Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-04 / 126. szám

î BL LENZAK 10 3 3 Junius 4. Select Mozgó Rendkívüli film! Sorcll kapitány cs fia! WARWICK DFliPING legénye nyomán készült film. — l'ört/.crc|)ekben: ff. B. Warner és Margaret Graham. — Műsoron kívül színes SILl.Y SIMPHONHí ! MAI NAPTÓL A JEGYEK ÁRA BÁRHOL LEI 20'— A nagyságos asszony öltözködik ( Ami/ irok\ <:: regényrészlet. Részlete an­.//V o n'tjt ilynek. amelyet harminc canei c: cU>ít elmúlás:lottam megír ni. Mentliclő mu- iasstás: akkor nini tuljialal róttam ahh<»:, hoţiţi regényt írjak.) \ nuyysáyos asszony felébredt. I'elült or agyban, végiysiniitottu homlokát. körülné­zett. Ke:dődik a nap. I\l$ő dalija roll kiszedni hajából a papír­cseréket. Előző este ezekre a csérekre so- dorgatta meijnedresilett hajtincseit, hogy hullámosakká legye őket. I kiszedett papír­cseréket szép rendben belerakta éjjeli szek­rénye fiókjába, hóiig este majd kéznél legye­nek. Most kilépeti az ágyból. Ment mosdani. Mindenekelőtt hátrányult két kezénél a tár­náiéihoz. összefogta hosszú haja nagy töme­gét és ideiglenesen felcsavarta a fejére, aztán így kis babos kendőnél bekötötte, hogy a sok haj a mosdásnál ne zavarja. Ment a mosdóhoz Ott már várta a langyos ■ söriz. A nagyságos asszony, aki gondosan vigyázott arcbőrére. nem mosdott másban, mint esővízben, házilag készíteti epeszap­pannal, amelyhez kedvenc illatszerét keverte. Alaposan megszappanozta, megöblögette ar­cát. nyakát. Megtörütközötl rászontöriilköző- jével. Most jött a fésiilködés. Haját középen ket­téválasztotta és bontófésüuel jó sokszor vé­gigment rajta mind a két oldalon, mindad­dig, mig a bontófésö egyszer sem akadt meg benne. Elővette a kefét és alaposan megdol­gozta mind a két oldalt ezzel is, hogy a ha­ja fényéi megtartsa. Most jött a bontófésü sárii oldala. Ezzel rakta fel a hajtömeget a kiránt ábrára az arca körül. Aztán pedig kétoldalt megcsinálta a két hajfonatot és pe­dig. mivel nagyon bő haja volt. négyes fo­nással. Mikor a két hosszú varkocs elkészült, mámtalan hajtüvel felcsavarta és megtüzte őket koszomba. Elhasznált hozzá harminc ilarab hajtüt. Most cl kellett rendezni a fruf- rut. Amit éjszaka a papír hullámositott a Imncntkákon. azt sütővassal még meg keltett pótolni. Hosszúkás alkotmányon spiritusz- láng égett, azon bevált a lefektetett hajsütő két ága. Közel tartva arcához, meggyőző­dött róla. hogy már elég forró, de nem tultü- res. Egyesen belement vele a huncutkák csö­vébe, szorosan csavarintott rajtuk. Végre készen volt a hajával, beletartott egy jó félórába. Most még elővette a Rüder-rizs- port és egy kis rózsaszín hamvasságot vará- zsolt az arcára, de csak úgy, hogy a rizspor jelenlétét senki észre ne vehesse. Most leült harisnyát huzni. Fii d’Ecosse- harisnyát húzott, át nem tetsző feketét. Tér­de edái húzta a harisnyakötőt. lába fején ke­resztül. Rózsaszínű selyemgummiból volt ez a harisnyakötő. selyemfodorral volt szegve, selyembokréta is volt rajta. Fekete fűzős cipőt húzott a lábára, úgy­nevezett gavallérsarokkal, amely nem volt sem tulmagas, sem tulalacsony. A fűző vé­gét csokorra kötötte. Fehérneműje rumburgi vászonból készült, hímzéssel, csipkével, betétekkel, monogram­mal. Nadrágját zsinórral kötötte meg derék­ban. Ar egészre otthonkát öltött és leült reg­gelizni. Kávét reggelizett vajaskiflivel. Köz­ben azon tűnődött, hogy milyen érzés lehet étkezés után cigarettára gyújtani, amit a férfiak annyira szeretnek. Napi postáját, házi dolgait még igy intéz­te otthonkában. Aztán nekilátott, hogy fel­öltözködjék kimenéshez. Otthonkáját. nadrágját letette. Jött a fűző. Hátul meglazította a sűrű fűzést, ami nem ment nehezen: a zsinór, lévén legalább öt méter hosszú, adta bőven. Most derekára il- j lesztette az egész alkotmányt, elől végig be- j kapcsolta, aztán hátrányait, megfogta a két j zsinór végét és elkezdic huzni. De ez nem j volt olyan egyszerű. Mert. ha csak a végét húzta, a fűzés csak derékban lett szoros. A háta közepén még laza fűzést is szorosabbra kellett huzni, akárcsak cipőfűzővel csinálta volna, hogy aztán a zsinór mindenütt egyen­letesen szorítson. Nem volt könnyű munka: ha nem ment jól. be kellett kiáltani hozzá a szobalányt. Végre megvolt ez is. Ott állott a nagyságos asszony lihegve, de darázsderékkal. Megint felvette a rumburgi nadrágot, a fűző páncél­derekán átkötötte, majd kiválasztotta az az­napi alsószoknyát. Ez rózsaszínű taftból ké­szült, alját gazdagon megfodrozta a szabónő. Végül felvette a ruhát. Drapp színű szövet­ruha volt ez, két darabból álló. Dereka szo­rosra szabott. Olyan szorosra, hogy halcsont volt benne köröskörül minden varráson: a világért ráncot ne vessen. Csípőtől lefelé az­tán kiharangosodott a szoknyája, amely le­ért a földig s éppen ezért körül volt szegve por zsinórral. Nagy „plörőzös“ kalap csatlakozott mind­ehhez. Két hosszú kalaptü erősítette a dús hajfonathoz. Kurta bőrkesztyű, selyemnap­ernyő, kész. A nagyságos asszony elindult. De az ajtóban visszafordult: hopp, a pénz­tárcáját majdnem elfelejtette. Visszament a hosszú, keskeny pénztárcá­ért. Megolvasta pénzét: négy forint tizenhat krajcár volt benne. A pénztárcát beletette ab- bo a zsebbe, mely szoknyája hátulján a ,,slicc" mellett húzódott meg. Kezében nem vihette, mert mind a két keze el volt foglal­va. Egyikben a napernyőt vitte, másikkid a szoknyáját kellett marokra fogni. Nagyon kimér asszony volt o nagyságos asszony: agy lógta a szoknyáját, hogy ki­látszott a bokája. Még a harisnyájából is ki­látszott egy ujjnyi darab. Idősebb hölgyek CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A helyi ipar és kereskedelmi kamara tegnap ünnepi ülés keretében fejezte ki köszönetét és elis­merését dr. Leon kereskedelmi nlminiszter- nek azért, hogy értékes közreműködésével i kamarát az anyagi összeomlástól megmentet­te. Ünnepe volt tegnap az iparkamarának és ebben az ünneplésben resztvettek az összes gazdasági szervezetek is. Leon alminiszter vasárnap reggel 9 óra­kor érkezett városunkba. A pályaudvaron a polgári hatóságok vezetőin kívül ott voltak a/ összes gazdasági szervezetek vezető tagjai is A miniszter a váróteremben fogadta az üdvözléseket. A város nevében Druganu pol­gármester. a megye nevében Duma prefek tus és az iparkamara nevében pedig dr. Dán Parién képviselő, a kamara időközi bizottsá­gának elnöke üdvözölte a minisztert. A mi­niszter az üdvözlésekre röviden válaszolt s azután lakására ment. A Kereskedők Tanácsának köz­gyűlése A fogadtatás után fél 10 órakor az iparka­mara dísztermében megkezdődött a Kereske­dők Tanácsának évi közgyűlése. Az ünne­pélyes alkalomra az iparkamara előcsarnoka és lépcsöháza cserfa levelekkel volt feldíszít­ve és a diszterem egyik sarkában ott volt a miniszternek leleplezésre váró arcképe, amit az iparkamara hálájának kifejezésére festetett meg. A Kereskedők Tanácsának köz­gyűlését Comsa loan szenátor nyitotta meg. Megnyitó beszédében nagy vonásokban is­mertette a szövetség multévi működését, a kereskedők nehézségeit és beszéde végén fel­hívta a kereskedőket. hogy a szövetséget munkájában támogassák. Az elnök a meg­nyitó után Romanovici Gregore főtitkár az évi jelentést ismertette, melyet a közgyűlés Somodi Miksa indítványára egyhangúlag el­fogadott. Ezután Fodor Viorel a pénztári je­lentést, Romanovici főtitkár pedig a költség- vetést terjesztette elő, melyet szintén elfo­gadtak. Friedman József szólalt fel ezután, aki azt indítványozta, hogy a Kereskedők Tanácsát a közeljövőben rendkívüli nagy­gyűlésre hívják össze és a nagygyűlésen a tanács anyagi helyzetének megvitatását vitas­sák meg, mert a jelenlegi helyzet tarthatat­lan. Dr. Borbély István alelnök válaszolt a felszólalásra. Megállapította, hogy a tanács Következett volna Leon miniszternek az ipartörvényről való előadása. A miniszter azonban kijelentette, hogy a konferencia he­lyett a kormány gazdasági politikájáról mond el néhány gondolatot. Előre bocsájtot- ta, hogy amiért ő a kamara segítségére sietett, ezért semmi különösebb elismerést nem ér­demel, mert csak kötelességét teljesitette. A kamara viszont éppen úgy, mint a többi gaz­dasági érdekközösségek, a kormány mun­káját támogatják. Röviden kitért a kereske­dőkre és iparosokra nehezedő közterhekre, foglalkozott a kontingentálással, amely rossz, de szükséges és felemlítette, hogy azokban az államokban, ahol a kontingentálás rend­szerét még hamarabb vezették be, mint ná­lunk, a gazdasági élet még nagyobb nehézsé­gekkel küzd. Igen érdekes volt a miniszter azon kijelentése, hogy a gazdasági érdekkép­viseletek némelyike gazdasági politika helyett meg is botránkoztak rajta. I)e két úriember összekacsintott mögötte, nekik tetszett a do­log! S egyik nem is mulasztotta el a közke­letű tréfát: — Mit szólsz, milyen jó felfogása van . . . A nagyságos asszony nem hallotta a meg­jegyzést. Befűzött derekával elegánsan, me­reven ringott tova a tavaszi napsütésben. Harsányi Zsolt. anyagi helyzetének rendelkezéseire vonatko­zó lépések már megtörténtek, a nagygyűlés megtartását azonban nem ellenzi. Végül ki- egészitették a tisztikart, majd Somodi Miksa indítványára köszönetét mondottak Fodor és Pop tagoknak, akik az adókivetési tárgyalá­sok rendjén erélyesen védték meg a keres­kedők érdekeit. A közgyűlés ezzel véget is ért. Leon miniszter ünneplése Félórai várakozás után megérkezett Leon alminiszter is. Kíséretében voltak Dunca pre­fektus, Draganu polgármester és városunk gazdasági életének kiemelkedő egyéniségei. A minisztert terembe lépésekor tapsok fo­gadták és azután elfoglalta az elnöki széket. A díszközgyűlést dr. Dan Parten, a kamara elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében ismertette az iparkamara nyomasztó anyagi helyzetét, melyet az uj iparkamarai épület felépitése idézett elő. Ismertette, hogy a ka­mara megmentése körül Leon miniszter mi­lyen nagy érdemeket szerzett és ennek elis­meréséül festette meg a kamara elnöksége a miniszter arcképét. Ebben a pillanatban a mellképröl lehullott a lepel és a közgyűlés jelenlevő tagjai felállva ünnepelték a minisz­tert. A mellkép leleplezése után Comsa Ionel szenátor a kereskedők és iparosok nevében, dr. Gherman Laurian az árutőzsde nevében, dr. Sebastian Nicolau az UGIR nevében, An­drei Farkas pedig a helyi kereskedők és ipa­rosok nevében üdvözölte a minisztert és kér­te, hogy7 az alárendelt helyzetben levő román kereskedőket és iparosokat a kormány az eddigieknél jobban támogassa, mert a ki­sebbségekkel szemben csak igy veheti fel a versenyt. Dr. Agai András a Somes-megyei, loan Scridon a Bistrita-megy'ei, Janes igaz­gató pedig a Turda-megyei iparosok és ke­reskedők nevében fejezték ki köszönetüket és elismerésüket Leon alminiszternek. Az üdvözlések végeztével dr. Borbély Ist­ván alelnök felolvasta a kitüntetett kereske­dőknek és iparosoknak a névsorát, amelyet előző lapszámunkban már ismertettünk, majd felkérte őket. hogy kitüntetéseiket a kamara elnöki irodájában vegyék át. A ki­tüntettek nevében Pascu Valér kereskedő mondott szép és emelkedett szellemű beszé­det, amelyben a kitüntetett kisebbségi iparo­sok és kereskedők érdemeit is méltatta. nem idegenéi* közjogi politikát akar folytatni. Bejelentette, hogy a kormány tervbe vette egy nemzeti gazdasági tanács létesítését, amely az összes gazdasági kérdésekben irányitó szelleme len­ne a kormányzatnak és ennek véleménye nélkül a kormány semmi gazdasági vonatko­zású törvényt nem hozhat. Elmondotta, hogy az uj ipartörvény keretében a kormány a nemzeti ipart nem annyira támogatni, mint inkább megszervezni akarja, mert a nemzeti ipar már annyira fejlett, hogy azt mestersé­ges eszközökkel nem kell támogatni. Beszélt a kartellekről, amelyek túlkapásait a kor­mány elitéli, felemlítette a nemzeti munka- védelemről szóló törvényt s a közgyűlésen jelenlévő kisebbségiek tapsa közben jelentet­te ki, hogy a kormány csak az országban út­levéllel tartózkodó külföldieket tekinti ide­geneknek s az itt élő kisebbségekre a mun­kavédelmi törvény rendelkezései nem vonat­Díszközgyűlésen iinnepeiie a kereskedelmi és iparkamara León alminiszter^ URÁNIA MOZGÓ AZ ÓCEÁN JÁRÓ TITKA!! |t Rendkívül izgalmas bűnügyi film, csodás revü és énekszá­mokkal. Főszerepekben: Gene Raymond és Nancy Caroll. Mai naptó\ a jegyek ára Î6 és 18 Lei, Szünet közben Bálint Péter izjszámo ó csoda produkciói. kisebbségiéi* ko aaL Kitért 1 x-s/éde végén a/ idegen löki- szelepére s nagy tetszés közepette jelentett* ki, hogy ő az idegen tőke barátja, de cső. addig, amíg alkot és nem uz*orázza ki az országot. A miniszter ln-szédét lelkes éljenzés taps követte. A diszközgyiilés után a sélatcri kioszkban ünnepi ebéd volt, ahol az egyet­len pohárköszőiilőt Leon mondotta a ki­rályra. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Szekták. Itess/.arábia. Jó illőn. Amnesztia. Földrajz. UNIVERSUL: A különböző vallási szek­ták az ókirályságban és a rsatolt területen 1919 óta úgy elszaporodtak, hogy ma inár ennek nemcsak egyházi, de politikai jellege is van, mert anarchikus állapotot teremthet­nek a görögkeleti ortodox egyházban. Bel­ügyminiszteri jelentés szerint is komolyan fenyeget a falusiak lelkének mérgezése és a szekták eljárása. Türelmünk oly nagy volt, hogy a propagandisták faluról-falura járhattak s „imaházakat“ alapíthattak, me­lyek sem vallási, sem nemzeti célt nem szol­gálnak. A vallásszabadságot nem lehet úgy értelmezni, hogy tűrjük az olyan szektákat, melyeknek misztikus céljai ellentétben van­nak az állam legfelsőbb érdekeivel. iNem lehet ilyen mozgalmakat megengedni, mert ez a falusiak lelkét fellázítja. Ezt ellensú­lyozni kell. De milyen eszközökkel? Szeren­csétlenségre az ortodox egyház nem rendel­kezik a többiek mintájára hatalmas vagyo- nokkal s az erre szükséges szervekkel. Az állam kötelessége tehát, hogy segítse a görög­keleti egyházat. AURORA: Besszarábiába.n annyi nyomor s fájdalom van, hogy bizonyára ennél többet már nem tudna ember elviselni. Ennek két oka van. Az egyik gazdasági természetű. Ez megöli a lendületet, tönkreteszi a kezde­ményezést s oly alacsony színvonalra szőrit, hogy állat és ember között alig lehet kü­lönbséget tenni. Háború előtt jó piaca volt Oroszország belseje felé. Azután néhány esztendőn keresztül a szárazság pusztította vetését, a keleti határ lezárult, a mezőgaz­dasági cikkek árai estek s igy oly agóniá­ban van, amire alig lehet példa. S mert a csapás nem jár egyedül, ez a tartomány közigazgatási terror alá került, ami máso­dik oka a szenvedéseknek. VIITORUL: A liberális kormány különö­sen nehéz helyzetben újjáélesztette a hitel­élet szellemét s az állandóságba vetett hitet. A konverzió megerősítette a hitelt, melyet tönkretett a nemzeti-parasztpárt politikája. A lej stabilizációját megóvta s ezzel a gaz­dasági élet fejlődését biztosította. így lökést adott a kivitelnek, melyet minden ellentétes hir dacára előmozdított. Uj kereskedelmi egyezményeket kötött, melyek alapján re­mény van a gazdasági felvirágzásra. Azt hisszük, hogy legjobb utón haladunk s a most következő rendelkezések uj erőforrá­sokat nyitnak az országnak. DIMINEAŢA: A Bucurestí-i ügyvédi ka­marának égjük jeles tagja : Ella Neg- ruti asszony lelkes mozgalmat kezdeménye­zett oly célból, hogy kegyelmet eszközöljön ki a politikai elitéltek részére. Nagy vissz­hangja volt felhívásának. Naplónként érkez­nek csatlakozások s a különböző pártokhoz tartozó intellekiuelek egyformán kérnek az elitéltek részére kegyelmet. A politikai el­ítélteket minden országban különleges mó­don kezelik s rövid idő múlva nekik min­denütt megkegyelmeznek. Nálunk nem tör­téntek mélyreható felfordulások. A politikai elitéltek csupán arra vettek bátorságot, hogy a közvéleményt felhívják véleményükre. S mégis telve vannak velük a fogházak s igen szigorú kezelésben részesülnek. Sok a pa­nasz a börtönök falai között. A politikai bűnösöknek rosszabb a sorsuk, mint a kö­zönséges gonosztevőknek, annak dacára, hogy nem önző szándékból követték el a terhűkre rótt cselekményeket. Egy eszmé­ben hittek, ezért küzdöttek. Szigorúan ítél­ték el őket. Mozgalmuknak nem volt vissz­hangja a tömegekben. A közrend szempont­jából nem jelent veszélyt, ha néhány száz ember előtt a börtönök kapui megnyílnak. CURENTUL: Franciaország érdeke, hogy egy szövetséges ország erőfeszítéseit segitse. Fel akarunk fegyverkezni s amig nincs tel­jesen az országos ipar felszerelve, addig kül­földről kell vásároljunk. Az ágyukat, tanko­kat. gépfegyvereket azonban k: kell fizetni. Ebben az értelemben van szükségünk francia segítségre. Németország meg akar szerezni bennünket magának gazdasági befolyással. Román petróleumra van szüksége s arra, hogy jobban figyelje Ukrajnát. A külügyi po­litika jó földrajzi ismereteket igényel. AMERICA I nyári kert, fenyves i li­gás megnyílt! KOMJÂTSZEGI VEZETÉSE ALAT1

Next

/
Thumbnails
Contents