Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-19 / 137. szám

wncumwvww 8 mH •WH! fmmíW* m KOVÁCS DEZSŐ 1866—1935 A kora reggeli órákban gyászlobogót tű­zött ki a pedellus városunk öreg rét', kollé­giumának homlokára. A munkába siető já­rókelők meglassították lépteiket, hogy meg­tudakolják a gyász okát. — Meghalt Kovács Dezső igazgató ur — adta meg nehéz sóhajjal a választ a pedellus és végigtörölt kezefejével izzadó homlokán. — Szegény Kovács Dezső! Csakhogy nein szenved tovább! Szegény Kovács Dezsői Bizonyára tudta, érezte, hogy hónapok óta húzódó, kegyetlen szenvedésekkel megpróbáló betegsége alatt egész város állotta körül a betegágyát. Volt tsnitványainak temérdek serege, barátai, tisz­telői, kiknek száma ismét légióra rúg, na­ponta résztvevő, aggódó kérdésekkel vallat ták, ostromolták a hozzátartozókat, az orvo­sait: — Mi van szegény Kovács Dezsővel? Hogy van Kovács Dezső? Ez a nagybeteg mindnyájunknak szívügye, családi ügye volt. Mindenki tudta róla, hogy két éve, mióta nyugalomba vonult azzal a szent elhatározással, hogy végre régi szerel­mének, az Írásnak fog élni — alig látott jó napot. És a szelíd, jóságos bölcs megadó böl­csességgel hordozta mind a sírig a nehéz betegség terhét. Bizonyára azt is kitalálta rég, ha rejtegették is előle a valót hűséges felesége, gyermekei és doktorai, hogy neki rákja van és ebből a betegségből nincs talp- raállás többé. Pár nappal ezelőtt csontig so- ványodott teste deréktól lefelé megbénult. Ekkor már nyílt szóval is megmondta az övéinek, hogy ő tudja: ez a vég kezdete. És elbúcsúzott tőlük vigasztaló, szelíd szavak­kal, mint aki hosszú útra készül és ki tudja vissza térhet-e? —- Leikeim, ebbe bele kell törődni. Én elmegyek . . . És az éjjel el is ment, pótolhatatlan űrt hagyván maga után mindnyájunk, szükebb és távolabbi családja, az egész erdélyi ma­gyarság életében. Támadnak-e még Kovács Dezsők közöt­tünk ? to Bölcs ember volt, ember volt, igaz em­ber volt. Valamit hözcru magával az öreg kollégium falai közül, ki a hétköznapok gondterhes, zaklatott világába, amit mi. fia­talabb nemzedék ottfelejtettünk valahol a ga­líciai mezőkön, a Doberdon. az Isonzónál. A romlatlan kedélyt. Szent ősi bizalmat az élet szépségeiben és csodálatos megújító ere­jébe». Túl a hatvanon is diák maradt. Az öreg diák szobrát róla lehetett volna meg­mintázni. ötvenhat éven keresztül tartozott a vén ref. kollégium kötelékébe, mint tanuló, mint tanár és mint igazgató. Lélekben annyira összeforrt ezzel az intézménnyel, mint kí­vüle talán csak gyermekkori barátja, tanuló és tanártársa Tárkányi György. Künn a vá­ros társadalmában úgy néztek föl rá, mint megtestesítőjére azoknak a nagy hagyomá­nyoknak, melyeket ez az intézmény Erdély közművelődési életében olyan nemes követ­kezetességgel képviselt. Ki tudja, igazuk van-e azoknak, akik többre hivatottnak tar­tották, akik oly ritkán megszólaló, istenadta író tehetségét többrebecsülték, mint tanári és tanitásvezetői elhivatottságát. Vájjon a nagy író és a nagy tanító nem egyenértéküek-e? Hát még ha e két adomány egyetlen ember­ben jelentkezik. Bizonyosra lehet venni, hogy Kovács Dezső pedagógusnak éppen azért I Európa-Ellenzék olcsó egyéni nyaralás TÖLTSE szabadságát lilLE EFISE0FESTS ÍFilFöH-Filiij világhírű hullámfür­dőjében! Pausálárak: 7 napra lei 1320 14 napra lei 2760 21 napra lei 3960 28 napra Isi 5280 Fenti árakban követkd' zők foglaltatnak bennt Lakás (a fürdőigazgatóság szállóiban) 1-2 ágyas szo­bákban, napi háromszori kitűnő étkezés, minden­napra szóló jegy a hullámfürdőbe, összes kiszolgálási illetékek, kur- taxák, zenedijak