Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-16 / 135. szám

IO B L L B19 Z 6 K HIOPAIOM ES MUvţS,Et Kegi magyar gyermckkönyvck (1538—1875) Irta : DRESCHER P A E ;' U DA PEST. (AI Ellenzék tudósítójától) :o: rhctek-e ívny. valaha olyan buzgó i iy v va'.iriu, mim voltaim gyermek korom - - } \ apón megismétlődik-e életemben az a mikor minden pénzemért könyvet ... :n és minden könyv, melyet megki- .. L . u elerhető vö t számomra? Altok-e még ,, Kis .ke szívdobogással, egy könyvkeres­őé.;.':: kellős közepén? Vájjon felnőtt arányok­on össze logok -e gyűjthet ni olyan szép « .yvtárt, ahogy nyolctól tizenkét éves kó­lómig tellettem? Gyennekköny vek . .. dső, örökké élő, ki- . L. heteden szc :emi élményeink . . . . é:. ébredt tel bennem el len dl Illata ti anal érdeklődés, mikor a 'Sajtó lelkesedéssé' cm- k-Kczett meg a „Bibliophil Társaság“ leg- .. . b kiadványáról, melyet Drescher Pál irt, . Régi magyar gyermekikönyvek“ címmel. Mi yenek lehettek a regi magyar gyermek- könyvek, milyen leheteti déd szüléink gyer­mekkora? Választ keresve fellnyitom a könyvei s be­lépek rég megöregedett és elporladt őseink g yerm ekkorába. A könyv címlapja egy régi metszet, mely- két komolyarcu, magába szálló kisgyermket ábrázol. i, Eilen tétben a mai gyermek-képekkel, melynek minidig elevenen, mosolyogva, sirva, játsza­dozva ábrázolják a gyermeket. Ebből persze nem az következik, hogy megváltozott a gyer­mek, hanem, hogy megváltozott az a neve- ésá eszmény, melyhez gyermekeinket alakí­tani akarjuk.) Az első o!dalon két idézet világítja meg a régi gyermekkönyvek szellemét. A debreceni Arithmetika bevezetéséből ezt idézi a szerző: ,,Azt akarom, hogy az 1« es hasznos dol­gokban eszesec legietec, az gonosz es ártal­mas dolgokban penig egingnek.“ Comeniustól pedig: „Hogyha neaa gyüjtesz ifjú korodban, mit lógsz találni vénségedben?“ A könyv előszava hangsúlyozza, hogy a tanulmány aem iikolás könyvekről, hanem gyermeki olvasmányokról1 íródott. Téves len­ne azonban az egyes korok népszerű, elterjedt g y erm okkönyveiből az akkori gyermekek lel­kivilágára következtetni. A gyermek nem vál­tozott! Viszont a gyermekkönyvek híven tükrözik a ,kotok pedagógiai állásfoglalását, a gyermekek társadalmi és családi helyzetét, a gyermekkel való bánás módját, a gyermek szerepét egyes korok szemléletében s a gyer­mekség. fogalmának különféle alakulását.“ Mikor kezdenek külön könyveket írni a gyermekeknek? „Mád értelemben vett önálló, öncélú gyer­mekkönyvről csak az európaszerte meginduló pedagógiai reformmozgalmak korától, mint­egy a XVIII, század derekától fogva beszél­hetünk. A könyv nevelő értékének tudata ez időtől' válik mind élénkebbé. Egy msen a gyer­mek számára irt könyvek garmadája melfett, a világirodalom remekei közt is ekkor kez­dik észrevenni a gyermekeknek valót, a neve­lés szempontjából hasznosithatót. Ez időben keletkeznek, majd minden kulturnép nyél- vén, így nállunk is, Fénélon Télémaque-jánka, De Foe Robinsonjának fordításai és átdolgo­zásai. Ami könyv ez idő előtt, magáinak a gyermekeknek készük, jobbára iskolai tan­könyv vök. A reformáció neveléstudományának irányát természetesen Luthernek az a mély meggyő­ződésből fakadó hite határozta meg, hogy a nevelés célja csak vallásos lehet. A vallás- tudomány és a nevelés utjai épp ezért száza­dokon át elválaszthatatlanok, Luther ábócés könyve csak függvénye a Bibliának. Az ol- vasnitanuJás egyetlen lehetséges célja ez idő­ben a könyvek könyvének, a Bibliának meg­ismerése volt. Az olvasmányok ezután két évszázadon át erkölcsös, tanító célzatnak s oly egyszerűek, hogy épp úgy megérthette a gyer­mek, mint a nép. Az ABC könyvek Az ABC könyvek évszázadokig szürkék, egyhangúak, unalmasak, szegények, mig vég­re a biedermayer-korszak „valóságos művé­szetté emeli a gyermekkultuszt. A polgári jó­mód megtenni a maga fényűzését ezen a té­ren is. Ez időből vannak gyermekköny veink, melyek szépség tekintetében a külföld íeg- szebb darabjaival vetekedhetnek". Például Döbrcntcy Gábor kér gyermekkönyve .gyöngyszeme a magyar gyermekköny vek­nek!” Ezekben végre képek is vannak! Mert: „Csodálatos, hogy a gyermekpedagógia mily lassan jön rá a kép nagy nevelő értékére s mily későn kezdi cl — könyvekben — hasz­nálni a szemléltetésnek ezt a páratlan eszkö­zét“. De az ABC könyvek ma is inkább csak módszertani, mint esztétikai igényeket elégí­tenek ki. örökérvényű illemszabályok „F.gy-egy gyermekkönyv-formának szívós­sága, népszerűsége egészen bámulatos: több évszázadra szól“. „Ilyen rendkívül hosszuéletü könyv volt Erasmus János kolozsvári unitárius papnak „Civiliitas morum“-a is, amolyan erkölcs- cs illemtanféle kézikönyv, melyet a vallásokta­tás keretében, tanulmányi rend szerint olvas­tak az iskolában. Hadd idézzek itt néhány mondatot belőle annak igazorására, hogy a gyermek ma is csak olyan, rnitnt volt néhány száz évnek előtte s a maira csak úgy illenek ezek az intések, mint régi elődjére: Kérdés: „Mit cse.ekedgyenec az Scholaból hazaboczattatott gyermekec?“ Felelet: „Hamar sieteset haza siessenec. Ne futossanac az vargas szokások szerint kik so- kadalmos helyekre ragadva sietnec. Ne futos­sanac alastel mint az barmoc. Ha mi dolgot kel othon czelekedniek vigan es morgás nél­kül foggyanac hozza es czeltekedgyec“. Az ismeretközlő gyermekkönyv Kérdés: „Az ásványok világa hogy osztatik eleinte és sokáig Kis Tükör formában jelenik el leghelyesebben?“ Idelet: „Az ásványok felosztatnak meg, ilyenformán például: Eöldre, Higságokra, Értzre, Kövekre, kikért jobbára Mászkálni kell u Bért/rc". Az erkölcsös Robinson „A pedagógia százada, a XVIII, szazad fe­dezi fel a gyermekei s kezd ol Rousseau nyo­mán a nevelés gyakorlata kérdéseivel az élet minden viszonylatában törődni. Az első könyv, melyen c kor, éppen Rous­seau véleménye alapján, a gyermek számára kapva-kap, a műiden gyermekkönyvek gyer­mekkönyve, De-hoe „Robinson Crus«e“-ja. Sajnos s egyben csodálatos, hogy ez a könyv nem eredeti alakjában, abban az örök-friss, csupa-csel'ekmény, közvetlen, egysz.erü, termé­szetes alakban terjedt el akkor, melyben ma ismerjük, hanem éppen egy pedagógusnak, Campe Joachimnak magyarázatos, oktató át­dolgozásaiban“. Semmi sem hízelgőbb a Ro­binson történet érdekességére, mint hogy még így sem sikerük élvezhetetlenné tenni... A műk század elején még német, legjobb esetben németes volt a gyermekirodalom, vé­gül a század közepén felfedezik a legtermé­szetesebb, kgegeszsegesebb forrást: a népmesét. * A könyv végen régi magyar gyermek- könyvek címei vannak felsorolva, melyeknek nagyrés-zét csak elme után Ismerjük, a köny­vek elkallódtak. Ezért így kiállt fel Drescher: — Gyűjteni, gyűjteni! Ki tartsa Számon gazdagságunkat, ki halmozza fel kincsein­ket, ha nem mi magunk? A könyv külsejéről efiéjg annyit, hogy a Magyar Bibliophil Társaság adta ki. Szóval „szép könyv“, finoman nyomott színes met­szetekkel. Ma még csak az igazi könyvbarátok köny­vei ilyen szép>ek, de a bibliophilek azt sze­retnék, ha a könyv művészi megjelenési for­máját a gyermekek olvasmányaira is ki lehet­ne terjeszteni. Előbb a gyermekek könyvei­re... később a tömegek könyveire... Igen, talán itt kellene kezdeni a tömegek művészi nevelését: igényesebbé tenni őket gyermekkorukban, hogy felnőtt-énjük is fo­gékonyabb maradjon. Sz. Weress Jolán. A fejbőr ápolása Amint mélyebben behatolunk a hajzat és a fejbőr szükségszerű gondozásának vizsgálatá­ba, meglepetéssel fedezhetjük fel azokat a hiá­nyokat és hibákat, melyeket a mindennapos gyakorlat felmutat. Hogy a hibákat jobban észrevehessük é$ a tennivalókat pontosabban meghatározhassuk, az arcéhoz hasonlóan a fejbőr ápolás követelményeit állítjuk fel az ismert élettani szükségletek alapján. A hajápolás és ugyanakkor a hajzat csak akkor tökéletes, ha a tisztántartás mellett a fejbőr felfrissítéséről (tonizálásáról) és táplá­lásáról is gondoskodunk. Minthogy a hajzat mosása gyakran ismétlődő szükségszerűség, a mosási módszert lehetőleg úgy kell meg­válasszuk, hogy az a fejbőrt ne zökkentse ki az élettani keretei közü . Emlékezzünk az arcbőr ápolásánál mondottakra. Többször ir­tunk róla, hogy a szappanos mosdás az arc­bőrt lerontja. A helyzet nagyobbára hasonló a fejbőrnél is. Az erősen lúgos szappan az emberi bőrt, így a fejbőrt is természetes zsír­jától és savi védőrétegétől fosztja meg. Ezért joggal állíthatjuk a szappanos fejmosásról, hogy az a fejbőr élettani kereteit túllépi és Így káros lehet. Meggyőződésünk különben is, hogy a rövid haj divatja óta elszaporodott fejkorpázás a kíméletlen hajmosószerek kö­vetkezménye. Amikor a kórtani tudomány e megállapításhoz jut, ugyanakkor a gyakorlat­nak gondoskodnia kell olyan haj- és fejbőr- tisztító szerről és eljárásról, mely a fenti követelményeknek megfelel. Hirtelen nehéz elképzelnünk, hogy szappan nélkül ’ehessen hajmosást végezni. Azonban a gyakorlati ve­gyészet túltette magát a szappanra vonatko­zó évezredes tradíción és már forgalomba hozott olyan hajmosószert, melyik habzik, tisztit és mégsem szappan. De tulajdonképpen nem is kell a vegyészeti tudományhoz fordul­nunk azért, hogy kifogástalan hajmosószert nyerhessünk. Nemrégiben e rovatban részle­tesen irtunk a tojásos hajmosásról melyet olcsó és igen hasznos hajmosószernek ismer­hetünk el. A tojásos hajmosás rég ismert, de eddig eléggé nem méltányolt hajápoló eljárás. Igen sok előnye van. Első és nem megvetendő előnye, hogy úgy otthon, mint fodrásznál elvégezhető. Úgy a tojássárgának, mint a fe­hérjének az a tulajdonsága, hogy zsírt, vizet, port, mindenféle tisztántalaitságot képes ma­gába szedni. Tisztitásra tehát alkalmas. A tojássárga magas cholesterin tartalmánál fogva a hajgyökerek táplálását, fejlődését elő­segíti. Ha tetszetősebben akarjuk magunkat kifejezni, nyugodtan mondhatjuk: a tojás a haj vitaminja. Minthogy a tojásnak lugtartal- ma nincs, a fejbőr epidermiszét nem izgatja, nem korpásitja, sőt azt szünteti. Végül a fej­bőr savi rétegét is érintetlenül hagyja. A to­jásos hajmosás további nagy előnye, hogy minél gyakrabban csináljuk, a haj annál szebb, a fejbőr annál egészségesebb. Mig a fej­bőr a gyakori szappanos, szódás fejmosás ellen ekcéma képződésével tiltakozik. A tojá­sos hajmosás ennyi előnye mellett elenyészik, hogy alkalmazása némileg körülményes. A ré­gebbi módszer csak tojássárgát ir elő, melyet a fejbőrbe kellett dörzsölni és bőven kimosni. Célszerűbb a francia előírás, mely egésztojást ajánl fehérjével együtt. A tojásos hajmosást a következőképpen vé­gezzük el. Egy hajmosáshoz 2—3 tojás és kb. 5—6 liter 28—30 C fokos langyos víz szükséges. Esővíz a legjobb, de természetesen a csapból folyó langyos viz is alkalmas. Hangsúlyozzuk, hogy a viz ennél melegebb ne legyen, mert a tojásfehérje 35 foknál mar alvadni kezd s a hajzatba beragadva, a mo­sást sikertelenné teszi. — Ha vizünk kész van, a tojásokat tálba törjük és villával fel­verjük. Most meg nedvesítjük a hajat és a tál tartalmát részletekben ráöntjük. Ekkor tiz ujjunkkal gyors mozgásokat végzünk, amikor is a tojás felhabzódik minden szappan hoz­záadása nélkül. A tojásthabot a fejbőr és haj 19 3 3 f u n I u t 16. minden rés/éliez hozzájuttatjuk í t.j/ pmuy. dörzsöléssel elérjük azt, hogy a tojás az. és minden tisztátalamágot magába zrd Ez után végezzük az öblitézt. Ez csorgó vi/.ben a logkényel ölesebb, de ha ez nern áll rendű kezesünkre, legalább 4 5 léből vézezzüni öblítést, hogy a tojás minden nyomát gondra sau kimoshassuk. Száradás után j haj éppn. oly tiszta, puha és omlós, mint a zódá szappanos mosás után. Ila a gyakrabban vég zett tojásos mosás után a hajat száraznál, ítéljük, kevés olajat használjunk. A fejbőr naponkénti felfrissítése szintén élettani szükséglet. Értjük alatta a fejbőr ru­galmasságának fenntartásit és a he yi vér­keringés élénkítésével. Mindkét tényező a hajszálakat képző és a bőr mélyén el­helyezkedő úgynevezett hajpapilla zavarta lan működeiét van hivatva biztosi tani. E cél részben mechanikus, részben vegyi hatások révén érhető el. A mindennapos kefélés, fésű iét már hajnövést serkentő bőringer. Ha ezt rendszeres fejbőrmassa/ge-zsal egészítjük ki, a vérkeringés felfrissitéset már elértük. A mas­sage a bőrszövetek rugalmasságát is fokozza, de e célra a különböző hajszeszek használ­hatóbbak. A szesztartaímu folyadék és a benne oldott különböző tonizáló szer ugyanis a bőrbe beszivódik és a hajpapi.iára közvetlen serkentő hatást fejt ki. A kereske­delemben százszámra ismert és hirdetett haj­növesztő szerek hatása legnagyobb részben ezen alapszik. Ha a hajápolószer hatásterü­letét a tisztitókcpességgcl megnöveljük, az az előny származik, hogy a hajmosást ritkábban kell végezzük. A fejbőr, — il.etve a hajzat — táplálás fogalmit ma már elég pontosan körülirni tudjuk. A feirissités utján felfokozódó vér­ellátás egymagában nem elég a fejbőr, ponto­sabb meghatározással a hajpapilla táplálására. A hajképzés zavartalanságához a bőrnek kü­lönleges szükségletei vannak. A legújabb ku­tatások szerint az emberi faggyúban talál­ható cholesterin nevű anyag nagy szerepet játszik a haj képzésében és növekedésében. Minthogy a cholesterin tulajdonképpen egy vitaminszerü anyag, kézenfekvő a gondolat, hogy a haj életfenntartásához nemcsak a faggyú zsírjára, hanem annak vitaminjára is szükség van. Itt említjük meg, hogy az olyan gyakori hajzsirosság, nem jelent egyúttal cholesterin, azaz vitamin többletet, sőt a haj- zsirossággal egyidejűleg fennálló hajhullás ép­pen esetleg cholesterin hiányra mutat. Mint­hogy a hajzatnak e természetes „tápolajokban is megtalálható, a haj és fejbőr táplálására szolgáló vitamint mesterséges utón is a haj- papillához tudjuk juttatni. A legmodernebb hajápoló szerek már úgy vannak összeállítva, hogy a tisztitó, frissítő hatáson kívül vita­mintartalommal is rendelkeznek. A hajápolással is foglalkozó gyakorlati koz­metika égető szükségét érzi egy ilyen tudo­mányos gondossággal összeválogatott haj­ápoló rendszernek. Megfigyelésünk, hogy a mai divat követelte gyakori hajhullámositás- nak, a kíméletlen hajmosószereknek áldoza­tul esik a hajzat épsége. A hajpapilla iegyön- gülésének következménye a vékony, töré­keny hajszál és korai hajhullás. E veszedelmes tüneteket megelőzhetjük és gyógyíthatjuk. Gyakorlatban a dús hajkoronát úgy őrizhet­jük meg, ha naponta végzünk hajgondozást. Lehetőleg olyan szert válasszunk, melyben együtt van mindhárom jó tulajdonság. A vitáminos frissítő szer használata a haj és fejbőr napi tisztítására elegendő, de minden 10—14 napban egyszer tojásos nagymosás végzendő a fent ismertetett módon. Dr. Berényi Dezső. Szenzációs kiadás Qroísszfc nlsáq revü 25 kápbsn írták : Nagy Endre, Békeffi László, Nóti Károly, Kőváry Gyula, Lörinez Miklós, László Miklós, Ernőd Taiuás. Reinitz Béla, Luzsánszky M. Főszerkesztő: BÉKEFFI LÁSZLÓ. Főmunkatársak: Salamon Béla. Be­regi Oszkár. Azonkívül játszanak: Rajna Alice, Nagykovácsi Ilona, Gárdonyi, Komlős, Kökény Ilona, Sass Olly, Len­gyel Gizi, Kőváry, Bérezi, Tolnay Edith, Philippi Irén, Ormos, Fenyő, Théry Bogyó, Donáth Ági, Kompóthy, Mihályi, Soly- mossy, stb. Terézköruti Színpadon Vasár- és ünnepnap délutáni előadások. Legdrágább hely: p. 4.50 d. u. 3 p?ngő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents