Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-29 / 146. szám

6 R LI, LN I ti K I 9 3 li j tin iu• 29. KIÁRUSÍTÁS BUCURESTIBE költözés miatt S. A. Cluj, Reg. Ferdinand 6. Bucureşti, Cal. Victoriei 3^ Hatóságilag engedély esett és ellenőrzött kiárusítás I A kedélyes detektív Az egyik folyóban külföldiek fürödtek, akik nem tudták, hogy milyen a folyónak a medre. Ev;y macedón detektív a parton álldogált, tőle kérdezték meg : — Hol mély a viz ? Erre a detektív hirtelen kirántotta revol­verét és belelőtt a folyóba, mire roppant ijedelem támadt. A jámbor detektív cso­dálkozva állott egy fa árnyékában és se­hogy sem értette meg a riadalom okát. — Mi volt ez? — kérdezték tőle hüle- dezve. — Hát megmutattam, hol legmélyebb a folyó. Ahova belőttem, ott úszni kell. így mutatta meg. Revolvergolyóval. M'snap vonaton folytattuk utunkat Ivájcra emlékeztető vadregónyes Macedó­niából, Bulgária északi része felé. Idegen­nek szokatlan, hogy áz állomásra árusok jönnek ki, akik a gyomrukon parazsas kály­hát viselnek, mégpedig úgy, hogy a nya­kukba akasztják ezt a szerszámot. A pa­rázson ürücomb pirul, ezeket adogatják be a vasúti kocsikba s közben úgy futkároz- nak, hasukon az égő alkotmánnyal ide-oda, Í!02y attól fél az ember: minden percben meggyűli dnak. Az alagní Megérkeztünk Chumen városkába, ahol Kossuth három hónapig lakott. Még min­dig megvan a ház, amelyben Kossuth me­nedéket kapott a török kormánytól. Nem- ín giben emléktáblát állítottak föl a domb­oldalon húzódó földszintes házra és az a anybetük ezt hirdetik bolgár és magyar nyelven ; „Itt lakott Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója 1849. november 2Í-töl 1850. február 16-ig.“ Barackfa hajol az ablakra, ahonnan Kos­suth kinézett valamikor a völgybe, szálas íérfi lép mellénk, bemutatkozik. Renoffnak 1: ívják, — Apám legjobb barátja volt Kossuth­nak, éveken át leveleztek. Ezzel a házzal volt szemben az osztrák K1 vétség épülete, ahonnan állandóan íigyel- t k Kossuthékat. Ezárt a domboldalba a bolgárok segitségével alagutat vágtak és ezen át titokban találkozhatott Kossuth tár­aival, Bem tábornokkal és a többi méné­it ülttel. Érdekes, hogy ebben az egykor török, most bolgár városban jól ismerik Kossuth Lajos életét, politikai eszméjét, e/yre-másra mondogatják, hogy nekik is volt Kossuthuk, Yol-off, akinek szobra van a város főterén. Majd Chumen polgármestere nyájas, kö­vér ur, ezt mondja kedvesen: — Mi bolgárok sokat köszönhetünk Kos­suthnak. Főleg, mi, chumeniek. A törökök nem éppen a legjobban bántak velünk, de amikor Kossuth idejött, ő közbenjárt a bol­gárok érdekében. Hogy csak egy példát mondjunk, a törökök nem engedték meg a bolgároknak azt, hogy disznót öLenek. De amikor Kossuth Lajos kérte, hogy ők disznóhust ehessenek, nekik megengedték és közben nekünk is elnézték a sertéshús- evés!:... Bizony uraim, a bolgárok ezt Kos­suth Lajosnak köszönhetik és ma is hálá­san emlegetik az önök vezérét, mert, tet­szik tudni, szeretünk jói enni, különösen kedveljük a fiatal malacot Nagyot sóhajtott egyszer: — Kossuth! Az aranyoskedvü polgármester közben bi­zonyosan a fiatal malacpecsenyére gondolt, amelynek Kossuth Chumenben tagacihatat- anul előharcosa volt... Közegek Az elet két partján állanak, egyenruhában, hivatalos komolysággal. Ök a népek legjelleg­zetesebb megíestesitői. • Svájc a világ legrendesebb országa. Ezt az utas már akkor észreveszi, ha svájci vasúti kocsiban utazik. Párnázott támla a harmadik osztályon is. A határon sötétzöld uniformis­ba bujtatott egyetemi tanár vizsgálja meg a csomagokat. Aranvcsiptető van az orrán, tisz­teletreméltó fehér szakálla, hatalmas termete tekintélyt, öntudatot áraszt. Mereven a sze­membe néz: — Van vámköteles áruja? — kérdezi. — Nincs. Még egy szigorú, feddő atyai pillantás, aztán tovább megy. Bizik az emberi becsü­letességben, * Csuparongy kölyök kapaszkodik a pesti villamos ütközőjén. Nézzük felülről, a kocsi- i ból ketten: a kalauz, meg én. A kalauz nagy- bajuszu, tempós magyar ember. Mosolyog: — Csak megakaszkodik a saraglyában ... — Furcsa saraglya van ezen a szekéren — fűzöm tovább a metaforát. Ez már sok. Kigyullad benne a kötelesség és a tekintély tüzes meggyőződése: — Nem szekér ez, tisztelt ur, hanem villa­nyos kocsi! * A bécsi Schwartzenbergplatzon megszólitok egy rendőrt, aki megbocsátó mosollyal igaz­gatja a rakoncátlan kocsikat: — A Rennweget keresem. — Miért keresi, uram — mosolyog — hi­szen itt van, az orrunk előtt! * Az olasz legalább is ilyen kedélyes, csak szigorúbb. Miközben a határon két villogó szemű nápolyi közeg a bőröndömet túrja, egy vörös drótszakádu határőr kedélyes sza­vakkal iparkodik elütni a gazdasági elzárkó­zás e nem éppen rokonszenves aktusának kellemetlen benyomását. Az egyik finánc a felöltőmet tapogatja, gyanakodva, mert a zsebében fényképezőgép van. *• — Biztosan bomba — nyugtatja meg a határőr. Ezen aztán jót nevetnek. * Kétméteres német „Schupo“ áll a lipcsei pályaudvar előtt. Csupa szigorúság, pontos­ság és megbízhatóság az egész ember. Hozzá­lépek: — Hogy jutok, kérem a Grimaische Stras- seba? — Harmadik utca jobbra. — Köszönöm szépen. — Ne köszönje, ismételje inkább! — Ha-harmadik utca, jo-jobbra ... — Helyes. * Az elszászi nemzetiségi kérdés a következő: Francia rendőr áll a strassburgi székesegyház előtt. Megkérdezem franciául, hogy mennyi idő alatt juthat az ember a pályaudvarra. Mond valamit. Első pillanatban azt hittem, hogy arabul PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM fiz 1933. évi 3Vts SDBSZoliiácíés bdffiidi kälcsän Kibocsátási prospektus ! A KÖLCSÖN CÉLJA Az 1934 éri jú­lius 10-én megjelent Monitorul Oficialbun közzétett törvény, a minisztertanácsnak. 1935 június 2t-én kelt 1080. sz. naplója és az 1935/36. évi állami költségvetési törvény 19. szakasza alapján a pénzügyminisztérium fel- hatalmaztatik arra, hogy bocsásson ki 1935. évi 3°/o-os kötelezvények cime alatt bemuta­tóra szóló kötelezvényeket, amely „Az 1935. évi 3%-os konszolidációs belföldi kölcsönt1 képezi. Ezek a kötelezvények a következő követe­lések kifizetésére szolgálnak: a) az 1935/36 évi költségvetés II. részébe beirt azon kifizetésekre, amelyek az 1934 április 1-én lezárt költségvetési év likvidá­lására szolgálnak: b) ideiglenes letéti vevények kifizetésére, amelyek adóbonokkal, vagy rekompenzáció után kifizetve nem leltek; c) az 1934 március 31-ig kibocsátott kincs­tári bonok; d) a megyék fölöslegeire vonatkozó kincs­tári vevények: f) a románok által birt petróleum járadé­kok címleteinek: g) az államnak 1931 április 1-e előttröl származó adósságainak kifizetésére, amelyek a fenti pontokba felvéve nincsenek. 