Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-10 / 107. szám

to BLLBNZ6K I 9 J 5 mi úja H I ■■ Az asszony olyan idős, amennyit mutat amikor a társaság várja önt. ne felejt­sen el néhány csep­pet a mesés E X T A S E kölnivízből: csodálat és elragadtatás fogja fogadni. Fokozza sikereit az kölnivíz által amsly NORTIER 1. Ünnepi nyitány. Irta és vezényelte K.ildy Gyu'a. 2. 100 én előtt ciraü színdarab, mely egy alkalmi darab megújítása volt és feltárása a Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság meg­ái: kulásának. 3. Magyar Dalmű, egyveleg a régi ma­gyar operákból, összeállította Müller Ottó. 4. Jártas-költés vőlegény. Vígjáték a múlt zúzádból, átdolgozta Bartsay László. 5. Élőképek a már említett Körner „Zri- nyi“-jéből, melyen 76 személy, részben arisztokraták, részben egyetemi hallgatók szerepeltek. Egy másik ünnepély a gróf Rhédei-ház emléktáblájának leleplezési helyén történt, ahol sokan diszmagyar ruhában jelentek meg. A festői látványt nyújtó menet két a dalán egyetemi ifjúság képezett sorfalat, • utca zászlódiszben pompázott, szemben >/ emléktáblával szószék állott, hová meg­érkezve, Gyarmathy Miklós lépett a sző­kékre és nagy hévvel mondotta el hatal­mas beszédét. A beszéd befejezését viha- r s éljenzés követte, az éljenzések között lepel az emléktábláról lehullott. Ezután a közönség nagyrésze a város­ház dísztermébe vonult, hol az „Erdélyi Irodalmi Társaság“ tartotta diszülését. Dél­ben a Vigadóban 250 terítékű bankett volt, hol megjelentek a vendégek és a város in- elligenciájának nagyrésze. Itten gr. Beth­len Gábor rendezőbizottsági elnök mon­dotta lelkes beszédét. Közben a belügyminisztériumhoz beter­jesztett emlékirat, melyben a színház álla­mosítását kérték, elintézést nyert. így ke­rült a színház állami kezelésbe. Közben az idő haladt, a város fejlődött, népe gyarapodott, igy a régi majdnem 100 éves színház a modern igényekből kie=ett, s az a magas szinházkultura, mely itt ki­fejlődött s óhajtott a színészet tradieiói- I ak adni. 1908-ban az akkori Hunyadi-téren meg­kezdték az uj színház tervét, mellyel Fell­ner és Helmer céget bízták meg, az épít­kezési ellenőrzést Gere Kálmán főmérnök végezte. A régi színház utolsó hivatalos előadása 1906 jnn. 17-én volt, amikor újból Katona ..Bánk-bána-ja került színre, mely után mégegyszer szept. 17-én tért vissza a tár­sulat a régi színháztól való bucsuzóra. A bucstielőadás programjának első szá­ma gr. Z ehy Géza ünnepi nyitánya volt, azután Rajnay Gábor prológot mondott, ez­után Lavotta Zrínyi nyitányát iá szotta el a zenekar, mit Körner Zrínyije követett. A második darab: Szentjóbi Szabó László rzékeny játéka. „Mátyás király, vagy a nép szeretete, jámbor fejedelmek jutalmaEz­után egy zenekép és Váradi Antal drámai epilógusa fejezte be az ünnepélyes búcsút a'magyar színészet Legrégibb színházától. Or. Uerényt orvos-kozmetikai laboratóriu­mának uj osztályán beveze- zetett uj rendszerű vitamin hajpakolás, gyógy-h át­mosás, kvarcfény, diather- mia minden hajbetegségef, fej- korpát, kórus zsírosságot, haj­hullást gyógyít. CLUJ, GH. N. JORG A NO. 2. Akinek mestersége, az bizonyosan tutiba, mi a különb*’:; a jog cs igazság közöli, az­zal azonban az avatai an is tisztában van, hogy a jogszolgáltatás nem jár mindig egy utón az i ga / s ág > z ólig álra lássál. Már tudniil­lik jogállamban, aho! a betii a fontos, nem a szellem, nem úgy, mint például Ameriká­ban, ahol néha olyan Ítéletet hoz a bíróság, hogy az embernek .i lvaja ógnekmered tőé öröm teli c sód ál kozás ába n. Newyork 127. utcájában az egyik felhő­karcoló 42. emeletén éldegél csöndes vissza- vonultságban Mrs. Baser nyugdíjas színésznő. 0nagysága a mólt hónap elején becsengette .1 szobalányát és egy báli meghívót nyomott a kezébe. — Mit szólsz ho7.zá, Mabei? — kérdezte ha ma Síkás mosollyá], de jelentőségteljesen. Mabei, a szobacica, árfutotta a meghívót, Kellet’erúil félrehúzta a szájacskáját: — A 127. utca repülő fiatalsága rendez táncmulatságot. Arra hívnak bennünket — mondta unottan. K Mrs. Baser élénken szólt: Nézd meg, mi áll a luk — Olvastam, asszonyom. A bálon szép­ségkirálynőt is válaszúnak. — No? Mabei elpirult. — Bocsásson meg, asszonyom — rebegte zavartan. — Erre nem gondoltam. Megyek és már is készítem a fürdőt. Ez történt délután öt órakor. Este kilenc­kor Mrs. Baser tetőtől-tol pig föl volt öl­tözve, azazhogy rzüsccipőt, selyemharisnyát húzott a lábára, felöltötte tenyérnyi estélyi- ruháját és frissen, harmatosán, szépsége tel­jes pompájában ott állott a szobalánya előtt. Mabei összecsapta kezét: — Ön a földkerekség legigézőbb teremté­sé, asszonyom! — kiáltott föl őszinte elis­meréssel. Mrs. Baser megelégedetten bólintott. — Akkor mehetünk. A bálban tömböt a jókedv. Mrs. Baser kézről-kczre járt, valósággal bozharcot vív­tak érte a fiatal sportrepülők. — Ki ez a csodálatos asszony? — Ilyen nőt még álmaimban sem láttam. — Isteni ! . . . Ilyen és ehhez hasonló megjegyzések röp­ködtek a szép ismeretien körül, a bárpult­nál pedig vadul verekedtek a szavazócédu­lákért. Éjfélkor megszólalt a gong, megkezdődött a szavazás, amelyből nagy szavazattöbbség­gel, fölényes győzelmet aratva, Mrs. Baser kertit ki szépségkirálynőként. A báion jelen volt az egyik nagy nevryorki lap báli tudósí­tója is, aki rögtön megrohanta a meg válasz­tót! szépségkirálynőt. — Személyi adatait kérem, asszonyom. Mrs. Baser titokzatos mosollyal felelte: — Nincsen személyi adataim. Mrs. Baser vagyok otthon és az életben, itt pedig en­nek a mulatságnak a szépség királynője. — Szóval nem hajlandó nyilatkozni? — Eszem ágában sincs. A riporter nyelt egyet és elrohant. Más­nap a kezében volt mindéit szükséges adat. Száguldott lapjához, ahol megírta a szenzá­ciót, hogy a 127. utca sportrepülőinek a bálján Mrs. Baser ötvennégy éves; nyugdíjas színésznőt választották meg széps égkirály- nőnek. A cikkhez mellékelte Mrs. Baser szü­letési bizonyítványának hiteles fényképmáso- iatát. A cikk másnap megjelent. Mrs. Baser fei- sikoltott: — Gazember! Ebben az egyetlen szóban foglalta össze minden megjegyzését a riporter eljárására. Most már ő rohant, mégpedig az ügyvédjé­hez és azon melegében bepörölte a lapot 33 ezer dollár kártérítés erejéig. A tárgyalás most hétfőn folyt le. — Neve? — kérdezte a sértettet a bíró. — Baser Edith. — Hol született? — Newyorkban. — Miikor? — 1881-ben. — Tehát most ötvennégy éves? — Ig«n. — Milyen alapon igényel kártérítést? — Azon az alapon, hogy sikerült érintet­lenül megőriznem a fiatalságomat és szépsé­gemet. Jelenleg mint göri keresem a kenyere­met. A lap leleplezése után nem számíthatok többé arra, hogy a jövőben mint húszéves fiatal leányt alkalmazzanak és ezáltal a meg­í élihetésem biztosítsam. A bíró keveset gondolkozik, .t 7. után fel­emelkedett év kihirdette verdiktjei, amely ij ezer dollár kártérítési itch meg Mrs. Ibisei­nek. Az indokolás ez. volt: a riporter adatai kéiségibcvomhauulanul he yesek voltak ugyan, de ez nem változtat azon a körülményen, hogy az adatok közzététele szinte helyre­hozhatatlan kárt okozott a Iclpcrcsnek, aki a biróvág megállapítása szerint sem mutat többet hufcy/snncgy évesnél, ■ mini 1 feltétlenül alkalma, görbzerepek betöltéséi' A lap képviselője megnyugodott az it év­ben és nyomban átnyújtotta Mr. löer-m a 1 $.000 dollárról szóló csekket. Elkelt éppen, mert a színház egy órás* később ért esi tét te Mrs. Ba*ci-t, hogy tck.n teuel előrehaladott korára, nem álltain../ hatja tovább görínék, de mint primadonnát boldogan szerződteti havi 12.000 dollar fizr réssel. Hát igy fest az. amerikai igazságszol gait a tás cv igy festenek odaát ötvennégy éves ko­rukban a —görlök. (0) GUERNESEY London, május hó. Azon a napon, araikor a párisi utca elő­ször 1 úztu meg magát és ennek a hatalmas dobbantásnak a nyomán tompa, földren­géshez hasonló dübö gés rnorajlott át egész Európán, az 1889-ik esztendő egyik lavaBzi illatokat ringa'ó alkonyán, magas, köcsög­kalapos, meredt galléru, elegáns férfi for­dult el a londoni Wood-street sark Ti. A kissé vörheuyes arcú, keskeny pofaszakál­las in .lames Green nr, hajózási vállalkozó volt. Sietett, mert számit sa szerint meg­késett, holott ezúttal ponto; akart lenni. Hintáján hamarabb elérte volna a colját, de a rendkívüli esemény következtében, amely reá a várakozott, megmagyarázhatat­lan okból, gyalog akarta megtenni az utat. A biborfénvben tündöklő este késztette-? erre az eíh tarozásra, vagy egész n: pi kemény munkája után vágyott kevés fris- sitő mozgásra, maga sem tudta volna meg­állapítani, ha kereste volna az okát, hogy miért vágott neki gyalogszerrel a meglehe­tősen hosszú útnak. Félóra múltán kertes, földszintes ház előtt állott meg. Megrántotta a falból kiálló csen­gő fogantyúját. Bentről rekedt kolotnpolás hallatszott, utána feke'e uhás inas jelent tneg az utón és kaput nyitott. — Parancsoljon, uram, — engedte előre James Green-t. Green végighaladta fövenyes utón. Belé­pett a házba. Letette ka’apját egy ki3 asz­talkára, beledobta a keztyüjét, halkan kö- hir.t?tt és átlépte a második küszöböt is. A szobában egy idősebb ur és egv éde­sebb hölgv ült meglehetősen merev arc­cal. Green megállóit. Nem értette a dolgot. Rosszat sejtve járatta körül tekintetét, az­után, megszólalt: — A vendégek? Sem a férfi, sem a hölgy nem válaszolt. Rendületlen nyugalommal néztek bele to­vább a levegőbe. Green-nek hirtelen elnehezüli a lélekzete, Közelebb lépett az öregurboz és remegő hangon, de követelőén, meg:smételte : — Azt kérdeztem, hol vannak a vendé­gek ? Az öregur lassú mozdulattal, utánozha­tatlan méltósággal, fölemelkedett a helyé­ről. Kivette az óráját. — Uram, — mondta vérfagyasztó hideg­séggel és kegyetlen ridegséggel. Most hét óra ötven perc. A vend gek ezelőtt hu;z pérccel távoztak, miután lányom és az ön hét órára kitűzött eljegyzési ünnepségére hiába várakoztak. Uram, ön kerek ölven perccel elkéste a boldogságát és egy egész életre eljátszotta a becsületét. VATRA DORNA fürdő magassan. 804 m. Radioaktiv fortétok­kal. ■— Sezon i-unírn 1a — Szeptember 3B. Vasas és szénsavas fürdő*, szívba­jok, érelmeszesedés, idegbajok, rhe- uma, vérszegénység Bacedov, gyer­mek paralizis ellen. Iszap lürdőh, rheuma, csuz, köszvény, skrofula, női betegségekre. Ivókúra. Vizgyógyintézet. Napfürdők. Tiszta pormentes levegő. Balneara, Traian és több elsőrangú szálloda és magán villa mérsékelt árakkal. Étter­mek, mozi, strand, tennis, kirándu'ások június és szeptember hónapokban nagy árengedmények. — 50 százalékos ked­vezmény a C. F. R. vonalain egész éven át. — Díjmentes felvilágosítások, pros­pektusok a klimatikus bizottságtól (Co­misia Balnoe-Climatica) és az összes utazási irodáktól. Green elsápadt. — Edilh-szel akarok beszélni. Drandorth Edith kisasszony ebben a pil­lanatban jelent meg az ajtóban. — Itt vagyok uram, szólt nyugodt han­gon. — De apám kijelentése után nincs ön­nel semmi különösebb közölnivalóm. Green rr o ;t már elvörösödött. Angol voll tető öl-talpig, de ez a kihívó, üres és ma­kacs nyárspolgári gög és fölényes hidegvé- rüseg arcába kergette a vért és dühre lob- bantotta. — Ez az utolsó szava? — fordult a menyasszonyához. — Ez, — válaszolt a leány szilárd eltö­kéltséggel Green meg ngott. De uralkodott magán. Darabig merően nézte a három embert, aztán hirtelen meghajtotta magát és elro­hant. A harag három nap múlva keserűséggé, a keserűség újabb három nap alatt szomo­rúsággá változott lelkében. Két hét múlva megállapította, hogy boldogtalan, Edith nél­kül nem tud élni. De férfi volt, megvetette a gyengeséget. Irtózatosan szenvedett. Akkor egy reggel munkának látott és két hónap múlva meg­szüntette vállalkozása üzemé!. Pénzzé tette mindené, és „Queen Mary" nevű hajójának kibontatla a vitorláit. Egyetlen meghitt barátja volt csupán, azzal közölte, hogy a Csendesóceán egyik lakatlan szigetén, Guer- ne3ey-n kívánja leélni hátralévő idejét. A hajzó ké hó íapi kalandos ut után, bő­ven ellátva szükséges dolgokkat, kikötött a kis sziget előtt. Green berendezkedett é3 messz a világtól, távol az emberektől, egyedül emlékeinek és fájdalmának élt. A nyár elhanyatloít, lehullottak a fűk levelei is, aztán ismét elkövetkezett a ta­vasz. Green a tengerpartról nézte a végte­lenséget. .Egyszerre felkiáltott: — Mi az ? A távolban fits'felhő kígyózott a tenger fölött. Hajó vol . Óra múlva horgonyt ve­tett a sziget elő t. Mire Green magához tért, Lei h már partra is száll*. — James, — szólt és könny jelent meg a szemében, Eljöttem, bocsásson meg. Gr en hozzárohant és a következő pilla­natban egymás keblén zokogtak. Edith nem is tudta, hol kezdje. — De. mosolygott meghatottan. — Hogyan jutott eszébe, hogy éppen ide jöj­jön ? Egy lakatlan szigetre, amelynek neve sincs ? Cneen sugárzó arccal felelt: Van neve. Ez. a Boldogság szigete. * Ez a legenda, vagy ha jobban tetszik, a történelmi előzmény. A szigetet Guérnesey néven ma is a Boldo:ság szigetének neve­zik. Arról hires, hogy első lakói és telepe­sei csalódott szerelmesek voltak és ezek nepesitetté.' be később. T,őst hir jelent meg az angol lapokban, hogy a szigeten, ahol hatvan év óta nem fordult elő bűn­tény és hatvan év óta nem tartott tárgya­lást a büntetőtörvényszék, tragikus ese­mény’- történ!. Egy huszonötéves fiatal nő megölte hűt­len szerelmesét (o) m MEGJELENT Hédid Kincsestár Minden hallgatót, amatőrt rendkívül érdekelhet. Dísz- kötésben számos képpel ÁRA 90*— LEJ! Megrendelhető Slova S. A., Oradea A KÜLKERESKEDELEM szabályozásáról szóló legújabb (f. é. március 5-iki) rendelet precíz magyar fordítása kapható az Ellen­zék könyvosztáiyában. Ara 30, vidékre 40 lej.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents