Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-20 / 138. szám

ELLENZŐK /9.?5 I ii n la H 20 MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ flu-s gyomor. - Repülőterek. Ki­járok. Ja, oder nein? — Erdély. \DF \ t RUl A - o -zúg egyes ré'.'cin s/iraz- r. (Hiv.iit, lü!au-b*n például arra in volt eset, ■ a g.cdák 1 cmiruk háziállataikat, mert ein uult.ik takarmányról gondoskodn . Ugyan- íven lim kapunk 1utova-bol es Vuslui-bűl. I la >>nkS x helyzet j Bánságban, ludjuk, mily nc­..-vegekkel küzd a. állam hiiztartása, mégis ala­ké:; kell teremteni az ínséges területek la-kos- ...'■.jiuk ielsegué'ére. A pretektxisok mindent te­henek meg ott, ahol szükség van segítségre. Nemesik ember, szempontból, de egy mis okból is: — az éhes gyomor rom tanácsadó s a szen­vedő emberek megzavarták már nem egy ország nyugalmát. Ugyanilyen a helyzet Giurgiuban, ahol jégeső pusztított. A pénzügyminiszter függessze tel ezekben a megyékben az adóbehajtásokat. Nincs keres'ni valója az adóvégrehajtónak ott, ahol nincs ennivalójuk az embereknek. UNIVERSUL: A „Marianne“ nevű francia ap Írja legutóbbi számában: A németek föld­alatti repülőtereket építtették a következő váro­sokban: CLadov (Berlin mellett), Drezda, Goep- pingen, Goerics, Grossenhamt, Grosscnheidorn, Hanau, Kamenz, Kelkheim, Kottbuss, Leignitz, Lübeck, Luckenvalde. Ezenkívül következő he­veken vannak ilyen természetű munkálatok fo­lyamatban: Magdeburg, Meyentheim, Nellingem, Neuhassen, N:esky, Noerdlingen, Poggenhagen, Preazlau, Surappem. Sokan, Teterov, Tutov, Yürzburg, Uclzem. A földalatti repülőterek hangá­rokkal, műhelyekkel, kaszárnyákkal és munició- raktárakkal rendelkeznek. Szovjetoroszországban és Lengyelországban a repülőterek nem tűnnek fel táborozásiak s a föld szine alatt betonnal van­nak eltakarva. Igv lehet háború esetén védeni a repülőket. Ne hagyjuk figyelmen kívül azt, ami körülöttünk történik más országokban. ZORILE: Emlékszünk még a Stavisky-ügyre. Nemrég vádirat készült ebben az ügyben Rene Renoult volt francia pénzügyminiszter ellen, aki egelső ügyvéde volt Franciaországnak. Kijárással volt vádolva, mert közbenjárt Stavisky szabad­lábra helyezése érdekében 1926-ban. A volt mi­nisztert tagjai sorából a paris: ügyvédi kamara törölte, a bíróság aztán felmentette a vád alól. Az esküdtszék azonban a következőket fűzte ha­tározatához: „Azok az ügyvédek, akiket képvi­selőkké és szenátorokká^ választanak, mondjanak ie az ügyvédi gyakorlat folytatásáról. Sem maguk, sem helyetteseik ne folytathassanak ügyvédi gyakorlatot.“ A francia esküdtbirósag indic vá­ny át nekünk is meg kell fontolni VREMEA: A „törvények-anyja“ — amint né- ntalyek az alkotmányt nevezik — nem tetszik egyeseknek. Az 1923. évi szöveget egyesek nem találják elég szerencsésnek. A nemzet nagy dokto­ra: folyton keresik a bajok okát és most a sebre mutattak: „Az alkotmány minden bajnak az oka! Szükség van sürgős sebészeti beavatkozásra.“ Most már csak az a kérdés, hogyan fogják végre­hajtani a műtétet. A régi módszer szerint, azaz a beteg megvizsgálásával, vagy modern utón, csak úgy vaktában. Senki sem tagadhatja, hogy van alkotmányunk. Nem is egy, kettő van belő­le. Az egyik, amelyik :rva van, a másik pedig — angol példára — inatlan. A kormány ezt az „angol alkotmányt“ alkalmazza. Az első szabad­ságjogaink biztosítja, a másik ezt tagadja. Melyi­ket óhajtják módosítani? S hogyan? Argeto:anu például a következőkép gondolja: összeül Ra- diannai, Otescuval és Filippel, megegyeznek az uj szövegre és ezt leküldik a Monitor Oficialnak, a hivatalos lapnak. Aztán az országhoz fordul­nak: — Igen, vagy nem?... Ja, oder nein? — amint ezt Hitler mondja. LUPTA: Az erdélyiek nem szeretik majmolni ■íz idegeneket. Az erdélyi