martalé­kává. Még nem derült ki, hogy mi idézte elő a tüzet, a lakosság a legnagyobb nyomornak néz elébe, mert az elégett gabonából 26—28 * vagon gabonát reméltek kicsépelni. Elsmozdltotóálk állásából a panamádé remdőrchestori C 111 A szenátus alelraölse egyetlen haraié senra hajlandó visszaadni a kiijjárásérá kapod ötmillióból. — Sasiyos vádak a bank- kormányzó ellen. — Börfönőr volt az egyik fekete valutás BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A „fekete transfer“ ügyében a vizsgálóbiró az éj folyamán fontos tanácskozásokat folyta­tott az állambiztonsági hivatal vezetőivel Bucuresti-ben. Ezek a tanácskozások a bel­ga átutalástól teljesen különálló egyéb gyanús átutalási ügyekre vonatkozik, melyek a belga szö­vőgyárak százmilliós romániai követelése körül kipattant panamához sok tekintet­ben hasonlítanak. Az utóbbi napok nyomozásának eredményét egyelőre „bizalmas“ jellegűnek tekintik és nem hozták még nyilvánosságra. Az ügyész­ségen a károsult cégek részéről újabb fel­jelentésekre várnak, ezek azonban most arra igyekeznek, hogy hallgatás fejében vissza­kapják a kijáróknak adott millióikat. Való­ságos tűzvész tombol most a Bucuresti-i „fekete tőzsde“ soraiban. Elmozdították Calatorescu rendőr- chestort A panama legújabb szenzációja, hogy Calatorescu ezredes, Bucuresti-i I. kerületi rendőrchestort tegnap elmozdították állá­sától. Az elmozdított rendőrohestor uj, egészen l«U&téktei*n beosztásit kapott a prefek tú­rán, hol nyugtalanul várja a vizsgálóbiró döntését személyére vonatkozóan. A lapok értesülése szerint Calatorescu ezredes hely­zete tegnap nagy mértékben súlyosbodott. Kiderült ugyanis, hogy a rendőrchestor nem csak a belgák ügyében dolgozott, de résztvett a svédek átutalási ügyében is, akikkel szemben szintén garantálta a fe­kete valutások által vállalt utalás pontos és kifogástalan keresztülvitelét. A svédek feljelentése szerint enélkül nem kerülhetett volna sor arra, hogy 1 millió 300 ezer lejt adjanak a csalóknak. Az ügy­ben az „SKiF“ és „Ericsson“ svéd cégek vannak érdekelve, melyek svéd korona és angol font követeléseiket akarták Romániá­ból átutaltatni s erre nézve hamis átutalási engedélyt kaptak Vasilescutól, aki velük szemben is a Banca Naţionala „inspektorá­nak“ szerepét játszotta. A vizsgálat során kiderült, hogy Calatorescu ezredes is házat vett magának s feleségének nevére íratta. Most azt kutat­ják, ki fizette ki a 636 ezer lej vételárat? Gr. Dimitrescu bankkormányzó szerepe Az ellenzéki lapok az átutalási panamák­kal kapcsolatban éles támadásokat intéznek Gr. Dimitrescu bankkermányzó ellen, akit felszólítottak, hogy az összes átutalási ügyeket hozza nyilvá­nosságra és igy adjon módot arra, hogy a sajtó és közvélemény ellenőrizhesse a Banca Naţio­nala könyveiben szereplő adatokat. A Drep­tatea — a nemzeti-parasztpárt hivatalosa — azt irja, hogy sohasem fordult meg annyi kijáró a jegybankban, mint amióta Gr. Di- mitrescut nevezték ki kormányzónak. Ezek közé a kijárók közé tartoztak Paul Nacht csődbe jutott kereskedő és Vasilescu, aki börtönőr volt néhány évvel előbb Văeă- resti-ben. Mit mond a szenátus alelnöke? A lapok hasábokat szentelnek Toni Iliescu szenátor tevékenységének s a szenátus al­elnöke szükségesnek látta, hogy terjedel­mes nyilt-levélben hozza védekezését a közönség tudomására. Kijelenti, hogy a felvett ötmillióból egyetlen bánit sem ad visz- sza a károsultaknak, miután ügyvédi minőségben járt el s kifo­gástalan ügyvédi meghatalmazást kapott erre vonatkozóan. .....-.—wf.»rragaa«5B»uu. —. -----­ELUTASÍTOTTAK DR. pelle kétmil­liós KÁRTÉRÍTÉSI KÖVETELÉSÉT. Ora- deáról jelentik: Pár nappal ezelőtt súlyos baleset érte dr. Pelle János ügyvédet. Az ügyvéd a síkos járda következtében a villa­mos alá bukott, amely egyik karját levágta. Az ügyvéd kétmillió lej kártérítést kért az interimar bizottságtól, mert a baleset önhi­báján kivül a város hibájából következett be. Az időközi bizottság tegnap tárgyalta Pelle keresetét és azt visszautasította. Pelle kártérítési igényével a bírósághoz fog for­dulni.

Next

/
Thumbnails
Contents