2. A KÖVETELÉSEK FIZETÉSI ÉRTÉ­KE. A fenti a—f pontokba felvett kövelelé- lések fizetésül elfogadtatnak névértékben, amelyekből azonban a törvényes levonások eszközöltetnek. A megmaradt netto összeg olyképen kere­kítendő, hogy vagy három nullával, vagy 500-zal végződjék a szám. Ezért a netto ösz- szegből legfeljebb 249 lej üthető le, vagy ahhoz legfeljebb 250 lej üthető hozzá. Akiknek ugyanannál a hatóságnál több követelésük van, azok számára az összes követelések egy fizetési utalványba foglalan- dók össze és a kerekítés az igy elért összeg­nél alkalmazandó. A 100 font sterlinges petróleumjáradékok címletei 36.000 lej névérlékkel fizetendők ki. A bemutatott címleteken rajta kell lenni valamennyi szelvénynek, kezdve 1935 de­cember 1-től, valamint a perforált vagy le­bélyegzett szelvényeknek 1933 junius 1-től kezdve. A hiányzó kuponokért a névértékből a következő levonások eszközöltetnek: 300 lej az 1933 junius 1-i kuponért, 750 lej az 1933 december 1-i kuponért, 300 lej minden, 1934-ben és az 1935 ju­nius 1-én esedékes kuponokért. Ebben az esetben a kifizetésre megmaradó névérték a fentiek szerint kerekítendő le vagy fel. A g) pont alatt említett tartozások a pénz­ügyminisztérium által esetenként megállapí­tandó névértékben fizettetnek ki. 3. KÖTELEZVÉNYEK. A kötelezvények 500 lej. 10C0. 2000, 5000, 10.000, 20.0000 és 50.000 lej névértékkel bocsáttatnak ki és sorszámozva lesznek. Az 500 lejes kötelezvényekből csupán egy- egy adható ki és pedig csak olyan esetek­ben, mikor a fel- vagy lekerekités után fen- maradó netto összeg 500 lej. 4. KAMATOK. A kamat évi 3%-ban álla- pittatik meg, két féléves egyenlő részletben fizettetik ki május 15. és november 15-én. Az első féléves kupon 1936 május 15-én kerül kifizetésre. A kötelezvények egy, a féléves szelvénye­ket tartalmazó lappal, valamint egy talon­nal lesznek ellátva, amely az első lap lejárta után egy uj szelvény-lap átvételére jogosít. 5. AMORTIZÁCIÓ. A kötelezvények leg­feljebb 50 év alatt amortizáltatnak, az 1937 —38 évtől kezdődőleg a piacon való megvá­sárlás utján. beszél. Megkérdezem németül is. Megint mond udvariasan egvpár szót. Lehet, hogy kínaiul válaszolt — gondolom. — je ne comprends pas, Monsieur le ser- gant. Ich habe es nicht verstanden, Herr Wachmann. I dont understand — mondom biztonság kedvéért. Erre izzadva, nyögve, erőlködve angolul válaszol: — Én, kérem, már megmondtam egyszer j franciául, egyszer meg németül, hogy erre \ egyenesen tiz perc alatt elér a pályaudvarra, I uram! Minden költségvetési évben a kővetkező amortizáció esedékes: Az első 10 évben évi 1 — 1% a kibocsátott névérlékből. A következő 10 évben évi 1.5% a kibocsá­tott névértékből. A következő 10 évben évi 2% a kibocsá­tott névértékből A következő 10 évben évi 2.5% a kibocsá­tott névértékböl. A következő 10 évben évi 3% a kibocsá­tott névértékböl. Ha valamely évben nagyobb amortizáció történt, mint a íenntebb felsorolt százalékok, az amortizált többlet átvihető költségvetési évre vagy évekre, ha ezt a pénzügyminisz­térium szükségesnek tartja, vagy pedig az amortizáció időtartama rövidittetik meg. A vásárlások a piacon történnek, napi áron és csak abban az esetben, ha kötelez­vények ára kisebb mint a névértéke. Ha az árak meghaladják a kötelezvények névértékét s ez okból nem lehetne megvásá­rolni az amortizációra meghatározott évi mennyiséget, az amortizálatlan hányad a kö­vetkező évre viendő át. A minden költségvetési évben amortizált kötvények a következő év május 15-én té­tetnek közzé. 6. A SZELVÉNY ADÓMENTESSÉGE. A kamatok mentesek az elemi és pótadó (sup- racota) alól. 7. LOMBARDIROZÁS, GARANCIÁK, ÓVA­DÉKOK. Ezen kölcsön címletei lombardiro- zás végett elfogadtatnak a román Nemzeti Bank, a letéti pénztár és a postatakarékpénz­tár által. A címletek névértéken fogadtatnak el garancia és óvadék gyanánt, ahol a tör­vények és szabályzatok ilyeneket előírnak. 8. A KIFIZETÉS ELÉVÜLÉSE. Azok a kuponok, amelyek 5 év alatt nem mulattat­nak be kifizetésre, elévülnek, valamint a visszafizetésre felszólított és 10 év alatt be nem mutatott címletek is. 9. JEGYZÉSI KÉRÉSEK. A követelések tulajdonosai a kéréseiket a következő ható­ságokhoz tartoznak beterjeszteni: a) A lezárt évekből származó követelésekre nézve, amelyek még nem folyósittattak és nem utaltattak ki, vagy kiutaltattak, nem lettek kifizetve: azokhoz a minisztériumok­hoz, amelyek az adósságot csinálták (számve­vőségi igazgatóságok); b) az ideiglenes letéti vevényekre vonat­kozólag azokhoz a pénzügyigazgatóságokhoz, amely azokat kiadta; c) a kincstári bonokra vonatkozólag, a pénzügyminisztériumhoz, a kibocsátó igazga­tósághoz (költségvetési és állami számviteli főigazgatóság, vagy köztartozások igazgató­sága); d) az adóbonokra vonatkozólag az amor­tizációs pénztárhoz; e) a petróleumjáradéki címletekre vonat­kozólag a köztartozások igazgatóságához; f) minden egyéb tartozásra vonatkozólag a pénzügyminisztérium költségvetési és álla­mi számviteli főigazgatósághoz. 10. MIKOR FOGADTATNAK EL A KÉRÉ­SEK. A jegyzési kérések az említett hatósá­goknak 1934 julius 1. és 1935 augusztus 1. között mutatandók be. A kérések a pénzügyigazgatóságoknál kap­ható nyomtatványokon készitendők el. Azok a hitelezők, akik kéréseiket nem ter­jesztik be 1935 augusztus 1-ig, elvesztik a jogukat ahhoz, hogy követelésük a belföldi konszolidációs kölcsön címleteivel fizettes­sék ki. 11. A CÍMLETEK KIADÁSA. A címleteket az a pénzügyigazgatóság adja ki, amelyet a kérvényező kérésében e célra megjelölt. Bucureşti, 1935 junius 23. Pénzügyminiszter: Victor Antonescu. Szehio : A ma! széeaengi Széchenyi István válogatott müveit rendez­te sajtó aii ebben a 480 oldalas könyvben Szekfü Gyuiía. Az 6 művészi keze legalkal­masabb arra, hogy Széchenyi írásaiból kerek egészet formáljon, úgy, hogy abból világo­san álljon az oüvasó előtt mindaz, ami lé­nyeges Széchenyi csodálatos eszmevilágából. Rövid ideiig kapható még e hatalmas mii a 125 lejes könyv napi áron az Ellenzék könyvosztályában, Cluj Piaţa Unirii. Kérje a könyrnapi kiadványok teljes jegyzékét.

Next

/
Thumbnails
Contents