Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-10 / 107. szám
im im iiiimiii niiimmimiTi'íByffawrnw—h ■ wi Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és k ö n y v o s z t á 1 y : Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente - Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözcttel több. LVí. ÉVFOLYAM, 10 7. SZÁM. VASÁRNAP 1935 MÁJUS 12 neokezdMon a Balfcâa-siOTCfstţ fliehende Mines ieleittésax első nap tárgyalá- Kilenc kérdésben foglal állást a konferencia. — Jeftlcset sürgősen hazahívták Sorompó Nem. az angol parlament sorompója, amely elé hivatni benszülöttnek veszélyes, külföldinek megtiszteltetés. Nem a törvényszékek vagy adóhivatalok sorompója, amelyek a magas bírói emelvényt vagy a pénzügyek rettegett intézőit elválasztják az érdekelt közönségtől. Prózai sorompó, amiről beszélni akarunk. A vasúti sorompó. Bár nem a halálsorompó, amely előtt városunk lelkibeteg emberei eldobják az életet, mert ez költői, ha mindjárt álregényes. Az a sorompó, amely vagy nem ott van, ahol okvetlenül lenni kellene és az a sorompó, amely ott van, ahol semmi szükség nincs reá. A napokban egy gépkocsi rohant a vonatnak s kicsi hijja, hogy sokkal nagyobb szerencsétlenség nem történt, mindez pedig azért, mert ezen a szükséges, ezen a veszedelmes helyen nincs sorompó. Pedig bizonyára sürgették és tervezték. de vagy idő, vagy pénz nincs reá. Sok helyt útkereszteződéseknél nincs sorompó és nincsen lámpa, a szekeres ember és a gépkocsiutas egyaránt örök veszedelemben forog. Ahol még ennyi sincs: Vigyázz, ha jön a vonat! Nincs tábla. Ellenben sorompó van felesleges helyen, kevésbé szükséges ponton, mert valamikor egy boldogabb kor fényűzése és olcsósága lehetővé tette ,,a lámpa“ elhelyezését mindenüvé, mert a forró képzeletű elövigvázat az esetleges óvatlan- ság, vagy véletlen parányi lehetőségét tételezte fel ok nélkül. Hányszor fecsérelünk drága időt fogcsikorgatva ilyen fölösleges akadály miatt. Ma, mikor a szörnyű pénzügyi válságban senyvedő állam fühöz-fához kapkod, hogy egyensúlyt létesitsen s amikor takarékosság címén egyre kevesebb beruházást eszközöl, akkor ugyancsak meg kellene nézni, hol van felesleges sorompó és oda tenni, ahol erre okvetlenül szükség van, mert nehéz folytonos adófelemelésekkel és kitalálásokkal is összecsapni a költségvetést, telve a beruházásról való lemondás kínjaival. !I>e . . . magában a költségvetésben is van ott sorompó, ahol nem kellenne lenni, mert az igazság és fejlődés útját eltorlaszolja és nincs sorompó ott, ahol lelkiismeretlenül és számlálatlan folyik a drága pénz. Mennyit írnak és beszélnek erről: hogy a gátlás ott van, ahol ez a veszedelem és gáttalanság ott van, ahol megint ez a veszedelem. Mert mindegyik üdvös a maga helyén és mindegyik szörnyű, ha rossz helyre állítják. A politikai közéletben szintén épp ily egészségtelen a sorompó-létei és a sorompó-hiány viszonya. Az egyensúlytalanság. Kivételes intézkedések vannak, amelyekről maga, aki rendelkezik róla és végrehajtója érzi. Sőt hirdeti, bőgj1, igen sokszor ott gátol, ahol ez a baj és igen sokszor nem gátol, ahol meg az a baj. Itt van például a közéleti agitáció kérdése. A numerus és hasonló képzetek népszerű zászlója mögött minden sorompó nélkül, a törvénygátak kikerülésével izgathatnak hűséges és adófizető polgárok életlehetősége és joga ellen, szóval az állam és lehetőségeinek rovására. Viszont egy csomó lelki és tárgyi sorompó mered föl — nem kisebbségiről kívánunk itt beszélni —, ha valaki figyelmeztetni készül a veszélyre, mert nincs leeresztett rúd vagy lámpa nem ég, araikor hirtelen jön a vonat. Sokfelé vagyunk igy. Indulatok, szenvedélyek, gonoszságok irányában nem gondoskodunk az élet és a javak biztonságáról: ,,vil]ám“-vonatokmegrakva felelőtlen és fényűző személyekkel őrülten vágtathatnak előre. De a súlyos, a rendes, az értékekkel megrakott tehervonatok felé gonosz korlátozások és tilalmak állják az utat. Lezárják a sorompókat és vesztegelésre kényszerítenek vonatot és várakozót. Itt az ideje, hogy mindezt átvizsgáljuk és megváltoztassuk! BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Balkán-szövetség konferenciáját tegnap megnyitották. Titulescu rövid beszédben üdvözölte a megjelenteket, majd bemutatta a tanácskozások programját, mit maga készített elő elnöki minőségében. A program szerint 9 kérdés kerül szőnyegre, ezeket azonban semmiféle hivatalos jelentés nem részletezi, Az Universul szerint mindenekelőtt azokat az ügyeket tárgyalták, melyek közvetlen ösz- szeköttetésben állanak a római egyezménynyel. A szövetséges országok megbízottai egymásután szóltak hozzá a kérdéshez. Az Universul megállapítja, hogy teljes a felfogásbeli egység már a konferencia első percében. Rador távirati iroda jelentése szerint nem szivárogtak ki részletek a tanácskozásokról. A megbeszélések a legnagyobb titoktartás mellett folytak négy órán át. Az Universul megállapítása szerint az a magyar és bulgár követelés is szőnyegre került, mely a békeszerződések katonai intézkedéseinek hatályonkivül helyezésére vonatkozik. Ennek végleges letárgyalására azonban csupán ma fog sor kerülni. A lap megállapítja, hogy előreláthatóan ebben a kérdésben is teljesen azonos álláspontra helyezkednek majd a külügyminiszterek. Az Universul hangsúlyozza, hogy a fegyverkezés kérdését csupán akként lehet elintézni, ha az i érdekelt államok szerződés formájában meg- | egyeznek. A jelenlegi tényleges helyzetet I azonban biztositani kell, ez minden megegyezés elengedhetetlen feltétele. A Dimineaţa néhány sorban szögezi le a román álláspontot a felmerült kérdésekkel szemben. Eszerint Titulescu a békeszerződések sérthetetlenségét kívánja. A Balkán-szövetség és kisantant politikájának ez a tengelye, melyet Franciaország és Oroszország is támogatnak Anglia egyetértő magatartása mellett. Az Universul azt a szenzációs hirt közli, hogy Jeftics ma Belgrádba utazik, hova belügyi k‘ sdéseh'. miatt visszahívták Jefticset teljes meghatalmazással Purici jugoszláv külügyi államtitkár fogja helyettesíteni. Ma a Balkán-szövetség két ülést tart. Egyiket délelőtt, a másikat délután 5 órakor. Este nagy fogadás lesz a királyi palotában. A Dimineaţa hosszasan foglalkozik a Balkán-szövetség konferenciájának célkitűzéseivel. I — A Balkán-szövetség irányvonalát — ir- : ja a lap — az eddig lefolyt tanácskozásokon - hozott határozatok tisztán mutatják. Mindé- ; nütt türelmetlenül várják a most folyó tárgyalások eredményét, miután ezek most már a nemzetközi tárgyalásokat és azon tervek felállítását is befolyásolhatják, melyek a Duna-medence békéjét vannak hivatva végleges formában megállapítani. Ezt a tervet ugyanis összhangba kell hozni a Balkán-szövetség és kisantant kötelékébe tartozó államok életérdekeivel. A Dimineaţa úgy tudja, hogy a Balkán-szövetség Ausztria függetlenségének kérdésében is le fogja szögezni álláspontját, melybe a Habsburg-kérdés is bele van kapcsolva. A lap szerint a görög küldöttség meghálál- íiaüást nyert arra, hogy a Balkán-szövetségnek uj államokkal való együttműködését is jóváhagyja. Törökországnak teljesen egyező felfogása van minden kérdésben Romániával. Jeftics és Maximos a tegnapi megbeszélések előtt látogatást tettek Tatarescu miniszterelnöknél, kivel hivatalos jelentés szerint a napirenden levő kérdésekről tanácskoztak. Tatarescu a látogatást még a tegnapi napon visszaadta. Titulescu „a béke lövészátkmbélu köszöntötte Paul Boncourt az országgyűlés két házának ünnepén Boncour a parlamentarizmus BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) I A parlament és szenátus közös diszülést tartott Paul Boncour volt francia miniszter- elnök és külügyminiszter tiszteletére a kamara könyvtárhelyiségében, hol Titulescu külügyminiszter, Tatarescu miniszterelnök, a kormány tagjai és mintegy 500 képviselő és szenátor jelent meg. Román és francia színek és virágok díszítették a termet. Paul Boncour-t a parlament nevében Saveanu el- * nők, a szenátus nevében pedig Leonte Mol- i dovanu üdvözölték, majd Titulescu lépett a szónoki emelvényre és a most érkezett részletes jelentés szerint mindenek előtt hangsúlyozta, hogy a belpolitikai harcok ellenére Románia külpolitikájára nézve a különböző politikai pártok felfogása teljesen egységes. — A román külpolitika — mondta Titulescu — nem egy ember monopóliuma, sem egy párt hozománya. Ez teljesen nemzeti alapon áll, amint ezt az ország érdeke diktálja. Ezután a külügyminiszter Románia békevágyával foglalkozott. Leszögezte, hogy egy országnak javát nemcsak területe, nemcsak lakossága képezi, hanem az, hogy békében éljen és népe igy fejlődhessen. — Ebben Romániának még nem volt része — mondta Titulescu. — A háború előtt az igazságot kereste, háború után pedig a békét nem ismerte. Mert nem béke az a helyzet, midőn bármely percben az országok meg, csonkításáról lehet beszélni azzal a megjegynagy jelentőségét emelte ki zéssel, hogy ezt egyedül békés eszközökkel akarják elérni. A béke mindenekelőtt lelki kérdés, mely aztán a szívre is kiterjed. S ha a szivek beszélnek, akkor nem lehetnek többé elintézhetetlen kérdések. Ezért történt, hogy én —- mondta Titulescu — aki ennek a földnek szülötte vagyok, nem ismertem a ,,demobilizációt“. Mint országomnak katonája, a béke lövészárkaiban tartózkodom. A külügyminiszter ezután rámutatott arra, mily nagy jelentőséggel bir Paul Boncour azon nyilatkozata, melyet 1933 junius 7-én adott a francia kormány nevében, melyben leszögezte, hogy csak az összes érdekelt államok — tehát az érdekelt államok — egyhangú megállapodása esetén lehet szó a békeszerződések módosításáról. Boncour meghatottan válaszolt az üdvözlő szavakra. Hangsúlyozta, hogy a király, a miniszterelnök és Titulescu kedvezően fogadták, hiányzott volna azonban valami mégis az ünneplésből, ha a parlament üdvözlete elmaradt volna. Paul Boncour aztán áttért a parlamenti rendszer dicsőítésére, majd igy folytatta: —- Lehet, hogy az uj nemzedék nem ismeri azt a küzdelmet, amivel ezt a rendszert elértük, mi azonban, akik ezt vezettük, hűségesen tartunk ki mellette akkor is, midőn az uj idők követelményeihez alkalmazkodunk. Boncour beszéde végén Romániát éltette. Gőring Belgrádba repül BELGRAD. (Az Ellenzék távirata.) Belgrádi lapok jelentése szerint május 15-én repülőgépen Belgrádba érkezik Gőring porosz miniszterelnök, birodalmi repülésügyi miniszter és felesége, Gőringné-Sonnemann Emmy. Gőring és neje a dalmát partvidéken akarnak több napot eltölteni. A lapok jelentései szerint a látogatás tisztán magánjellegű. Ezzel a megállapítással bizonyos fokig ellentétben áll, hogy a belgrádi lapok sokat foglalkoznak a német birodalom második legfőbb vezetőegyéniségének látogatásával. Közlik Gőring kijelentését, amely nagyban sajnálkozik azon, hogy két olyan vitéz hadsereg, mint a német és jugoszláv hadsereg a világháborúban szembekerültek egymással. Gőring ezt annál inkább sajnálja, mert meggyőződése szerint a németeknek nem kellett volna sikraszállani az osztrák-magyar mo narchiáért melynek úgyis tönkre kellett mennie. Még nem lehet tudni, hogy Jeftics miniszterelnök Gőring látogatása idején Belgrád ban lesz-e. Eddigi tervek szerint ugyanis a jövő bét végén utazik Velencébe, ahol Suvich olasz külügyi államtitkárral fog találkozni. BncnresSi-i vlzslátófe'ró vezeti üi elfârăsl Bails R&hhiíus ellen BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A parlament határozata folytán Boila Romulus ügyét az Ufov-i törvényszék vizsgálóbírójához tették át a bűnügyi eljárás lefolytatása végett. A lapok ugv tudják, hogy Boi- lát május végén fogja Stanescu vizsgálóbiró beidézni, majd a biró Erdélybe fog kiszállni, hogy az ügy részleteit itt megvilágítsa.
