Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-25 / 142. szám

ELLENZÉK 19 3 3 J u n I u * 2 3. mmmmmummrmammmmm MIT ÍR A ROMÁN SA|TÖ ltom uit-('soli mérleg. Valiin. Szegénységi bizony it vány. Pénz­ügyi háború. Megint egy kér­dőjel. TARA NOASTRA: A kisantant legfonto- ^,i 1 »1» feladata az, hogy megfelelő módot la- laljon a gazdasági együttműködésre 1 von a áron sok a tennivaló. Fiég, ha a román- i soli kereskedelmi öss/.eköltelos mérlegére gondolunk, molyból megállapítható, hogy Románia 10 milliard 77! millió lőj orlékii .soh árut hozott he 1929 1932 övökben s mindössze 0 milliárd 492 millió értékű ro­mán arul \ ill ki Csehszlovákiába ebben az időben. K 4 milliard 279 millió lej deliedet jeleni. Azzal mentik ezt, hogy a kisálltán! gazdasági tanácsa akkor még nem volt mű­ködésben. Nézzük meg, hogyan állunk a tanács felállítása óta? 1933 első hot hónap­jában a román export Csehszlovákia fele 152 millió lejjel esett az előbbi ov adatai­hoz viszonyítva, viszont a cseh export Ro­mánia felé ugyanakkor 234 millió koroná­val emelkedett, l'gyanez a helyzet 1934-ben is aunak dacára, hogy a kisantant gazdasági tanácsáuak működése második esztendejébe lépett. A kisantant gazdasági tanácsának munkájából egyedül Csehszlovákiának van haszna. -Egyrészt megsemmisíti mezőgazda­sági termelésünket, másrészt arra kötelez, hogy cseh ipari termékeket vásároljunk s igy útjába áll az. országos ipar fejlődésének. ZORILE: Vaida az ókirályságheliekel so­hasem szerette. 1931-ben Cluj-on voltunk a nemzet i paraszt párti ifjúság képviseletében oly célból, hogy a chemaristákkal tárgyal­junk. Ekkor Adam Popa egy előadásra hi­vott meg bennünket. Sever Dan, 1. Moldo­vaiul, Em. Hatieganu is olt voltak. Várat­lanul Vaida is megjelent, aki néhány szót mondott ez alkalommal. Azt mondta: Mi ó- királyságbeliek cigánynemzetség vagyunk, akik nem vagyunk képesek az. országot egyedül vezetni s nem tudunk magasabb színvonalra emelkedni. Mindent, amink van, másoktól kölcsönöztünk stb. Még a világ­háborúban elesett 800 ezer román katoná­ból is gúnyt űzött. Adam Popa menteni igye­kezett Vaidát s megkérdezte, nem akarunk-e mi is felszólalni. Láttuk, hogy az hiábavaló lenne. Vaidát nem kapta el a hév, lelke mélyéből beszélt, mert a szegény embereket s a népet mindig lenézte. PATRIA: A numerus-valahicus ellentétben áll az ország érdekeivel, mert ha közelebb­ről nézzük, uj jobbágyságot akar s idegen cé­gek jármába akarja belekényszeríteni gyer­mekeinket. Mi nem vehetjük el mások ke­nyerét s nem tehetjük ellenségekké azokat is. akik nem gyűlölnek bennünket. Fel kell világosítani a népet és gazdagítani kell. de nincs jog arra, hogy azoktól a népektől ve­gyük el a kenyeret, melyek Isten akaratából •«elünk együtt élnek. A numerus-valachicus szégyenteljes szegénységi bizonyítványt je­lent, a nép ezért nem fogadta el. Nem aka- ; unk senkit megsemmisíteni, mert a múltból tudjuk, hogy az elnyomottak győznek. Nem akarunk erre a sorsra jutni. CURENTUL: A stabilizáció fenntartását akarjuk, de nem lehet erről szó abban az esetben, ha a gazdasági helyzet bizonytalan, illetékes helyen pedig nem csinálnak egyebei, mint három havonként változtatják azt a rendszert, mely elrendezi a kivitelt es beho­zatalt. Ez határozatlanságot jelent a politi­kában, gondolkozásban s gazdasági téren. Hosszú, igen hosszú bizonytalanság után végre egy uj adónemet találtak a valuta-felár formájában. A Banca Naţionala kisebb árfo­lyamot fizet az exportnak, mint az import­nak s a különbözetet a lej stabilizációs ár­folyamának fenntartására fordítja. Mestersé­ges eszközt jelent ez, melyet más államok is kipróbálnak. Ma háború van pénzügyi téren és szabadelvű pénzpolitikáról nem lehet be­szélni. EPOCA: Szép dolog az, midőn küldöttsé­get menesztünk a nemzetközi konferenciák­ra. Főleg akkor, midőn nagyképességit szak­emberek mehetnek, ami csak dicsőségére vá­lik egy nemzetnek. Nemrég számos tagból ál­ló román küldöttség utazott Genfbe a nem­zetközi munkaügyi tanácskozásokra egyik miniszterünk vezetésével. Szeretnénk látni a költségjegyzékét ennek a küldöttségnek. Ke­vesebb számú kiküldött nem felelt volna meg? Miért volt szükséges, hogy Roman Va­lér, M. Enescu és Stavri Cunescu is résztve- gyenek ebben? S még érdekesebb volna meg­tudni. hogy mit végeztek? Különös dolog, ma sem értik, hogy nincs pénz ilyesmire. Ta­karékosságot követelnek azoktól, akik egyik napról a másikra élnek s ugyanakkor a leg­nagyobb lendülettel költekeznek. Meddig tart ez még? Cserkészeknek ioniosí Most jelent meg: PUSKÁS LÂJQ3 eserkész- papancsnok: Él a törvényi A cserkésztörvények nagy emberek éle­tében 10 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vi­dékiek oénzbem vagy postabélyegben 15 lejt küldjenek be­KIÁRUSÍTÁS BUCURESTIBE költözés miatt S. A. Cluj, Heg. Ferdinand G« Bucureşti, Cal. Victoriei 39 Hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött kiárusítás I Ötmillió lejjel kijavították a Mócvidék útjait Az aszlak ú' burkolatúi máris ki kelt cserélni CLUJ. (Az Ellenzék tudósi tójától.) Me­gyénknek egyik legégetőbb problémája már bosszú évek óta az ut kérdése, melynek meg­oldása a mindenkori kormányok legnagyobb feladata volt. A vármegyeház kimutatásai szerint 1934 augusztus 1-töl ez év április 1-ig mintegy ötmillió 24Ü ezer lejt fordítot­tak a megyei utak és hidak javítására, me­lyek az elvégzett munkálatok után ma már ismét használhatókká leltek. A fenti útjaví­tásokon kivid a tervezett Balcesti—Alba-i út­vonal egy részét is megépítették, mely egy­millió 900 ezer lejt emésztett tel az erre a célra kiadott segélyalapból. A tervezett útvo­nal hossza tizennyolc kilométer, melyből 12 ! kilométer már készen áll. hogy átadják a for- galomnak. Ugyancsak ebben az évben kezdték meg a Gilau—Recaluu közötti útjavítási munká­latait is. Mint ismeretes, ezt az utat a/ idők folyamán, tekintve, hogy semmiféle védő- épitménye nem volt. sokhelyt erősen kimos­ták a hegyekből aláfolyó vizek. Ennek az út­vonalnak megjavítására a CAPS is jelenté­keny összeget ad a megyei útépítők bizottsá­gának. minthogy a vállalatnak erdőségeiből alácsusztalott fatönkök nagyban hozzájárul­tak az ut megrongálásához. Az ezévi megyei költségvetésben négymillió- hétszázezer lej van előirányozva az ország­utak és négymillió hétszázezer a megyei utak és falusi hidak karbantartására, illetve újjá­építésére. A vármegye ezenkívül mintegy nvolcszázhuszezer lejt költött az ujjonan fel­állított utmutatóláblák és egyéb közlekedési jelző oszlopokra. > A múlt évben megépített Cluj—Oradea-i I országút nem bizonyult állóképesnek, mint­hogy a beton fölé öntött keskeny bitumen- réteg nem felel meg az itteni éghajlati vi­szonyoknak. Közelebbről az egész útvonalat felbontják és apró gránit kövekkel kirakott cementréteggel vonják be. Ugyancsak ebben az évben sor kerül a Cluj—Dej közötti országút kiépítésére is, melyet a Socodrum társaság fog elvégezni. Amint látjuk, a megyei államépitészeti hivatal szép terveket dolgozott ki magának és most már minden azon fordul meg, hogy lesz-e pénz is a tervek végrehajtására. A vármegyei utak eddigi lehetetlen állapola legnagyobb szégyene volt megyénknek és éppen ideje már. hogy tegyenek is valamit az utkérdés megoldásának érdekében. Ruhák 'estise és tisztitása, kifogástalan, jó és olcsó Sír. Mo - I doveí 1 ö. ^ DEBRECEN’. (Az Ellenzék tudósítójától.l Az újabban divatozó beszélő térképeken, amikor Szegedet paprikával, Kecskemétet barackkal, Tokajt borosüveggel jelképezik, Debrecen szimbolikus jele egy jól meghízott disznó. Nem hamis, de egyoldalú ez a gaz­dasági jellemzés, mert a disznó mellől hiány­zik a buza és a kukorica. így hármasban azután nemcsak Debrecen, hanem szinte az egész Hajdúság megkapná mezőgazdasági életének karakterét. Buza- és kukoricater- melés, sertéstenyésztés a legfőbb termelési ágak, amelyeken túl nem igen szereti el­aprózni a gazdanép, amely Debrecen hatal­mas kiterjedésű határában él. Hol szerepel például a köztudatban Deb­recen mint gyümölcstermelő? Sőt a köz­tudat úgy könyvelte el Debrecent, mint amelynek piacán jóravaló gyümölcsöt nem lehet kapni. Az utolsó országos gyümölcs- kállitáson viszont a harmadik, nagy állami dijat 620 kiállító közül, a hírneves gyü­mölcstermelő helyek: Cegléd és Tuzsér után Debrecen nyerte el. Nagy meglepetést kel­tett ez a kitüntetés. Az igazi jelentőségét azonban az adja meg, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó, nem egyetlen termelő egyéni sikeréről csupán, hanem a debreceni gazdálkodás uj korszakának első diadaláról. Meglepő eredmények a hajdúsági közöny helyén Kiderült, hogy a hajdúsági közöny meg­tört, Debrecenben és a megye területén uj gyümölcskultúra indult meg. Debrecen vá­ros maga kétszáz holdon mintagyümölcsöst létesített s 24.610 fát ültetett el, főképen kajszinbarackot, szilvát, meggyet, nyári al­mát és kisebb számban téli almát. A példán felbuzdulva, egymásután alakultak a zárt telepítésű gyümölcsösök s megindult a gyü­mölcsfaültetés a szőlőkben és a kertekben, úgy hogy Debrecen határában immár 160 ezer darab gyümölcsfa hirdeti az uj kultú­rát, amely csak a kezdet s amelynek belát­hatatlan a folytatása. Az uj gyümölcsösök termése mind nagyon szép s rácáfol arra a régi feltevésre, hogy a Hajdúság nem alkalmas gyümölcsterme­lésre. Érdekes, hogy az uj gyümölcsterme­lőknek nagyrésze nem a gazdaközönség kö­réből kerül ki: tisztviselők, tanárok, tanítók, ESTE EGY GRAIN de VALS Meghajt lefogyaszt nyugdíjasul, előkelő diplomáink loglalko/ nak iiniii.ii lilvatiiM/eruleg gyüinölc-.leriiie léhsel A/ 11j gyümölcskultúra sikerét biztosítja a lei öleléssel pái liu/ainosao haladó védeke /és A vármegye a város, a Gyümölcsléi melók Országos Egyesülete rendkívüli gon dot fordít a védekezésre. Külön szerv, a növényvédelmi hivatal agitál a/ okszerű vé­dekezés érdekében és kertül kertre járva el­lenőrzi a gyümölc sfákat. Diófa kétezer holdon Debrecen példája után Hajdú vármegyé­ben is sok szép gyüinölestelep létesült, igy különösen a Hajduliadliá/ho/. tartozó Bors ka y-kerten Hajdúböszörményben, Hajdú­nánáson, Püspökladány környékén és Kubán Egyes törvényhatósági utakat pedig végig gyümölcsfákkal ültettetelt be a vármegye. A legújabb telepítés most van folyamat­ban Debrecenben. Óriási területeket, össze­sen kétezer holdat ültet be a város diófával. Az előkészületek erre a nagyarányú gyü- mölcstelepitésre megindultak. A városi ker­tészet már neveli a csemetéket és az évben, inségrnunku kapcsán, megkezdi a kiültetést. Debrecen és környéke gyors iramban nö­vekvő gyümölcstermelésével eljutott oda — ami néhány év előli még álomnak is sok lett volna — hogy a kivitel kérdésével is foglalkoznia kell. Már foglalkoznak hütöház és csomagolótelep gondolatával s a gyü­mölccsel párhuzamosan a baromfi- és tojás- export megszervezésével. A gyümölcstermelés nagy sikere felszínre hozta a gyümölccsel együttesen a baromfi- értékesités és kivitel megszervezését. A ter­vek során már be is rajzolódik a nagy gon­dolat, hogy Debrecen a Hajdúság és az ide gravitáló Szabolcs-, Bihar-, Bereg-, Szatmár- megyék. bizonyos zempléni és szolnokrne- gyei részek nagy gyümölcs- és baromfi- gyűjtő centruma legyen. Debrecenben most hatalmas arányú ínség- munkák indulnak a munkanélküliek meg­segítésére. A munkák élén Pohl Ferenc gaz­dasági tanácsos áll, aki nyolc év óta a poros Debrecenből virágos Debrecent varázsolt, ő ültette be a város tereit parkokkal és virág­higiénián és esztétikán túl pedig a gyümölcs- ágyakkal, ő ültetett el az utcákra 42.000 darab sorfát, a Nagyerdőnek 200 holdjából messze földön hires látványosságot csinált, megtervezte a 100 holdas erdei temetőt s a telepítéssel nagv gazdasági célokat szolgál. L. Z. KEZDŐDŐ ÜTŐÉR ELMESZESEDÉSNÉL reg­gel éhgyomorra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keseriiviz úgy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheségét megszünteti, a rekesz- izbm emelkedését csökkenti és a magas vérnyo­mást mérsékli. A gyakorlati orvostudomány ve­zető személyiségei a FERENC JÓZSEF vizet az­ért becsülik olyan sokra, mert ez a változás évei­ben is gyorsan és rendkívül enyhe módon szabá­lyozza a szervezetre oly igen fontos gyomor- és bélmüködést. HÉTFŐ: CAPITOL: MA ÉJSZAKA VÁRLAK. Vígjá­ték. Fősz. Jenny .Ingo, Paul Hörbiger. Műsor előtt: Fox híradó. ROYAL: I. HINDU LÁNDZSÁS (Bengáli). Fősz. Garry Cooper. II. EGY ÉDES KICSI NŐ. Fősz. Fredrich March és Sylvia Sidney. 3. 6. 9 órakor. EDISON: L FEHÉR MÁMOR. A siezés uj csodája. Fősz. Leni Riefenstahl. II. FELFORDULT VILÁG. Vlasta Burian-al. 3. 6. 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A CSÁBÍTÁS TÁNCA. Fősz: Clara Bow, Preston Forster és Herbert Mundin. II. FOX-FOLIES. II. és III. A legújabb Híradók és Micki Maus. OPERA-MOZGÓ: A SZENVEDÉLYEK RAB­SZOLGÁI. Főszerepben: Sylvia Sidney, Fred Marc. Csütörtöktől: Premier: Ara­nyos Lily. Főszerepben: Claudette Col­bert. SZÍNKÖR-MOZGÓ: KETTEN AZ ÉJSZAKÁ­BAN. Fősz. Liane Haid és Gustav Diessl csodás szerelmi filmje. Előtte Micky Maus. 3. 5, 7. 9-kor. Pluhár István: Sp:rtok könyve Lei 99 Léderer: Eg eUmes művelődés története — — — — Lei 99 Fari as Gyula : A magyar iro­dalom .örténete — — — Lei 75 Eckhart Ferenc: Magyarország története — — — — Lei 66 Most vegyen, nvrt később drágább lesz ! Csak korlátolt példányszámban kaphatók az Ellenzék könyvosziátyában, Cluj, P. Unirii. Kérje a könyvaapl kiadvá­nyok teljes jegyzékét. Vidékre szállitűnt Százhatvanezer gyümölcsfát ültetett el Debrecen Dip'otnúsoh, tisztviselők az aj gazdasági kultúra élén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents