Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-12 / 131. szám

* BL LENZÉK 193S luni um 12. Kain és Ábel Két hónapja őrzöm a Yaida féle , Patria“ nélián\ számút. Mindennap magammal bo­tom M szerkesztőségbe, mindennap előve­szel« Nem hugy békén az erdélyiek ügye, atomjaira bontanain a szavakat, hogy igy adjam át a tiszta igazságot a történelemnek. \z nj elnököt, Yaida utódát szereltein volna bemutatni. Írni akartam róla, hogy leleplez­zem azért, mert évekkel előbb hátat fordí­tott nekem, midőn a mind jobban szegénye­dő Krdély sorsáról miniszter korában meg­kérdeztem. A két hónappal előbb kiadott .Patria“ megőrzött száma itt fekszik ismét elöltem. Igen érdekes a vezércikke, melyben Yaidaek Káinról és Ábelről beszélnek. Kain és Ábel .. . „Ezután Ádám csilléié az ö feleségéi, Kvát, ki minekutána fogadta volna méheben es szülte volt Káint, monda: Nyertem ferfiat az Í rtől. Azután ismét szillé Ábelt, aman­nak atlyafiát. í'.s Ábel volt juhoknak pász­tora, Kain pedig '<>11 szántóvelö ember... its szól és beszél vala Kain Ábellel, az ő atlyafiával és mikor a mezőn volnának, tá- niada Kain Ábelre és megölő öt. . A ,,Patria 1.“ szemében a nemzeti-paraszt- párt játszotta Kain szerepét Erdélyben. — Káinból pártelnök lett — irta Yaida lapja 1935 április 5-én. — Érzi gyöngeségét s a farkast (Lupu dr.) hívja segítségül. Meg­tanult titokzatosan mosolyogni, tudja, ho­gyan kell hallgatni, megtanulta az elnökség ábc-jét. A világítótestek azonban kialusznak, a kortina legördül, a bukás elkerülhetetlen, a játékot nem lehet a színpadon tovább foly­tatni. Igv aztán bűntényekre kerül a sor. A román földműves testéből vér csordul s elkezdődik az orgia. Ábelt, az oláh földmű­vest, megverik és megkinozzák. Kain meg­gyilkolja. De az ő sorsa is meg van pecsé­telve. Tökéletlenül bolyong, retteg. A lelki- isme r e t f r 11 • d a 1 á s beárnyékolja arcát, meg van átkozva minden lépése. Nem ismeri már sem a véget, sem a kezdetet. S hang hali- szik a román vidékeken. A nép s az ország kérdi: „Kain, hol van a te testvéred?“ Tele van a kezed vérrel, megölted? Hova tartsz Kain? Milyen utat követsz? Minden ut végén ott vár a büntetés. Kain, Kain, hol a te testvé­red: Ábel?... írom a szomorú riportot s nem reszket a kezem. Olvasom a rettenetes hiit s száraz marad a szemem. >Mert ismerem jól az er­délyi sorsot s azokat a lelki fonákságokat, melyek árnyékként követnek és körülvesz­nek. A nagy tragédiában az erdélyi áldatlan testvéri sors tragikuma jelentkezett. A meg nem egyezés, a dac s összeférhetetlenség vi­hara tombolt Brasov-ban, ez pusztította el a távolról oly csodálatosai szépnek látszó töl­gyeket. Az erdélyi testvérharc felelőtlen üzé- sének kikerülhetetlen következménye ez s egy bús jövendő előszele, mely halálosan gyűlöl és pusztit s meggondolás nélkül nyúl könnyelműen gyilkos fegyverhez. Paradicsom. Testvérgyilkosság. Özönvíz. Sorrendben igy következnek. Vaida „>Patriai:-ja ezt már két hónappal előbb megérezte s megdöbbentő nyíltsággal közölte. A „testvér“-lap 1935 április 10-i száma „Uzurpatorul“ (jogbitorló) címmel követke­zőket írja Popoviciu Mihairól: — Csodálatos fordulatai vannak az