Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-10 / 107. szám

1935 májas 12. ELLENZÉK 9 Ha a régi színház téglái beszélni tudnának Színházépítés. — Wesselényi Miklós a gyűjtőkön yvecshe első aláírója, — Megnyitó előadás Í82i március i2-ihén Mikor a színészek katonának mennek» -— Az erdélyi színészet százéves emlékünnepe VIASZ! Brazília csodás földjének ezer és ezer la k 6 ja kizárólag azzal foglalkozik, kogy különböző pálmákból kivonja azokat a nyersanyago­kat, amelyekből a hires „Car- nauba" viasz készül. Ezen leg­finomabb minőségű viaszból gyártják azután a GLADYS cipőkrémet íme egy indok, mely megmagyarázza az egész világon Íegkiváíóbbnak talált nyersanyagok kombinációjából készült, GLADYS cipőkrémnek, a kiválóságát. Ezen vegyi kombinációk eredménye az, hogy a GLADYS cipőkrém, mely különböző színekben készül nem csak tartós és szép fényt kölcsönöz cipőinek, hanem su bőrt táplálva annak tartósságát növeli. NAGY MEGLEPETÉS vevőink számára: Minaen második GLADYS cipőkrém aoíaz alján a GLADYS szí egy betájét tolulja. Aki a teljes szó összeallitásáhos szükséges betűket a GLADYS gyámok beküldi, 500 leit kap. „Műit nélkül nincsen jövendő“. Ez a megállapítás nagyon talál az erdélyi szí­nészet múltjára is. Hosszú idő mult mely alatt bizony sok nehézség, de valamely eredményes siker is kisérte az 1792-ben megalkotott kolozsvári színész-társaság buzgalmát, amig oda fejlődött, hogy már állandó szinház felépítését és az azzal kapcsolatos színészet áliandósitását sike­rült megvalósiiank 1801 évig a magyar színészet sikere oda fejlődött, hogy jövedelméből a szinház ré­szére egy telek vásárlását határozta el. Ez a telek azonban távol lévén a városi for­galomtól, itten nem kezdték meg a szín­ház építését és az érte fizetett 1000 forint visszaszerzése végett először Szacsvay Sándorral, később annak örököseivel be­indul az eldöntetlen per, melynek még 1821-ben sem volt vége. A kitűzött tervet azonban igyekeztek megvalósítani, tehát egy másik helyen a ref. gimnáziumtól a Farkas-utcában sze­rezték meg a szinház jelenlegi területét, még pedig öt arisztokrata segélyezésével. Ez az öt lelkes honfi: gr. Teleki Ferencz, br, Wesselényi Miklós, br. Thoroczk i Jó­zsef, gr. Teleki Lajos, br. Bánffy József volt, akik 1803 jul. 13-án örökáron vették meg a házostelket 3000 forintért. Ékkor a szinház építéséhez kellett volna fogni, azonban a munkát megnehezítette az, hogy már 15 év óta nem tartottak or­szággyűlést, ami a színészet tevékenysé­gét is nagyban befolyásolta. Az említett telket még azon az év (1803) jul. 15-én átadták a szinészeti társulatnak azzal a kikötéssel, hogyha azon telekre nem szin­ház épülne avagy felépülése után egyébre használnák, sőt ha idegeneknek engednék át az esetben nekik és utódaiknak egya­ránt joguk legyen a reá fordított pénzt belőle kivonni. A munka megkezdődött, először persze a társaság a rajta levő régi épületeket lebontatta. Épitő biztosnak az erre ajánl­kozó Czicziri Antalt, akkori gubern. kan- c..dlistát nevezték ki, aki serényen fogott hozzá az épitkezési előkészületekhez. A társaság még ez évben 1400 forintot adott az építész kezébe és megrendelte a 10.000 tégla kiégetését. Az „aedilis-comissio“ a főkormányszék rendeletére szép. 10-ére a szinház tervét kidolgozta, a bizottság Al­földi Antal építőmesterrel már a gyűlésen megkötötte az építésre való szerződést, egyben megbízták Schütz Antal épitkezési segédigazgatót a szakszerű felügyelettel. Ugyancsak 1803 január 1-én bocsájtotta ki a „comissio“ br. Wesselényi Miklós, gr. Bethlen Farkas és Fricsi Fekete Fe­rencz aláírásával azon gyüjtőkönyvecskét, melybe adományaikat mindazok beírták, kik a szinház építéséhez bármivel hozzá­járultak. Ezenkívül még a bizottság adakozásra hívta fel Erdély népét, sőt külön a ma­gyar, székely és örmény városokat és Ma­gyarország intellektueljeit. Ezután gyűlésre jöttek össze, melyen gr. Teleky Ferencz volt az előadó. Ezen gyűlésnek roppant hatása volt, melynek következtében már 1S03 szeptember 27-én megkezdték az épí­tést és 1804 május 10-én a szerzett terü­let melletti belső Király-ucca felől levő Kontz-féle telket 325 forinton a szinház telkéhez megvették és igy azt négyszö­gére egészítették ki. Az építés 1804—805-ben tovább folyt, ezen utóbbi év költségeire 2600 forintot utaltak ki, ezenkívül még 1806. év elején újabb 2400 forintot adtak költségeikre az építész kezéhez. Az épités eredményéről május 2-án jelentést adtak ki, mely sze­rint a falak felerésze készen volt, ami 9000 forintba került és megállapították, hogy az épités befejezéséig még kb. két­szer annyi pénz keileue, sőt az építőanyag ára állandó emelkedése miatt a szükséges összeg 2700 forintot tenne ki. Ekkor báró Rhédey Ádátn tervezete szerint a szüksé­ges pénz beszerzésére a következő tervet fogadták el: Az I. emeleti páholyok közül kétfelői 8—8-at adjanak ki előre bérbe, — az elsőket 1400 forintért, az utána követ­kezeket 50—50 forinttal olcsóbban, azon előkelőségeknek, akik addig is érdemet szereztek a színészet létrehozatala körül és így a siker esetén egy év alatt befize­tendő összeg 16.000 forintot tesz ki, mi­ből a színházat teljesen fel lehet építeni. A tervezet szerinti 16 páholyt a követ­kezőknek ajánlották fel: báró Wesselényi Miklós, id. gróf Teleky Lajos, id. gróf Te­leky Ferencz, gróf Thoroczkay Pál, báró Jósika János, gróf Teleky József, gróf Te­leky Imréné, gróf Petki Józsefné, báró Thoroczkay Józ?ef, báró Bánffy József, báró Bánffy László, báró Kemény Sámuel, báró Jósika Miklós, íd. gróf Bethlen Ger­gely, gróf Bánffy Györgyné, gróf Haller József, gróf Bethlen Ferencz, gróf Rhédey Ádám, báró Kemény Lászlóné gróf Mikes János, gróf Béldy Venczel. Végre 1813-ban az épület fedél alá ke­rült, a homlokzat a belső berendezés fa­munkálataival elkészült. Nagy László épitász ekkor készítette el a (ma már nem látható) felíratott: „Az Erdélyi Nemzeti Magyar Játék-Szín 1813.“ Ez után már csak a belső berendezés ké­szítése következett. Azonban már az em­lített devalváció és az ennek következté­ben beállott drágaság miatt, ismét be kel­lett az építkezés folytatását szüntetni és igy a még megmaradt építkezési anyagot és a Wesselényi háznál lévő felszerelési tárgyakat berakatták a felépült falak közé, a kapukra, ajtókra erős zárakat helyezve azokat bezárták. így aztán hosszú ideig szünetelt az építkezés és csak 1820 julius havában kezdték azt újból folytatni. Az eddig leközölt adatok szerint, az egész szinház építkezése 57.746 forintba került, nem számítva azon adományokat melyek mint épitő anyagok, hazafias cél­ból ajándékoztalak. * 1821. márc. 12-én nyílt meg a helyi ma­gyar szinház, mely majdnem 18 éven át nehéz küzdelmekkel épült fel. A megnyitó előadáson a környék főúri előkelő közön­sége szerepelt, mely előadásra a színházat a közönség zsúfolásig töltötte meg. Az előadott színdarab: Körner Karl Theodor „ZrínyiMik- lösa.“ volt, melyben az előkelőség saját fényes drága ruhájában szerepelt és amely ruhát aztán a színháznak ajándékoztak. A rendes színjátszó társaság a követ­kező napon már. 13-án „Corvinus Mátyás“ c. darabbal kezdte meg előadását és foly­tatta május hónapig, mikor is májustól 1635 május 12.-én alapította Pázmány Péter a nagyszomífati egyetemek 1849 május 13.-án tört be az első orosz Had­sereg Magyarországra tass tábornagy ve­zetése alatt. 1235 május 14.-én volt Ií. Endre magyar király és Estei Beatrix hercegnő esküvője Szé­kesfehérvárt. 1848 május 15-én ült össze Blajon Şaguna And­rás püspök elnöklete alatt az Erdély és Magyaron-zág uniója ellen tiltakozó ro­mán nemzetgyűlés. 1707 május 16.