Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-25 / 142. szám

f* TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141,163/1929. ÂtUk 3 LEJ Szerkesztősé» kiadóhivatal, nyomda; Cluj, Str. K. G. Duca No. 8. Fíókkiadóhivatal és könyvosztáiy: Piaţa Unirii 9, szám. — Telefonszám; 109. — Leveleim; Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési árak; havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 23, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. L,VI. ÉVFOLYAM, 14 2. SZÁM. KEDD 1935 JUNIUS 2 5. 0 i funius 24. I az Ellenzék és az erdélyi irodalom gyász­napja. Láthatatlan fekete zászlók lengenek. Négy évvel ezeiött egy tikkasztó délután, e napon hunyta le örök szép álomra fátyolos és meleg szemét, amelyben örökké más ég világ fénye bujdosott. Kuncz Aladár. A fe­kete kolostor emberszerető papja. Leheletlen, hogy szenvedélyes lelkünk, amely annyiszor emlékezik reá — sürü a nehéz pillanat, amikor az ö kiegyenlítő, vagy döntő közbelépésére, kényes irodalmi erkölcsére és finomult Ízlé­sére, »telid és bájos erélyére szükség lenne — meg ne remegjen e napon különöskép, a pótolhatatlan veszteség tudatától és a korai haláltól letarolt remények fájdalmas hiányá­tól. Ezidén a rendesnél is jobban fáj a szi­vünk. Merő nagy maró fájdalom vagyunk. Végzetes csonkaság. Hogy hiányzik ilyenkor a nyelvmüvészet, az irómüvészet, az életmű- vészei ez a véghefetlen bája, finomsága, me­leg és nyugtató illata, ez az édes Dadikánk, az Ellenzék örök gyermeke! Aztán most, né­hány tudományos és irodalmi jubileumon, amely senkit inkább nem töltött volna meg benső fénnyel, az Erdélyi Muzeum, a Pász~ tortüz, a Dávid Ferenc Egylet alapítási nagy évfordulóin túl ime itt áll küszöbön — há rom nap múlva — Marosmente várkertjéne tölgyesében az Erdélyi Helikon tizedik Lalii hozójának ünnepe. Nem ő alapította, de ö teremtette. Irányította önkéntelen is, akarva is, hatása változás ellenére is, ma is él. A szokásos három napi összejövetelek egyikén fölavatják majd a művészi kőpadot; ez a je- 1 lentős irodalmi társaság és kiadóvállalkozás | évtizedi munkájának megörökítése mellett el- ) sősorban az ő emlékét szolgálja. E kőpad írá­sával, mint a melegforrások kapujában a spártaiak, itt a helikoniak figyelmeztetik majd a vándort, álljon meg és gondolkozzék, Kuncz Aladár fiatalon meghalt a magyar művészet öreg dicsőségére. Ezen az évfordulón szembe kellenék nézni kegyetlen bírálat módján önmagunkkal. Meg­érdemeltük-e vájjon ezt a lelket s megérde­meljük-e emlékezetének további ható erejét? Nem esünk-e túlzásba már az irodalom szol­gálatában más nagy kisebbségi érdekek rová­sára, nem válik-e puszta öncéllá szellemi har­cunk s vájjon irodalmi, művészeti, szellemi, értelmi, lelki életünk, általában az életünk mint egység és magánvaló megfelel-e Kuncz Aladár földi és másvilági jelentésének? Er­dély benső magyar élete olyan mély és olyan magas, összefoglaló és egységes, olyan törté­neti és emberi-e, mint Kuncz Aladár kivánta? Lapjaink, folyóirataink, társaságaink, cso­portjaink érzik-e az egymással való összetar- tozandóságot s visszahatnak-e egymás min­den tiszta, erkölcsös és igazi nyilvánulására? A kérdések tömkelegé fon be. Szikra képes­ségekkel meg se szabad kísérteni a választ. De bizonyos kérdéseket minden igaz erdé­lyi magyar léleknek. főleg közművelődési munkásnak föl kell tenni a nagy megemlé­kezések percében s a maga hatáskörében a legjobb választ és ha szükséges, a legjobb döntést eszközölni. Mi visszafordulunk most a fájdalom és gyász forrásához. Átömlik raj- írnak és lelkünk csupa könnybe úszik. Bizo­nyára mi veszhettünk benne legtöbbet, akik mindennap együtt lélegzetünk, együtt gon­dolkoztunk, együtt dolgoztunk vele. Akik ma is szinte élettanflag és természettanilag érez­zük jelenlétét, a vele való eltéphetetlen kap­csolatát. A szellem, amikor hat, majdnem anyagi hatását. Hisszük, hogy érzékel, hall és lát bennünket. Lásson, amint félárbócra bo­csátjuk a lobogókat, szivünk minden lehető tisztaságával fordulunk a végtelenbe, ahol őt sejtjük s meghajtjuk előtte szerető szivünket. Hallja, mikor kívánjuk vissza, idézzük, pró­báljuk tovább képviselni öt. I „Erdély várából" Mmm marsall éi Eratianu György riadót fnjtab f, 991 * J v/'/,•-iV ,a , = Erdély tiszteletéreu|posiáot ildad­lak, programba.*— Piros szeSkliis „kooLréd imlitfvány“..—Akadémia a zsarnok­ságról. —A* eresem magas iskolája.— A politika csak jogcím a meggazdago- dásra. — A pénz az égből poádyan? — Sarajevoról, mely eiáemedie a SioSien- zoÜerneked,Habsburgokat ésüomanovokad""”Fandaszdikus kísérletek időszaka CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Vasár­nap délelőtt 10 óra. A Magyar Színház föld­szintje. páholyai, karzatai egyformán tele vannak ünneplőbe öltözött falusiakkal, akik lobogók alatt vonultak be a városba, hogy meghallgassák Bratianu Györgyöt és Avetescu tábornagyot, az alkotmányvédő front vezé­reit. A színpadon egy fiatal leány az ősz Averescut rózsacsokorral fogadja. Sárga a rózsa, mint a marsall arca. Kicsiny, fekete szeme felcsillan egy pillanatra, mintha álarc mögül mosolyogna. A szikár, egyenes tartása tábornagy mögött Bratianu Gheorghe halad. Azt hinné az ember, hogy a titkára. Nem akar öregedni, pedig mennyi változás történt öt év óta, mikor királypárti zászlaját ebben a színházban kibontotta. Akkori fegyvertár­saiból csak néhány hírmondó maradt. Üdvözlések, elszólások, kidobások A népgyülést Iliescu Victor bankár, az Avereseu-párt helyi tagozatának elnöke nyit­ja meg Utána az alkotmány védő front ve­zetői beszélnek. Gerota, Meisner egyetemi ta­nárok, majd dr. Negus Aurel a Brasov-i ta­gozat elnöke szólalt fel. Azt mondja, nincs megengedve, hogy valaki az ország érdekeit sértse, bármilyen magas állást tölt be. Erre zavar kerekedik a karzaton s tisztulási fo­lyamat indul fizikai alapon, ami annyit je­lent, hogy nehány embert kidobnak. Egy fia­talembert szemem előtt csip nyakon Iliescu bankár a színpadon. Vasú, volt prefektus következik Fagaras­ból. Azzal kezdi, hogy ,,Erdély nevében“ be­-él. — A mócokat jótékonysági segéllyel segí­tik s egyesek az éj leple alatt lopott pénz­ből palotákat emelnek — mondja. Zigre Miklós df., volt miniszter Oradea- ról a nacionalista célkitűzésekkel foglalkozik s igyekszik Vaidát utolérni: — Követeljük, hogy szűnjenek meg az igazságtalanságok és biztosítsanak megfelelő helyet az uralkodó nemzetnek iparban és ke­reskedelemben! Vörös szekfii Az ókirályságbeliek nagyrésze vörös szék- fűt visel Különös dolgokról beszélnek, ők is tudják, mi is tudjuk, hogy a cenzura nem mindent fog közlésre engedni beszédeikből. Jancu Anasfasescu Dambovita-i földbirto­kos Marinescu rádióbeszédét teszi szóvá, Torna képviselő —Bratianu Gheorghe párt­jának főtitkára — a nemzeti-paraszípártot támadja. Teli torokkal kezdi, öt perc múlva ki fog fulladni, pedig egy főtitkárnak leg­alább másfél órát kell beszélni. Combjait verdesi tenyerével, tapsol, ugrik, meg akarja mutatni nekünk, nyugodtvérü erdélyieknek, hogyan kell egy politikusnak beszélni. Üt-vág jobbra-balra. Kár érte, ötvenév körüli em­ber, még elszédülhet. Üti Mihalachet. Úgy látszik, azt a szerepet osztották ki részére, hogy a parasztpárti vezéreket Erdélyben el­lensúlyozza. Maniut és Vaidát azonban szem­mel láthatóan kíméli. Gheorghe Bratianu Elő van készítve a beszéd. A hangszóró elé áll pontosan és felolvassa. — Ez a népgyülés Erdély fővárosában uj bizonyítéka a két párt együttműködésének. Megtartjuk szervezeteinket és programunkat és igyekszünk közös álláspontot elfoglalni minden fontos kérdésben. Egyetlen alkot­mány sem örökös, de módosításához a nem­zet akarata szükséges és az, hogy ezt a köz­érdek parancsolja. Ma — nem áll fenn ez a két feltétel. Nem az alkotmány okozza a pa­zarlást és fosztogatást. Nem az alkotmány okozza a pénz fiktiv árfolyamát. Nem az al­kotmány akadályozza a kiadások leszállítá­sát s a tolvajok üldözését. A tervezett módo­sítás nem tartja szem előtt az állam és nem­zet érdekeit, a politikai és társadalmi érde­keket. Teljesen meg akarja szüntetni azt, ami még megmaradt a szabadságokból és oli­garchikus haszonleső banda jármába akarja fogni Romániát, megfosztva a védekezés le­hetőségeitől. WiÁ' VJ.7 VA'N V > , -y f. óv f t/ , r 1 V /V f 4* V ’ + C ~ • 4 * f A / ’ - » * " J* 4 , ^ i r •# ; ' V ',v»v r, jVíA'U av/b-U, y.t'A A s.zemélyi számításokat az ország érdekei fő­ié1 helyezik, veszélyeztetve a határokon l-.v/ü \\r,-r leiirt * Vyi* G ■' L •,:> túl az állam jövőjébe és tekintélyébe veteti bizalmat. — Mult évi december hó 18-án megmond­tam a parlamentben: nincs ennél nagyobb veszély és felhívtam a lelkiismeretes politi­kusokat az összefogásra. Mi összefogtunk. ’V V.N-rt* H* M .-cv'.'/.v A--a Erdélynek ebből a várából riadót kiáltunk: \’i i* iiV Cv. YYVr'V//' Az alkotmány és a dinasztia. Egyik pusztu­lása a másikat is maga után vonja. A román királyság jövőjét akarjuk biztositaui. Ébred­jetek románok a halotti álomból! Áverescu tábornagy beszéde Tetőtől-talpig feketében a marsall. Csak a feje és kecskeszakálla hófehér. A keze nem reszket, a hangja azonban oly halk és erőtlen, hogy három lépésre is alig lehet hallani. Az a megállapításom, hogy az egész népgyülés „hidegen hagyja“. Tudja — amit egyébként beszéde végén maga is beismer — hogy szavai a cenzura miatt nem jelen­hetnek meg nyomtatásban. Pedig csak aka­démikus fejtegetést ad. Nem nevez meg sze­mélyeket. Alkotmányjogi kérdéseket fesze­get, tanári előadást tart a zsarnokságok ne­meiről, igy aztán a jelenlévő hatósági köze­gek nem szakitják félbe és nyugodtan olvas­hatja fel beszédét. Zsarnokság és miniszteri felelősség. Ez a keret. —■ Ki előtt felelős a miniszterelnök? Ki felelős a miniszterelnök személyének kivá­lasztásáért? — kérdi, aztán a választójogi kérdést boncolgatja s rámutat arra, hogy ma a politizálás csak jogcím a meggazdago­dásra. — Ismerek egy volt kishivatainokot, aki­nek palotái vannak Bucuresti-ben — mond­ja a marsall, tehát el lehet hinni. — Ez ra­gályos betegség lett. Kevés tisztakezü poli­tikus maradt. Honnan gazdagodtak meg? A pénz az égből nem pottyant? I A forrás: az állampolgárok zsebe, akár szegények, akár gazdagok zsebei voltak. — *107 milliárd lej adósságunk van az országban és idegenben, ami reális árfolya­mon ma 267 milliárd lejt jelent. A tartozá­sok 55 milliárddal emelkedtek 1930 óta. Mit kapott ezért az ország? Politikát! — Minden a koronás király gondolkozá­sától és leikétől függ s azoktól, akik a Koro­nát szolgálják, mert ezek ellenjegyzik a ki­rályi határozatokat. A sarajevói gyilkosság három uralkodóházat — Hohenzollern, Habsburg, Romanov — temetett el, mert tagjai abszolutizmussal uralkodtak. Nem is­merték a „Noblesse oblige“ parancsát s csak „Sic volo!“-t mondtak. Eljöhet a felelősség- revonás ideje és a büntetés. — Fantasztikus kísérleteknek élünk 8 év óta. Deficit és deficit. Eltávolodunk az egész­séges úttól. Ha 1914-hez hasonló helyzet állana elő, kit vonnánk felelősségre készü- letlenségünkért? A büntetés el nem marad­hat. Ha késik, csak borzalmasabb lesz. — 1927 óta tizenhat kormány volt ural­mon, ebből tizenkettő az utóbbi öt eszten­dőben. Igazi akrobata rekord. Én azonban hiszek a monarchikus rendszer hasznosságá­ban s egyedül a zsarnokságnak nem isme­rem el a létjogosultságát. A marsall gyönge szónok. Utolsó szavai erőtlenül vesznek el a nagy színházban, ö azonban katonamodorban tovább halad. Nem törődik csak egyetlen gondolattal. Az erdélyi faluk népe udvariasan éljenez, aztán katonás rendben felvonulnak a mar­sall előtt. (k. i.)------ .... — mámvi t> ———_— Meghalt Cessna Ghito BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Teg­nap délután két órakor Gh. Crisan erdélyi nemzeti parasztpárti vezető politikus, volt ál lamtitkár meghalt a fővárosban. Gh. Crisan hűségesen kitartott Maniu politikája mellett és legutóbb a nemzeti-parasztpárt erdélvi tagozatának főtitkárává választották. Holt­testét Beius-ba szállítják, ott helyezik örök nyugalomra. Újra betiltották az Erdélyi Lapokat. Ora- dea-ról jelentik: Az Oradea-n megjelenő Erdélyi Lapokat a 17-es hadosztály parancs­noksága nyolc napra rendeletileg betiltotta. A betiltás oka ismeretlen. A közelebbről húsz napra betiltott szintén Oradea-i Esti­lappal kapcsolatban a parancsnokság a be­tiltó intézkedést húsz napról nyolc napra szállított le.

Next

/
Thumbnails
Contents