Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-29 / 146. szám
i ( <*■ T93S Ja alas 2 9. ELLENZÉK 3 Miért nem kapnak városi segélyt a helybeli kisebbségi elemi iskolák? Hogyan semmizie hi a város iskolabizottsága a magyarságot egy törvényes követelésből? — Egytnillióhéíszázezer lej kalandos alja Hogyan tarthat egy finom W selyem ilyen rövid ideig ? Kezelje úgy selyem fehérneműjét, hogy az mindig úgy nézzen ki mintha uj volna, csakis LUX szappan- peheiy oldatban mossa! CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Kisebbségi intézményeink eddig sem dicsekedhettek azzal, hogy városunk vezetőségétől sok segélyt kaptak. Mindössze a Magyar Színháznak. utalt ki lényegtelen támogatást az interimar bizottság, amely a törvény értelmében arra is kötelezve volt, hogy a községi költségvetés végösszegének 1/t százalékát arányosan ossza fel a városban lévő elemi iskolák között. Ebből a pénzből a magyar iskolákat mintegy 600.000 lej illetné évente. Kisebbségi egyházainkat most az a sérelem érte, hogy a jelenlegi interimar bizottság tanügyi bizottsága az iskolák két évi járandóságának kifizetését a leghatározottabban megtagadta. Érthető, hogy ez a tény, amely súlyosan érinti kisebbségi iskoláinkat, a legnagyobb megdöbbenést váltotta ki az érdekeltek körében, akik elhatározták, hogy sérelmükkel most már a kormányhoz fognak fordulni. Érdemes részleteiben ismertetni az iskolasegély megtagadásának ügyét, amelyhez hasonló kulturbotrány régen nem volt a városban. Mit mosd a törvény? A közoktatásügyi minisztérium szervezetéről szóló 1930 június elsején kelt törvény 186. szakaszának 4. pontja világosan előírja, hogy a községi költségvetés végösszegének 14 százalékát arányosan fel kell osztani az elemi iskolák között, akár állami, akár magánkézben lévők (felekezetiek) legyenek azok. A törvény intézkedéseinek megfelelően a közoktatásügyi miniszter 15.289—1933. számú rendeletében körül is irja, hogy az ilj’en- formán kapott segélyt az iskolák dologi kiadásaira kell fordítani. Szabályozza továbbá a rendelet a felosztás formáját és kötelezi az érdekelteket, hogy az igazságos felosztást iskolabizottságok utján kell eszközölni. A törvény rendelkezéseiből nyilvánvalóan kitűnik, hogy városunk magyar iskoláinak is joga van a városi költségvetés 14 százalékából rájuk eső részre. Nem fizet a városi tanács A törvény megszavazása utáni első évben, vagyis az 1932—33-as tanévben a városi iskolabizottság ki is fizette azt a hatszázezer lejt, amelyben a magyarság akkori városi képviselőivel megegyeztek. A közel 100 milliós költségvetésből az 1933—34-es tanévre körülbelül 3 millió 400 ezer lej jutott az elemi iskolákra. A városi tanács megszavazta az összeget és kiutalta az iskolabizottságnak, amelynek hatáskörébe tartozik. Már itt is szabálytalanság történt, mert 100 millió után a törvény értelmében legalább 14 mil- r,6 járt volna, ami a magyar felekezeti elemi iskolák számára jóval nagyobb összeget jelentett volna, mint 600 ezer lejt. A minisztériumban azonban olyan felfogás alakult ki, hogy a város nem köteles szigorúan ragaszkodni a 14 százalékhoz, csupán olyan ösz- szeget kell kiutaljanak, amely a legszükségesebbeket fedezi. Az 1933—34. tanévre a: iskolabizottság felvette a 600 ezer lejt, ele nem fizette ki a kisebbségi felekezeti iskoláknak. ' A magyarság részéről Szilágyi Márton. Kuthy József és Lőrinczy Ferenc fenn vol- .ak Draganu polgármesterné] és felvilágosítást kértek tőle, hogy miért maradt el a segély kiutalása. A polgármester kijelentette, hogy a város két vezető hivatalnoka a; iskolák Bucuresti-i központi pénztáránál azt a felvilágosítást kapta, hogy a maDas Gründlings] ahr 1874. Die politisch führende Stimme der Deutschen Volksgemeinschaft in. Rumänien Das beste Nachrichtenblatt und werbe- kräftigste Anzeigenorgan Zuschriften wegen Bezug und Anzeigenveröffentlichung an die Verwaltung des »Siebenbürgisch-Deutschen Tageblattesi; Hermanns ia di- S ib in, Königin Mariastrasse 25. Bucureşti til., Bulev. Dacia Nr. 15. gyár iskoláknak erre a pénzre nincs szüksége. mert évenként hatalmas államsegélyt kapnak. Éppen ezért a pénzt két uj állami elemi iskola céljaira használják fel. Az iskolapénztár döntése A magyarság képviselői erre a központi iskolapénztárhoz fordultak, amely 23.254— 1934. számú rendeletével arra kötelezte az iskolabizottságot, hogy fizessék ki a 600-000 lejt. Áz iskolabizottság, amelynek tagjai a helybeli román iskolák vezetőiből állanak, a rendelet kézhezvétele után újra Bucuresti-hez fordult és kérte a rendelet visszavonását. Ez azonban nem történt meg, a város azonban mégsem fizet. Sőt, az 19-34—35. évi költségvetésben már nem Is szerepelt a magyarság jogos követelését képezd 600.000 lej, amellyel együtt most már 1 millió 200 ezer lej jár a kisebbségi elemi iskoláknak. Kinek kell fizetni? Á magyarság képviselői most már a városi tanácshoz fordultak és kérték, hogy az első 600 ezer lejt a város fizesse ki, mivel ez a pénz az építkezések folytán közvagyonná vált. A város 35.139—1934. számú határozatával válaszolt, amelyben azt Írja, hogy a tanács a pénzt kiadta az iskolabizottságnak, tovább nem tartozik rá a dolog, kérjék a magyar iskolák ettől a bizottságtól a pénzt. Ebből a válaszból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a magyar iskoláknak jár ez a pénz. Elismerte ezt szóbelileg Drăganu polgármester is és utasította az iskolabizottságot, hogy az elmúlt évről elmaradt 600 ezer lejt az ideivel együtt vegyék fel a költségvetésbe és a magyar iskolák számára 1 millió 200 ezer lejt fizessenek ki. Ehelyett se nem fizettek, sőt mint fentebb emlitettük, az idei költségvetésből egyszerűen kihagyták a magyar iskolákat. A központi iskolapénztár — a városi iskola- bizottság szerint — legutóbb hozott 12.091 — 1935. számú döntésében állítólag elutasította a magyar iskolákat kérésükkel és igy az iskolabizottság a CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Érdekes verekedések ügyét tárgyalta tegnap délelőtt a Cluj-i járásbíróság. Az egyik eset vádlottja dr. Rebreanu Petru ismert helybeli ügyvéd, a feljelentő pedig Spákruk Andrásné. 72 éves bóstáti asszony. Az eset a következő: Spákruk Andrásné még 1924 áprilisában Cernavoda-uicai kertjéből eladott egy félholdnyi területet 30.000 lejért KIösz Mihály gazdálkodónak. A vásár megkötésekor KI ősz nem fizette ki Spákrukék- nak az egész vételárat, csupán 10.000 lejt adott abból előlegképen és szerződést irt alá, amely szerint 1924 augusztus 22-ig köteles a vételár teljes összegét kiegyenlíteni, ellenpénzt tisztán a román elemi Iskolák céljaira fordíthatja. így tehát a magyarságot anélkül, hogy erről hivatalos értesítést kapott volna, a helyi iskolabizottság aknamunkája folytán kisem- mizték törvényben biztosított jogos követelésétől. A város magyar adófizető polgárainak nevében felhívjuk erre a megdöbbentő esetre a magyar pártnak és a magyar parlamentereknek figyelmét, hogy. legsürgősebben tegyék meg a lépéseket illetékes helyen a súlyos sérelem orvoslása érdekében. SZÁMOS NŐI BAJNÁL reggel, éhgyomorra félpohárnyi természetes „FERENC JÓZSEF“ ke- serüviz végtelen nagy megkönnyebbülést szerez azáltal, hogy a belek tartalmát felhigitja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül az emésztőszervek működését lényegesen előmozdítja. kező esetben az előlegképen adott J 0.000 lej az eladót illeti. Időközben KIösz Mihály meghalt, felesége és gyermekei az örökséggel rosszul gazdálkodtak és igy történt, hogy a szerződésben kikötött napon a vételárból fennmaradt 20.000 lejnyi összeg helyett egy levél érkezett Spákruk Andrásáénak, melyben dr. Rebreanu Péter ügyvéd felszántja, hogy a Klösszékkel kötött adásvétel ügyében jelenjen meg az irodájában a KIösz Mihály által aláirt, szerződéssel együtt. Spákruk Andrásné, a felszólításhoz hiven, még aznap felkereste az ügyvédet, aki elolvasás céljából elvette tőle a szerződést, majd kijelentette, hogy Klösz-ék nem tudnak fizetni, az egész adás-vétel ügyet semmisnek tekinti s igy a Klöszéknek adott telekrészt újra áruba bocsájthatja, az áprilisban felvett 10.000 lej visszafizetése után Spákrukné ekkor kijelentette, hogy az adás-vételi viszony megszűnését tudomásul veszi, az előlegképen kapott összeget azonban nem fizeti vissza, mert ez a KIösz Mihály által aláirt szerződés szerint nem fizetés esetén őt illeti. Előadása szerint kérte az ügyvédet a szerződés visz- szaadására. Az ügyvéd azonban azzal érvelt, hogy a szerződés nála jó helyen van és kitessékelte az öregasszonyt irodájából. Az ügynek csak 1927-ben lett folytatása, amikor Klöszék per utján akarták visszaszerezni Spákruknétól a kérdéses 10.000 lejt, de valamennyi fórum elutasította őket. Közben KIösz Mihályné is meghalt és gyermekei újra kezdték a pereskedést Spákrukné ellen. A törvényszék ez év április 16-án tartott újra tanúkihallgatást az ügyben, amikor Spákrukné szembe került dr. Rebreanuval és éles hangon az általa átvett szerződést követelte, majd magából kikelve, az összes jelenlevők előtt tolvajnak nevezte az ügyvédet, aki ellopta az ő szerződését. Rebreanu ekkor tett- leg inzuliálta Spákruknét, aki megtánto- rodva a kilincsre esett és csuklóján is megsérült. A mai tárgyaláson a járásbíróság több tanút hallgatott ki az ügyben, majd Rebreanut felmentette azzal az indokolással, hogy a vádlott kényszerítve volt a tett elkövetésére. A másik pofozkodási eset 1935 május 10-én történt a posta mögötti autóbusz állomáson, ahol a Turdáról jövő autóbuszból kisebb kirándulótársaság szállt ki. A társaság két tagja dr. Neda Gheorghe városi főtisztviselő és barátja Armeanu Virgil utolsónak szálltak ki a kocsiból és beleütköztek a félsz á 11 a n i akaró Mihail Creton egyetemi hallgatóba. Állítólag az egyetemi hallgató lábára léptek. Creton ekkor megfordult és ..mocskos zsidóknak“ nevezte őket. majd különböző, durva káromkodásokat kiáltott utánuk. Neda dr. erre felszólitotta Creton-t, hogy kövesse őket a rendőrségre, ahova meg is indultak. Útközben azonban a szóváltás tovább folytatódott s a végén az történt, hogy dr. Neda hatalmas turista-botjával elpáholta a renitens Creton-t, aki 10 napon belül gyógyuló sebeket szenvedett. A járásbíróság tegnap dr. Nedat 2000 lej pénzbüntetésre Ítélte, Armeanut pedig felmentette a vád és következményei alól. A MAGYAR 8€OMYm&P le&oSesóbb kö&y&e? Asztalos—Pethő: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE, ősidőktől napjainkig, Lexikonalak, 560 oldal. 64 fénykép-táblával, az eddigi 900 lej helyett most csak i6j lej az ELLENZÉK könyvosztálvában. Cluj Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szenzációk Életüket kockáztatták a sjfiraicisiíéra repülők, hogw hmlSonlukat meg MOSZKVA. (Az Ellenzék táviratai) Ismeretes az orosz sztratoszféra-ballon lezuhanása. A lapok dicsérik a ballon személyzetének magatartását. Valamennyien teljes önfeláldozást mutattak, hogy megmentsék a készülékeket és tudományos szereket. A ballon 7000 méter magasságban volt, amikor a burkolat sérülése miatt nagy sebességgel kezdett zuhanni. Alex Verigo professzor 3500 méter magasságból ejtőernyővel kiugrott a parancsnok rendeletére, hogy a ballon esésének sebességét csökkentsék. Ugyancsak 2500 méter magasságban kiugrott Priluciki tanár is. A léggömb parancsnoka 2000 méter magasságban a ballon burkolatára mászott föl és kockáztatta életét, hogy megkönnyítse a léggömb leszállását. ÚGY SZÉP AZ ÉLET, HA ZAJUK... Elitéi cs városi tisztviselő o vádlottad padján — verekedés miatt Miéri kapott pofonok®! az ör&g kóstált asszony? — „Idiii* az auíóhusz-meúáílónát