-án nyitotta meg ?J. Rákóczi Fe­renc a hires ónodi országgyűlést, melyen a Habsburgokat trónfosztottaknak nyil­vánították. 1395 május 17.-én halt meg Mária, az első ma­gyar királynő Nagy Lajos leánya, az utolsó magyar Anjou. 1765 május 18.-án születetett a mosonyi Zaránd- íalván Fessler Ignác Aurél, a hires íürté- uetiró, akinek németnyelvű romantikus magyar története korszaknyitó jelentőségű és költőink nagy inspirátora volt. Ismeretes, hogy a Rákóczi-jubilemn után Ma­gyarország most egy másik évforduló megölésére készül, a nagyszombati, most budapesti Pázmány- Egyetem megalapításának 300-ik esztendejére. Ha az egyetem történetét magában ismertetnék, vagy elmondanék, hogy 1635. május 12.-én száz­I ezer forintot adományozott Pázmány Péter esz­tergomi érsek az egyetem megalapítására s azt a jezsuiták gondjaira bizta, még aligha értenők meg ennek a teltnek a jelentőségét. A korba be­állítva, Pázmány egyéb müveinek sorában azon­ban beszédes emlékké válik. Pázmány, a kálvinistából katholikussá leit ne- mesfiu minden neofiták hevességével állt uj val­lása szolgálatába. Hosszú évekig a jezsuita rend nagyszerű fegyelmében és állandó tanulás közt készült s mikor vitairataival először jelentkezett a nyilvánosság előtt, már kész, megformált egyé­niség, kivételes szellem volt. A 16. század utolsó felében magyar földön s különösen Erdélyben úgy látszott, hogy a reformáció teljes diadalt aratott. Báthory István hatalmával, Telegdv Mik­lós pécsi püspök (aki épp 400 éve született) he- j vével és képzettségével édeskeveset tehetett ez ellen, legfeljebb a védekezést szervezték^ Páz­mány, a jezsuita harcos életideálnak első nagy magyar megtestesítője, már nem védekezik ha­nem támad. Egymaga több vitairatot ad ki> mint * november 1-ig vidéken folytatta játékait. A szinház megnyitásakor a bizottság el­határozta, hogy a színházat maga fogja igazgatni és Székely Józsefet a ruhatár, Pergő Celisztint a könyvtár, Jancsó Pált pedig a játékok rendezésének vezetésével bizta meg. A szinház igazgatását a maga kebeléből P. Horvát Dánielre, gr. Bánffy Dénesre, gr. Csáki Józsefre, a cenzorságot gr. Lázár Lászlóra, br. Naláczi Józsefre, br. Kemény előtte az egész magyar katolikusság. Különösen Alvinczi Péter kassai kálvinista pappal folytatott gyakran a durvaságig fajult vitája ismeretes. (Al­vinczi halálának 300 éves évfordulóját most ün­nepelték.) írásaiban, leveleiben, prédikációiban a magyar prózai stilus újjászületett, de kézzel foghatóbb eredmény volt az áttértek nagy szá­ma, amelyet azonban a katholicizmusnak kedvező politikai helyzete is magyaráz. Pázmány felhasz­nált minden lehető eszközt, rábeszélést és kény­szert, szellemi és politikai fegyvereket, hogy a kathoucizinus lélekállományát gyarapítsa s egyik ilyen segítsége volt az iskola. Az elszáradófélben levő humanisztikus iskolát a 16 század végén érte a nagy jezsuita reform- hullám s ennek eredményei már Báthory István iskolapolitikáján meglátszottak. Nálunk azonban az uj iskolaalapítások és iskolaszervezések igazi kora a 17. század első fele. Bethlen Gábor, aki fegyvert fogott a magyar protestantizmus érde­keiért, felismerte a jezsuita iskola elsőségét s református tanárainak meghagyta, hogy „more iesuitarum exerceáljanak.Mskolaalapitása közis­mert, de utána is a kérdés mindig e'őtérben ma­radt. Világhírű tanárok járnak Erdélyben, az első nagy pedagógus Comenius személyesen jött a Rákócziak sárospataki iskolájához s ennek a közszellemnek tulajdonítható Szenczy Molnár Al­bert müveltségszomjusága és tankönyvkiadó ked­ve, majd Apáczai Csere János iskolai reformjai és kultúrpolitikai tervei. Külföldön, itthon megújult tehát a kálvinista iskola. Természetes, hogy a hazai katholicizmus sem maradhatott el, annál inkább, mert minden idők legnagyobb prímása, Pázmány volt a vezére s mert a külföld katholicizmusa a jezsuiták ré­vén épen az iskola reformján át érte el legna­gyobb sikereit. A nagyszombati egyetem alapí­tása csak egyik pontja Pázmány ilyenféle mun­kásságának. Nagyszombatban és Pozsonyban már előbb megszervezte a jezsuita kollégiumokat, Bécsben pedig a Pazmaneum papnevelőt, Az egyetem alapítása csak betetőzte ezt a sorozatot. A jezsuiták kezébe került magyar katholikus nevelés uj korszakot jelent műveltségünk, sőt közszellemünk történetében is. A harcias, aszké- tizmus helyett a világban élő hit s a mélyen ka­tolikus műveltség mellett a jezsuita kollégiumok­ból származott a Regnum Marianum gondolata is. Szent István koncepciójának felújítása, mely szerint Magyarország Szűz Mária tulajdona s életének ehhez kell igazodnia. Kétségtelen, hogy a későbbi barokk Magyarország kifejlődésének gyökereit Pázmány és jezsuitái alapvetésében kell keresnünk. Miklósra, a zenekari Hollaki Antalra, a pénztárt Nagy Lázárra, a titkárságot Szent- királyi Mihályra bizta és őket — (akik nem voltak tagok) a bizottságba bevette. 1848 tavaszán Feleki önálló társulata tar­tott előadásokat, aki Aradról jött és a rend­szeres évad végeztével a márciusi napok által előidézett forrongás közben. Mert a színészek zsúfolt ház előtt bár, de egyre fogyatkozó kedvvel játszottak, ezután a társulat nemsokára szét is oszlott és a ta­gok felcsaptak honvédeknek. 1848-ban karácsony táján Bem csapatai bevonultak a városba, pár nappal később, dec. 28-án Feleki igazgató, aki honvéd hadnagy volt, váratlanul rendeietet kap a parancs­nokságtól, hogy azonnal kezdje meg a szín­házi előadást. Azonban jelentette, hogy nincsen színésze, mire a parancsnokság a színész katonákat visszaparancsolta a mú­zsa szolgálatába. Az önkéntes katonák, kiket önkéntelen színészekké neveztek ki, és nagy kedvet­lenséggel kezdtek a szinészeti működéshez, bár zsúfolásig megtelt házban játszottak, babért és szép jövedelmet szereztek, mégis igen kevés ideig viselték a dicsőséget. Hat hét eltelte után egy reggelen Feleki igazgató a szinház épületét üresen.találta, asztalán pedig egy iratot, melyet az összes működő férfi színészek aláírtak. Az irat­ban a katona színészek kijelentették, hogy tovább nem komédiáznak, hanem mennek vissza katonának. (Ilyen csoda is kevés történt, hogy valaki elhagyja a komédiát és a halálharcba siessen.) Az iratot Feleki fel!erjesztette a parancsnokságnak, de en­nek nem lett eredménye, igy a színházat bezárták, maga Feleki is visszament a har­cok mezejére. * Az erdélyi magyar színtársulat 1792-ben kezdte meg működését, aminek századik éve 1892 november 11-én telt le és ugyan­I H ezen napra esett Katona József születésé­nek 100-ik évfordulója is, kinek „Bánk- bán“-ja Clujon kerü t először színre. Az ünnepélybe az Erdélyi Irodalmi Társaság is beleavatkozván, elhatározta, hogy a ju­biláns napot diszüléssel fogja megünne­pelni. Az ünnepély előkészítésére Gyarmathy Miklós, a megye akkori alispánja vállalko­zott és 1892 szeptember 14-én ő bocsájtott ki meghívót, melyre főleg Erdély intelligen­ciájának figyelmét hívta fel. Az ünnepséget „Zrínyi Szigetvár“ képle­tekkel kezdték, ahol két élőkép Zrinyi es­küje és Zrinyi kirohanása volt bemutatva, melyen Erdély arisztokráciája, hölgyek és urak, ezenkívül még 29 egyetemi ifjú vett részi. Az ünnepély elsőrendű országos jellegű volt, melyre a király, a képviselőház és a főrendiház tagjai is meg lettek híva, kik közül az előkelő vezetők nagyrésze meg­jelent. A jubileumi ünnepély díszes keretek közt folyt le. 1S92 november 11-én a szinház ünnepi előadása a következő sorrendben folyt le 'ORÉAl PÁRIZSI cég ffüiFgS a világ legtökéletesebb készítménye. Minden drogériában és jobb nőifodrásznál kapható. TÖRTÉNELMI MÁFTÁR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents