Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-04 / 126. szám

1935 Junius 4. eetenwr FRISS OLVASNIVALÓK A KÉSZÜLŐ HÁBOUVEÓL Kilenc borzalmas uj hadiszer LONDON, junius. A Sunday Chronicle je­lentése szerint a német haditechnikusok a y világháború befejezése óta állítólag öt bor­zalmas uj hadiszert találtak fel és tökéle­tesítettek: egy olyan golyót, mely minden akadályon áthatol, „forgóágyut“, sztrato­szféra-gránátot, az úgynevezett Z-sugarat és a Stange-féle golyószórót . A minden akadályon keresztültörő golyót a Sunday Chronicle szerint Max Cehrlich kiefi mérnök fedezte fel. Hivatalosan ,,Hal- gar ultra“ golyónak nevezik. Egy méter 80 centiméter páncél falat is átfúr. Naponta ál­lítólag 480.000-et készítenek belőle. Á „forgó ágyút“ állitólag Krupp gyártja. Egy perc alatt ezer lövedéket képes kilőni. Â „sztratoszféra gránát“ az angol lap szé­riát a legborzalmasabb hadiszer, amit vala­ha is készítettek. Von Hasselbach ezredes, aki a honvédelmi minisztériumban teljesít szolgálatot állitólag kijelentette, hogy a „sztratoszféra gránátot“, amelyet robbanó­anyagokkal vagy mérges gázzal lehet meg­tölteni, 320 kilométeres körzetben tudja irá- nyitani. Csak egy kézmozdulatra van szük­ség, hogy a gránát pontosan a megszabott helyen csapjon le. A „Z-sugár“ titkát őrzik áítitólag a leg­nagyobb gonddal. Arra van hivatva, hogy ,»láthatatlan falai“ alkosson Franciaország­gal szemben. {Ha ez a sugár működésbe jön, a Sunday Chromele szerint hidak omlanak össze, ágyncsövek olvadnak meg, repülőgé- p efc; zúzódnak darabokra a levegőben, rádió - állomások, vasutak és tasked valósággal porrá- ondessk. A „Stange gölyószóró^ a Mr-szeriöt mind­össze 14) kiló, tehát egy ember is könnyen hordozhatja és kezelheti. !Pércenként 600 golyót' képes kilőni, a csövét, ha megolvad az állandó hőségtől, könnyen ki lehet cse­rélni, £i- Sunday Chronicle fantasztikusan hang­zó’híradását francia lapok is átvették. Teagereatuíí fegyverszörnyek Washingtoni jelentések szerint az Egye- siîlt-iĂ-Ha.niO'k hadvezetősége a következő fé­lelmetes erejű fegyverekkel folytat sikeres kíséri etekét: 1. Eégi elhárító ágyuk, amelyek 9 és fél mérföld magasságig hordanak a magas lég- rétegbe. 2; Hajóágyuk 2Ö5Ö0O yard lőtávolsággal. 3. Szárazföldi cirkálók, azaz gyors harci- kocsik, amelyeknek önműködő ágyúi percen­ként LOO darab egyfonios lövedéket lőnek ki. 4. 'Repülő csatahajók, azaz óriási bomba- vető gépek négy-ötezer kilométer repülési sugárral, amelyek nyolc-tiz gépfegyvert és több tonna bombarakományt tudnak maguk­kal vinni. iMég ebben az évben legalább hatvan olyan harci kocsit készítenek, amely óránként 80 —90 kilométer sebességgel tud haladni. Hivatásuk magaslatán állanak a francia határerőditmények íPAíMS. (Az Ellenzék távirata.) Francia lapok jelentése szerint a hadsereg legfőbb parancsnoka, Cam el in tábornok megnyug­tatónak tartja a Németország felé épitett hafárerőditmények állapotát. Gamei in tábor­nak nemrég ellenőrző körutat tartott a ha­tályon és utjának eredményéről a hadügy­miniszternek jelentést tett. Ezzel a jelentés­sel kapcsolatban a közvélemény számára hi­vatalos értesítés jelent meg, mely szerint a határerőditmények feladatuk magaslatán állanak, céljaik szempontjából semmi kí­vánni valót nem hagynak fönn és az ország védelmére legnagyobb mértékben értékes dolgoknak tekinthetők. Mekkora hajóhadat engedélyez Anglia a németeknek? LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Ribben- trop báró, Hitler személyi megbízottja, aki uz angol tengerészeti minisztériummal foly­tatandó tárgyalásokat német részről vezetni fogja, 'Londonba érkezett. Ribbentrop a ten­gerészeti tárgyalásokon kivül általános po­litikai kérdésekben is összeköttetésbe lépett az angol külpolitika vezetőivel. Hitler kikül­döttje főleg a légügyi megegyezés kérdésé­ben és Németország és Anglia viszonyának javítása kérdésében igyekszik megbeszélése­ket folytatni az angol kormány férfiakkal. Aí tengerészeti megbeszélések bizonyos ne­hézségekbe ütköznek. Anglia nem hajlandó elismerni Németország igényét arra, hogy az angol hajóhad tonnatartalma 35 százaléká­nak megfelelő hajóhadat építhessen. A visz- szautasitás magyarázatául angol haditenge­részeti körökben azt hozzák fel, hogy az angol hadihájók jelentős része régen épült s igy kisebb értékű, mint a ma épült hadi­hajók. A német haditengerészet hajói pedig mindannyian teljesen modernek lennének, ami azt jelentené, hogy a német tengeri erő jóval hatalmasabb lenne, mint az angol flotta 35 százaléka. Ezenkívül Anglia ten­geri ereje szét van szórva a világtengereken, mig Németország hajóhadát partjai körül összpontosíthatja és igy adott esetben vesze­delmes lehet az angol partok biztonságára. Angol részről ezért azt ajánlják, hogy ösz- szehasonlitási alapul csak az angol partok körül állomásozó hadiflotta szolgáljon és ennek 35 százalékát tegye ki a német ten­geri erő. De ezen a téren is azt kívánják, hogy a 35 százalék a különböző hajónemek szerint is meg legyen határozva, hogy az újabb építésű német flotta ezen a téren se érjen el az indítványozott százalékszámnál magasabb erőt. így végeredményben a Né­metországnak engedélyezett tengeri erő az angol tengeri erőnek nem 35, hanem csak 17 százalékát tenné ki. Német részről ezt a megoldást nem hajlandók elfogadni. Való­színűnek látszik azonban, a végső megálla­podás közelebb lesz a 17, mint a 35 száza­lékhoz. Ki szállíthat fegyvert Abesszíniának? LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Abesz- sziniának angol gyarmati területen át tör­ténő fegyverbevitele ügyében Eden főpecsét- őr egy interpellációra kijelentette, hogy ezt a kérdést a Franciaország, Olaszország, Ang­lia és Abesszínia között 1920-ban létrejött szerződés szabályozza. A szerződés Abesszí­niát olyan rendszabályoknak veti alá, ame­lyek különböznek a fegyverszállítás terén Olaszországgal szemben alkalmazott rend­szabályoktól. Az Olaszországgal szemben al­kalmazott rendszabályok ugyanis az általá­nos nemzetközi törvényeknek felelnek meg, mig Abesszíniával szemben külön intézke­dések állanak fenn. Németországból Abesz- szinia nem vihet át fegyvert angol területen. Ezt tiltja már a népszövetségi alapszabályok 170-ik pontja is, amely nem engedi meg Németországból a fegyver és hadiszerkivi- telt. A tilalom természetesen az Abesszínia felé irányuló német hadiszerkivitelre is vo­natkozik. Âeţjşfels toalettje ODÖl szájvíz n elit «kft ameocft Hitélet es ® GONDOLJON csak arra, hogy milyen az emberi szer­vezet és be fogja látni, hogy a száj az egyetlen védetlen bejárat, amelyen keresztül a baktériumok megtámadhatják a legfontosabb szerveket. A lágy beiső részek a legkedvezőbb alkalmat nyújtják a fejlődésre; ez az oka, hogy itt kezdődik a legtöbb betegség s innen terjed tovább. • A száj naponkénti tisztítása valamilyen fertőtlenítő szerre! egyaránt fontos a száj higiénája és az álta­lános testi egészség szempontjából. Az ODOL-száj- vizet az egész világon különösen kedvelik fertőtlenítő hatása és kellemes illata miatt, amely megszünteti a tisztában lehelietet. S a fogak közötti részeket is ala­posan megtisztítja. © Az QDOL-SZÁJV1Z az ODOL-antiszeptikumon kivül M1RHAK1VONATOT is tartalmaz. Ezt a szert emberem­lékezet óta sikerrel használják a fogak meglazuiása és a foghus vérzése ellen. ön nem kefélheti a szájpadlást, a nyel­vet, a gégét s a száj- ureg egyéb lágy részeit, pedig ezeket is tisztán kell tartani minden nap. Hasz­nálja erre a célra az Odol-szájvizei. Megmozdult a főváros magyarsága Az iskola-majális hatalmas sikere. — Minden magyar egye- süleS közreműködött. — 7000 ember az Andronache-erdőben BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A Bucuresti-i magyarság széttagoltságáról már többször esett szó e lap hasábjain. Akik huzamosabb ideje itt élünk, tudjuk, hogy az itteni magyarságot megmozdítani több művészetnél, valóságos bűvészet kell hozzá. De niég nehezebb egy kalap alá vonni és egyetlen cél érdekében megmozdítani az itteni összes magyar jellegű intézményeket és egyesületeket. Ha pedig ezek után ide írhatjuk, hogy az iskola-majálison nem ke­vesebb, mint hétezer ember volt jelen az Andronache-erdőben, úgy olyan rekordról számolhatunk be, amelyre eddig nem volt példa. Hétezer Bucuresti-i magyart egyet­len cél érdekében megmozdítani és kivinni az Andronache-erdőbe: ez olyan teljesít­mény, amelyért azokat, akik annak elérésé­ben résztvettek, a legmagasabb dicséret illeti meg. Négy év — 1931 — óta nem volt iskola­majális. De ezidén az a lelkes társaság, amelynek élén Kányádi lelkész, Bittay igaz­gató, -Heltai László mérnök, Kövér Gyula, Mátis Sándor, Nyerges József és Kovács Sán­dor állottak, olyan majálist rendezett, amely­ről sokáig beszélni fognak a 'Bucuresti-i ma­gyarok. A református elemi iskola, amely a fővárosnak egyetlen magyar iskolája, kér­te a magyarság támogatását. Es a magyar­ság valóban felekezetre és társadalmi állásra való te­kintet nélkül állott a nemes ügy szolgá­latába. A Koós Ferenc Kör, amely Bucuresti-nek legmozgékonyabb, legtevékenyebb magyar kulturális gyülekezete, a Magyar Társulat, ez a régi, gazdag testület, a református iparos kör, a Magyar Dalárda, a református leányszövetség, az ifjúsági keresztény egy­let, az evangélikus és református nőegyle­tek és a Pax-klub egyaránt kivették részü­ket az előkészítés nehéz munkájában, amely­nek eredménye a hétezres „jelenvolt“, vala­mint az a rengeteg természetbeni adomány, amellyel a majális rendezőségét elhalmoz­ták. Vasárnap reggel az autóbuszok tömege vitte az embereket a hosszú Colentina-ut végén lévő Andronactie-erdőbe. Amikor a 11-es számú villamosra felülök, hogy a ma­jálisra „utazzak“ (mert utazásnak is beillett: a város központjából 40 percig tartott az ut), a kalauz hozzám fordul: „Uram, mi van az Andronache-erdőben? Még sohasem volt ekkora forgalom ezen a vonalon!“ A villa­mos tele magyarokkal és amikor a végállo­máson kiszállunk, hogy utunkat autóbusszal folytassuk, bizony jó időbe telik, amig olyanra akadunk, amelyben még van né­hány szabad állóhely. Az Andronache-erdő, amely állami tulaj­don és amelyet az erdőigazgatóság valóban tiszteletre méltó figyelemmel ingyen bocsá­tott a majális rendelkezésére, hangos a ka­cajtól, énektől, jókedvtől. A főváros is in­gyen bocsátott egész napra vizhordó kocsit rendelkezésre. Az Ötvös-fivérek kitűnő zene­kara szolgáltatta a zenét; a fiatalság táncol, ropja a csárdást, leg­alább ezer pár páueol egyszerre. Reggel a református és katolikus istentisz­telet után a református iskola fiú és leány­csapata tanítóik vezetése alatt zenés gyakor­latokat mutatott be; a cserkészek, a Magyar Dalkör, a számtalan sátor mindenféle jóval és széppel, kitűnő konyha és nagyszerű ita­lok mind hozzájárultak a hangulat emelésé­hez. A székely és csángó népviseletek ver­senye valóságos látványosságszámba ment. A hangulat kitűnő volt. Az asztalok kőiül láttuk ülni a Bucuresti-i magyarok szine- javát. Orvosok, ügyvédek, magántisztviselők, iparosok, munkások egyaránt jól érezték magukat és a Bucuresti-i orvosok mentőállo­másának mindössze öt Ízben kellett első se­gélyt nyújtania. A rendezés kiváló volt, a hangulat úgyszintén és mindenki azzal távo­zott a majálisról, hogy ezúttal valóban sike­rült a rendezőségnek megfelelni minden igénynek és minden várakozásnak. Még esti villanyvilágításról is gondoskodtak Lukács Elemér és Kretsch Bertalan mérnökök. Az anyagi eredmény minden bizonnyal megfelelő lesz. Mindenki áldozatkészen sietett a magyar iskola segítségére, mindenki megtette kö­telességét azzal az iskolával szemben, amely hat év alatt 1194 tanulót vett fel, vallásra való te­SZÁJVÍZ kintet nélkül, hiszen a statisztika igy oszlik meg: 450 református, 421 római katolikus, 272 evangélikus, 48 unitárius és három iz­raelita. Évente átlag 200 tanuló tanul az iskolában, amelynek fenntartására a refor­mátus egyház évi 400.000 lejt fordít. Az is­kolaépület modernizálására kívánják fordí­tani azt az összeget, amely a junius 6-iki elszámolás eredményekép megmarad és amelyről annakidején még beszámolunk. A majálisnak ez a nagyszerű sikere meg­tanította a Bucuresti-i magyarságot arra, hogy vannak esetek, amikor valóban jó ren­dezés mellett olyan tömeget lehet megmoz­dítani, amely minden tekintetben számot­tevő. De felvetett olyan problémákat is, amelyeket le kell tárgyalni éppen a Bucu­resti-i magyarság egysége és annak a ma­gyar kulturérdekek szolgálatba állítása ér­dekében. Dr. Kovács Jenő. A ţunius 6-iki és 8~ikí ünnepségek sorrendié Dr. Dunca Eugen prefektus most küldötíe szét a junius 6-iki és 8-iki ünnepségek sor­rendjét. Junius 6-án, Hősök napján, a So- meseni-i repülőtéren, azon a helyen, ahol őfelsége visszatérése alkalmából leszállóit, le fogják leplezni a repülőezred által felállitott emlékoszlopot. Reggel 8 órakor az összes fe­lekezetek templomaiban hálaadó istentiszte­let lesz. Fél 9-kor a katedrálisban lesz ün uepi istentisztelet, istentisztelet után a Hősök temetőjébe vonul ki az ünneplő közönség. 1 i órakor a katedrálís harangjelzésére két perc re megáll a városban minden munka és meg szűnik minden forgalom. Délután 5 órakor ünnepélyes külsőségek között történik meg a repülőtéren az emlékmű leleplezése. Az il. népség megkezdése előtt és az ünnepség után repülőgépek fognak keringeni az emléke^ lop fölött. Este 9 órakor zenés takarodó. Nyolcadikén, őfelsége trónralépésének év fordulóján, reggel 8 órakor az összes tern plomokban hálaadó istentiszteleteket tarta­nak. Ugyanakkor a sporttelepen is ünnepi istentisztelet lesz, amely után Gheorghe Popa tankerületi főigazgató tart emlékbeszédet. Utána Sportünnepségek következnek. Tizen­egy órakor a katedrálisban lesz ünnepi is­tentisztelet, utána pedig diszfelvonulás az opera előtt. Délután 4 órakor ugyancsak a sporttelepen szintén sportünnepségek les nek. Este fáklyásmenet. A két ünnepség al­kalmával az összes köz- és magánépüleleket fel kell lobogózni, este pedig a házak abl ­kait ki kell világítani. A sporttelepre és opera előtt felállitott tribünre csak a vámü­gyei prefektura és a térparancsnokság áltaí kibocsátott jegyekkel lehet belépni.

Next

/
Thumbnails
Contents