demokratizmus nem fel­színes s semmiben sem hasonlít a regáti városok régi demokráciájához. A régi szenvedés nincs még elfeledve. Erdélybe nem lehet fascizmust behozni, Erdély történelmi alapon nemzeti és de­mokratikus. Alba-IuKa hitet jelent az erdélyiek számára, amitől nem térnek el, mert ezt nem idegenből hozták s csak hasznot jelent részükre. Ezért kell nagy figyelemre méltatni az erdélyi politikai kijelentéseket. Erdély nyugat felé terül cl, hol a kultúra többet tudott felmutatni. Er­dély több évtizeden át lényeges tényezője ma­rad a román politikának. STEFAN- ú Magyar kiadás, remek kiállításban, vászonkötésben 264 Lei. Postán utánvéttel franco. LEPAGE-nál €LUJ Kérjen ingyen könyvjegyzéket Lepa^etól! A pusztítás hajlamát kell kiírtául az emberiségből inielötí sajáí sirjátf megásná Fegyverkezési szakértő az emberi művelődé* minden eredményének eipusztitúsát varia a jövő háborújától LONDON (június). .1 Davidson Brail pro­fesszor. az angol leszerelési bizottság gá/- s/akértöje az angol lapokhoz, intézőit levél­ben lm ja löl a közvélemény figyelmei arra, hogy milyen jelentős dolog volna nemzet­közi megegyezést létesíteni a gáztámadások, elhárítására. A fegyverkezés — írja J. David­son Hratt kétségtelenül borzalmas ará­nyokat ölt. De a hozzáértők tudják, hogy a tankok, ágyuk, torpedók és más támadó szerszámok szinte tekintetbe sem jönnek a borzalmak mellett, melyeket a gá/.támadás és esetleg a baktériumok felhasználása je­lenthet az emberiségre. Egyetlen gá/bomba borzalmasabb következ­ményekkel járhat, mint néhány gyalog­sági és tüzérezred támadása. Egyetlen kis üvegesébe rejtett baktérinintenyészet száz­szorosán nagyobb károkat okozhat, mint a támadó repülőgépek egész hombazápora. Nyugodtan lehet azt mondani, hogy az em­beriség sorsa még soha ennyire nem volt a tudomány és a technika kezében. Nem­zetközi tanácskozásokon tehát rendkívül fontos dolog, hogy valahányszor fegyverke­zés kérdésére kerül a sor, hozzáértő tudó­sok és technikusok véleményét is kikérjék. — Az igazság az, — mondja J. Davidson Bratt — hogy a gázzal és baktériumokkal vívott háború ellen egyelőre alig van véde­lem. A nemzetközi ellenőrzést sem lehet megvalósítani az egyes országok mérgesgáz- termelésével szemben. Hiszen a legtöbb ve­gyiipari üzemnek alig kell átalakítania fel­szereléseit ahhoz, hogy egyik pillanatról a másikra nagy arányokban belekezdhessen a mérgesgázak termelésébe. Ezenkívül rendes ipari szükségletképen is nagy mértékben termelnek a gyárak mérges gázakat. A mus­tárgáz termelésére például tisztán ipari szükségletek is elég indokol nyújtanak, hol­ott ez .1 gáz egyike a legborzalmasabb pusz­tító anyagoknak A festékanyagok termelé­séhez szintén föl kell használni olyan mér­gező anyagokat is. melyeket szükség esetén azonnal fölhasználhatnak háborús mérgesgázak termelésére. Igazában nincs más megoldás vonja le a következtetési .1 Davidson Bratt — mint az. hogy véget vessünk az országok közötti olyan ellenségeskedésnek, moly lehetővé te­szi, hogy feszültségeik háborúban pattanja­nak ki és a háborúban a legszélsőségesebb fegyvereket is felhasználják egymással szem­ben. E nélkül a mai viszonyok között jófor­mán minden védelmi eszköz hiábavaló. A kémikusoknak és orvosoknak bőségesen elég módjuk van 111a arra, hogy jóformán az egész emberiséget rövid időn belül kipus/.titsák. A pusztításra való hajlandóságot kell eltün­tetni a világból, mert más akadályt a pusz­títás lehetősége elé a tudomány egyelőre nem tud hárítani. Ha az emberiség tovább­ra is elég brutális marad ahhoz. — állapítja meg J. Davidson Bratt — hogy hatalmi küz­delmeibe korlátlanul bevonja a kémia és a bakteriológia által adott fegyvereket is, akkor a .jövő háború következménye többé nem vitás, a civilizált világ nagy része ment­hetetlenül el fog pusztulni. Akkor ma még elképzelhetetlenül rövid idő alatt a világ nagy része lakhatatlanná válik, az. emberek milliói egész rövid idő alatt fog­nak a legborzalmasabb szenvedésekkel el­pusztulni és az évszázadok alatt nagynehe- zen felépített emberi civilizációt legered­ményesebb pontjain esetleg pár óra, esetleg pár pere alatt le fogják rombolni. I !'■ II1IIW11 'III 'lillPlliaiWMII'IIMHIIIIBIfliaiT Ruhák 'esté se és tisztítása, kifogástalan, jó és olcsó „,.£rí;<5Í;a:Ííí-fcc3T3 ■■■MM—— Mi történt az ifjúság napjan Bucuresti-feen? Fejetlenségről és súlyos rendezési hibákról panaszkodnak a cserkészparancsnokok Az erdélyi közönség csak rövid újsághír­ben értesült arról a borzalmas szerencsétlen­ségről, ami a június 8-i Bucuresti-i ünnep­ségre indított ifjúsági különvonaton történt. A két Blaj-i fiatalember halálát a nem ér­dekeltek hamar elfelejtették és a Bucuresti-i ünnepség fénye mögött nem lehetett észre­venni azt, hogy az ifjúság napja milyen ál­dozatokkal járt. Az ünnepi szónoklatok a romániai test­nevelésnek és az. uj alakulatok — a katonai előkiképző tanfolyam és az ország őrségé­nek — nagyszerű, eredményes munkáját hirdették és a tízezer ifjú felvonulása az újonnan épült hatalmas stadionban és az egy vezényszóra folytatott együttes ritmikus tornagyakorlatai azt az illúziót keltették még a nézőközönségben is, hogy mindenütt ugyanaz a lelkiismeretes munka folyik, amely csak az ifjúság nevelését célozza. A Bucuresti-i ünnepségről mégis letörve, kimerülve érkezett haza asc ifjú­ság. a két áldozat emléke vádlólag kiált a rendezőség felé és kis hi ja, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. A Sighisoara-i vasúti szeren­csétlenség nem csak véletlen következménye volt, hanem olyan lelkiismeretlenségnek, amely miatt később is a kivezényelt ifjúság­nak kellett megszenvednie. A nagyszabású ünnepséghez a rendezőség nem tette meg kellő időben a szükséges intézkedéseket és az előkiképzés hiányossága, rendezetlensége mindenütt zavarokat okozott. A június 8-iki ünnepségen nem csak a cserkészek vettek részt, hanem az újonnan megszervezett „straja tării“ alakulat, amely­be héttől 18 évig minden ifjú beletartozik. Az ünnepségen először szerepeltek a straja tării szervezetei és a beléje tartozó egészen 11 j csapatok között még nem alakult ki a közös munka rendje. Mig a régóta működő cserkészet az egész idő alatt fegyelmével, pontosságával íiint ki, a „premilitarok“ a legnagyobb fegyelmezetlenséggel viselkedtek és a halálos baleset is közöttük történt. Az előkészítés gondatlansága már az uta­zás alatt kitűnt, amely Cluj-tól Rueuresti-ig egy fél nap és egy éjjel tartott. A hosszú utazástól kifáradt csapatokat 7-én reggel kivezényelték a Cotroceni-i táborba, ahol állítólag már minden elő volt készítve. Annál kínosabb volt aztán cserkészeink meg­döbbenése, amikor szabad tábor helyett ka­szárnyái hálótermekbe vezették őket, ahol GO—70 ágyban sokszor 200 fiúnak kellett aludni. A parancsnokok felháborodása hiábavaló volt, a katonaság kikapta a parancsot: a cserkészeket a megjelölt helyre be kellett zsúfolni, mint a heringeket. Természetesen igy aznap már nem lehe­tett szó pihenésről, a délelőtti rendezkedés után délután négy órakor már kivezényel­ték az egész ifjúságot a mezőre, hogy a fel­vonulást gyakorolja. Egy órai lótás-futás, a parancsnokok tanácskoznak, nem tudják, hogy hol helyezzék a csapataikat, kik kö­vetkeznek egymás után. ki után kell meg­indulni. A fiuk ezalatt a tiizö napon álla­nak, vagy elbágyadva behúzódnak az ár­nyékba. Végre megindul a felvonulás a sta­dion felé, újabb csapatok jönnek, várni kell, visszakanyarodni, előremenni és ismét áll­dogálni. Este hét után holtra fáradtan tér­nek vissza a kaszárnyába a fiuk és mivel a Bucuresti-i katonakosztot a legtöbben nem birják, csak a hátizsákukból vacsoráznak. A zsúfolt hálótermekből sokan a mezőre menekültek ki aludni, de éjszaka eső ker­gette őket onnan is vissza. Másnap a meleg még fokozódott és a próba még megerőltetőbben tovább folyt. Egész délelőtt és délután álltak, vonultak és vártak a fiuk, hogy azután végül a stadionban a pár per­ces tornagyakorlatokat megcsinálhassák és eg}r pár éneket elénekeljenek. Minden alka­lommal órákat kellett várakozni, amig a megálla­pított sorrendbe sikerült állítani a csapa­tokat és mindegyik megtalálta a maga helyét. A rekkenő melegtől, az álldogálástól, a fáradt­ságtól a gyerrLftk sokszor rosszul lellek I lob ben lázasan kerültek haza. A stadion építési munkálatai közben éjjel- nappal f olytak. I ,gy előzőleg mo< aias un zöl kiszáll toltak, homokkal, kann al Mina ra egyengették és köróvküriil mintegy 30 60.(KM) emberi befogadó tribünöket 1 pilei tek. A deszka páholyokat és az oldalfalakat díszítő tornyokul zsákvas/onnal lészhen vörös posztóval vonlak be június Kán reg gél mái nem leheteti felismerni az azelőtt elvadult tájai. Állítólag 80 millióba kerülte! az építési költségek. A környéken azonban I továbbra is változatlanul megmaradt az el -E hanyagolt Bucuresti-i külváros. A Mucuresti- ben teljesen idegen ifjúságnak esténként ,0 tét. résztx-n közvetlen, piszkos utcákon kel- ] leli a táborba vergődnie és semmiféle jelzés I sem igazította útba. Két ilyen fáradságos nap után következett I el a június 8. ünnepség reggele. A hajnal­ban felvert if júság már reggel hétkor meg­kezdte a kivonulást, hogy azután 8 után ' elhelyezkedhessél, a stadionban. Ks tízezer tornász egyforma gyakorlatai végül a romá- ! niai testnevelés dicsőségéi hirdették . . A defilálás után egy órakor kimerült, elcsigá­zott fink és kislányok mentek ebédelni és a j kiállítás délutáni megtekintése után alig várták, hogy haza utazhassanak. Egyetlen szabad délután volt a jutalma a két és fél napi meggyötör le lésnek. A Bucuresti-i kö­zönség esak az egy délelőtt nagyszerű mun­káját látva ünnepelte az ifjúságot, az ifjú­ság azonban semmit sem látott Bucuresli- böl és ünnepeltetésre pedig nincs szüksége. Vita Zsigmond. HA AZ ARCSZINE FAKÓ, SZÜRKÉSSÁR­GA és tekintete bágyadt, ha szomorú, hangulata nyomott és nehéz álmok gyötrik, ha a bél túl­ságos rothadási folyamatai, gyomorfájás és epe- pangás kínozzák, olyankor tanácsos nehány na­pon át reggel éhgyomorra egy-egy pohár termé­szetes „FERENC JÓZSEF' keserüvizet innia. — Az orvosok az.ért rendelik már régóta a FERENC JÓZSFF vizet oly gyakran, mert ez a rosszullét okát rendszerint gyorsan megszüntet: és A7. egész szervezetet felfrissíti. Mozgósziníiázakműsora: í SZERDA: CAPITOL: MA ÉJSZAKA VÁRLAK. Vígjá­ték. Fősz. Jenny Jugo. Paul Hörbiger, j Műsor előtt: Fox híradó. ROYAL: Dupla műsor! 1. NYOMORULTAK (II. rész), fősz. Harry Baur. II. LIND­BERGH BABY ELRABLÁSA. Fősz. Do­rothea Wick. Baby le Roy, a csoda­gyermek. Előadások kezdete: 3, 6, 9 órakor. EDISON: T. JÖNNEK AZ INDIÁNOK. Georg O'Brien-el. II. TILTOTT DAL. Don Jose Mojica-val, 3, 6, 9-kor. OPERA-MOZGÓ: Ma utoljára! A SZÍNES FÁTYOL. Greta Garbo-val. 3, 5, 7, 9 órakor. Csütörtökön premier: TÁNC ÉS SZERELEM. Franchot Tone, Maureen O'Suli van-al. SZÍNKÖR-MOZGÓ: I. MESÉL A BÉCSI ER­DŐ. Bécsi operett. Fősz. Schneider Mag­da, Wolf A. Retty, Leo Slezák. II. FRAK KOS KALÓZOK. Fősz. Barbara Weeks, Thomas Meisham. £10 MAGYAR 30 /RÓ - 30^ovQlla KÖTVE 99'- LEI MÓWSÁNM * 4^ NOVELLA - 4^ Q-EfiAEKM\J KÖTVE 99-— LEI ATHENAEUM KIADÁS — Kaphatók az Ellenzék könyv osztályában, Cluj, Piafa L Pirii. tmpmßmmßM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents