Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-29 / 146. szám
Nticlfbäsinälat \ kő/ign • gatäsi törvén) reformja körüli vita tos abl> zajlik a/ ellenzéki es koimanv- párti s;I jtobn o V Mamiihoz ko/elálló Koma win Noua lioss/u idő óta ln*tr«il India' terjedelmesen tárgyalja a kö/igazgatäsi törvény- .erve’et fejezeteit. amelynek során mos! aliho a rendelkezéshez oil. nnielv a roman nvt'h iráshan és szóban való ismeretéhez köti a községi lanarstagságot. A Romania Noua hosszasan foglalkozik a kisebbségek pass iv választójogával és megállapítja, hogy a törvénytervezet idevonatkozó rendelkezése semmivel sínes indokolva l /t s/ns/erint kell illeni, Erre a fontos kérdésre ugyanis egyetlen szóval sem terjedt ki a törvény- tervezet indokolása. Ki re pedig szükség lett volna. Az országban élő négymillió kisebbségi mégis csak kiváncsi a jogi os/to intézkedés megokolására s jogi szempontból sem lehet megszorító intézkedéseket tenni csak érthető, elfogadható es részletes indokolással. Nem lehet elsiklani szó nélkül olyan Üt érd és mellett, mely hátat fordítva a múltnak, uj rendet akar csempészni közigazgatásunkba. , Ilyen furcsa intézkedésre, ilyen megdöbbentő tervre nem volt még példa a közjogi változás óta a román törvényhozásban. Ellenkezőleg, az 1925. évi törvény 398. paragrafusa megállapította, hogy a Legfelsőbb Közigazgatási Tanács log dönteni szükség esetén arra nézve: elérkezett-e az ideje annak. hogy a lakosság és közigazgatási hatóságok közötti kapcsolat kimélyilese érdekeben a kisebbségi nyelvet hivatalos formában is alkalmazza. A kisebbségek tehát joggal hitték, hogy Ion I. G. Bratianu törvénye folytán eljön az ideje a nyelvhasználat végleges kodifikálásának. Igv nem találják Tătărescu törvénytervezetét indokoltnak, mert a várt kitágítás helyett a nyelvhasználat jogát kiküszöböli és megengedhetetlen barbár módon megszorítja. Ez nem egyezik sem a lihcrálizmus, sem az oly gyakran és oly előszeretettel hangoztatott demokrácia jelszavával. Természetesnek tartjuk, hogy az erdélyi nemzetiparasztpártiak s főleg Maniu hívei, velünk együtt emelik fel a nyaktiló bevezetése ellen szavukat. Velünk együtt tudják, hogy a községi tanácsok összetételét nem a politika, de a községi háztartás érdeke, helyi viszonyok ismerete, lelkiismeretesség, erkölcsi és anyagi garancia kell, hogy irányítsa. A nép egyszerű, értékes és jobb sorsra érdemes fiait nem lehet kizárni a közigazgatásból, mert anyanyelvükön kivid másként nem tudnak. Az elnyomatásnak ez a neme ellentétben áll aj. erdélyi románság törekvéseivel. felfogásával és egész történelmi múltjával. Ezt Maniu hívei is elismerik, midőn megállapítják: — Mindenki ismeri azt a harcot, melyet a régi kisebbségek vittek a nyelvhasználat szentségének jegyében. Nem akarjuk szemünk előtt látni ismét azokat a szenvedéseket, melyeket azok a nyelvhasználat oltárán feláldoztak. A Romania Noua rámutat az 1868. évi magyar nemzetiségi törvény rendelkezéseire s arra, hogy a Consiliul Dirigent I. számú rendeletével Maniu elnöklete alatt a kisebbségek részére az 1868. évi törvényben irt nyelvhasználati jogot minden fenntartás nélkül biztosította. így óhajtotta ezt Alba-Iulia, midőn nem akarta megismételni a történelmet. — Annak dacára. — mondják Maniu hívei — hogy a Consiliul 'Dirigent rondelele ma már nincs érvényben, ez és Alba-Iulia lényegében továbbra is irányadó maradt. Mert a türelem politikája utján jutottunk a civilizált államok sorába, nem titkolva, hogy ez a türelem a nemzeti egység eszméjéből fakadt. A községi kisebbségi tanácsosok megállapíthatták, hogy tisztelni akartuk az anyanyelvet s nem hiányzott bennünk a jószándék erre vonatkozóan. Nem volt arra eset, hogy kisebbségi csak azért maradt volna ki a tanácsból, mert az állam nyelvét eléggé nem tudta. Nem volt arra eset, hogy a közigazgatási határozatokat a kisebbségek részére le ne fordították volna oly célból, hogy ezekre nézve legjobb belátásuk szerint szavazhassanak. Ez a gyakorlat nem sértette soha nemzeti méltóságunkat s csak kellemes volt nekünk erdélyieknek, midőn a kisebbségekkel a civilizáció és megértés jegyében együtt dolgoztunk. Nem értjük tehát, miért akarják most túllicitálni az 1929. évi törvényhozást. mely távol állt a kisebbségek nyelvhasználati jogának megnyirbálásától, nem értjük, miért nem méltatják a népiélek belső tartalmát figyelemre. Engedjék meg, hogy feltegyük a kérdést: Ki fog résztvenni a székelyföldi 100 községi tanácsban, hol alig találunk 1—2 olyan állampolgárt, aki az állam nyelvét birja? Ki fogja majd az írásban és szóban kívánt nyelvtudás mértékét megállapítani? Ki fogja vizsgáztatni a jelölteket? . . . Mennyi bonyodalom, mennyi elégedetlenség, mennyi káros következmény származhatik ebből! Hűségesen kitartunk tehát programunk mellett s megállapítjuk, hogy a falvak román és kisebbségi iakosai közötti békés és harmonikus együttélésnek az a méltányosság az alapja, mely paran- csolóan irja elő a kisebbségek nemzeti érzésciii'k, vallásának és aiivanyelvének lis/le letét. Az annyira meleg és nekünk oly kedves szavakat nem tesszük az elund! évek mér legére. Hadd ragyogjanak történelmi értekükben, hiszen minden ilyen megértő szó az. erdélyi civilizációból fakad. Nagy az örömünk, midőn látjuk, hogy az erdélyi egymásrautaltság, maga saht) re ndii ség, egy ii It es hiv atás minden gáncs dacára is étet jelt ad néha és a maga göröngyös utján mégis tovább halad. A központosító központi zöldasztalnál mm látják meg ezt az igazságot. A központosító kirakat-demokrácia ezért csak kialudt hold és nem éltető nap a mi részünkre. Az ilyen demokrácia nem tud sujut la hált járni és mégis más lején szerelne táncolni ölökké. Kinek, melyik kulturembe.inek volna bátorsága arra, hogy elkergesse a becsületben megőszült, liszt a ke/ii kisebbségi tanácsosokat, akik évtizedek óla hűségesen vezetik a községeket? Ezer és ezer erkölcsi bizonyítvány van a kezükben, ez. bőven pótolja hiányos' nyelvtudásukat s nyugodt lélekkel állítjuk: mindegyik hir annyi műveltséggel, amennyi az. államnyelven iil rendeletek megértéséhez és ami még fontosabb: másokkal való megértetéséhez szükséges. Mert az állam életében nem a választási „Tniiascä!“ a legfontosabb. I)r. Kövess István. Elkészült az állami hivatalok ügykezelésének egyszerűsítési tervezete Minden minisztériumi beadványnak külön előadója lesz. — Egy héten belül nyilvánosságra hozzák a rendeletét BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az állami hivatalok egyszerűsítésére kiküldött bizottság Pop Valér dr. igazságügyminiszter elnökletével befejezte munkáját s elkészítene annak a rendeletnek szövegét, melyet a kormány elé terjeszt jóváhagyás végett. A bizottság tagjainak szeme előtt a papírmunka megszüntetése és a formalitások csökkentése lebegett. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a: irodai formaságok Romániában a hivatalokban tulterjengtek. Egy kérvény több irodán megy át, ez az ügyforgalmat felesleges módon emeli s a sürgősebb természetű ügyek elintézését késlelteti. Ez a minisztériumokra vonatkozik elsősorban. Itt ugyanis alig lehet az iktatóban beadott kérvény útját követni. Gyakran volt eset arra is, hogy a beiktatott akták elkallódtak. ami annál károsabb volt. mert eredeti okiratok voltak csatolva a kérvényekhez. A j OPERA MOZGÓI I bizottság célja az. volt, hogy az elintézésnek olyan formáját teremtse meg, melyben az érdekelt kérvénynek útját az. elintézés során figyelemmel kisérheti. Ellenőrző szervet létesítenek a minisztériumokban, melynek az les/ a hivatása, hogy az elintézés helyét, idejét és módját kellően ellenőrizze. A/ elintézésért a tisztviselők felelősséggel tartoznak majd a közönségnek. Ma ugyanis egyedül a miniszterek és az államtitkárok felelősek, akik az. elintézést minden előadói jelentés nélkül néhány szóval ráírják az elibük terjesztett kérvényekre. A bizottság tervezete szerint minden ügynek előadója lesz. ezentúl a minisztériumban. Ez köteles indokolt jelentést tenni esetröl-eselre. A bizottság átmeneti időt ad az uj eljárás formaságainak elsajátítására a miniszteri tisztviselőknek. Az állami hivatalok egyszerűsítésére vonatkozó rendeletet egy héten belül fogják közzétenni. 1 A szezon kimagasló PREMíER-ieü ARANYOS LILY!! FŐSZEREPBEN: CLAUDETTE COLBERT. LEI! ! S . | Előadások kezdete 3,5, 7, 9 órakor. Hogyan akarják módosítani az ország alkotmányát? A Bíícísresii-i sajtó érdekes cikkei a jövő lehetőségeiről BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az alkotmánymódosításra vonatkozóan a vita tovább folyik a Bucuresti-i jobb és baloldali sajtóban. — A Tara Noastra Dinu Bratianu nyilatkozata dacára is az alkotmánymódosítás szükségességét hangoztatja és rámutat arra, hogy Tatarescu miniszterelnök maga is elismeri, mikép az alkotmány nem felel meg a mai idők követelményeinek. Ezt egyébként legjobban bizonyítja, hogy Tatarescu az alkotmányban nem említett eszközök fenntartásával kénytelen kormányozni. A baloldalon kíváncsian kutatják, hogy Goga—Argetoianu —Vaida—Cuza milyen alkotmányt akarnak. A Lupta szerint ezek a politikumok attól sem riadnak vissza, hogy rendelettörvénnyel s parlament nélkül vigyék az alkotmánymódosítást keresztül. Az sem titok, hogy szeretnék megszorítani a szabadságjogokat s állandóvá akarják tenni a mai kivételes helyzetet. A Lupta azt irja, hogy az alkotmánymódosítás hívei Romániában ismeretlen méltóságokat akarnak létesíteni és feltámasztják a régi címeket és rangokat. Pohárnok, kincstárnok, udvarmester, fő- szakácsmester, kormányzó és egyéb címeket. A szenátus fenntartására nézve nincs egység az alkotmánymódosítás hívei között. Egyesek azt mondják, hogy legalább részben fenn kell tartani, de le kel] szállítani a szenátorok számát és a jogszerinti szenátorok számát kell lecsökkenteni elsősorban. Vannak azonban, akik egyszerűen át akarják lépni a szenátusi s nem akarnak tudni többé a törvényhozás felső házáról. A helyzet a parlament összetételére vonatkozóan sem tiszta. Az alkotmánymódosítás hivei le akarják szállítani a képviselők számát s az ellenzéknek igen kis helyet óhajtanak biztosítani. A főcél — irja a Lupta s ezt mi is jól tudjuk — a sajtó alkotmányos megszorítása volna. A cenzúra nem kivételes eszköz lesz, de törvényes intézmény oly célból, hogy a sajtóközleményeket „szabályozza.“ így a büntető rendelkezések teljesen megsemmisíthetik majd a sajtó- szabadságot. Oly merész újításokat terveznek a sajtóval kapcsolatban, hogy nem merik közölni a részleteket erre vonatkozóan. A köztisztviselők áthelyezhetlenségére és véglegesítésére vonatkozó törvényeket is ki akarják küszöbölni, hogy játékszerei lehessenek a diktatúrának. A terv keresztülvitele nem fog könnyen menni. Az Adeverul szerint ugyanis fontos külpolitikai akadályai vannak egy ilyen nagyhorderejű változtatásnak. A lap rámutat arra, hogy Franciaország kitart a demokratikus irány mellett s a csehszlovák és jugoszláv belpolitika sem lehet közömbös Romániára nézve. Jugoszlávia most tér vissza a becsületes par- lamentárizmus politikájára. A szerb régens-tanács nem értett egyet Jeftics elnyomó politikájával. mel meg akarta fojtani a horvütokat és a demokratákat. Ilyen környezetben — irja az Adeverul — Románia nem térhet kalandor-politika útjára. Ami tegnap nem volt lehetsé- j ges, még inkább lehetetlenné válik hol- \ nap. A holnap, az alkotmányosság és az i igazi parlamentarizmus napja! — á 11 a - I pitja meg az Adeverul azokkal szemben, > akik egész nap nem tesznek egyebet, 1 mint alkotmánymódosítás és miniszteri I tárca után áhítoznak. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Ncpnyülück. — Jogcím. — Ariik. — Elég. — T. Malek ur. ADEVERUL: Ay. Epoca azt « szenzációi Ért kö/.li, hogy a fővárosi rendőrpref ckturán a népgyülések megrcruK/ bályo/is.í zal fogLlkozmA. és most készül a rendelet erre vonatkozóan. <— Olyan rendelkezések vannak tervbe véve, ami- nőket becsben és Berlinben alkalmaznak. A rendelet clt.l tani a népgyüléseket és tüntetéseket a fővárosban. Az Epoca hírét a több; lapok v átvették s semmi cáfolat nem jelent meg erre vonatkozóan. Ez egyszerű figyelmetlenség volna, vagy hallgatólagos beismerésről kell beszélnünk ^ Alkotmány módosításról is szólnak. Ezek a kívánságok nem a tömegek részéről hangzanak el. Ellenkezőleg, — a tömegek az alkotmány tiszteletben tartását követelik. S mégis az a hm kering, hogy a fővárosi rendőrprefekturán olyan rendeletén dolgoznak, mely megsemmisíthetné- alkotmányunkat. Lehetséges volna, hogy a rendőrség feje nápiparancsot adjon, meiyben a népgyü- léseket eltiltja? Ezt a hirt sem meg nem cáfolták, sem meg nem erősítették. Nem h sszük, hogy sor kerülhessen megvalósitására. DIMINEAŢA: Nem tudjuk, kinek érdeke, hogy szítsa a pártok közötti ellentéteket. A kormány annak idején megmutatta, hogy nem érc egyet Marinescuval s igy ez nem fog többé olyan nyilatkozatot tenni, ami az ellentétek további kiméi yités éré lenne alkalmas. Egyik fővárosi napilap arról ir, hogy uj rendeletén dolgoznak a fővárosi prefekturán, rr.ely a „közlekedés megretldszabályozását“ .artalmazza s ennek az volna a célja, hogy a politikai pártok népgyüléseinek megtartását meghiúsítsa a fővárosban. A rendelet megszövegezése körül nyugati példára hivatkoznak s a „civilizáció“ jegyében tartják szükségesnek a rendszabályokat. Nem tudjuk, hogy a rendelet mit tartalmaz, annyit azonban megállapítunk, hogy népgyülések tartásának jogát az alkotmány biztosítja. Jonel Bratianu megpróbálta ezt a jogot felfüggeszteni, a történelem azonban bebizonyította tévedését. A népgyülések igen fontos hivatást töltenek be s levezetik a fájdalmakat, A népgyülés a politikai erők egyensúlyát biztosítja. — Nem hisszük, hogy a rendőrprefektus rendeiete életbeléptethető volna. CURENTUL: Mihalache külföldön jártában bizonyára látta, hogyan élnek az ottani falusiak s összehasonlítást végzett a román falvak lakóival, akik sokkal hátrányosabb helyzetben vannak. Ezért akar forradalmat, mely azonban meg fog hiúsulni, mert választási érdekből azt mondja a falusiaknak: „Ne dolgozzatok számítás nélkül! Nem ti gazdálkodtok rosszul, de mások, akik kihasználják munkáitokat.“ Ilyen áriával nem lehet rendezni forradalmat, csupán választásokat, melyek után minden a régiben marad és az ellenzékbe vonuló liberálisok fogják majd ugyanígy szidalmazni a nemzeti-parasztpártiakat. A csere megtörténik s az ária ugyanaz marad. így aztán tovább szenvednek a falusiak. VREMEA: Maniu nagyon ügyel arra, hogyan beszél. Sem nem jégeső, sem nem akadémikus, így kezdi: — Tudjátok, kik vannak most uralmon? — Nem tudjuk,'— feleli a nép. — Hallottatok már Tatarescuról? — Nem hallottunk róla: — Hát Manolescu-Strungáról? — Semmit! — S Titeanuról? — Isten mentsen! ...Aztán az ösz- szes liberális miniszterek nevét felsorolja, s a tömeg egyiket sem ismeri közülük. Hogyan lehetséges az, hogy a falvak népe nem tudja, kik vannak a kormányban?... Nem szükséges — mondja Maniu. — Elég, ha tudják, hogy rosszul van az ország kormányozva. FRONTUL ROMANESC: Buster Keaton, a kitűnő amerikai humorista semmi Mihalachehoz képest. Vegyétek filmre, midőn Lupu és Madgearu karonfogják és kiáltsátok Lascar Catargiuv’aí: „Felség! Ez nem lehetséges!“ Képzeljétek el Ma- Jeket falusi népviseletben, amint igy gépkocsit vezet Topolovenibe. Kisérjétek el Maleket Genfbe, amint a selyempapiant nézi a szállodában s nyakkendőcsokrot köt magának. Úgy néz Genfre, mint borjú az uj kapura. S végül hallgassátok meg, mikor mondja, hogy az ágyucsöveket ráirányítja a fővárosra. Az ország végül is megunja ezt a tragikomédiát s azt mondja: „Tisztelt Malek ur, ez mégsem lehetséges!“ V. PÜP NíODlEüfö SZOBAFESTŐ, MÁZOLÓ Épület és szobafestés modern mintákkal és modern módszerekkel. — Különlegességek : Furniros és színes butorspriccelés (dukolás) a legújabb eljárások szerint. — Tömegcikkek mázolása és fényezése. Elsőrendű kivitel, garancia mellett- — Olcsó árak /
