Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-21 / 139. szám

Palace-Hotel és fürdő a I egm od e r n e bb kényelem­mel berendezve. — O L- C S Ő ÉTTERMEK! Információ, prospektusok és árjegyzékek beszerezhetők a Govora-Calimanesti társaságnál Bucureştiben, Str. Brezo- ianu (32. szám alatt. — Jódos és kéntartalmú ásvány­vizek. (jyógyjavaslatok : rheuma, érelmeszesedés, szélhü- dés, szifilisz, bőrbetegségek. Eizotherapiai intézet. Inha­la c i (3 k, sűrített levegő, helyi villanyozás, hydroelektrikus fürdők, szénsav, diathermia, ultraviolette sugarak, stb. KÖLTÉSZET A BELPOLITIKÁBAN... 1 rancu-lasi, a néppárt vezére, Evnínescu verset szavalt a kisebb­ségek érdekében Tárgu-lluresen nis/ln ö ;ilkolt;i meg :iz első munkaügyi és szociális inlé/.un nyékéi. Érdekes les/ meg­kérdezni öt arról, hogy miképen látja ma ezeket az intézményeket, hogy van azok mű­ködésével megelégedve. Sajnos, azok az intézmények mon­dotta Trancu-.lasi . amelyeket annak ide­jén én alkottam meg. eltávolodtak attól a felfogástól, amelyeknek szellemében kellene működniük. Ezek az intézmények ma már nem emberbaráti, hanem anyagias alapon miiködnek és ezért nisszaélnek hi­Targu-Mures. (Az Ellenzék munkatársától) Napok óta hatalmas falragaszok hirdetik a székel}’ főváros utcáin, hogy Trancu-.lasi, az. avereseánus néppárt egyik vezére és Romá­nia első munkaügyi minisztere, előadást tart Targu-Muresen. Bár az előadás, amelynek a eime: a „nemzeti munka értékesítése“, tn- lajdonképen a nagy közönségnek szól es azt Trancu-.lasi az előadó, mint a Bucuresli-i Kereskedelmi Akadémia tanára tartja, két­ségtelen, hogy annak propaganda-jellege is van. Hiszen, a közönség, amely most zsúfo­lásig töltötte meg a Kultúrpalota kistermét, jól tudja, hogy a volt miniszter csak pár perccel ezelőtt érkezett meg a megyéből, ahol különböző községekben propaganda-gvülése- ket tartott vezérkarával a párt érdekében. Trancu-Jasit azonban mégis mindenki szí­vesen meghallgatja. Országszerte kitűnő köz­gazdásznak ismerik, egyetemi előadásain is mindig sok idegen vesz részt és az előadás cime is olyan szerencsésen és gyanútlanul van kiválasztva, hogy azon Dandea polgár- mestertől kezdve és az ellenzéki pártok he- lyi vezetőin folytatva, egészen a kisebbségi lakosokig, minden árnyalat képviselve van. Trancu=J3si a kisebbségekről . . . A volt miniszter, ki úgy látszik udvarias hangulatban van. először arról számol be előadásában, hogy eddigi látogatásai során mindenkor el volt ragadtatva a Kullűrpalota és a Teleki-téka érdekességeitől és szépsé­geitől. Hogy a kisebbségek iránti szerctetét ezen felül is igazolja, megállapítja, hogy Eminescu, a nagy román költő — akinek egyik versét is elszavalja rögtön az előadói emelvényen a merész politikus — már évti­zedekkel ezelőtt azt mondotta, hogy az or­szág területén belül nem létezhetik ..idegen“. Idegen csak az, aki az ország határain kívül él és aki adott esetben fegyvert is foghat ha­zánk és országunk ellen. Trancu-.Tasi — mint mondja — a költő alapelvén áll és ezen az alapon tartja csak elképzelhetőnek a nemzeti munka értékesíté­sét és pártfogolását. Szomorúan állapítja meg. hogy Romániá­nak, megbízható kimutatások szerint 30 ton­na árut kell kivinnie külföldre, hogy egy ton­na külföldi árut az országba behozhasson. Kifogásolja előadásának további részében a kormány jelenlegi gazdasági politikáját, amellyel nincsenek összhangban az állam közgazdasági tényezői. Az .állam gazdasági fejlődése — állapítja meg — fordított arány­ban halad az állam általános jelentőségével Középeurópában és ennek az az oka. hogy a kormány nem folytai tervszerű gazdasági politikát. — A kormány nagy gazdasági hangverse­nyébe, nagyon gyakran az egyes felelőtlen té­nyezők részéről hamis szólamok vegyülnek be . . . — mondja Trancu-.Tasi. Mint a gazdasági élei furcsaságai! emliii meg az előadó, azt a tényt, hogy például Bulgáriában olcsóbban árulják a Romániából bevitt benzint, mint Romániában és hogy a galaci vámhivatal számára szállilolt kül­földi bútorokra olyan magas vámol vetett ki a vámhat óság, honi] azt a hivatalnak, illetőleg az államnak nem állt mód jóban megfizetni. Előadásának érdekes befejezéséül az adó­zás és az adóbehajtás körül előállott vissza­élésekről számol! be Trancu-.Tasi. aki kül­földi minta szerint egy adóhivatalnok-tanfo­lyam felállítását javasolja, amelyen a hiva­talnokok megfelelő udvariasságot tanulná­nak a felekkel való érintkezés érdekében. Trancu=Jasi nyilatkozata Trancu-Jasi előadását nagy tapssal és lel­kesedéssel fogadta az egybegyiilt közönség. Az előadás után alkalmunk volt a volt mi­niszterrel rövid beszélgetést folytatni. Először az alkolmányról. annak módosítási terveiről kérdeztük meg Trancu-Jasit, aki mint ismeretes, az ..alkotmányos front“ elne­vezésű politikai csoport egyik vezére. — A mi célunk az alkotmány megtartása ebben a mai formában és igy nem tűrhetünk semmiféle alkotmány módosítási kísérletet. Addig, amig az alkotmány szentsége nincs biztosítva, nem lehel szó annak változtatá­sairól ... - felelte a kérdésre Trancu- Jasi. Vaida kísérleteiről ezeket mondotta a volt miniszter: Igaza van Önnek, hogy Vaida is nem­zeti alapon álló tervgazdaságot óhajt, akár­csak én. de köztem és közte igen széles ská­la van, amelynek különböző szólamait má­sok fújják, inig a legszélsőségesebb hangokat Vaida pengeti . . . Trancu-Jasi volt az első munkaügyi mi­natásukkal és el nevezésükkel . . . Trancu-Jasi a beszélgetés befejc/éseképen még arról is nyilatkozik, hogy a jelenlegi kormány életéi mulandónak tartja és toko­zott gazdasági és szellemi együttműködési sürget a kisebbségek részéről a többségiekkel. Búcsúzunk, meri a beszélgetés befejezéséig, Trancu-Jasi. aki másfél órája beszél, inár kifulladt. Meleg van. izzadtságát törli és po­litikai vezérkara kétségbeesetten legyezi a nem sovány politikust, aki búcsúzóul bá­gyadtan legyint egyel felénk: a kisebbségek felé . . . Bevezet Béla. I OPERJÍ-MOZGO I Csütörtöktől nagy premier Előadások kezde- I Tánc és szerelem!! te: 3, 5, 7, 9-kor I _ I MiiMMiiBiti 7 A FŐSZEREPEKBEN: FRANCKOT TONE, MAUREEN O'SULLI­VAN és PHILIPS HOLMES HŰVÖS TEREM! — HELYÁRAK 10 ÉS 20 LEI GltiDii fanár halálos csapással akarta kivégezni a romániai piarista renűd Csalással, ciipbitodással és trredenla tevékenységgel vádolta meg Biró Vencel volí rendsőnököT — Á nagy vád kihágásí eljárásra 7sugorodík a járásbíróság eiőít CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Ghibu Onisifor professzor, a helyi tudományegye­tem pedagógiai tanszékének professzora ív’ ellensége a romániai katolikus egyha­zaknak. Minden alkalmai felhasznál arra, hogy kellemetlenkedjék, panaszokkal és fel­jelentésekkel árasztja el a hatóságokat és nem is titkolja azt a vágyát, hogy a kato­likus intézményeket szerelné megsemmisí­teni és vagyonukat elkobozlalni. "'»1 ’ I ellenszenve most újabb feljelentésben rob­bant ki. Ezt a feljelentést Ghibu ez év tavaszán adta be a helyi ügyészséghez és dr. Biró Vencelt, a helyi piarista rend főnökét cim- bitorlással, csalással és irredenta propa­gandával vádolta meg. A feljelentés a helyi bíintetőjárásbiróságnál tegnap került tárgyalásra. A több oldalas feljelentésben Ghibu Oni­sifor először is kifejti, hogy a helyi piarista rend politikai szerv, aijiely semmiféle kapcsolatban nem áll az általá­nos viiágpiarista renddel és teljes mérték­ben a magyarországi revizionista törekvé­sekkel tart szoros barátságot. Megállapítja, hogy a rend a címerén is irre­denta szavakat használ (M. A.) és hogy a címeren a magyar koronát viselik. Végül Biró Vencel dr. személye ellen tér ki. aki­nek elsősorban is román állampolgárságát vonja kétségbe és mint a rend főnökét a fenti törekvések homlokterébe állítja. Egy- nltal pedig az őt meg nem illető cím viselésének kö­vetkezményeként csalással vádolja meg, meri aromán államot illető rendi vagyont, mely a jelenlegi jogi helyzet alapján az államot illeti meg, rendeltetésétől eb on la. Ebben a ténykedésé­ben a román állam érdekeinek kijátszását látja, amely a tulajdonképem áll i tólagos bűncselekmény alapját képezi. Az ügyészség a beadványt Marlinovici vizsgálóbíróhoz tette át áttanulmányozás vé­gett. A vizsgálóbíró a feljelentés áttanulmá­nyozása után kihallgatta a felekel. Dr. Bíró Vencel először is leszögezte, hogy a feljelen- ! lésben foglalt, a pecséten feltüntetett M. A. I hetük nem a Magyar Államot, hanem Mária Istenanyát jelentik. A vizsgálóbíró kivizs­gálása után az ügyészség a csalás és a politikai jellegű ; vádakat elejtette és csupán a kihágási törvény 3. szakasza j alapján a cimbitorlás és a pecsét jogtalan j használata cimén emel vádat és az ügy le- j tárgyalására a helybeli járásbíróságot mon- j dotta ki illetékesnek. A bíróság először dr. j Biró Vencelt hallgatta ki. aki a következőket • adta elő: A romániai piarista rend az általános vi- j iágpiarista rend kötelékébe tartozik és eu- I gém a provinciális cime megillet. En ezt a címet a katolikus egyház legfőbb j fejétől, a pápától kaptam, ezt tőlem nem j vitathatja el senki, mert ennek a hasznába- j tát a kultusztörvény 3H. szakasza biztosítja. 1 Ezután felvilágosította a bíróságot a pia- j lista rend emblémáján lévő betűk tulajdon- J képeni jelentőségéről. Előadta, hogy a cime- j ren lévő görög M. A.. M. R.. T. Y. betűk J korántsem a magyar államot jelentik és nin­csenek semmi kapcsolatban a magyar állam­mal. hanem azt jelentik görögül. ..Maria Méther Theoy. magyarul ..Mária Istenanya“. Biró Vencel felvilágosítása után dr. Bratu ügyvéd. Ghibu képviselője fenntartotta az ügyészséghez beadott feljelentés csalásra vo­natkozó összes vádjait és kérte, hogy a já­rásbíróság illetéktelennek mondja ki magát és az ügyet legye át a törvényszékhez. Bratu j előterjesztése után dr. Peris Béla, dr. Bíró | Vencel rendfőnök jogtanácsosa először is óvást emelt a kultuszkorraány képvisele- j tében jelenlévő dr. Domsa ügyvéd szerep­lése ellen, arra való tekintettel, hogy Itt magánvádról van szó, amelyhez a kultusz- kormánynak semmi köze nincs. Függetlenül ettől, tiltakozott az iratoknak a törvényszékre való áttétele ellen, mert az ügyészség a feljelentésben foglalt csalás vád­ját elejtette és legrosszabb esetben is csak kihágásról le­het szó, ennek elbírálása tehát kizárólag a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A felek előterjesztése utón Stanescu biró az illetékesség kérdésében a határozatot jú­nius 25-én délelőtt kilenc órakor hirdeti ki. MIT ÍR A ROMÁN SAfTÓ Jobb idők... — CFR. — Tanda-Manda. — Gqga külön véleménye. D1MINLATA: A földárak é, a termékek árá­nak esése miau kedvetlenség uralkodik a falvak­ban. Összehasonítást eszközölnek az öt évvel ez­előtti árakkal. Hogyan* * 1 Románia földje, mely mindig főjövedelmi fórrá, volt, ezt a jellegét el­vesztette volna s nem képes már boldogítani a mezőgazdasági munkásokat’-' Nincs ok félelemre. A barázda továbbra is a jó élet forrása marad s feltétele lesz. a jövőben is a gazdaságnak. A lá­pokat csapolják, a folyó torkolatait rendezik, a földet javítják minden országban. Mi féljünk te­hát ritka népességünkkel? Soha. Tűnjön el a ked­vetlenség a mezőgazda leikéből, midőn az eke- szarvát tartja. Nincs semmi alapja. Egymást biz­tassák a mentői tökéietesebb földművelésre, a mo- tonzálásra. összefogásra, hogy emelkedjen a ter­més mennyiségben és minőségben. így hozzák közelebb azt az órát, midőn a viszonyok majd megjavulnak. UNIVERSUL: Eranasovici közlekedésügyi minisz­tert idéz.. „Nálunk az állam elmarad tartozásai­nak kifizetésével, de folyton uj terhet rak a vas­útra. Ig>- például törvény szerint az állam köte­les megtéríteni a tisztviselőnek stb. nyújtott uta­zási kedvezményeket. Ezek az összegek évente másfél milliárd lejnél is többre rúgnak. Előbb 709 mülió volt az állami költségvetésben előirányozva e célra, aztán ezt 450 millió lejre szállították, 205 millió 1933-ban. A tan tők fizetésére fordítot­ták azt, ami ezt az összeget meghaladta s ma 30 millió van az állami költségvetésben 709 millió helyett. Ezenkívül egyes állam intézmények jog­talanul kedvezményeket vesznek igénybe és igy hitelbe szállítanak. Ezeknek értéke 30c millió lejt tesz ki évente, amiből semrrtr sem fizettek. En­nek köszönhető, hogy ma már a különböző álla­mi intézmények több, mint kétmilliárd lejjel tar­toznak a vasútnak. Nyilvánvaló tehát, hogy az esetben, ha az állam kifizetné tartozását, a CFR sem küzdene nehézségekkel.“ S tegyük hozzá eh­hez azokat a terheket, melyeket a vasútra róttak. A CFR nehézségeit is a sok felesleges állami kiadás okozza. ZORILE: Az ország „Tanda-kor.rrúnyt“ akar. Egy kormányt, melynek legyen ereje ahhoz, hogy véget vessen 3Z utazásoknak, jövés-menésnek, alap­kőletételeknek és történelmi emlékek leleplezésé­nek. Olyan kormányt, mely kétmillió modern ekét hozat, mert némely helyen ma is íaekévei szántanak. Melv mezőgazdasági tanítókat küld a falukba, hogy megtanítsa a népet a helyes földműve­lés szabályaira. Az agronomok ugyanis csak azt tanítják, hogyan kell a kutyát és a malacot a portól megóvni. Az állatorvosok pedig az istálió- épicésre vonatkozóan tartanak előadásokat. Ta­nítók és papok kell' adják a szükséges felvilágosí­tást a falukban. Ne legyen egyetlen kerítés nélküli udvar, fedetlen csűr öt év múlva. Ez kellene. „Tanda pópa kormánya“, aki a hagyomány sze­rint virágzó falut létesített a pusztulás helyén va­lamikor. Ennek a meséjét kellene fennhangon ol­vasni, úgy, hogy Tatarescu is meghallja. TARA NOASTRA: Néhányezer földműves dologidőben napszám mellett elment Brasov-ba. bog)- a nemzeti-parasztpárt vezetőit meghallgassa. Nincs ennél könnyebb. Húsz lej fejenként, ke­nyér, s ingyen vasút azoknak, akik távolabb lak­nak. így történt Bnasov-ban. A költségjegyzékekbe1 lehetne ezt pontosan megállapítani. Azokból az ala­pokból egyenlítik ki ezeket, melyeket Madgearu létesített, aki 8co ezer lejes gyűrűt vásárolt mi­nisztersége alatt... De ne üssük orrunkat más konyhájába s nézzük a gyűlés eredményét. Mert nem a tömeg képez döntő körülményt, de a cél. melyet a beszédek szolgálnak. Miről beszéltek1 összeálltak néhányan és azt a hatalmat követelték maguknak, melyet már néhányszor kezükben tar­tottalt azért, hogy emeljék a zűrzavart és a fosz­togatásokat. Az ő dolguk, hogy mit követelnek. Nekünk azonban le kell szögeznünk, hogy csak érdem szerint lehet igényelni hatalmat. Uj alapok­ra akarják helyezni az országot? Ezt a munkát nem végezheti el akárki. Nemcsak bátorság kel! ehhez, de alapos politikai felkészültség is. Mi is azt mondjuk, hogy alapos változtatásra van szük­ség, ezt azonban nem lehet elintézni sem Maniu örökös tárgyalásaival, sem Mihalache vidéki sáfár- kodásával. Az állam uj alapját csupán a demagó­gia letörésével lehet lerakni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents