Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-20 / 163. szám

EL Lwvrnw 1935 I u 11 u § 29. \ ReKirnutui Nőiíövetséj gyermek-délutáni«. A RrK»rm*ni\ Nöcrörcts^g Tjvirnaţ', ji-én dH. uun a «'»nakoi n«gy*.-ábá»u vidám gyermek-dél­utánt rend,-.- a <-Na!a Victoriei <>’ szánni kerthe- A rendezőség gondoskodott «rról, hogy a r< mrkck If '«• jthctcclcnül kedves délután einlé. ve távozzanak inaid Fagylalt, h«boskávé és fi­nom tórák fogják av ötletes műsort még kellé- ■ zsebbé tenné Bi/sj M.rrilu prológja, Deák Ju- s I, Kovács Ildikó, Kovács Botka táncszámai, babakocsikor/ó, tirvderversenv. amerikai posta, s/.i verii ■ !á' .ti, stb kacagtatja majd a gyermekeket, akik lv :on\ára boldog örömmel ve-znek rém a iinukra rendezett mulatságokban. A Református No-vós etség szeretettel hívja meg ezúton is összes tagja c- a Nös/üvnség minden barátját és kéri, tegse kedvesebbe a gyermekdélutánt azzal, hogy edio.-z oda a kisgyermekeket. A gyermek-délután, ra beléptidij nincsen. AKINEK A S7.1 VMÜKÖDf.SF RFNDETLEN. ugv'szintén az, ak nél j vérnyomás emlkedésének tünetei mutatkoznak, úgy érhet cl erőlködés nél- mrglelei könnvü székelést, ha reggel éhgyo- •torra cgv k:< pohár természetes „FERENC JÓZSEF" keserű vizet iszik. Megjelent a „Kertga. daság“ uj száma. Az általá­nos- érdeklődést felkeltő „Kertgazdaság" c. folyó­irat Iu 11us! száma ezúttal is gazdag tartalommal, : oldalon jelent meg. A lap vezetőhelyen foglal­kozik a kisebbség: egyházak vezetőinek példamu- tatásava! a gyümölcstermelés terén. A kitünően szerkesztett folyóirat, egészen speciális, erdélyi vo. : atkozisu kertgazda .igi kérdésekkel foglalkozik. — Így közli a Kertészek Egyesülete Erdély részi f :.>k|i gyűlésének határozatit. A gyümölcsöskert, virág- és konyhakertészet, szöllészet, gyógynövény, növény védelem, baromfiudvar, méhészet, műszak- haladás c. rovatai, valamint a háztartás, tanács­adó, szerkesztési üzenet és kiadóh vata! postája is sok érdekes tudnivalót cár az olvasó elé, melyeket a julius—augusztus hónapokban tenniök kell a kertgazdaságban. A lap megrendelhető a Kertgaz- cia..íg kiadóhivatalánál, Cluj. Str. Vacarcscu No. 3/a. Megjelent az unit. teol. akadémia értesítője. A helybe! unitárius teo'ógia akadémia ezévi értesi. tője Vári Albert szerkesztésében most jelent meg. Az értesítő Varga Béla tanulmánya cs Vári Albert szakközleményei után a mult tanév történetét fog­lalja össze, amelyből kiderül, hogy a szépmultu intézmény a lefolyt iskolai tanévben s kitünően tedjesitete fontos hivacüsát. A további részek az akadémia elöljáróságának tamri karinak tevé­kenységéről; az előadott tananyagról, az ifjúsági önképzőkör müködé-rérőh az ifjúságnak juttatott segélyezésekről számolnak be, végül pedig a jövő tanévi pályázati hirdetéseket és a felvételhez szük­séges tudnivalókat tartalmazzák. LEGÚJABB SPOHTIHEK A HAGGIBBOR VIZIPÓLÓ ÉS USZÓCSA- PATA VASÁRNAP Baia-Mare-n a Phönix versenyén indul. HIVATALOS RÉSZ A labdarugó alkerület közleményei 1. A vasárnapi program a következő: D. u. 2 órakor KAC—Avram Jancu ifjúsági bajnoki, 4 órakor KMSC—GFR B. kupamér­kőzés, 6 órakor U—Remania ligamérkőzés. 2. Mérkőzésigazolás. A CFR—Avram Jan­cu kupamérkőzés 2 ponttal és 4:3 gólarány- nyal a CFR javára. 3. Kovács István Oradea-i lakos a RAG. 328-ik meg 286, 288, 289 pontjai alapján két évi felfüggesztéssel és ugyanennyi időre az ország összes pályáiról való kitiltással biintettetik. Cluj, 1935 julius 18-án. Ing. Pitea sk. elnök. Dr. J. Ciurel sk. titkár. A biróbizottság közleményei 1. A saját kérésükre szabadság engedélyez­tetik az alábbi bíróknak: P. Huneade julius 18-tól augusztus 18-ig, Rat Vasile julius 21-től agugusztus 15-ig. 2. A vasárnapi mérkőzésekre a következő birók küldetnek ki: D. u. 2 órakor KAC—Avram Jancu ifjú­sági bajnoki, biró Rat Vasile, határbirók Roman Joan és dr. Boldur Emil. D. íj. 4 órakor KMSC—CFR B. kupamér­kőzés, birók Gh. Giurgiu, határbirók Gogan Emil és Vancea Canis. D. u. 6 órakor U—Romania ligamérkőzés, Eiatárbirók Man Károly és dr. J. Pesecan. Cluj, 1935 julius 18-án. P. Huneade sk. Dr. J. G. Bossu sk. elnök. titkár. Petőfi összes költeményei könyvnapi kiadásban 53 tejért ízléses kötésben, 430 oldalon. Egész vászonkötésben, jobb papíron 106 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azon­nal szállítjuk. Karhatalommal akadályozz® meg a francia kormány a köz­tisztviselők tiltakozó gyűlését PÁfílS (.4: ellenzék távirata) Ma ehfirrndii válságos napja uan a francia főváros­nak .4 rendkívüli pénzügyi szabályozónak miatt a köztisztviselők szövet söge ma, péntek délutánra nagy népggidést hivott össze, amely az Opera-téren lesz. A felhívás agy szól, hagy a fizetések leszállítása elleni tiltakozást megrendezik a gyűlés-tilalom ellenére is A helyzetet súlyosbít ja, hogy a szélsőséges jobboldali alakulatok sorában is hajlandóság mutatkozik a zavar szitására. A kormány nyilván oly erővel szálíja meg a: Opera-teret, hogy a gyűlést nem tarthatják meg, yvagy pedig valami zárt helyen ad engedélyt, de a rendet föltétlenül biztosítja. Természetesen nagyarányú karhatalmi intézkedések tör­téntek. Mi igaz a professzor tragédiájából? Éleiben van a helybeli egyetem matematikai tanára f Bevonták a gyászlobogói az egyetem homlokzatáról. — Lehet hogy öngyilkossági kísérlet sem történt CLUJ. (Az Ellenzék tudósilójától.) Tegnap délelőtt kitűzték a gyászlobogót az. egyetem nyári álmában szunnyadó épületére. Csak­nem ezzel egyidejűleg a városban is elter­jedt a bír, hogy Anghehita Teodor, egyetemi tanár, az Eu- rópaszerte ismert matematikus eldobta ma­gától az életet. Az öngyilkosság hire érthető megdöbbe­nést keltett barátai és a tanítványok között, bár mindenki tisztában volt azzal, hogy az utóbbi időben a kitűnő professzor idegeit erősen igénybevette a: a fáradtságos tudomá­nyos munka, amelyet magányában folytatott. A kitűnő egyetemi tanár tragédiája ez év januárjában kezdődött meg, amikor súlyos náthalázba esett. A kór az amugyis legyen­gített szervezetét még jobban megtámadta és ennek következtében veszedelmes idegbajt kapott. Állandóan halálfélelmek gyötörték és időnként az üldözési mánia jelei mutat­koztak rajta. A professzor állapota nagy nyugtalanságot keltett barátai között, akik azonnal értesítették Bueurestibe lakó tiszti­orvos unokaöecsét. Az. unokaöcs ekkor el­jött. magával vitte és gondos kezelésben ré­szesítette. Bucurestiböl mintegy két héttel ezelőtt a professzor a Targu-Jiul-i fürdőbe utazott, remélve, hogy a: ottani ózondus levegőben siker- rülni fog visszaszereznie egészségét. .4 teg­napi hírek szerint ott lett öngyilkos. Mára aztán szenzációs fordulat állott be ebben az ügyben. Az egyetem homlokzatáról lekerült a CAPITOL MOZGÓBAN PREMIER-MŰSOR! A legszebb, legbájo- sabb bécsi filmoperett STRAUSS ZENE! Nyári helvár: Le: 20. gyászlolmgó és érdeklődésünkre azt a vá­laszt adták, hogy az Augiieluta professzor halálhíre urm felel meg a valóságnak. Azonnal felkerestük dr. Stanciu Viktor pro­fesszort, a természetrajzi fakultás dékánját, mert az ő utasítására történt a gyászlobogó bevonása. A kitűnő professzor arcán vissza­tükrözik az öröm nyoma és vidáman mutat­ja a Tnrgu-Jiu-bó! kapott táviratot, melyen a következő szöveg áll: „Angheluta professzor nem halt meg dr. Pnulian professzornál van Bucuresti-ben“. Stanciu professzor kérdéseinkre előadja, hogy a halál hírét a tegnap reggel megjelent fővárosi lapokból merítették és már az első pillanatban kételkedéssel fogadták a hirt, hogy a kiegyensúlyozott életű, kitűnő tudós öngyilkosságot követett volna el. Az újsághír azonban olyan határozott for­mában közölte az öngyilkosság hírét, hogy azonnal professzori gyűlést hívtak össze és ennek következménye volt a gyászlobogó ki­tűzése. Angheluta professzor pár hónap óta bolinevrozisban szenvedett. Ez a betegség rendkívül súlyos fájdalmakban nyilvánul meg és bizony nem egyszer megesik, hogy a beteg ilyen esetben a halálba menekül, hogy megszabaduljon szenvedéseitől. Stanciu pro­fesszor jelen pillanatban maga sem tud töb­bet az ügyről, mint amennyi a Targu-Jiu- ból érkezett táviratban áll. Mindazonáltal azon reményének ad kifejezést, hogy az ön- gyilkosság hire nem felel meg a valóságnak és hamarosan egészségesen láthatják viszont maguk köreiben a kitűnő professzort. lor... Bal... terelem!... Főszereplők: GRETl THEIMER, IVAN PETROVICH és szerepel a filmben: REX, A CSODA-KUTYA! — Műsor előtt: Szenzációs FOX VILÁGHIRADÓ! Élet-halálharcpa szólította fel népét az abesszin császár Az abesszin—olasz viszály a tegnap folya­mán még jobban elmérgesedett. Ras Tafari, aki mint négus Halié Szelasszie nevet visel, tegnap az sddis abebai nagy csapatszemle után a törvényhozásban nagy beszédet mon­dott, amely az olasz törekvéseket nagyobb részében visszautasította és védekezett a rabszolgaság vádja ellen is. ö nem hajlandó olasz protektorátust vállalni, felszólította a népet, a rossz fölfegyverc- zés ellenére is, az élet-halál küzdelemre. Természetesen az olasz sajtó a legélesebb hangon visszautasítja az abesszin császár be­szédét s különösen az egyk vádja ellen véde­kezik. Nem igaz, hogy Olaszország 41 éven keresztül egyebet se csinált Abesszíniával szemben, mint hóditó törekvéseket fejtett ki. Olaszország soha sem akart hódítani, tisztán gazdasági és kereskedelmi célokat igyekezett megvalósítani és ezeket is békés utón. Most már bizonyos, hogy Anglia követelésére a Népszövetség elé kerül a viszály, de senki sem bízik a békés elintézésben. Mussolini tárgyalásai RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Mussolini tegnap ismételten hosszú megbeszélést foly­tatott Sir Eric Drummond római angol nagy­követtel. Tárgyalásukról semmi hir sem szivárgott ki. A római sajtó azt az érdekes hirt közli, hogy Mussolini kormányrendelet­tel, amit ma a csapatokkal természetesen napiparancsban közöltek, a mai naptól kezdve az eritreai és Szomáliái gyarmatokba kirendelt olasz legénység napi zsoldját öt lírára emelte fel. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A nagy hajózási vállalatok köréből az a hir szivár­gott ki, hogy az olasz kormány alkudozik az Olimpik cimi'i nagy óceánjáró gőzösre, amit a vállalat már dókba rendelt, hogy épp úgy lebontsa, mint ahogy az a nagy Mauretaniával történt. Az Olimpiket az ola­szok, a most már sürgős és az eddiginél nagyobb csapatszállitásokra akarják felhasz­nálni, minthogy a hajó még elég jó karban Ma, pón lek este az UjSÁGIRÓKI.UBBAN !ndig Alfréd a külföldről megérke­zett világhírű hegedű­művész CONCERTJE. Lesz-e háború? WASHINGTON, (Az Ellenzék távirata.) Ellentétben azzal a tegnapelőtt elterjedt hír­rel. hogy az Unió kormánya megfigyelőt küld Genfbe az olasz—abesszin viszály bé­kés elintézésének elősegítésére, a külügyi kormány hivatalos jelentésében megcáfolja a hirt és pedig abban a reményben, hogy az összeütkö­zést nem fegyverrel, hanem békés Hton intézik el, mert ez egész Európa érdeke. Hasonlóképen hol cáfolják, hol megerősítik azt a hirt, hogy Litvinov, mint a népszövet­ségi tanácsülés soros elnöke, Rómát utba- ejti. Cáfolatok szerint Litvinov néhány napi pihenés után Prágán át Párisba és onnan Genfbe megy. Érdekes az a washingtoni hir is, hogy a szenátusba beadott javaslatban azokat az amerikai polgárokat, akik hadi­szolgálatra jelentkeznek az abesszin—olasz harctéren, megfosztják állampolgárságuktól. PÁR1S, (Az Ellenzék távirata.) Az Echo de Paris jó forrásra való hivatkozással azt irja, hogy Genf se tudja már a háborút fel­tartóztatni. Viszont a Times derülátő han­gon ir, mert a négus törvényhozásban mon­dott beszéde után enyhébb hangokat penge­tett. Reméli, hogy a Népszövetség teljesíti kötelességét és enyhít a súlyos helyzeten, amelyet az olasz háborús szállítás okozott. A legérdekesebb, a császár kijelentése sze­rint, sem olasz, sem más oldalról nem pen­gették meg az Eritreából olasz Szomáliba vezető olasz vasút ügyét, amely a területi igénnyel és igényprotektussal nem lesz meg­oldható, ha angol területen Abesszíniának az Eden-féle javaslat értelmében kikötőt adnak. Erdélyi városok szerencséje A f. hó ]5-én megtartott Osztálysorsjáték húzásán a szerencse ugyancsak kedvezett az erdélyi városok játékosainak. A cluji Keres­kedelmi Hitelbank R. T. már a délelőtt fo­lyamán telefonon kapta Bucurestiböl a hirt, hogy a 215063. számú melléksorsjegy 250 ezer lejt nyert. A sorsjegy boldog tulajdono­sát, egy Ocna Mureşului környéki földmű­vest azonnal telefonhoz kérette a Bank igaz­gatósága, hogy az örömhírt tudtára adják. Alig akarta elhinni, hogy az alig pár nap előtt 200 lejjel vásárolt sorsjeggyel egyne­gyedmilliót osztatlanul nyert meg. Csak most értette meg, hogy mi a melléksorsjegy igazi jelentősége. Személyesen jön be néhány nap múlva családjával Clujra, hogy a nye­reményt felvegye. Délben 1 órakor újabb hir jött Bucurestiböl, ugyancsak a Kereskedel­mi Hitelbank R. T.-hez, hogy az 56048. sz. Osztálysorsjegyet 200.000 lejes nyeremény­nyel húzták ki. E sorsjegy négy negyede négy különböző városban: Clujon, Tg.Mure- sen, Rodna Vechen és Zlatnán talált vevőre. Ez a hir újabb négy családot tett boldoggá. Clujon egy nagy vállalat tisztviselőjét, Tg - Muresen egy iparost, Rodna Vechen egy gaz­dálkodót, mig Zlatnán egy szorgalmas bá­nyászt. Ezeken a nyereményeken kivül a kisebb nyeremények egész sorozata jutott a Kereskedelmi Hitelbank vevőinek. Felelős szerkesztő; Dr. GROIS LÁSZLÓ. — Kiadótulajdonos: ELLENZÉK RT. — Az Ellenzék „Concordia“ műintézetének körforgó nyomása. Az ,,Altábornagy ur“ és a „Limonádé ezredes". A régi, békebeli magyar színtársulat utolsó mohi­kánja. a városunkban élő Hetényi Elemér, eki a legnagyobb sikerű operetteknek volt főszereplője, e hó 29-én, hétfőn este a Magyar Színházban a jótékony egyletek támogatásával, gróf Bethlen, Györgyné védnöksége alatt műsoros estélyt ren­dez. Ennek keretében legparádésabb szerepeit mu­tatja be. Legnagyobb sikere Herényinek a „Tatár­járásában volt, amelynek „altábornagy“-« még ma is felejthetetlen a közönség előtt. Hires szerepe volt ezenkívül a „Limonádé ezredes“ is, amely­ben a Marcsa-nótával és táncaVal meghódította a közönséget. Az előadás keretében fellép: M. Lé- vay Ilonka, Pintér Böske, Hegyi Lili, Stefanidesz Illy, Vass Piri, Ihász Klári, dr. Bródy Miklós, Ihász Aladár, Tompa Pufi, Ditróy P. Béla és még má­sok is. Megígérte közreműködését Indig Alfréd, a városunkban tartózkodó európai hírű hegedűmű­vész is, aki csak azért halasztotta el utazását, hogy gyermekkori kedvenc színészének estélyén szere­pelhessen. Hetényi Elemér az erdélyi magyar szín­játszásnak egyik büszkesége volt és most a közön­ség hálája feléül bizonyára zsúfolásig fogja megtöl- teni a színházat. ___________________________ Cenzurat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents