Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-21 / 164. szám
2 BLLfíNZfí JT 79 3 li fnt\ hm 2 1. A hét világpolitikája Választani kell az európai és afrikai béke között MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ A<!Áhr»iu)k, kiat'vlári jegyek. I ró. Kérdés. KÖ/.lgM7gutiis. Utazások. UNIVERSUL: Többen keresnek fel azzal ! kérdéssel bennünket, mi les/ i/ Miauimul s. Imht'u lenn,illő .won követelések sorsú, .iu Iveket nem |egve/nek 1«' a most kihocsá- lott második bi'lsö kölcsön ,,B ' részletére? 1 t főleg adóhonokkal rendelkező tisztvixe- >k és nyugdíjasok kérdik tölünk Illetékes helyi öl I kövelke/i'í felvilágosítást nyertük I no né ve Amint ez az aláírási telin vasból is kitűnik. nines kotele/n jellege a kölcsön- , -vzesnek azokkal szemben, akik abban lel vannak sorolva s igv elvi szempontból nem vesztheti el senkt sem a/ állammal szemben fennálló követelését amiatt, mert nem vett részt a jegyzésben. \ hitelezők tehát két ut közölt választhatnak Az egyik a belső kői - esonpapir, amely mindig figyelembe lesz \eve az. állami költségvetésekben, a másik pedig egy bizonytalan s rendezetlen helyzet, mely addig fog tartani, míg az állam pénz- ligvi és fizetési lehetőségei meg nem javulnak. /ORILE: Tizenhét év óta egymást érik a konferenciák, vizitek, információszerzések, ami bizonytalanság érzését kelti az emberekben. Igaz, hogy igy csinálták a külpolitikát a világ teremtése óta, de a mai események túlhaladják már a szokásos mértéket s végül is minden ország saját erejére vau utalva. Ez az. erő nemcsak katonai halaimat jelent. Nemcsak a puska ad erőt, de a lélek is, mely áldozatra kész a nép érdekében. Amikor az állampolgárok elégedettek, midőn n kormányon becsületes politikusok ülnek, akkor erősödik meg a polgári érzés és összetartás az országban ADEVEBUbc Tă tă résen minden alkalommal hangoztatja, hogy erősnek érzi magát. Azt mondja, oly erős, hogy még egy vihar sem képes kidönteni. Mégis, bizonyos események ennek ellenkezőjét bizonyítják. Mindenekelőtt fél a független újságoktól. A hivatalos lap (Monitorul Oficiali máig sem közölhette a parlamentben ezelőtt három hónappal elhangzott szavakat. A kormány nem akarja, hogy a világban bizonyos kijelentésekről tudjanak. El akarja ezeket takarni a cenzúrával, mely nem dolgozik kellően. Amit például Cluj-on Írnak, azt nem lehet olvasni Bucuresti-ben. Ami természetesnek és megirhatónak látszik Bucuresti- ben, az veszélyes dolog egyes tartományokban. Az egyik újságban megengedik, a másikban áthúzzák ugyanazokat a híreket. Sokat szenved a sajtó emiatt Sokszor megtörtént bogy olyan hirt nem irhattunk meg, mely ugyanakkor valamelyik másik lapban jelent meg. Mivel lehet ezt megindokolni? Azt hiszi a kormány, mindent el lehet intézni az ilyesmivel? Csalódni fog. Ezt már megtanulhatta volna abból, ami a múltban történt, midőn ez a kérdés felvetődött. DREPTATEA: A képviselőház közigazgatási bizottsága — melynek működéséről alig tudunk valamit — azt adja hirül, hogy a közigazgatási törvény tervezetére vonatkozó munkálatokat befejezte. Ez a munka felesleges volt. A kormánynak nincs abhoz elég tekintélye, hogy uj közigazgatási törvényt adjon az országnak. A liberálisok érvényes közigazgatási törvényt találtak akkor, midőn uralomra kerültek, ezt azonban az első percben megsértették, midőn feloszlatták a választott tanácsokat. Aztán törvényt hoztak, melyben ezt a parlament jóváhagyta s előírta, hogy uj választásokat kell lefolytatni. Ezt a törvényt sem tartották be. Csupán ott tartottak választásokat, ahol arra vártak, hogy győzni fognak. Minden visszaélés dacára itt sem sikerült keresztülvinni számításaikat. miután egymásután vesztették el a küzdelmet. így aztán meghagyták a kinevezett liberális interimar bizottságokat, minek az a következménye, hogy ma valóságos káosz uralkodik a közigazgatásban. A liberális párt ellenzékbe készül menni, a megyei, városi, községi pénztárak az utolsó fillérig ki vannak használva, mert erőt kell gyűjteni az ellenzéki sorsra. S éppen most tették közzé, hogy befejezték az uj közigazgatási törvény előkészítésének munkáját. Legyenek nyugodtak. Nem érik el az őszi parlamenti ülésszakot. Ez év őszén sor kerül a leszámolásra. ARGUS: Nincs exportunk. A külkereskedelmi mérleg kifizetési oldala deficittel zárul s ezért sok veszély fenyegel bennünket. Ennek dacára is épp úgy folynak a külföldi utazások, mint a legjobb időkben. Ennek káros voltáról bárki meggyőződhet. Nézzük meg, mi történik ugyanakkor idegenben. A görög közoktatásügyi miniszter azzal kért engedelmet Párisban, hogy nem mehet el a görög pavilion megnyitására, mert az államnak nincs pénze erre. Nálunk komoly ok nélkül is sor kerül utazásokra. Úgyszólván havonként delegációkat küldünk kereskedelmi egyezmények megkötésére. Nem lelletne ezt a pénzt megtakarítani? FÉRFISZABÓK! Divatlap szükségle» tűket legolcsóbban, nagy választék mellett az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Plata Unirii, szerezhetik be S Mikor az év elején Franciaország és Olaszország között a megegyezés létrejött, gyakran lehetett olvasni az. európai sajtóban, hogy 19,'lő a döntések éve lesz. A jóslás nem egészen bizonyult alaptalannak Az olasz — francia közeledés, mely kétségtelenül előfeltétele volt Olaszország abessziniai politikájának és a többi ezzel kapcsolatos külpolitikai események valóban döntések felé visznek. bár nem lehet arról beszélni, hogy akármilyen irányban is végleges döntések előtt állunk. Közben, mint állandó izgató anyag működik a háttérben a gazdasági válság, melyben joggal kereshetjük külpolitikai nehézségeknek is egyik föokát. A világnak majdnem mindenik állama pénzügyi nehézségekkel küzd s ha egyik-másik, mint pillanatnyilag Anglia, rövid időre megnyugváshoz is jut, szintén nem bizonyos abban, hogy rövid időn belül nem kerül e megint bele a válság hullámaiba. \ gazdaságilag szilárdan megalapozott Franciaország legjobb példa erre. Ebben a pillanatban a pénzügyi szilárdságára hosszú időn át joggal büszke francia kormány folytat heroikus küzdelmet a fináncilális nehézségek ellen. A küzdelem minden valószínűség szerint sikerrel is fog járni, mert Franciaország elpusztíthatatlan ruganyosságot tanúsít belpolitikai válságokkal szemben, amire példa a különösen veszedelmesnek jelzett julius 14-i nemzeti ünnep lezajlása is, amely újra csak azt bizonyította he, hogy a francia köztársaságnak határozott baloldali többsége van. \z erősen nacionalista hajlamú Párisban is ötszázezer embert hozott demonstrációképen össze a baloldali népblokk a jobboldali tüzkeresz- tesek alig huszonötezer emberével szemben. A Sinaia i tanácskozások Az utolsó idők külpolitikai eseményeinek előterében változatlanul a fenyegető ahesz- sziniai háború áll. Emellett azonban Pál jugoszláv régensherceg Sinaia-i látogatása és Sir Samuel Hoare angol külügyminiszter nagy külpolitikai beszéde is felfigyelésre késztette a külpolitikai események iránt erősen érdeklődő közvéleményt. A Sinaia-i tanácskozás. melyet olyan hírek előztek meg, hogy Jugoszlávia azt uj külpolitikai orientáció érvényesülésére akarja fölhasználni, végeredményben a kisantant és a Balkán-paktum eddigi külpolitikájának megerősödéséhez vezetett. Különösen Titulescu külügyminiszter cáfolta erélyesen az uj orientációról elterjedt híreket. A cáfolatnak hitelt is adnak az európai sajtóban, bár továbbra is fenntartják, hogy Jugoszláviában Jeftics bukásával volt valamelyes megmozdulás más irányban is. Különösen a Franciaország által irányított újabb olaszbarát és oroszbarát politika ellen emelt e hírek szerint kifogást Belgrád. Az oroszbarát politikának legélesebb ellenfelei Zsifkovics hadügyminiszter és Purics, a külügyminisztérium állandó vezetője, akik hir szerint nagyban hozzá is járultak Jeftics megbuktatásához. Joggal lehetett tehát feltételezni, hogy az ilyen alapon megalakult Sztojadinovics-kormány külpolitikai orientációja is ehhez a helyzethez alkalmazkodik. Viszont Románia külpolitikáját szilárdan vezeti franciabarát irányban Titulescu, aki párisi és londoni látogatásai után természetesen szintén itthon termett, hogy a Pál régensherceg látogatásával kapcsolatos tanácskozásokban résztvegyen. Közben elhangzott az angol külügyminiszter nagy beszéde is, amely a német—angol flottamegegyezés alkalmából feltételezett újabb angol külpolitikai orientáció helyett visszairányitotta a brit hajó kormányrúdját a régi fronciabarát politika felé. Amint egy nagy német lap a beszéd után megállapította, ,,egyáltalán nincs szó arról, hogy John Bull válópert akarna indítani Marianne ellen és hogy Germániával akarna közelebbi kapcsolatba lépni. Tisztán csak arról lehet beszélni, hogy John Bull, mint házastárs, valamivel erősebben akarja érvényesíteni akaratát, mint eddig“. Ennek a helyzetnek kétségtelenül meg lehetett a hatása az ugyanabban az időben lefolyó Sinaia-i tanácskozásokra is, melyek, mint már említettük, az eddigi kisantant és Balkán-szövetségi politika megerősitéséhez vezettek. Erre vall Kondylisz görög hadügyminiszter látogatása is Belgrádban mindjárt a Sinaia-i értekezlet után és erre vall az is, hogy a görög külpolitika vezetését megint Maximosz volt külügyminiszter vette újra át, akinek főrésze volt annakidején a Balkán-szövetség megteremtésében. Az abessziniai háború Az abessziniai háború veszedelme napról- napra fenyegetőbbé válik. Itt-ott még felmerül valami enyhe remény, hogy Franciaor- 1 szag és Anglia kényszerítik az abessziniai császárt az olasz, protektorátus elismerésére. Ez azonban részint Abesszínia érthető ellenállása miatt, részint azért, mert az. olaszok is láthatólag keresik a katonai megoldást, nem sok eredménnyel kecsegtet. Abesszínia minden kiivet megmozgat, hogy a fennálló nemzetközi megállapodások alapján segítséget találjon az olasz törekvésekkel szemben. Mint népszövetségi tag, a Népszövetség fél- remagyarázhatallan alapszabályaira hivatkozik, melyeknek védelmet kellene nyújtani az ellen, hogy bármelyik népszövetségi állam megtámadhassa a másikat és hivatkozik a Kellogg-paktumra is, melyben a szóba- jövö nagyhatalmak erkölcsi kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nemzetek közötti viszályban a háborús megoldásokat ezután kizárják A Kellog-paktum, melyet Anglia, Franciaország, az Egyesült-Államok, Olaszország, Németország, Japán, Belgium, Lengyelország és Csehszlovákia hét év előtt irtuk alá, a népszövetségi fenntartásokkal szemben minden fenntartás nélkül elveti a háborús megoldást. ,,ltt az idő — mondja a paktum bevezetése — hogy az államok nyíltan lemondjanak a háborúról, mint nemzeti politikájuk eszközéről. Ezután csak békés módszerekkel szabad megoldani a nemzetközi vitákat, bármilyen jellegűek is legyenek azok“. Abesszínia ezen az alapon az Egyesült-Államok kormányához, mint a Kel- logg-paktum kezdeményezőjéhez fordult. Washingtonból azonban visszautasító választ kapott. Valószínűleg ugyanilyen visszautasító válasz lesz az osztályrésze Genfben is, ha formális panasszal fordul a Népszövetséghez a már közvetlenül fenyegető olasz támadás ellen. Ebben az esethen alighanem érvényesíteni fogják ellene a nem egészen jogosulatlan érvet, hogy belépésekor vállalt kötelezettségei ellenére még mindig életben tartja a rabszolgaság intézményét, sőt, hogy a keleti rabszolgakereskedelem központja még mindig Abesszíniában van. Ezen a téren súlyos érveket hozhatnak fel Abesszínia ellen nemcsak Olaszország, hanem Anglia és Franciaország is. Francia gyarmatterüle- ten csak pár hónap előtt öltek meg abesz- szin rabszolgavadászok egy tisztet és több közkatonát. Angliában Sir John Simon volt külügyminiszter neje, Kathleen Simon állapította meg a rabszolgaságról nemrég Írott könyvében, hogy Abesszíniában még mindig legalább kétmillió rabszolga van és angol tiszteknek ugyancsak nemrégi jelentése szerint Addis Abebaban több a rabszolga, mint a szabad ember. Abesszínia népe tehát végeredményben nem járna rosszul az olasz protektorátussal, mely kétségtelenül több szabadságot, gazdasági jólétet és rendet ho*- na számára. Viszont a Népszövetség, mely Abesszíniát, úgy ahogy van, tagjai közé vette be, önmagát tagadná meg, ha egyszerűen belenyugodna abba, hogy egyik ' tagállam bármilyen jogeimen leigázza a másikat. Anglia és az abessziniai válság Az Abesszinia-ellenes olasz politika a nagyhatalmak közül elsősorban Angliát érinti súlyosan. Részint azért, mert Abesszínia fekvésénél fogva igen fontos pont a brit világbirodalom szervezetére nézve, részint, mert a fenyegető olasz—abessziniai háború azokat a nemzetközi intézményeket és kapcsolatokat ingathatja meg alapjukban, amelyek az angol külpolitika részére annyira szükséges békés egyensúly fenntartásában legnagyobb szerepet játszák. Abesszínia bástyaszerüen nyomul előre az Egyiptomtól Cap-földig terjedő angol birtokok vonalába, ezeknek legveszélyesebb pontján. Ezenkívül Abessziniából indulnak ki a Nilus forrásai is és a Nilus vizbőségétől függ köztudomás szerint Szudán és Egyiptom jóléte. Egyiptom és a Vörös-tenger melléke viszont az angol birodalom tengeri közlekedési utjai nak legfontosabb csomópontját képezik. Más imperialista nagyhatalom elhelyezkedé se ezen a vidéken határozott veszedelmei jelenthet a/, angol világbirodalom jövőjére nézve. Anglia a Földközi-tenger keleti rru- dencéjétől a Szuezi-csatorna és a Vörös-tengeren át egész sor .szénállomást tart arra készen, hogy szükség esetén hajóhada számára ezeket meg is erősítse. Ilii szerint több ilyen szénállomás megerősítése a Vörös-tengeren már folyamatban is van. Kizárólag angol kézben van a Szuezi csatorna is, mellyel kapcsolatban lapokban felvetődött az. a lehetőség, hogy Anglia háború esetén esetleg el is zárhatja. Erre azonban az angoloknak nincsen joga, mert az. összes fennálló nemzetközi megállapodások szerint Szuezt háború esetén sem szabad elzárni. Nemzetközi szerződések megszegésére azonban mindig akad lehetőség. Amint a párisi Ternps gúnyosan irja: szükség esetén semmi sem akadályozhatja rneg azt, hogy megfelelő pillanatban valamilyen teherhajó a csatorna legfontosabb [rontján hajótörést szenvedjen és esetleg betekre vagy hónapokra zárja el az egész közlekedést. Ebben az esetben az olasz katonai utánpótlásnak meg kellene kerülnie egész Afrikát, hogy a hadszíntérhez jusson. Nem valószínű azonban, hogy ilyesmire kerüljön a sor, mert az angol külpolitika távol áll áttéri, hogy végelegesen el akarja rontani a viszonyát Olaszországgal. A két hatalomnak különböző okokból állandóan szüksége van egymásra és az olasz egység megalakulása óla szinte tradicionális barátság kötötte össze Londont Rómával. Inkább csak arról lehet szó, hogy Anglia háborús megoldás esetén Is teljes erővel igyekszik majd biztosítani egyrészt Abesszínia érdekelt, másrészt pedig azt, hogy a Népszövet- I ség, ha megtépázva is, de valamiképen olyan épségben kerüljön ki ebből a megpróbáltatásbéri, hogy későbbi célok számára újra talpraállhasson. Ezért látszik teljesen valószínűtlennek, hogy Olaszország népszövetségi kilépésének lehetőségét kockáztassa az angol külpolitika. Inkább elejti érdekeinek lehető megvédése mellett Abesszíniát, melyhez csak érdekkapcsolatok, nem érzelmi kapcsolatok fűzik. A helyzet ugyanis egyelőre az, — ezt Londonban is tisztán látják — hogy választani kell az afrikai és európai béke között s ennek a választásnak eredménye nem lehet kétséges. __s SZOMBAT—VASÁRNAP: C.4PIT0L-M0ZGÓ: Nagv premier! BOR . . . DAL... SZERELEM!... Bájos bécsi operett. Főszerepben: Gretl Theimer, Ivan Petrovich. Ny'ári helyár: Lei 20. EDISON: I. KIXORASIETTE — kabaré, közreműködik Tompa Béla, Tompa László, Pap Nusi, Halmágyi Harry. Tréfák, táncok, Sajó és Hacsek, etc. II. ŐFENSÉGE TITKÁRA. MUNKÁS-MOZGÓ: Rövid nyári szünet. OPERA-MOZGÓ: Premier! A S ZTAM BULI KÉMNŐ. Izgalmas kémdráma pazar kiállítással és eredeti felvételekkel. Főszerepben: Mirna Loy, Georg Brerrt. Lionel Atwill. ROYAL: Románul beszélő bohózat, mely Bucuresti-ben két hónapig futott: BING- BANG. Fősz. Stroe és Vasilache, kik film után személyesen is fellépnek. — Utoljára. Vasárnap délelőtt 11-kor matiné STAN és BRAN mint szárazdadák. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Közkívánatra: CSIBL 'Gaál Franciska, Hermann Thiemig. II. REVÁNS. Izgalmas detektivtörténet. Főszerepben: Ronald Colman, Warner Oland. Előtte: Silly Simphonie. Jön: VÍG ÖZVEGY. Előadások 3, 6. 9-kor. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: CSIBí, Gaál Franciskával. Minden jegy 7 lej. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. kisebbségi és emberi jogok előnareosx, LÁTOGASSA MEG A HARMADIK SIBIU1 (NAGYSZEBENI) ORSZÁGOS MINTAVÁSART julius 20-tól augusztus 11-ig. Az ország összes termékeinek kiállítása. Elsőrangú szállodák és vendéglők. 50 százalékos engedmény a C. F. R. összes vonalain.