és összes adók. — Indulni Sehet húsmzly nap on! Í kötelező azonban indulás előtt 10 nappal jelentkezni és a megrendelt időre szóló kurtaxa felét jelentkezés­kor kifizetni. Jelentkezések és felvi­lágosítások az ország összes jelentős fürdőhelyeivel kötött pausálkurákra: Ellenzék Utazási Osztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. sz. Telefon 109. gsfcaasgaaBsaBMiiWH1 ifsiiiiiiaanraaaaBBMBsaaaHaBsa vólt olyan kiváló, mert ebbeli tevékenységé­ben Kovács Dezső az irő is hathatós támo­gatója volt. Az iró Kovács Dezső méltatására szűk itt a terünk. Arra más alkalommal még vissza­térünk. ílt az embert gyászoljuk, akit min­denki szeretle. aki a Társadalom elnöki szé­kében, a Kaszinó, vagy az Irodalmi Társaság baráti környezetében kedves és bölcs ki­egyensúlyozó erő volt és szelíd példamutatás. Aki egyik vállával mindig az erdélyi magyar színházi kultúrának is oszopa volt, mint lel­kesítő. mint tanácsadó, mint bíráló. És aki az ifjúságot mindenekfölött, még önmagánál is jobban szerette. Akinek egy baráti társa­ságban elhangzott pohárköszöntője, melyben a Jövendőt éltette, klasszikus emelkedettség­gel kihangsúlyozott vallomástétel volt az ifjúság elhivatottságába vetett rendíthetetlen hite mellett és ezt a hitet a szeretet mély for­rásai táplálták. * Álljanak itt rövid életrajzi adatai: Kovács Dezső 1866 december 29-én szü­letett Magyarláposon. Az itteni kollégiumban eltöltött középiskolai évei után a helybeli Tu­domány Egyetemre iratkozik be, ahol tanári diplomát szerez. Egyetemi hallgató korában CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Külö­nösen hangzik fülnek és agynak egyaránt ez az egyszerű tőmondat: dráma az őrültek­házábán. itt, az élőhalottak birodalmában, amely közelebb van a sírhoz, mint az élet­hez, ebben a világtól elkülönitett szomorú menedékházban mi történhetik, amely drá­maibb annál az örökös, végetlen, megdöb­bentő drámánál, ami nap-nap után lejátszó­dik ezek között a komor falak között? A portásfülke telefonján szalad az első hir a rendőrségre: Alexievici Vasile 21 éves elme­beteg diák az elmegyógyintézetben felakasz­totta magát. Mindjárt az első hirre feltolakszik a kér­dés: hogy történhetett ez meg? Hogy történ­hetett meg egy kórteremben, ahol ápolók vannak, ahol percekre sem volna szabad fel­ügyelet nélkül lennie a betegnek. A dühöngök osztályán Dr. Dragoinir Teofil vezető orvos adja meg a felvilágosítást a kérdésre, mialatt a vizsgálat megejtésére kijött hivatalos bizott­ság dr. Hossu városi főorvossal élén átvo­nul a Ti. pavillonban lévő dühöngök osztá­lyán. Elrettentő, visszataszító látvány: a kö­zös, nagy kórterem hét-nyolc hálós ágyában ijesztő emberi roncsok rángatózva megren­dítő összevisszaságban, elnyújtott, állati han­gon ordítanak és emberfeletti erővel rázzák az ágyat. Szivsz.aggató, irtózatos kórus. Né- bányan, a csöndesebbek énekelve ülnek az ágy szélén. »■ — Az a 21 éves diák, Alexievici nem volt ilyen szörnyű állapotban — magyarázza a vezelö orvos. — Május 7-én került be az intézetbe Dorna-Vatra-ról. Súlyos, talán gyó­gyíthatatlan is volt a betegsége, de voltak csöndesebb, világosabb pillanatai is. Ilyen­kor villanhatott fel benne az öngyilkosság gondolata. Betegsége nem vérbajból szárma­zott . . . terheltség, vagy más eféle . . . agy­megerőltetés . . . üldözési mániában szenve­dett ... ha elővette a roham, szaladni kez­az Erdélyi Híradó munkatársa, később az Erdélyi Lapok cimü hetilap szerkesztője. 1890-ben nevezik ki a helybeli református kollégium tanárává, ahol ebben a minőség­ben 1910-ig működött. 1910-től 1933 őszéig, tehát 23 éve» keresztül igazgatója az öreg kollégiumnak. Tanári és igazgatói működése alatt, irodalmi érdemeinek megbecsüléséül az Erdélyi Irodalmi Társaság tagjává, majd titkárává és alelnökivé választja. Tagja lesz a Helikonnak, a Pen-Club-nak igazgatósági tagja, a Károli Gáspár irodalmi Társaság, a Protestáns Irodalmi Társaság rendes lagja lesz. Mint a „Társadalom" elnöke is élénk tevékenységet fejt ki a város kulturális meg­mozdulásaiban. Tárcái, elbeszélései, tanulmá­nyai, Trifolium, (Bede Jobbal és Fekete Nagy Bélával) Apró komédiák. Apostolok és csa­vargók, Ballag már a vén diák, A dráma és regény határai cirnii kötetekben jelentek meg. 1933 őszén vonul nyugalomba. Az el­múlt év őszétől a jelen tavaszig a Révai lexi- f kon pőtkötete erdélyi részének összeállításán fáradozott és irodalmi hagyatékát rendez­gette. * Kovács Dezső holttestét ma délelőtt a kol­légium tornatermében ravatalozták fel. Innen holnap, szerdán a belvárosi ref. templomba szállítják át, ahonnan délután 6 órakor te­metik. Elhünytát 39 éve hűséges élettársa és négy felnőtt gyermeke: Miklós Viktorné, De­zső gazdasági intéző, Margit, debreceni ta­nárnő, gr. Teleki Árvédné. a helyi ref. leány- gimnázium tanárnője gyászolják és apró unokái. A család a koszorúk megváltását ké­ri a kollégium szegény tanulói javára. dett. Vadul futkosott össze-vissza s egy alka­lommal ki akart rohanni a kapun. Lefogták. Attól kezdve ő is hálós ágyat kapott. — Hogy tudta mégis megölni magát? — Ez a legkülönösebb — mondja az or­vos. — A hálós ágyban akasztotta fel magát az ágynak a fej fölötti párkányára. Abban a kisebb szobában csak ketten vol­tak: egy epilepsziás elmebeteg és ő. Az epi­lepsziás csendesebb volt és ágya szabadon is volt hagyva. Mindkét ágy a fal mellett áll. Alexievici az ágy fal felőli oldalán észrevét­lenül felbontotta a hálót összetartó erős zsine­get, burkot csinált és úgy akasztotta fel magát, mialatt szobatársa, a csendes epi­lepsziás a közös teremben reggelizett. Az ápoló vette észre elsőnek, de már késő volt, Amikor felfedezte és berohant, hogy levágja a kötélről, az epilepsziás ott állott az ágy mellett és egykedvűen bámulta a ha­lottat. (Most is ugyanígy áll ott és kimeresz­tett szemekkel nézi az ágyai, amikor a bi­zottság belép a szobába.) Kit terhel a felelősség? Az ágyban letakarva fekszik a holttest. Nyakán élesen benyomódva vörösfeketésen ott van a spárga nyoma. A többi gyorsan megy. iRövid hivatalos jegyzőkönyv. A ha­lottat elviszik. Az ápolókat kötelességmulasztás terheli — érlelődik meg az emberben hirtelen ma- gátólérletődően a megállapítás. Rögtön meg is mondjuk: — Valakit mégis csak terhel felelősség ezért az esetért. Olt vannak például az ápo­lók. Az állandó felügyelet. — Az ápolók sem lehetnek minden pilla­natban a betegszobában. Mondjuk, az egyik beteg dühöng valamelyik kórteremben . . . több ápolóra van szükség, elkerülhetetlen, Másodszor szántott végig Ítéletidő Deva felett A lég tönkretette a termést Simeria és Hunedoare között DEVA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Borzalmas vihar, felhőszakadás és jég­eső pusztított mára virradó éjszaka Deva környékén. A vihar, amelyet hosz- szantartó jégeső követett, az éjféli órákban vonult át a megyén és leírhatatlan pusztítást végzett főképen Hunedoara.és Simeria között. Közel egy óra hosz- szálg éjszaka ll-től 12-lg szakadatlanul zuhogott a jégeső s a mogyoró nagy­ságú jégszemek Hunedoara és Simeria között több mint tiz község határában verték el az egész termést. A buza és kukorica az egész vidéken tönkrement és e pillanatban felbecsülhetetlen az a kár, amelyet az ítéletidő okozott. Hoz- závetoleges számítás szerint is azonban többmilliós anyagi kárt szenvedett en­nek a vidéknek a lakossága a jégverés folytán. Dráma az elmegyógyintézetb Vizsgálni ftsvaS&tt fényi deríteni a felelősség kérdésére as elmebeteg diák öngyilkossága körül hogy valamelyik kisebb kétágyas szoba ne maradjon néhány percre magára. Végül is azért tesszük az arra szoruló beteget hálós ágyba, hogy ne tehessen kárt magábuu. Hogy most mégis megtörténhetett? — pilla­natig elgondolkozva néz, aztán csöndesen mondja: — Ilyen eset nem fordult elő még az in­tézetben. Mindenesetre a vizsgálatot szigorúan lefolytatjuk. Egyébként már az ügyészséget is értesítet­tük. A rendőri vizsgálat formaságai után tehát az ügyészség lesz hivatva megállapítani a felelősség kérdését. És azt is, hogy Alexievici diák holttestét felboncolják-e, vagy sem. A szerencsétlen élőhalottak szivszaggató kóru­sa közben tovább zsibong és a halott diák epilepsziás szobatársa most is olyan egyked­vűen ül ágya szélén, mint azelőtt s kime­redt szemekkel bámul az üresen maradt há­lós ágy felé. Mintha semmi sem történt volna. •És tiz perc múlva két kórházi alkalmazott nehezen gördíti le a megnyitott rácsoskapun a holttestet szállító, ponyvával fedett kézi hordágyat. A bonctani intézet felé indulnak. ____________________________________(g- »•) * BÁGYADT, LEVERT, DOLGOZNI KÉPTE­LEN EGYÉNEKNÉL reggel éhgyomorra egy po­hár természetes „,FERENC JÓZSEF' keserüviz « bélmozgást csakhamar megélénkíti, az emésztő­csatornában összegyűlt salakot kiüríti, » vérkeria- gést szabaddá teszi és a gondolkodó- és munka­képességet emeli. Ánáisgeítniá^ kilengések Lengyelországban VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) Raciaz községben több fiatalember, akik egy mun­katáborban dolgoztak a helység közelében, megtámadtak néhány zsidót. A fiatalembere­ket a rendőrségre vitték, mialatt a munka­táborban még nagyobb csoport alakult, amely társai segitségére sietett. Útközben több zsidó üzletet leromboltak és több zsidó járókelőt bántalmaztak. Miután a helyi rend­őrség elégtelennek bizonyult, segítséget kért Sierceból, valamint a többi szomszédos vá­roskából, amelyek karhatalmával sikerült a rendet helyreállítani. Patkányméreg okozta Barsan Irina cselédleány halálát. Mintegy nyolc-tiz nappal ezelőtt hirt adtunk, hogy Barsan Irina cselédleány hirtelen rosszul lett és az előhívott orvos intézkedésére beszállították a klinikára, ahol mielőtt megvizs­gálhatták volna, kiszenvedett. A leány holttes­tét beszállították a törvényszéki bonctani intézet­be, ahol tegnap délelőtt boncolták fel. A bon­colás után megállapítást nyert, hogy a halált Zelio patkányméreg okozta. A boncolás eredmé­nyéről azonnal értesítették az ügyészséget és ugyanakkor a leány belső részében talált mérget beküldték analizálás végett a Bucuresti-ii vegy­vizsgáló intézetbe. A bonyolult haláleset körül­ményei a boncolás után sem tisztázódtak, mert még mindig fennáll az a feltevés, hogy gyilkos­ság történt. E mellett a feltevés mellett szól az is, hogy a cselédlány képtelen volt bármely fel­világosításokat szolgáltatni roszuHétének okai­ról. A rendőrség folytatja a nyomozást, habár mindeddig senkit sem találtak, akinek érdeke lett volna a cselédlány halála. Kereskedő, vállalkozó, iparvállalat, bank, tisztviselő, orvos, Ügyvéd, mérnök, tanár, magánzó, egyik sem nélkülözheti a CSEREST ESiU-léié nagy romén Leszállított árban a 4 kötet most csak 495°— lei az Ellenzék könyvosztályábían Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portó­mentesen szállítjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents