Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-19 / 137. szám

io ELLEN 7. fi K 193 3 I u n I u M 19. 99 Mi a és rómaiak utódai vagyunk a valafa az idegenek $zb!<gáfát jelenti"* — monJolla ftSjsiiu a Brasov-ü nagy^Tülé- seií.— Üiálonvoiiííáok szállították a lömegekel Brosorba. — „ Hol yan VaiJa, a Ibífcs kíttosia? BUCUREŞTI (Az Ellenzék «Avirata ) Teg- nap teljes rendben, minden /avaró incidens nélkül folyt 1(' a neinzeti-puraszlpárt Brasov-i nagygyűlése, mely első volt Erdélyben \ aida kiválása óla. A vasúttal azonban meggyűli a haj. A Dimineaţa jelentése s/oriul a me­netrendszerű idd sokat szenvedett s a tak­safizetésre kötelezték a Brasov-i állomáson a gyűlésre érkező utasokat. Különvonatok érkeztek és a torlódást ez okozta Reggel 9 órakor Mihalache. Maniu. Lupu dr., Madgearu. Calinescu, ('dielmegeanu. Do­tarea, Dem Dobrescu. Petre Andrei. Ualippa, ti. Crisan. Ghita Pop, Simian, Aurel Dob- rescu és a megyei küldöttségek vezetői a Po- y»oviciu-villában közös megbeszélést tartot­tak, melyen AI. Protopopescu, Chirita Vasi- leseu, dr. Scurtopol és más parasztpárti ve­zérek képviselték a Bueuresti-i tagozatot. Felvonulás a nagygyűlésre Délelölt 11 órakor a megjelent vidéki ki­küldöttek a Popoviciu-villa elé vonultak. Elükön a városi zenekar haladt, ezt három­száz Brasov-i legény követte lóháton, majd négy fékét mén állal vont hintó következett, melyben Mihalache foglalt helyei Maniuval. Ezután a többi fogatok következtek Madge- aruval, Lupuval és a többi volt miniszterek­kel és államtitkárokkal. A menet több utcán haladt végig, inig a Regele Ferdinánd-uton Mihalache és Maniu az elkészitelt emelvény­re léptek a vezérkarral, ahonnan végigtekin­tették a katonás rendbe sorakozott vidéki küldöttségek elvonulását. A felvonulás után a jelenlévők az Olimpia- sporttérre indultak s teljesen megtöltötték a sportteret, melynek közepén hat hangszóró volt felszerelve egy teherautóra. A pártve­zetőség a tribünön foglalt helyet. A gyűlést Caliman Brasov-i tagozati alel- nök nyitotta meg a beteg Popoviciu elnök üdvözletét tolmácsolva. Utána Petre Andrei Moldova nevében kiemelte, hogy az igazság és hazugság, valamint a hazugság és sötétség között a nemzeti-parasztpárt a világosságot hozza. Pan Halipa Besszarábia nevében a földművesek szenvedését panaszolta fel. Fel­hívta a falusiakat, hogy lépjenek be a nem- zeli-paraszlpártba. Madgearu és Lupu felszólalásai Madgearu emelkedett ezután szólásra. — Ami nálunk történik egy bizonyos idő óta — mondta — azt alig lehet érteni. Senki sem érti a dolgok értelmét. A világ nem érti. hogyan lehetséges az, hogy Maniu, aki a Si- naia-i koronatanácson annak idején a di­nasztia mellett foglalt állást, miért ne vezet­hetné az országot? Nem érti, miért követke­zett Jorga s aztán Vaida, majd Dúca, aki annak idején kijelentette, hogy nem fogja el­ismerni junius 8-át. Ezután következett Tata- rescu, akinek uralma alatt a Bucuresti-i rendőrprefektus beszédet tarthatott a rádió­ban. Csufságot űzött a pártokkal s ennek következménye mindössze annyi volt, hogy megdorgálták ahelyett, hogy menesztették vol­na. A rendőrprefektus Vaidát is támadta. Hol van Vaida? Hol van a hires katona, aki a magyar parlamentben annak idején felszó­lalt? — Hiszünk ,,parasztországban" — fejezte OltöultizmiB—öpirHizMs ElBtböíGsessíg Besant : Karma, az igazság okkult törvénye — — — — — Lei 92-­Doross: Az álom — — — — 17-— Bányai: Szerelmi varázslatok és babonák — — — — — Lei 17'-­Kardec: Sp'riiiszta szeánszok — 17-­Lehmann: Gondolatolvasás. Gon­dolatátvitel. Telepa'chia — — Lei 17'­Ariadne: .Jóslás a tenyérből (Chi­romancia) — — — — — Lei 33'­Krecsmarik: Érintkezhetünk-e a megholtakkal ? — — — — Lei 17*— Alexy: Életmüvészet (Siker és bői­dogulás titka) — — — — Lei 53'— Alexy: Szuggesztio és önszuggesztio 55 60'­Strém: Spiritizmus — — — — y> 10'­Peifíer: Hipnózis és szuggestiő — r, 6'— Strém: Nincsen halál csak élet — 55 40'— Krishnamurti: Elet a szabadságban 55 83— 0 : Ki az igazság hírnöke 55 20— „ : Az élet a cél — — 20*­„ : A bölcsesség tava — 55 40— „ : Tapasztalás és élet­mód — — — — — — Lei 20— Krishnamurti: Most— — — — 55 20— be beszédét Madgearu Hiszünk abban, hogy a inai rothadt alap helyett uj alapokra he­lyezzük az országot Nem a bajonellekre, de a faluk akaratára fogunk támaszkodni. Madgearu után Lupu dr. szólalt fel. 11a nem mennek a liberálisok — mond­ta - akkor erőszakkal mozdítjuk ki őket. Azl mondják, hogy a nép nincs velünk. Tes­sék erről most meggyőződni. Ez a nép nem tűri tovább a nyomort. A néppel a népérti — ez a mi jelszavunk. Követeljük, hogy a kormány azonnal szüntesse meg az oslroro- állapotol és a cenzúrát. Besszarábiában már a szentképeket is eladják a falusiak házaik­ból. S ilyen viszonyok között a restauráció körülményeiről beszélnek. Mi azonban mást fogunk hangoztatni ezzel szemben. Azt —, hogy Maniu valósította meg az egyesülést. El akarják lopni ezt a címet. A tányérnyalók­nuk a konyhában és ni-ui az ország cb-n van a helyük! fejezte be szavait Lupu dr /VIuiiiu beszél Maniu ünneplés közepette kezdi meg be­szédei Kiemeli, azért jött Hrasov-ba hogy a párt iránti megingathatatlan szeleteiének ki­fejezést adjon, valamint a Mihalache iránti szereidének is, aki az ország lelke. Mariin kifejezést ad felháborodásának a rendszer ellen, amely lerombolja a nemzeti méltóságot Mihalaehevul együtt — mondta azért jöttünk ide. hogy ezt a rezsimet leromboljuk Maniu ezután a politikai helyzetet ele­mezte A Marineseii-esellel foglalkozott azt állilva, hogy a csapást Mihalache hárította el. Maniu kiemeli a román elem támogatásának szükségességét, amely mostoha uralom után anyagi támogatást kell kapjon A románok jogait nem lehet gyermekjátékok által el­nyerni sem támadások által. — Mi a rómaiak utódjai vagyunk és valah az idegenek szolgáját jelenti Ha a népnek bizalma van irántuk, elfogadjuk a harcot Mihalache szólalt fel végül, aki liangsu- lyozxn. hogy a pártnak fiatalságra van szük­sége. Sok minden vár lerombolásra, izmos korra van szükség, hogy a rothadást oltisztit- suk Fel kell építenünk a parasztállamot, amelynek szelleme szerint van hely a kisebb­ségekkel való együttműködésre is Nem tűr­férkőzzön. Azt akarjuk, hogy a királyt a fe­lelősség őrizze. Alkossunk mindnyájan falat a párt körül a parasztság diadala végett. APAMAT, ANYÁMAT, TESTVÉRE MEGÖLTÉK "U : nffltö döMOst tartott Jávor bég az asszír Keresztyének tragédiájáról Harmincötezer embert legyilkoltak, a megmaradtakat szétszórta í a mohamedán hódítók Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Clüj, Piaa Unirii Vidékre azonnal szállítjuk. CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójá il.) Soha nem hallottunk még ilyen különös, megdöb­bentő és megrendítő előadást, mint a Javar bey-ét. Itt áll előttünk egy ősrégi asszir törzs leszármazottja, sötét európai ruhában, egé­szen európaiasan, sötét a bőre, kis. fekete bajusza van, örmény családapának gondolná az ember. Ha beszélünk vele, halk a hangja, szerény és igénytelen a megjelenése, aki mosolyog­va kér, hogy hallgassuk meg előadását az asszir keresztények mártiriumáról. És mikor fenn áll a pódiumon és elmond­ja azoknak a hihetetlen szenvedéseit mult- ban és jelenben, akik testvérei (miközben elfelejtkezik arról, hogy Grim professzor, aki az előadását románra fordítja, rövid mondatokra vár) furcsa angolságával, amely­be német szavakat kever, a hallgató távoli, mesebeli ország száműzött hercegét látja maga előtt, aki eljött ide az idegenekhez, hogy megvédje az ősi népet, amelyről első gimnazista tankönyvekben az áll. hogy: fé­nyes és ragyogó ország voll az asszir-babi- loniaiké! A törlénelmi háttér Javar bey történelmi visszaemlékezéssel kezdi előadását. Elmondja, hogy a régi asz- szir föld Kis-Ázsiában milyen gazdag és mi­lyen csodálatosan szép volt. Beszél a he­gyekben rejlő ércekről, a földben megbújt petróleumforrásokról. Es az őslakókról, akik bálványokat imádtak s pogány fényűzésben éltek az őskor hatalmas kultúrájú városai­ban: Babilóniában, Ninivében. Azután az arab beözönlést s a régi kultúra romlását vázolta a bey, majd rátért arra, hogyan tette tönkre a három milliónyi arab az őslakosság utódait, akik közül Krisztus után 300-ban sokan keresztényekké lettek, különösen Ar- midában, a leghíresebb, legnagyobb kullu.- rá.ju és leggazdagabb városban. Az őslakosság, amely a régi keleti népek lcözöit először lett Krisztus követőjévé, az­után asszir missziós papokat küldött Per­zsiába és Törökországba, ahol ezek a fana­tikus pogány lakosság között félelem nélkül, a régi keresztények szent bátorságával hir­dették az igét. Kurdisztánba is elmentek ezek a hivő és bátor papok, akik közül so­kat megöltek a harcias és fanatikus kurdok. De ezek az asszir keresztények nem féllek a lesli haláltól, mert nagy és erős hittel bíz­tak a lélek örökkévalóságában. Kr. u. 800-ban Pekingig, 1000-ben Mongó­liáig értek el térítő útjukon ezek a papok. Mongóliában 2000 mongolt téri tettek meg s fejedelmüket is kereszténnyé tették. 1400-ban Timur Lenk óriás hadjáratot indított a té­rítő papok s a keresztények ellen, akik Kur- disztán hegyeibe menekültek a kinoztatások és mészárlások elöl. Az égbenyuló ázsiai hegyekben öt testvér, öt fejedelmi sarj nyert többek között mene­déket, akik az öt asszir keresztény törzs ala­pitói lettek családjukkal együtt. Az asszir keresztényeknek ez az öt törzse, mint egy kéz öt árva ujja, úgy élt a hegyekben, nél­külözések között, a vad ázsiai szélviharok tépázták könnyű sátraikat s maguk szerez­tek meg maguknak mindent, ami szükséges volt a puszta életükhöz. Azután egy óriási, ötmilliónyi kurd horda támadta meg a szelíd hegylakókat s hihetetlen mészárlást rende­zett közöttük. É9 mo9t? Itt lehajtja a fejét az előadó és halkan mondja: — A világháború alatt is az volt a helyzet, mint régen. A mai Asszíriában is, a marok­nyi civilizált keresztény örmény és asszir között, a fanatikus mohamedán arabok egész légiója pusztít minket. Apámat, anyámat, testvéreimet ölték meg >gy • • • Pici csönd lesz. — A háború alatt három hónapig éltünk a hegyek közölt, asszir Krisztus-követők. A támadó arab csapatok 35.000 embert öltek meg közütünk. Mikor az orosz cári hadsereg megmentett, az volt a helyzet, hogy a kiéhezettségtől ki­hullt a kezünkből a forró teával tele csésze, amit az orosz katonák adtak nekünk. — Sokan elpusztultak közülünk akkor is, mikor Perzsiáig értünk. Megbetegedtek s úgy hulltak el az emberek, menekülés köz­ben az utón ... Azután elszóródtak a keresztény asszírok. Mezopotámiába, Irakba, Tiflisbe. 1929-ben újabb mészárlást rendeztek köztük az ara­bok. S 1933-ban — mialatt a civilizált nyugaton pompás hajók úsznak a vizeken s repülő­gépeken szelik át az emberek a levegőt — saját templomaikban 2000 embert égettek cl a mohamedánok hitükért, mint a leg­sötétebb középkorban. Szinte hihetetlen ez. Genfi lapok cikkez­tek róla, de a földrajzi távolság olyan nagy, hogy egyetlen nyugati nép sem segit az ősi nép mai utódain, akik elszórva élnek a föl­dön egy ragyogó és tragikus mull emlékével, keresztény kultúrájukkal, hazátlanul, örök veszedelemben. És Javar bey itt van és beszél róluk, 10.000 ember reprezentánsaként, a2zat a hit­tel és meggyőződéssel, hogy ha felhívja rá­juk iEurópa figyelmét, segíteni tud távoli testvérein. (M. L.) Gvógyszerárugyár keres Erdély, valaminl Cluj részén or vo st, vagy gyógyszerészt orvosi propaganda cé.|. jól. Ré- zletes ajári'atokat fény­kép és fizetési teltétel megjelölésé­vel „industria Naţionala“ jeligére a kiadóbi kérünk. Pá rí» a gr a iiivla feiiitaaíacheí §I>gbÍI& Zaharia í BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Brasov-bó jelentik, hogy Zaharia Iíoila, a România Noua című lap igazgatója állítólag párbajra hivta Mrhalachet és segédeknek Pa- vei Pavele, valamint Rachitant nevezte meg. A provokálás oka egy a Románia Nou-ban nemrég megjelent cikk, melyre nézve a nemzeti-parasztpárt elnöke egyik 'lapnak ezt a választ adta: — Igen, olvastam a cikket, amely egyszerű illetlenség, hogy ne mondjam: arcátlanság. Nem az első s nem az utolsó. Mihalache drasztikus válasza késztette arra Boi'.át, hogy segédeit megnevezze. Össze vere íkedáek a cuz s^ák és a vaiditták (ernautt-ban BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A numerus valahicus pártja népgyülést tartott tegnap Bukovina fővárosában, melyen zöld ingben megjelentek a diákok is elnökük ve­zetése alatt. Vaidát nagy tömeg fogadta az állomáson, honnan a színházba ment, hogy előadását megtartsa. A már ismert fejtegeté­seket ismételte meg Cernauti-ban. Beszéde közben azonban a cuzisták többször közbe­szóltak, mire különböző hazafias dalokat énekeltek Vaida hivei, hogy elnyomják a ra­jongókat. A botrány olyan magas fokra há­gót, hogy Robu szélső jobboldali vezért el kellett távolítani a színházból. Végül is rend­őrségért telefonáltak, mely a rendet helyre­állította és Vaida visszatért kíséretével a fővá- sát. Este Vaida visszatért kíséretével a fővá­rosba. Névmutató Livadia Nou — Sárközujlak). Oradea — Nagy­várad, Seini — Szinérváralja, Adrian — Adorján, Tg.-Mures — Marosvásárhely, Sft. Gbeorghe — Sepsiszentgyörgy, Turda — Torda, Aiud — Nagyenyed, Uj-Turda — Uj-Torda^ Deine — Csikdelne, Salonta — Nagyszalonta, Diciosan- martin — Dicsőszentmárton, Hunedoara — Vaj- dahunyad, Simeria — Piski, Hunedoara — \;2j- Lugoj — Lúgosa Resita — Resica, Timisoara — Temesvár. KURUCKÖLTÉS1ET Sajtó alá rendezte és bevezette ERDÉLYI PÁL. A magyar költészet remekei, 286 lap, egészvászonkötésben 79 lei. — Pesti könyvnapon elfogyott. Még van pár pld. LEPAG E'aúj. Kérjen könyvnapi jegyzéket Lepagetól. Európa—Ellenzék olcsó egyéni nyaralási akciója Fodrásztanoncok a tanoncmunkák kiállításán. A folyó évi tanoncmunka-kíállitással kapcsolato­san folyó évi junius hó 25-ikén délután 3 óra­kor versenymunkát; rendeznek a fodráls-z és bor- bély-tanoncok számára, amelyen minden szakmai tanonc résztvehet, még az is, aki a kiállításon külön tárggyal szerepel. A részvétel bejelentése a Testületnél folyó évi junus 22-ig eszközlendő. Junius és szepíe.-nber . « * hónapban: G gye?mCke< paradicsoma ! Ez?n pausál árakban következők foglaltatna benn: Lakás a legjobb villákban, 1—-2 ágyas szobákban. Napi három­szori kitűnő étkezés ! Mindennapra szóld für- döjegy a strandra, vagy az hona szénsavas kád­fürdőbe. Kurtaxák, ze­nedijak, összes adók és kiszolgálás. — A pausál kúrában való részvételt legalább 10 nappal az indulás előtt be kell jelenteni és a pausálösz- szeg felét lefizetni. — Jelentkezések és részle­tes felvilágosítások az ország összes nagyobo fürdőibe való pausálkurákra az Ellenzék utazásé osztályában, CLUJ, PIAŢA UNIRII 9. TELEFONSZÁM 1 . 7 napra — Lei 1.40Ü 24 napra — Lei 2 803 21 napra — Lei 4.200 23 .10 .Túl — Lei 5.601) ü Ju lius és augusztus hónapban: 7 napra — Lei Í.820 Í4 ncara — Lei 3.640 2Í napra — Lei 5.460 » 28 napra — Lói 7.280 Felelős szerkesztő: SZENTIMKEI XENÖ. — Kiadótulajdonos: ELLENZÉK BT. — Az Ellenzék „Concordia" műintézetének körforgó nyomása, cenzurau

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents