Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-14 / 133. szám

­Ara 3 lfí TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1919» Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. «ám. — TeJefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, poscafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente - Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LV1. ÉVFOLYAM, 13 3. SZÁM. PÉNTEK 1935 JUNIUS 14. Ultimátummal követeli Japán négy kínai tartomány átadását Pánikszerűen menekül Északkina lakossága. — Angol és amerikai hadihaiók sietnek a vizekre. —< Véres határvillongások orosz és iapán határőrök között Az üst rotyog és fortyog. Begyújtottak és alágyuj- tottak a közélet üstjének. Felülről a boldo­gító napfény süti, alját pedig annyi politikai párt fúvósától élesztett tűzifa égeti. Most már csak puhára és élvezhetővé fő meg a válság, amelytől eddig csak az adózó polgár feje főtt épp eléggé nagyon. Mint a juhász a szama­rát, nem a közélet szakácsait szidja, kik vagy elsózzák, vagy elégetik az ételt, hanem a meleget, amely úgy látszik egyre növekvő hévvel és tartósan fog aszalni. Medárd vesze­delmének elmúltával úgy látszik magánsze­mélyi és közéleti mivoltunkban egyaránt pár­iám, főni, sülni, izzadni, lihegni kell majd nekünk. Pedig ez a komoly, ígéretes, buja nyár annyi gazdasági és erkölcsi gond után igazán megtehetné, hogy zavartalan és nyugodt ara­tásunk, vidám és bőséges szüretünk legyen. Akit pedig földi javakkal megáldott minden álságok és válságok mellett is, fényűző pi­henőt gyakoroljon, ezúttal itthon, a nemzeti vagyon csorbítása nélkül. Mert az üstöt még valami egyéb is melegíti és nyugtalanítja. Madgearu volt pénzügyminiszter, aki 1931- ben a nehéz kórágyon fekvő Popoviciu-val egy kormányban pénzünk megrögzitésén munkálkodott, világgá kiirtöli, hogy a lej fáradtsága és gyengülése a korlátozott pénz­ügyi és az igazgatott kereskedelmi forgalom áldozatai mellett nehézzé teszi erős valuták beszerzését, amelyek élén horribile dictu, most már a schilling és a pengő áll, ezért itthon kell a nyári munkát és nyári üdü­lést végezni, végig kell nézni a nagy gazda­sági és pénzügyi birkózást a politikai válság üstje mellett lehasalva. Bár jó intőjel volna ez a nyugtalanító tünet másra is. Belső, lelki, erkölcsi folyósításra és fölüdülésre. Minde­nekelőtt arra, hogy abból a rotyogó és for­tyogó üstből jó étel, ne pedig kalandor pe­csenye kerüljön ki. A rossz szakácsok és a még rosszabb kukták félretételével végre az annyit sanyargott népnek, amelyben hatal­mas jóvátétel utján benn akarunk lenni mi, a kisebbségek is, egészséges, talpraállító, erőt nevelő ételt adjanak. Gulvás-ágyu üstjéből. De vájjon ezt a kelletlen főzőszemélyzetet, mely el akarja foglalni a helyet, birják-e majd távol tartóztatni? Egyelőre ezek az alakok hemzsegnek a sokféle kanállal a kezükben. A kis jobbol­dali pártok tárgyalnak, egyezkednek, készü­lődnek. úgy látszik mégis megcsinálják a szélső jobboldali frontot. Érdekes, hogy a nagy totalisták, a régtől vagy újtól fogva szélsősé­gen evező Goga és Cuza nem igen akarnak tudni a mozgalom uj csillagáról, a numerus valachicus apostoláról. Nem igen akarnak még tudni róla, mert a nagy pálfordulás megbízhatatlannak és befolyásolhatónak rém­lett. Mert nyársforgatók és pecsenyesütők nagy számmal vannak mellette. Csak a tes­tületi rendszer nagy hive bizik benne; a jobboldali alakulásnál most már erős szere­pet játszó Manoilescu öreg orvosunk is részt akar adni az uj alkotmány körül: bizonyára, midőn a sebeket össze kell fércelni. A testületi rendszer nagy apostola egyszerű rendelettel szeretné az uj alkotmányt bevezetni és aztán népszavazás alá bocsátani. Hát ez igen szép volna. Parancsuralmak népszavazásai csak­ugyan nagyszerűek és szentesitők. íme, egy pár adat is följogosít bennünket, hogy fél­jünk a válságot főző vagy sütő üsttől. Ki tudja micsodás kígyókat és békákat dobál­tak belé a boszorkányok és ki tudja, milyen ügyes tálalásra készülnek a szélső jobboldal hírhedt főző emberei. Az érzékenykedő és büszkélkedő vezérek a történelmi pártok élén feleszmélhetnének a divatos tünetek és betegségek fenyegető lehetőségeire. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz —abessziniai ellentét kiéleződésével egyidejű­leg, egyik napról a másikra váratlanul rend­kívül súlyossá vált a szélsőkeleti helyzet is. De amig az olasz—abessziniai háborús össze­ütközést nem tartják közvetlenül küszöbön állónak, addig a szélsőkeleti helyzet közvetlen nagy ve­szélyt jelent. Minden arra mutat ugyanis, hogy Japán kizárólagos uralma alá akarja hajtani Felső- Kinát, sőt valószínűleg további tervei is van­nak Mongolia felé. tűnek következményei beláthatatlanok. Az angol diplomácia minden érdeklődését pillanatnyilag a szélsőkeleti ese­mények kötik le. melyek rendkívüli mérték­ben érinthetik az angol érdekeket. Sir Sá­muel Hoare, az uj külügyminiszter állandó összeköttetésben van az Egyesült-Államok külügyi hivatalával, mert Anglia a szélsőke­leten az Egyesült-Államokkal közösen akar eljárni. A külügyminisztériumhoz közelálló lapok szerint a két angolszász hatalom szél­sőkeleti szoros együttműködésére föltétle­nül szükség van a világbéke érdekében. Uj japán ultimátum Japán, amely pár nap előtti ultimátuma teljesítésével már példátlan engedményeket csikart ki Kínától, most újabb ultimátummal fordult a Nankingban székelő kínai központi kormányhoz és ezt az ultimátumot már a példátlan türelmű kínai kormány sem hajlandó elfogadni. Még nem lehet tudni, hogy mit tartalmaz az újabb ultimátum, de a helyzetre jellemző, hogy Kina hadügyminisztere, Hoo-Yin-Sing már kijelentette, hogy beleegyező választ a japán kívánságokra nem hajlandó adni. Ugyanakkor Észak-Kinából pánikszerűen indult meg a lakosság mene­külése. A vonatokat megrohanják és az utakon végetérhetetlen karavánban vonul­nak a különböző jármüvek és gyalogosok déli irányba. Japán repülőgépek jelennek meg Észak- Kina fölött, ami még fokozza a pánikot. A kínai kormány és rendőrség igyekszik meg­nyugtatni a lakosságot, mely azonban nem hisz a megnyugtató kijelentéseknek. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy a japánok an­nak ellenére, hogy Kina úgy Peking kornyé­két, mint a volt főváros tengeri kapuját, Tiencsin kikötőt katonailag kiürítette, mégis elő fognak nyomulni kínai területen. Mit akar Japán? Nankingból érkező jelentések szerint kinai vezető körök a japán-kinai viszály gyors el­mérgesedésétől tartanak. Japán újabb ulti­mátumot küldött, amely ma éjjel jár le. A kinai kormány központi bizottsága állan­dóan tanácskozik, az uj ultimátum követe­léseinek teljesítése azonban már azért is lehetetlennek látszik előtte, mert Hoo-Yin- Sing hadügyminiszter visszautasitja a japán kívánságokat, melyek pedig elsősorban kato­nai kérdésekre vonatkoznak. A japánok min­den jel szerint uralmuk alá akarják keríteni Hupei, Şan­tung, Sansi és Kahar tartományokat, ami annyit jelent, hogy Észak-Kina óriási terü­leten japán uralom alá kerül. Hupei tartomány katonai kiürítését már az előző ultimátumban kívánták. A kiürités, melynek egy hónapon belül kell végbemen­őié, már meg is kezdődött. A japánok a négy tartományban ugyanazt a manővert | akarják alkalmazni, amelyet Mandzsúriában alkalmaztak. Uj, látszólag független, de telje­sen japán irányítás alatt álló államot akar­nak alakítani Hupei, Şantung, Sansi és Ka­har tartományokból. Ennek előzményeképen már követelték, hogy Kahar tartománynak kormányzóját a nankingi kormány mozdítsa el. Egész sor más kinai vezető hivatalnok elbocsátását is követeli a aélmandzsuriai japán hadsereg, mert az ultimátumokat a nankingi kormánynak jellemző módon nem is a tokiói kormány, hanem a mandzsuriai japán hadsereg küldözgeti. Európa és Amerika megmozdul Egyes kinai körök keresik a kapcsolatot az oroszokkal, akiket arra figyelmeztetnek, hogy Észak-Kina japán uralom alá kerülése esetén a japán terjeszkedés Mongolia felé legnagyobb veszélybe döntheti az oroszok, szélsőkeleti területeit. Nem valószínű azon­BUCURESTI. (Az Ellenzék távirata.) Kor- I mányhoz közelálló körökben is megerősítik azt a hirt, hogy Dinu Bratianu és Tătărescu j az alkotmánymódosítás kérdésével foglal­koznak. A Dimineaţa úgy tudja, hogy Dinu Bratianu újabb lépésre határozta el magát és egyenesen a kormány tagjait kérdezte meg arra vonatkozóan, helyesnek tartják-e az alkotmánymódosítást a mai helyzetben? A lap jelentése szerint a miniszterek egy része határozottan az alkotmánymódosítás ellen van. A miniszterek közölték Dinu Bra- tianuval, hogy a mai súlyos válságot nem az alkotmány okozta s igy nem lehet javulást remélni attól, ha az alkotmány pontjai ki­cserélődnek. Amig tehát nem volna haszon az alkotmánymódosításból, addig kár szár­mazna belőle, miután eddig nem ismert mértékben fűtené a politikai harcokat, amit az ország megsinylene. A másik felfogás Vannak azonban olyanok is a kormány tagjai sorában, akik más szempontból vizs­gálják az alkotmánymódosítás kérdését. — Amennyiben a módosítás elkerülhetet­lenül szükséges, — mondja — abban az «selben helyesebb, ba ezt a liberálisok viszik ban, hogy orosz részről pillanatnyilag tevé­keny módon lépjenek közbe a szélsőkeleti eseményekbe. A kínai kormány pedig, ha a japán előnyomulás által érintett külföldi hatalmaknak, az Egyesült-Államoknak, Oroszországnak és Angliának támogatására nem számíthat, végeredményben mégis kénytelen lesz engedni a japán katonai nyo­másnak. Hir szerint angol és amerikai hadihajók útban van­nak a szélsőkeleti vizekre. Moszkvai jelentés szerint a szovjet kormány újra megerősítette légi haderejét a távol­keleten, amelynek valamely alkalmas pont­ján rövidesen nagyszabású repülőgépgyárat létesít. Oroszok és japánok között különben újabb határkonfliktus is keletkezett. Orosz határőrök, japán jelentés szerint, több ponton átlépték a mandzsunál ha­tárt és tüzet adtak japán határőrökre. A japánok szintén fegyvertüzzel válaszoltak és megöltek egy orosz katonát, egy másikat elfogtak. Közép-Kinában meggyilkolták Mao- Teh-Csung-ot, a kínai kommunista mozga­lom egyik vezérét. keresztül úgy, hogy erre nézve a nemzeti- parasztpárttal előzőleg békésen megegyez­nek. Az ellenzéki lapok úgy tudják, hogy Dinu Bratianu pártelnök az első felfogást, Tătă rescu miniszterelnök pedig a második fel fogást képviseli ebben a kérdésben. Az Epo ca jelentése szerint Tătărescu bizalmas uta sitást adott a párt vezetőségéhez tartó nevesebb jogászoknak oly célból, hogy a/ alkotmánymódosításra tervet készítsenek, lap azt is megállapítja, hogy a kiirandi alkotmánj'ozó országgyűlést megelőző vá lasztásokat egy „igazi Tătărescu-kormâny' veztné le, ami Dinu Bratianu háttérbe szó ritását s Tătărescu pártelnökké való megvá lasztását jelenthetné a valóságban. Ez azon­ban nem mehet mégsem ilyen könnyen. A Dimineaţa jelentése szerint Dinu Bratianu és környezete mind erőteljesebben hangoz­tatják. hogy a liberális párt nem hagyhatja el demokratikus célkitűzéseit s nem veszé­lyeztetheti jövőjét. A pártelnök nem óhajtja feláldozni a pártot a kormányzás megbosz- szabbitásának érdekeiért. (Folytatása a 10. oldaton,} Teljes a zűrzavar a belpolitikában Öreg liberálisok kizárják a fiatalokat. — Harc az alkotmánymódosítás körül. — Húszezer embert vonultat lel a nemzeti-parasztpárí Brasov-ban. — Tstulescu serényen tárgyal a pártvezérekkel

Next

/
Thumbnails
Contents