élet­nek. Arról olvasunk, hogy apját öli meg a gyerek. Barát, barátot árul el. Testvér, test­vér ellen emel fegyvert]!). Árulók és haszon­lesők minden nép kebelében akadnak, ezért nem lep meg Popoviciu iMihai szerepe. Fék­telen hajlammal tör Erdély élére. Vérfürdőn és holttesteken át lép székére. (Most boldog. Meddig tart vájjon ez? S mi lesz majd az ára ennek?... íme, az ember! Ilyenre még nem volt példa a történelemben. Örülj Er­dély! Most már kellő végzettséggel rendel­kező vezetőd van, aki minden jótulajdon­sággal van felruházva. Most már boldogság lesz ezen a vidéken. De jól ügyelj, mert ott őrködnek a románok az erdőkben és a he­gyekben. A zugás robajjá, a robaj villámmá változik s akkor az összes haszonlesők el­vesznek. Minden eljön idővel . . . Égő, izzó parázs vörösük a hamu alatt Erdély közös családi tűzhelyén. Az egyetem­mel szemben lévő ház kapuja fölött árván és üresen áll a kincses főváros jelképe: a méhkas, melyre senki sem ügyel. Üresen bá­mul a szomszédos hatalmas épületre, mely­nek célt és útmutatást jelentett s amelyben testvérnek érezte magát Erdély minden szü­lötte. A mi igaz sorsunk volt ez. A bérces DORNER BÉLA: \ sertés tenyésztése €§ hizlalása 248 szövegábrával. A legterjedelmesebb és legalaposabb e tárgyra vonatkozó ma­gyar mü 568 lapos könyv ára 396 lej he­lyett most csak pár napon belül 99 Lei LEPAGE-nál, Cluj. Kérjen jegyzéket Le- pagetól, Cluj. Iiu/ácskn közös emlője. Igen, mi itt mun­kánk után Lét kézzel szedtük n mézet s N mii ii pátriá jának, u Szilágyságnak arató földműveseivel együtt énekeltük: Pitulicii... Piculácskám, én teremtettelek, az enyém vagy és kedvein szerint mulatok veled!... A két Popoviciu nem ette az erdélyi mé­zet. ök erdélyiek voltak ugyan, de idegenbe szakadtak s nem szorgoskodtak velünk az erdélyi kasban, mely nem ismerte a világ­városok hűvös éjszakáit és a csillagtulan eget, mely alatt Kain az ö attyafiát, Ábelt megölte. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata. Meg­írta az Ellenzék, hogy az anglikán egyház ré­széről előkelő vendégek érkeztek Bucuresti- be néhány nappal ezelötl oly célból, hogy egyházuk, és a görög keleti ortodox egyház között tárgyalásokat folytassanak. Ezek a ta­nácskozások most befejezést nyertek s az an­gol vendégek elutaztak a fővárosból. Eluta­zásuk előtt a külügyminisztériumban ebédet adtak tiszteletükre, melyen Titulescu szólalt fel elsőnek s örömének adott kifejezést afö­lött, hogy a látogatás több hasznos ered­ményre vezetett. — Igen fontos az a megállapítás, hogy egyházaink tanítása több tekintetben azonos — mondotta Titulescu — ez annyit jelent, hogy minden vita ellenére testvér minden ember. Beszéde végén György angol király és Roosevelt amerikai elnök egészségére ürítette poharát a külügyminiszter. Ezután Hicks anglikán püspök szólalt fel, aki köszönetét mondott a vendéglátásért és IV A Brasov i rcvol vei golyók az erdélyi ös­szetartást találták szivén. Ismét n demokrá­cia vérzik, mely arra van hivatva, hogy megossza fekete kenyerét is a gyöngékkel. lUéshá/.y István kincsestárában egy krnj- cáros poharat találtak, melybe „Feketeke­nyér, élet és szabadság!“ jelszó volt bele­vésve. Járjunk körül ezzel az áldott pohár­ral, mely a kövei örökségek mellett tüzet és pusztulást okádó ezresekkel bélelt zsebü, ,,ideges“ Káinok száját mindig elkerülte. Kövess István. az angol—román viszony kiszélesítése körül rámutatott Titulescu érdemeire. A tanácsko­zások eredményére vonatkozóan llicks püs­pök a következő kijelentést tette: — Olyan kapcsot létesítettünk, melyet semmisem pusztíthat el. Az ortodox egyház és az anglikán egyház közötti testvériség mind bensőbb együttműködésre utal bennün­ket, hogy együtt dicsérjék az Istent a két nemzet javára. Hicks püspök végül poharát Károly ki­rály egészségére ürítette. Áz angol vendégek tegnap este hagyták el Románia területéi. A Curentul megállapítja, hogy a tanácsko­zások kielégítő eredményre vezettek. Az ered­mény azonban ideiglenesnek tekintendő ad­dig, mig a két egyház szinódusa összeül és véglegesen határoz majd a felmerült kérdé­sekben. Addig nem közlik a nyilvánossággal azt az anyagot, amit napokon keresztül tár­gyaltak Bucuresti-ben. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Dclboi. — Patria. — Berlin. — Ti/, szó. •— Eabrc és Pótra. ADEVERUL: Del bős egy királó francu politi­kusnak « neve. Volt már miniszter s a lrghín«l- mamubb francia párt elnöke. Elhihetjük, hogy minden kellékkel rendelkezik, ami szükséges egy ország ügyeinek vezetéséhez. Megkínálták a mi­niszterelnökséggel, Dclbos azonban visszautasítot­ta ra.t, ami szinte érthetetlenül hangzik, ha a mi politikai helyzetünket vesszük tekintetbe. Egysze­rűen kijelentette, hogy nem rendelkezik kellő pénzügyi szak ismerettel t nem értene egy kor­mány vezetéséhez.. Képzeljétek el, hogyan történ­ne, h* valamelyik politikus vissz.autasitana a mrg- tiszccLtetést Bucuresti-ben, — azxm a cimen, hogy nem érez. elég erőt küldetésére! Ilyesmit « román politikai élet nem ismer. Nálunk nevetségesnek tekintenék ezt. Franciaorszában azonban tenkisem csodálkozott s nagyon természetesnek tartották Delbos elhatározását. ZORILE: A nemzeti-parasztpárt nevében Miha- lache és Madgeeru kérvényt nyújtottak be a Cluj-i törvényszékhez, amelyben a „Tipo­grafia Naţionala“ nevű nyomdavállalet részvénye­seinek összehívását kérték, hogy a Patria további sorsa felől határozzanak. Mint tudjuk, a Vaida hí­vei és e nemzsti-parasztpártiak között súlyos né­* MEGHŰLÉSNÉL, náthaláznál, torokgyulla­dásnál, mandolalobnál, fülkatarrusnál, valamint idegfájdalmaknál és szaggatásnál naponta fél po­hár természetes „FERENC JÓZSEF“ keesrüviz na­gyon jót tesz, mert a gyomorbélcsatomát alaposan kitisztítja és desinficiáija, azonkívül pedig megfe­lelő emésztést biztosit. zeteltérés van e tekintetben, miután a Vaidiíták nem akarják átadni a részvénytársaság tulajdonit képező épületet és a klubhelyiséget. A törvényszék által összehívott közgyűlés napirendjén a jelenlegi igazgatóság részére adott megbizás visszavonása is szerepel s igy újabb igazgatóságot válaszúnak Voidáék helyébe. Egyébként Aurél Socol szenátor közében van a részvények nagy része s igy egé­szen bizonyos, hogy Vaidáéknak el kell hagyniok a nyomdát és az épületet, A Vaida-féle „Patria“-t nem is nyomják már a „Tipográfiai National“- nál s egy kisebbségi nyomdával tárgyalnak oly célból, hogy ez a lap is megjelenjen. A lap sorsa azonban kétséges. Vaida, Hatieganu, Tilea ugyanis nem akarnak pénzt utalni a lap megjelenésének érdekében. Ma, kedden estfe azUjságiróklubban PINTER BÖSKE Pintér Böske uj chan­sonokat énekel. Ja- rotzky A., a Román Opera kiváló tagja énei kel, Simon Ilonka, ä Román Opera príma­ballerinája táncol. — tfumécsoportfjjának szenzációs előadása!! Minden ember íeslvér — mondotta Tttulescu az anglikán egy­házlök ttszlelelére adott diszlakomán Tömegesen hítépnch a gör. he!. lelkészek a Kormány­pártból a kongruaesökkentés miatt BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy a papi fizetések leszállítása miatt nagy az elégedetlenség a görög keleti ortodox egyház kebelében s a lelkészek eddig példátlanul álló „sztrájkkal“ fenyegetnek. Most Jasiban újabb megbeszé­lést tartottak, melyen rámutattak a papság nehéz helyzetére. Vannak olyanok köztük, akik semmiféle fizetést nem kapnak s többen havi 15 lej fizetésből élnek. Csúfságnak (batjocura) tekintik ezt, amin segíteni kell. Petrovanu Gheorghe lelkész rámutatott a megmozdulás szükségességére, különben a nyomor állandósul, ami aztán tönkreteszi az egyházat. Luchian Nicolae lelkész bejelentet­te, hogy a papság törvényen kivül helyezi magát abban az esetben, ha törvényes kere­tek között nem segít a kultuszminiszter. Vé­gül Valeriu Jordachescu elnök előterjeszté­sére több pontból álló határozati javaslatot fogadtak el, melyben az eddig hozott határo­zatokon túl kimondták, hogy az egyház ké­relmének elutasítása esetén a papok kilép­nek a liberális pártból. Egyben köszönetét mondtak Banateanu Muscel-i lelkésznek, hogy társaival a kormánypártból való kilé­pést bejelentette s ezt követendő például ál­lították fel az egyház lelkészei részére. M cfslKkosztoft vlzdlfökat nem hotelesek a fogyasztók ólból megfizetőt CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Igen érdekes ügyben hozott elvi jelentőségű dön­tést tegnap a helybeli törvényszék Linz- mayer—Filipescu tanácsa. Az ügy kapcso­latban van a városi vízmüveknél 1928-ban történt sikkasztással, amikor is iMicula Sever hivatalnok hamis nyugták alapján nagyobb összeggel károsította meg a városi vizmüve- ket. A megtévedt hivatalnok a vízmüvek iro­dájában jelentkező háztulajdonosoktól jog­talanul felvette a befizetett összegeket, ame­lyekről nyugtát is adott. Mint utólag kide­rült, a felvett pénzt saját céljaira használta fel és az általa kiállított nyugták hamisak voltak. így történt aztán, hogy több városi háztulajdonostól, akik vizdijakat vagy javí­tási és szerelési dijakat fizettek be a meg­tévedt hivatalnoknál, újra követelte a pénzt a vízmüvek igazgatósága. A háztulajdonosok megtagadták, hogy még egyszer fizessenek és ők károsuljanak akkor, mikor nyilván­való volt, hogy nem tudhattak arról, hogy Micula nem volt jogosult a befizetések fel­vételére. A helybeli adóhivatal ekkor betáb­lázta a követelést a háztulajdonosok ingat­lanaira és árverést tűztek ki ellenük. így többek között S. |R, mérnök ellen is 1 a vízmüvek által szogáltatott 6900 lej értékű munkálatokért, amit egyszer már megfize­tett, árverést tűztek ki. A mérnök erre per­rel támadta meg a várost és kérte a foglalási jegyzőkönyv megsemmisítését, amit el is ren­delt a járásbíróság. A város ekkor a tör­vényszékhez felebbezett. Az ügy törvényszéki tárgyalásán rendkí­vül érdekes jogi vita keletkezett a város jog­tanácsosa és a felperest képviselő dr. Giur­giu Traian helyettese, Horovitiu ügyvéd kö­zött. A városi ügyész azzal érvelt, hogy a sikkasztó hivatalnok nem volt jogosult a be­fizetett összegek átvételére és az általa kiál­lított nyugták érvénytelenek. A felperes ügy­védje ezzel szemben ügyfele jóhiszeműségét hozta fel, aki a kapott felvilágosítások alap­ján több hivatalnok jelenlétében fizette meg tartozását Miculának. Azonkivül a város, il­letve a vízmüvek elismerte a fizetés tény­leges megtörténtét azáltal is, hogy a bűn­vádi feljelentéssel egyidejűleg kártérítési ke­resetet adott be sikkasztó hivatalnoka ellen. A törvényszék Ítéletében megsemmisitette 5. P. mérnök elleni végrehajtási jegyzőköny­vét és érvényesnek jelentette ki a sikkasztó hivatalnoknál történt befizetést. DIMINEAŢA: Berlin ismét bizonyitékot adott arra, hogy veszélyes a román érdekekre. Magyar- országot a revízióra vonatkozó küzdelem folytató* sárs biztatja, ami háborúra vezethet, mert a kis- antant ezt nem engedheti meg. Le kell szögezzük az okot és okozatot, mert Németország a Balkán ügyeibe akar ismét avatkozni. Németország az egyetlen európai nagyhatalom, mely békereviziót kér s igy Romániát és szövetségeseit életkérdések­ben veszélyezteti. Akkor is óvatosaknak kell len­nünk, ha a német ajánlatok be vannak aranyozva. CURENTUL: A Potez & Ciracii hat repülő­gépet ad két légi-vonal céljára s a román kincstár következő összegeket fizeti ennek ellenében: Po­tez Se 'Ciracii cég 15 millió szubvenciót kap az el­ső, 18 millió lej szubvenciót a második, 18 mil­lió lej szubvenciót a harmadik esztendőben, ösz- szesen tehát 51 millió lejt kap Romániától három év alatt. Ezenkívül az állam ingyen hangárokat, légi-kikötőt, drórtalan távíró-állomásokat épít en nek a cégnek s katonaságot ad a repülőgépek őr­zésére. Nehány nappal előbb a németek ellen emel­tük fel szavunkat, most azonban ez ellen a meg­állapodás ellen tiltakozunk. Azért szabadulunk meg Fabre úrtól, hogy Potez urat tegyük helyébe? KÜLFÖLDI RÖVID HÍREK PÁRIS. A francia főváros közelében Orly repü­lőterén katonai repülőgép lezuhant. Pilótája ször- nji-ethalt. — Bibescu herceg, a nemzetközi aeró- szövetség elnöke Moszkvában tárgyalt az orosz aeroszövetség vezetőivel. Össze! a nemzetközi szövetség kongresszusán fel fogják venni a tagok sorába az orosz aeroszövetséget. — Az ünnepe­ken közlekedés] baleseteknél Parisban tiz személy vesztette életét s harminchármán sebesültek meg. — Chambéry környékén a hóolvadás lezúduló víztömegei áradásokat okoztak. A rohanó ár hi­dakat sodort Égből hulló ajándékok Néhány napon balül a Sehmoll- pasta R. T. repülőgépe röpcé­dulákat fog a városra szórni. A röpcédulák között utalványok lesznek, aki ilyent talál, az egy íőotballt, tolltartót, tollszárat, stb., stb, KAP AJÁNDÉKBA I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents