Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-04 / 126. szám

A ELLENZÉK 19 3 5 I u n I u a 4. Hli n legyek megmt gezéssel fenyegetik élelmiszereinket, Ne bizza rá egészségének, védelmét valamely gyengébb minőségű készítményre. A közepes minőségű rovarirtók nem pusztítják el a legyeket, csak nehány ,pillanatra kábítják el őket. így azután / ismét felélednek és tovább terjesztik / csiráikat és a betegségeket élelmiszerein­ken és ruháinkon. Ha biztosan és tökéletesen ki akarja tani a legyeket, használjon FLlT-et ! biztosan, tökéletesen és örökre sztitja u rovarokat 1 i nagy foltoi. e mindig a fékete szalaggal ellátott, védjegyes, sárga pléhdobozt! Szórjon szét B - L 2 T PORT A I LIT rovarir­tópór tökélete­sen kipuszutja a* uss/.es rova­rokat, tu I n t ; b a n g v á k a t svá l) bogarakat, »poloskákat, te- v tűket, bolhákat r *ót a kuívak i bolháit ii töké­letesen kiír Francia lap üomániára károsnak minősiti a nemzetiségi eredet firtatását a magánvállalatoknál A térképárus A nyomorúságukból élő koldusoktól kezel­ve a várost járó I ngyhiltárusokig és :i/ uj Inlábuáuvokat" bevezető utcai prótétaklol a cukorka, cipőfűző és szerencse:) nisokig számtalanszor találkozunk napközben embe­rekkel, akik létüket a szabad égbolt alatt teremtik meg, függetlenítve magukat a hely- íezkütöltség béklyóitól. Ezek az emberek külön kasztot alkotnak a pénzt hajszoló emberiség soraiban. Feszélyczetlen modor, napsütötte are. gyors és biztos fellépes — mesterségük megannyi szükségszerű járule­ka — jellemzik őket. Sokan közülük szaba­don csatangolnak az utcákon, masok kis állvány előtt szorgoskodnak a csábitó aján­latok hangjaitól odavon/.ott emberek gyűrű­jében és vannak, akik otthonukban keresik lel üzletfeleiket és szimatjukra bízva magu­kat. bekopogtatnak a házak ajtóin. Az egyetlen dolog — a szabad mozgási lehetőségen kívül — ami egységbe foglalja >ket. noha mesterségük rendkívül változatos, a vevőkörük azonossága. Van egy bizonyos társadalmi osztály, amely képtelen ellenáll­ni a csábításnak és személyének szóló figye­lemnek tekinti az útjába dobott ajánló sza­vakat. Közelebb lép az árushoz és félig ön- tudatlanul hagyja magát meggyőzni az új­donság „praktikus'1 voltáról. Az. érdeklődés­ből aztán megszületik a vágy, hogy a hirde­tett tárgy birtokába jusson. Ezután pedig már csak a dolog pénzügyi része tarthatja vissza, hogy vásároljon . . . Ez az egyik vég­let! Mások viszont ellenkezőleg, valami rend­kívül lealázót és méltóságon alulit latnak abban, hogy felfigyeljenek ezekre az utcai hangokra. Ügy tekintik ezt az egész utcai kereskedelmet mint egy középkori babonát, amibe felvilágosodott embernek nem szabad hinnie. A magam részéről, ha nem is igen vásá­roltam, mindig érdeklődtem az efféle utcai dolgok iránt. Ott voltam a tömegben leg­hátul és lábujjhegyre ágaskodva figyeltem a kísérletezést és kissé az árust is: hangját, mozdulatait, stílusát és hatását az arcokon. Már sok ilyesmit láttam: tapasztalatokat gyűjtöttem, tandíj nélkül is . . . Hogy csak a legutóbbi újdonságot említsem, pár nap­pal ezelőtt egy falusiruhás ember valami gyökeret kínált, ami állítólag kitűnő házi­szer, bizonyos eljárási feltételek mellett, tyúkszem ellen. Vagy két nappal később ugyanaz az ember, egy másik utcasarkon, városi gúnyában kínálta ugyanazt a csoda­szert Tegnap aztán olyan árust láttam, aki en- gemet is módfelett meglepett. Az Opera előtt a járda szélén ült. mellette nagy paksaméta térkép. Egyedül volt, az áruját rendezte. Közelebb lépek hozzá, megkérdem: — Térképet árul? — Igen kérem. Tessék parancsolni Romá­nia,-Európa, Amerika, Ázsia, Afrika... Ki­csiben és nagyban. Falra és íróasztalra . . . Nem mertem az árak felöl érdeklődni. Tudtam, hogy nem veszek térképet. Es akkor minek szomoritsam . . . Megkérdeztem azért: — Adott el már sokat? A fejét lóbálja és így jelzi, hogy nincs megelégedve az "üzletmenettel. Aztán felcihe- lődik, tovább megy és kinyújtott kézzel kí­nálja a papírlapra vetített világot a járóke­lőknek. Az emberek nem kiváncsiak a pa­pírra festett világra. Egyesek mosolyognak, mások szórakozottan, oda se figyelve, elmen­nek mellette. De engem sem az áru érdekel. Túlontúl ismerem a világot térképről, leirásokból. hír­ből ahhoz képest, amennyit saját szemeim­mel láthattam belőle. Az arány igy is túlsá­gosan nagy eltolódást jelent a térkép javára. A városokat sokkal jobban ismerem a kis fekete körök után, a tájakat a barna, zöld és kék foltok elhelyezkedéséből, mint a va­lóságból. amit nem a konvencionális jelek, hanem az érzékek rögzítenek meg az emlé­kezetben. A térképes ember árucikke gyermekko­romban talán kielégített volna. Akkor még pompásan lehetett térképen beutazni a vilá­got, a kalandorregények gőzével hajtott fan­tázia szárnyain. iMa már az idő megcsorbif- tóttá ezeket a szárnyakat. Nem tudok többé térképen utazni és ezért nem érdekel annak az embernek az áruja, aki papiron árulja a világot. . . Ugylátszik, mások is igy van­nak vele. (k- a.) KÄSTNER: Három ember a hóben A „Fábián“ világhírű Írójának uj könyve a legmulatságosabb és egyben a legmegindi- tóhb könyvek egyike. Magyar nyelven olcsó propaganda kiadásban, szép kivitelű vászon­kötésben 66 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét, BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az ipar és kereskedelemügyi minisztérium­ban felállított bizottság tovább bünteti a nemzeti munkavédelemről szóló törvény alapján a vállalatokat, mert nem terjesztet­ték be a kért személyzeti kimutatásokat. A vállalatok tudomására hozzák, hogy alaptő­kéjük arányában fogják őket büntetni az esetben, ha a törvény és végrehajtási utasí­tásban megjelölt kimutatásokat nem terjesz­tik fel a bizottsághoz. A legutóbb megbírsá­golt erdélyi cégek között következők szere­pelnek: Bánáti Textilipar 100 ezer lej, Ro- mitex Timisoara 100 ezer lej. A Zorile hosz- szabb cikket ir a bírságokra vonatkozóan. — A jelenlegi liberális uralom egyik törvé­nye nagy igazságtalanságok kutforrása lett. Elsők voltunk azok között, akik rámutat­tunk a törvény hiányaira s azokra az igaz­ságtalanságokra, melyek alkalmazásából kö­vetkeznek. Nem tudtuk elhinni, hogy olyan kormány alatt, mely demokratának vallja magái, munkások és intellektuelek keriflje- nek utcára oly elvek miatt, melyeket a faji elméletbe lehet sorozni. A törvényt egy elfo­gult bizottság önkényesen és hibásan alkal­mazza s ez nemcsak az ország közvélemé­nyét háborítja föl, de a határokon túl is ked­vezőtlen hatást eredményez, azokban az or­szágokban, melyekkel szoros összekötteté­sünk van, ami aztán ezt károsan befolyásol­hatja. Ezt elsősorban iparunk fogja megérez­ni, melynek fejlődéséért hálával tartozunk a külföldieknek. A lap a „Le petit bleau“ nevű párisi új­ságra hivatkozik, mely legutóbbi számában erős kritikában részesíti a törvényt, mert az idegen alkalmazottak 20 százalékos leépíté­séi rendeli el anélkül, hogy különbséget ten­ne a munkabeosztásokban. így például, ha egy francia tökével dolgozó társaságnak francia vezérigazgatója van. az esetben a tör­vény szerint még négy román vezérigazga­tót kell alkalmazni. — A törvény célja nyilvánvaló — irja a Zorile által emlitett párisi lap. — Az a cél, hogy kitegyen bizonyos számú kisebbségit a vezető állásokból. Ez a valóság, ami nincs a törvényben feltüntetve. Ezért a vállalatokat arra kötelezik, hogy oly táblázatokat terjesz- szenek be. melyekben nemcsak az állampol­gárság. de az etnikai származás is fel van tüntetve. így szolgálják a „numerus valachi- cus“ mozgalmat, melynek Vaida a védnöke. Az iparügyi minisztériumban működő bi­zottság zárt ülést tart, melyen még az érde­keltek sem lehetnek jelen s igy ezek a véde­kezéstől meg vannak fosztva. A „Le petit bleau“ ehhez a következő megjegyzést fűzi: A bizottság nem a törvény szerint intézke­dik. hanem a faji-arányt (proporţia rassista) tartja szem előtt. Felesleges rámutatni arra, mennyi kára van Romániának az ilyen eljá­rásból. Annak az országnak okoz ez kárt, mely állandóan idegen tőkére és ennek kez­deményezésére van utalva. Nyilvánvaló léhát — fejezi be cikkét a Zo­rile —. hogy ez a törvény káros. Egyaránt káros az államra és a magánvállalatokra nézve. Kellemetlen helyzetet okoz külföldön, melynek hitelét jobban keressük most, mint ezelőtt. NŐI DIVATLAPOK legnagyobb vá« laszti ka az Ellenzék könyvosztály ában Cluj, Piaţa Unirii. Újra magántulajdonba adja a földet a szovjet PARIS (június). Moszkvai jelenté • I. !<' számolnak arról, hogy a szov jet kormán s erősen meglassította kollektiv izálá i politii lát, sőt bizonyos tekintetben olyan iiánvt léptetett életbe, melyet Iránéin lapok dekol lektivizáeiónak, a kollektivizálással ellenke ző irányban haladó tevékenységnek nevez nők. Arról van szó, hogy bizonyos határokig újra lehetővé akarja tenni a szovjet kor­mány a földművesek számára a magántulaj­don megszerzését, f-.s ebben az irányban ugyanolyan eréllyel jár el, mint annakide­jén a kíméletlen kollektivizálás terén. Mi sem jellemzőbb az uj irányra, mint a fél- hivatalos Izvesztijának egyik nemrég meg­jelent vezércikke, melyből a párisi lapok a következő részt közük: — Arnig eddig a törvény teljes szigora és a sajtó fölháborodása irányult azok elh n a földművesek ellen, akik magánvagyonukat nem bocsátották önkéntesen a kollektív ter­melő társaságok rendelkezésére, addig ez­után a kollektivumoknak azokat a vezetőit fogják megbélyegezni, akik szabotálják a magántulajdonnak a kormány által megen­gedett emelését. A VÉR FELFRISSÍTÉSE céljából — kiváltkép középkoru férfiaknak ér nőknek — ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár ter­mészetes „FERENC JÓZSEF* keserű vizet inni. Világszerte rendelik az orvosok a valódi FERENC JÓZSEF viz liasz.nálatát, mert ez -za* bályozza q bélmüködést, előmozdítja a gyomor- emésztést, fokozza az anyagcserét, javítja a vér­keringést , megnyugtatja az ingeket, egészséges álmot hoz és ezáltal uj életerőt teremt. A román vendégiparii al­kalmazottak megvédik kisebbségi társaikat CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ismere­tes a helybeli hatóságoknak ama rendelete, melyben utasította a helyi vendégipari üze­meket, hogy a jövőre 60 százalékban román nemzetiségű pincérmunkásokat alkalmazza­nak. A rendelet városszerte nagy megdöbbe­nést váltott ki, különösen pedig a vendég- ipari munkások körében. A helyi vendégipari szakszervezet legutóbb foglalkozott ezzel a rendelkezéssel és azt a legerélyesebb hangon visszautasította. Meg­állapították, hogy a kiadott rendelet ellen­tétben áll a fennálló munkástörvénnyel, mi­vel a pincérek szakszervezetének munkaköz­vetítési rendszere a munkaügyi inspektorá- tus közvetlen felügyelete alatt áll. Megálla­pították továbbá, hogy’ a szabályzat egyik pontja világosan kimondja, hogy a munka- lehetőség elnyerése kizárólag a jelentkezők sorrendjében történhetik s igy a szervezet­nek egyetlen tagja — legyen az bármilyen nemzetiségű is — sem élvezhet előnyt a má­sik munkás rovására. Leszögezték, hogy újabb rendelkezést csakis a munkaügyi mi­nisztériumnak, illetve a munkaügyi inspek- torátusnak van joga kibocsátani, de a ren­delkezéseket mindenkor törvény kell szabá­lyozza. A szakszervezetbe tömörült román nem zeliségü pincérmunkások elhatározták, hogy kisebbségi kartársaik érdekeinek a megvédé sere a legmesszebbmenő harcot indítják meg mindazon tényezők ellen, akik a munkásság békés egy’üttdolgozását igy’ akarják megboly gatni. Tiltakozó táviratot küldenek a kor mányhoz, valamint a most ülésező szociál demokrata párt tanácsához, amelyben köve telik a fennálló munkásvédelmi törvények szigorú betartását, valamint a kisebbségi kar társaik ellen irányuló rendelet visszavo nását. Tolnai VilágIexii£oná-nak legújabb két póíkötet© (19. és 20. kötet.) Önmagában is egészen önálló mű. A—Z betűkig az utolsó évek részletes, lelkiismeretes feldolgozása. 640 oldalon, 6 képtáblával és 50 szöveg közé nyomtatott képpel, 200 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. LUXUS AUTOCAR I Budapestre ea a jm tan » mat esuiortokon KxaznasB-ga—I Elegáns és kényelmes, mint az első osztályú I vonat; olcsóbb, mint a [féláru harmadosztály. Oda és visszautazás Clujtól—Clujig csak 99 Ölel, Indul: junius 6-án csütörtökön reggel 6 órakor; érkezik d. u. fél 6-kor. Vissza: jun. 11 -én kedden Jelentkezés az Automobil Club Turisztikai irodájában, Str. Reg. Maria 16., Cluj. Tel. 13-12. Megfelelő iratok mellett az utlevélkéréseket elintézzük.

Next

/
Thumbnails
Contents