Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-13 / 132. szám

/ 2 Bl. LRNZfîK GALLIA BRASOV 'STP GEN NECULCEA 2, PIAŢA LIBERTĂŢII 3 STP.RE6INA MARIA 34' C PENNER PALOTA) (SZABADSA6TER (BÚZÁSON) (MELTAU EP GASSE) A pengő és a lej Madgearu volt pénzügyminiszter ieltünéstheltó vezércikke a Prezeniuiban MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Általános helyzet. — Ünneprontó hangok. Idealisták vagyonú. — Su- bilisig. — A cégtábla. ADt VÉRÜL: Nem umnes/t mim volt szükség, Te jo törvényekre, igazságos bírákra megértő kormányra es becsületes közigazgatásra. Az am­nesztia csak egyes szerencsétlen eembereken segít, de nem változtatja meg az. általános helyzetet s nem 7et veget azoknak a visszaéléseknek, melyek miatt felemeljük szavunkat. Sőt, ezt még jobban előmozdítja. Kevesebb kivételes' törvényt s keve­sebb fantasztikus intézkedést kérnénk. Egyszerűb­beket, igazságosabbakat és emberségesebbet. S kérjük, hogy egyenlő mértékkel alkalmazzák: ezeket. UNIVERSUL: A restauráció ötödik évforduló­jának ünnepén nem akartuk a nemzeti harmóni­át megzavarni s jobbnak tartottuk azt, hogy el­riasztjuk annak hangsúlyozását, mit jelentett volna aitalaban és reánk nézve is ,i restauriició, s m ként kel! ezt tekinteni a jelen és jöv ő szem­pontjából a maga valójában. II. Károly király crónralépésctiek első órájában így jelölte meg küldetéser: ,,Telve van szeretettel szivem s csak egy gondolat hat át, hogy a ház* minden dolgoz­ni akaró és igazságot szolgáló fiát a trón köré gyűjtsem.“ Majd tovább ezt hangoztatta: „Hi­szem, hogy mindnyájan, polit kai véleménykü­lönbség nélkül segítséget adtok nekem arra, hogy az országot a becsületes tekintély utján tovább vezessem.“ Ezek a szavak bearanyozhatják ural­kodását. S visszaemlékezve ezekre a szavakra, kérdjük, hogyan tartották be a király óhaját? Két év ót* ostromállapotban és cenzura alatt élünk, mely megakadályozza azt, hogy az igazsá­got leírjuk azokra a hibákra nézve, melyek be­árnyékolhatnak egy uralmat és egy uralkodó rendszert. Sohasem irtunk mást, m.nt igazságot s nean követeltünk mást, mint azt, hogy az orszá­got becsülettel és a tekintély jegyében vezessék, amint ezt II. Károly király trónralépése alkal­mival hangoztatta. A restauráció csak akkor lesz g«zi nagy ünnep, midőn ez nemcsak dinasztikus szempontból, de áitaiános, nemzeti s alkotmá­nyos szabadság szempontjából is az igazságnak, becsületnek és tekintélynek hoz majd győzelmet- Úgy, amint ezt a király ezelőtt öt évvel meg­ígérte. DREPTATEA: Dinu Bratianu a „H“ csoport­hoz tartozó összes fiatal liberális képviselők va­gyonának ellenőrzését elrendelte. Az ,,iécális­'ák‘‘, akik meg akarták „tisztitani“ a pártot s az egész országot, úgy mutatkoztak be, hegy Tan­erőd Constancinescut is lefözték. Azt akarták, hogy az egész ország — föld alatt és föld felett — az övék legyen, de a sajtó meghiúsította kí­sérletüket. Nehéz tehát Tatarescu helyzete. Nem lehet államtitkárrá kinevezni olyan személyeket, akiket Dinu Bratianu kitaszít pártjából s a mi­niszteri padok helyett, a vádlottak padját ajánlja részükre. A vagyonellcnőrzésnél majd kitűnik, hogy miért harcoltak ezek az „ideálisták.“ ÎNDREPTAREA: Franciaországban házkutatá­sokat tartanak, így üldözik a fekete valutásokat, akik a frank ellen törnek. Nálunk rajtaütésszerű­en kutatást tartottak a legfelsőbb behozatali és kiviteli hivatalban s ott a helyszínen leplezték le a valutákkal üzérkedőket. Ezeket aztán az a mi­nisztérium védte meg, mely elrendelte üldözé­süket. Ez aztán arra ösztönözte a fekete-börzét, hogy nyílt téren is üzérkedjen. A „szabadság ide­jét éljük“ minden téren. ZORILE: Vaida sohasem volt egyéb, mint egy cégtábla, melynek keretét Maniu lelke és tudása töltötte be. Ez a cégtábla csak akkor jelentett vakmit, amidőn telve volt értékekkel. Mit akar Vaida? Kormányt szeretne alkotni. Milyen kö­rülmények között? Milyen feltételek mellett? — Ezek felesleges kérdések, mert ő nincs elfoglalva ilyesmivel. Egyszerűen az a cél, hogy kormányt alakítson s eleget tegyen Tilea, Mirto, Joanites- cu, Voicu Nitescu személyi igényeinek. De mi­lyen szolgálatot óhajt tenni az országnak? Mennyivel gazdagodnánk, ha Mirto és Tilea vol­nának kormányon? Vaida nem akar tanulni a személyi torzsalkodásokból. Vannak azonban, akik Vaidánál is többet látnak. ß^i^K^Bseeti3sc^neEissmxssBtmmamm.MrmmwiirrHm i Korszerű iliisgi€lüllll Táplálkozás Útbaigazításokkal és konyhareceptekkel. Vese, gyomor, stb. betegek diétás ellátá­sára. — Étrendi tanácsokkal, 303 recept­tel és 94 összeállított menüvel, írta: Dr. Rusznyák István, budapesti sza­natóriumi vezetőorvos. Ára: 95— lej, beküldve portómentesen. LEPAGE-nál, CLUJ BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) I Virgil Madgearu volt nemzetiparasztpárti pénzügyminiszter „Pengő és lej“ címmel hosszabb cikket ir a Prezentul c. Bucuresti-i napilap hasábjain s a „L'Economiste Fran- caise“ párisi pénzügyi szaklap azon cikkével foglalkozik, mely Magyarország gazdasági helyzetét tárgyalja. A francia lap a követke­zőket írja: „Ismerjük azokat a változásokat, melyeken az utóbbi időben egyes európai or­szágok valutái keresztülmentek, hiszen ez a pénzpiacot eléggé nyugtalanította. Ezeket a változásokat részben politikai eseményekre lehet visszavezetni, részben pedig arra, hogy Roosevelt az arany-blokk ellen támadt az ezüst segítségével. Megállapítottuk, hogy a középeurópai valuták közül egyedül a ma­gyar pengő és az osztrák schilling menekült ezeknek a változásoknak befolyásától. Ezt különben egy angol nagybank jelentése is megállapította azzal, hogy Középeurópában „egészséges valutáknak“ lehet tekinteni a pengőt és a schillinget. Ugyanez a vélemény alakult ki Zürichben is, ahol a pengő mjhány ponttal emelkedett. Ugyanezt lehet elmon­dani Parisban is, hol a pengő nyugodtan folytatja útját s alkalmas arra, hogy vele üzletet kössenek“ . . . — Ebből az idézetből mindenekelőtt meg­állapíthatjuk — irja Madgearu —, hogy a középeurópai országok valutái között a lej hátrányára különbséget tesznek. A másik megállapításunk — s ez politikai megállapí­tás — pedig az, hogy egy gazdasági téren hangadó francia szaklap a schillingnek és különösen a pengőnek értékét emeli ki s eze­ket elválasztja a kisantant szövetséghez tar­tozó államok valutáitól. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül gazdasági szempontból a mi valutánk hátrányos kezelését, ami egyébként szerencsétlenségünkre, megfelel a valóság­nak. Nemcsak jogunk, de kötelességünk is megkérdezni: — Hogyan jutottunk ebbe a helyzetbe? Állapítsuk meg ezért a felelőssé­get. A lej értéke következőkép változott Zü­richben: leértékelés mértéke 1933 október 3% 1934 február 14% 1934 julius 30% 1935 március 45% Megállapítható, hogy 1931-től 1933 novem­beréig a lejt igen jól jegyezték Zürichben, sőt a Bucuresti-i fekete-tőzsde által történt leértékelés sem tett ki abban az időben 5— 15 százaléknál többet. Annyival nehezebb te­hát igazolni az azóta eltelt aránylag rövid idő alatt bekövetkezett árfolyamveszteséget. Ennek okát azonban jól ismerik azok. akik az ország fejlődését figyelemmel kisérték gazdasági téren. A leértékelés nem volt egy kiegyensúlyozatlan gazdasági élet következ­ménye. Ezt az a politika okozta, melynek nyomán az egyensúly hiánya bekövetkezett, ami az általános bizalmatlanságot előidézte. Ötödrészére szállt le külkereskedelmi mér­legünk aktívája, a kompenzációs rendszer következtében. Aztán a könnyelmű clearing- szerzödések, az export helytelen irányítása azokba az országokba, hol nem szabad a valuta kivitele, a kivitelből előálló valuták elsikkasztása, a hivatalos árfolyam mind ál­talánosabb figyelmen kívül hagyása, hamis számlák felmutatása az árubehozatalnál s számos más hiba, mind hozzájárultak a mai helyzet kialakulásához. A kereskedelmi és deviza politika zűrzavarához (chaos) veze­tett, ami nagyban hozzájárult a lej átérté­keléséhez. Erre egyébként legjobb példa a napokban történt intézkedés, mely hátatfor- ditva a kompenzációs rendszernek, valuta­felárat léptetett életbe a devizák szabad for­galma helyett s így a meglévő clearing-szer- ződések revízióját is tervbe vette. Ezzel a késő intézkedéssel a jelenlegi kaiasztrófális helyzeten akarnak segíteni. Nem tudjuk még, milyen eredménye lesz a közbelépésnek, tény azonban az, hogy a pengő bizalmat érdemlő „pénz“ lett az utóbbi években, mig a lejt le­értékelik s nem helyezik már az előbbi bi­zalmat bele. Egyes országokban a spekuláció idézi elő az aláértékelést. Nálunk is igy tör­tént, csupán az volt a különbség, hogy kom­penzációs engedélyek voltak a spekuláció ke­zében, amit a kormány politikája is elősegí­tett — fejezi be cikkét Madgearu anélkül, hogy véleményt nyilvánitana az infláció, vagy defláció tekintetében. NŐI DIVATLAPOK legnagyobb vá­lasztéka az Ellenzék könyv osztályában Cluj, Piaţa Unirii. 19.IU I un I us 13. A liázasiársak köiöííi nczeíehérések liedvenőá olca A newyorki City College dr. Payne szer­kesztésében kiadta a házasulandók tanács­adóját. Az előszó mindenkinek, aki meg nem evezett be a házasság révébe, melegen ajánl­ja a könyvecskét, mert szerzője azzal di­csekszik, hogy az emberek százait vezette be a boldog házasságba és ezzel nagy tapasz­talatra tett szeri ezen a téren. Tapasztalatait egész rövid normákban fektette le. Hölgyek szúrnám a következő szabályai vannak: Olyan ember legyen a férjed, aki erősebb és intelligensebb nálad. Olyan em­ber legyen a férjed, aki idősebb nálad. Tiz év sem játszik szerepet. Légy elővigyázatos, ha kérőd szüleinek egyetlen gyermeke és na­gyon szereti anyját. Veszélyes a házasság ak­kor, ha a férj fanatikus, akár politikai, akár vallási, akár táplálkozási téren. Csak akkor menj hozzá, ha alá tudod magad rendelni teljesen az ö fanatizmusának és szerelmed mindig legyőzi türelmetlensége­det. A férjjelölttel folytass még házasságod előtt hosszabb beszélgetést és csak azután válassz, mert csak olyanhoz szabad menned, aki ízlésben és felfogásban veled megegyezik. Ha nagyon temperamentumos vagy, ne menj tudóshoz. Olyat se válassz, akiről azt hiszed, hogy majd meg fog változni. A férfiak részére is tartogat hasznos ta­nácsokat dr. Payne: Vizsgáld meg magad és állapítsd meg azt a női típust, amely neked legjobban megfelel. Ne végy el olyan nőt, akinek alacsonyabbrendü komplexumai van­nak. Ha szereted az otthoni nyugalmat, ak­kor ne legyen házastársad olyan nő, aki sze­rencsétlen, ha egy percig is társaság nélkül kell lennie. Sohase menj messzire az engedé­kenység terén, mert az asszony aztán elbizza magát. Dr. Payne könyve további részében a sze­rencsétlen házasságok okait kutatja. Kimu­tatja, hogy a házastársak közötti nézetletéré­seknek hetvenöt oka van, amely számból csak tizenöt alapul szekszuális érzéseken. A fiatalasszonyokhoz szól még dr. Payne: — Férjed önbizalmát naponta erősítsed meg. Ebből csak előnyöd származhat. Férjednek abban a tudatban kell lennie, hogy bizalma­dat maradéktalanul élvezi és ez megköny- nyiti neki a kenyérkeresetet. Végül a fiatal férjekhez van egy-két szava: — Igyekezz, hogy feleségednek legalább is elviselhető szociális életkörülményeket biztosíts, hogy büszke lehessen rád. ERŐS, VÉRBŐ, KŐVÉR EMBEREK igyanak naponként, reggel éhgyomorra egy kis pohár ter­mészetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvizet, mert rendes gyomor- és bélmüködést biztosit, számot­tevően előmoeditja az emésztést és kitünően sza­bályozz* a vérkeringést. Számos szakorvosi nyi­latkozat tanúsítja, hogy a FERENC JÓZSEF viz szív- és idegbajosoknak, vese- és cukorbetegek­nek, valamint kösz vényben és csuzban szenve­dőknek is nagyon jót tesz. Mozgószinftázak műsora: SZERDA: CAPITOL: EGY BOLONDOS ÉJSZAKA. Zi- lahy Irén és Halmay Tibor első nagy német filmoperettje. ROYAL: I. NYOMORULTAK I. rész. Fősz, Harry Baur. II. A MELTOsAGOS ASZ- SZONY TRAFIKJA. Fősz. Nagy Kató, Willy Fritsch. 3, 6, 9-kor. EDISON: I. TELL VILMOS, monumentális filmremek. Conrad Veidt-al. II. BON- BOULE BANDÁJA. Georges Milton-al. 3, 6, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. RASPUTIN ÉS A CÁR- NÖ. Fősz. Barrymore testvérek. II. STAN ÉS BRAN az idegen légióban. Az elő­adáson fellép Székely Bálint számoló- művész. OPERA-MOZGÓ: EZ A FÉRFI AZ ENYÉM. Fősz. Jean Harlow, Clark Gable. Jön: A SZÍNES FÁTYOL. Greta Garbo-val. Természetes gyógymód és táplálkozás irta: Dr. BUCSÁNYI GYULA, főorvos. I. rész tartalma: A legkülönbözőbb beteg­ségek megelőzése. Ií. rész tartalma: A betegségek természetes gyógykezelése. — A hatalmas, minden részlet- 19^ jpj re pontosan kiterjedő könyv Mi U lUu iuj I PPAriF'nál I Kérjen jegy- T-'Tal civiL/ Qiij. I zéket.—Vi­dékre utánvéttel küldi LEPAGE.

Next

/
Thumbnails
Contents