Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-10 / 107. szám

ELLENZÉK 19 3 6 tu i I u M 12. $ A net világpolitiltája Moszkva és Róma előtt gctlciiségíurl, lü/lnsilás.i kérdésében niegle betűsen nélkülözlek. Hitek külügyminiszter megígérte, hogy Varsó s/.inlén \uszlriu fii^j- • 'Hfenségének támogatói közé lép és ezzel már előre is kedvezi! légkört teremteti a rö­videsen Varsóba érkező Laval tárgyalásai számára. A dunai kérdés A külpolitikai események központja a le- folvt héten (ienfböl, l'arishól es Moszkvából áttevődött Londonba. Velencébe es Bucureş­ti be, Iiogv ezt küvelóleg Laval keli leurópni utazásával \ '.írsóba es újra Moszkváim ke- kiiljöu. Az. egymást követő központ alhelve- eseknél lényegében ugyanegy kérdésről van s iintelenii) szó: hogyan lehelne az !■.am­pában úrrá lett szélsőséges ellentetek ziirza- v iából az ellentétes erőknek olyan együtt­működését kiépíteni, mely legalább a közel­jövőre biztosíthatná a békét. E/t •» lehető­séget mindéiül; nagyobb és kisebb állam el­sősorban a maga érdekeinek korlátlan érvé­nyesülése utján keresi. Az utolsó nagy hábo­rús mérkőzés európai győző államai az 'gvültniiiködés lehetőségéi a habom által teremteti helyzet további megmerevitesebon látják, a legyőzött államok érthetően a rá- iiik kényszeritett szül; keretek lazítását szab­ják önkéntes együttműködésük árául. Ilyen viszonyok között meg lehet érteni, ha az ..érvényesíthető békerendszer kutatasaban" amint MacDonald mondta praktikus, objektiv szemmel kell nézni az adott hely­zetet, és ..egészséges, nyugodt, józan ésszel“ kell dönteni a követendő ut fölött. A hármas nagyhatalmi csoport Anglia, legalább egyelőre, ugv látszik, meg is hozta döntését, mely lényegében a francia -olasz hatalmi csoportosuláshoz való csat­lakozásban áll. Ez a hármas nagyhatalmi csoport ma szilárdabb kapcsokkal van egy­máshoz fűzve, mint a háború óta valaha. Az angolok igyekeznek fönntartani a lehetőséget, hogyr az igy teremtett újabb hatalmi helyzet végleges kialakulása után újra fölvegyék közvetítő tevékenységüket. Ezt a hatalmi helyzetet azonban, amint Sir Jolin Simon külügyminiszter ismételt alsóházi kijelenté­sei bizonyítják, fenntartás nélkül elfogadják, sőt áldásukat adják a másik két hatalom ál­lal teremtett további kapcsolatokhoz is. Ezekben a kapcsolatokban Anglia közvetlen kötelezettséget nem vállal. Kitart eddigi ál­láspontja mellett, hogy legmesszebbmenő kö­telezettségvállalását az európai szárazföldön továbbra is a locarnoi szerződés képezi. A szerződésnek Franciaország javára szolgáló pontjait azonban nemrég újra erősen kihang­súlyozta és ugyanakkor erősen hangoztat­ták a londoni külpolitika vezetői azt is, hogy Anglia a locarnoi szerződés alapján sem erezné kötelezve magát Németország segít­ségére sietni abban az esetben, ha a fran­ciák a rajnai német határt Oroszországgal most kötött megállapodásuk alapján támad­nák meg. Sőt ugyanilyen irányú kijelentést lett a domíniumok miniszterelnökeivel foly­tatott megbeszélés után Sir John Simon ar­ra az esetre is, ha a locarnoi szerződés kö­telezettségei a rajnai semleges zóna német részről való megsértése esetén válnának idő­szerűvé. Szóval legalább pillanatnyilag Anglia teljes csatlakozásával kell számítani Paris és Róma politikájához. MaeDonald és Sir John Simon azonban ugyanekkor kijelentették, hogy’ a február 3-iki londoni megállapodás alapján továbbra is hajlandók Németországgal az együttműködési tárgyalásokat folytatni. Ilyen hajlandóságukban hinni is lehet, mert az an­gol külpolitika nem szereti tartósan a na­gyon szoros, egyoldalú kötelezettségeket. Anglia nem mondott le közvetítő szerepéről, melyet a nagy’ európai ellentétben eddig is játszani igyekezett. Egyelőre azonban azt hi­szi, hogy előbb az angol érdekeket kell vé­delmezni s az angol érdekek abban állanak, hogy olyan európai hatalmi koalíció alakul­jon ki Németországgal szemben, amellyel ellen Berlin ellenállása előbb-ulóbb szin­tén megtörik. Ezalatt Anglia is fegyverke­zik a legnagyobb mértékben. MaeDonald és Sir John Simon lényegében Németország el­len irányuló beszédük folyamán „a legba- rátságosabb módon1’ bejelentették az angol fegyverkezést, mely tisztán védelmi jellegű és nem akar fenyegetni senkit, sem. Ä háromhatalmi csoportosulás nyúlványai Közben az angol—francia—olasz csopor­tosulás Franciaország és Olaszország révén további kapcsolatokat fűz különböző irá­nyokban. A franciák Moszkva irányában igyekeznek megnyujtani a nyugati hatalmi csoportosulást, Varsót sem felejtve ki számí­tásaikból. Az olaszok a Duna vidékén fej­lesztik tovább a nyugati hármas nagyhatalmi képletet, igyekezve megoldani az Ausztria és Magyarország háború utáni helyzete folytán adódott antimoniákat is. Egyik feladat sem könnyű dolog, de Páris és Róma diplomatái úgy látszik, rátermettnek érzik magukat. A franciák számára Varsó a főnehézség, bár az utóbbi időben ezen a ponton enyhül­tek az akadályok előttük. A lengyel diplomá­cia Berlin, Paris és Moszkva közötti nehéz játékában ngy látszik kissé megint Páris felé billenti ; i / egyensúlyt. Beck külügyminisz­ternek a nemet fegyverkezést megbélyegző genfi szavazata már erre mutatott. Azóta kü­lönböző események bizonyítják, hogy ha Varsó nem is nézi jó szemmel a Moszkva és Páris között kialakult katonai szövetséget, Franciaországgal való régi szövetségét nem hajlandó elejteni. A lengyel külpolitika A lengyelek eredetileg arra törekedtek, hogy két nagy szomszédjukkal az. oroszokkal és németekkel kötött kölcsönös megnemtá­madási szerződések alapján szabad kezet nyerjenek a lengyel hatalom érvényesülésére Európa keletén. Varsó szerint ugyanis Euró­pa keleti részén csak kél hatalomnak van joga irányítani, Lengyelországnak és Orosz­országnak. Pár év előtt ezért a közeledés politikáját kezdte meg Moszkva irányában, az események azonban keresztülhúzták ezl a politikát. A nemzeti szocialisták uralomra ke­rülése után kifejlődött német—orosz ellentét ugyanis Moszkva urai számára minden más kérdést háttérbe szorított, mint ahogy minden más kérdést háttérbe szorított az igy kifejlődött francia—német ellentét Páris szá­mára is. Es a két nagyhatalmi központ min­den világnézeti ellentétei között is megtalál tg az egymáshoz vezető utat. Ez a kapcsolat azonban teljesen fölforditotta a lengyel kül­politika számításait és Varsó elégületlenségé- ben komoly közeledésbe kezdett a meglepő engedményekre hajlandóságot mutató Né­metországhoz. Az utóbbi idők eseményei azonban bizonyos eltolódásokat idéztek elő a lengyel külpolitika terveiben is. Szerepet ját­szik talán ebben a nemrég lefolyt danzigi választás is, amelyen három német birodal­mi miniszter vett részt, a lefolyt szavazásnak talán akaratlanul is olyan jelleget adva, mintha az népszavazás lenne a Németország­hoz való visszatérés érdekében. Egy másik dolog is megmagyarázza a varsói külpoliti­ka irányának enyhe változását. Ez Anglia részvétele a francia—angol—olasz hatalmi csoportban és közvetett beleegyezése az orosz—francia paktum létrehozásába. Varsó külpolitikai céljai érdekében egyideig koc­káztatta Páris elégületlenségét is, jól tudva, hogy a francia támogatást szükség esetén mindig visszaszerezheti. Angliának és Fran­ciaországnak együttes elégületlenségét azon­ban Varsó, amennyire csak lehet, igyekszik elkerülni. Beck külügyminiszter ezért meg­kereste a szabad mozgást túlságosan le nem kötő utat az olaszokon át a francia—angol— olasz hatalmi csoportosuláshoz. Az olaszok­nak szintén kedvező pillanatban jött a len­gyel közeledés, melyet eddig Ausztria füg­\/ I)I;Is/. külpolitika ugyanekkor francia támogatással, tovább folytatja előkészítő munkáját a Rómában június 3-ún tervezett dunai konferencia sikerének biztosítására is. A velencei értekezleten a római jegyzőkönyv másik kél államának, Magyarországnak és Ausztriának külpolitikai vezetőivel tárgyalt ebben az irányban. Hivatalos jelentések sze­rint u tárgyalás jó eredménnyel végződött, bár megbízható hir nem igen szivárgott ki, hogy miben áll ez a jó eredmény. Annyit a jól értesült sajtó minden esetre hangsúlyoz, hogy Magyarország kívánságai nehezebb kér­dések elé állították az értekezletet, mint az osztrák kívánságok. Sikerült azonban megte­remteni az együttműködési tervet ezeknek a kívánságoknak kérdésében is s az olasz, osz­trák és magyar diplomácia előreláthatólag ugyanegy programmal vesz részt a dunai ér­tekezleten. Hogy miben áll ez a program, ar­ról pozitívumok nem kerültek nyilvánosság­ra. A negatívumok közül azonban annyi két­ségtelennek látszik, hogy Magyarország biz­tosította magának a tervezett kölcsönös be nem avatkozási paktum olyan értelmezését, mely szerint a népszövetségi alapszabályok szerint is jogosult kisebbségi védelem nem tarlozhatik a megállapodásba foglalt be nem avatkozási esetek körébe. A dunai értekezlettel kapcsolatos második előkészítő értekezlet tegnap kezdődött meg Bucuresti-be. Ez az értekezlet, melyen meg­figyelővel Csehszlovákia, a Balkánszövetség­be egyedül bele nem tartozó kisantant ál­lam is résztvesz, a kisantant és a Balkán­szövetség útirányát van hivatva megállapí­tani a dunai értekezlet tanácskozásain. Az értekezlet elnökének, Titulescunak előzetes nyilatkozatai azt mutatják, hogy erről a rész­ről is komolyan törekednek a dunai értekez­let sikerének elősegítésére. A megegyezésre irányuló törekvések azonban csak akkor bizto- I sitják a sikert, ha meg van a kellő áldozat- I készség is az őszinte együttműködés érdeké­ben. És nem biztosíthatják a sikert főleg ak­kor, ha az értekezlet nem öncélú dolog, ha­nem további hatalmi érdekek elkerülhetet­len érvényesülése által befolyásolódnak. Vi­szont megtörténhetik, hogy éppen ezek a tá­volabbi érdekeltségek segítenek elő olyan megoldási lehetőségeket, melyek máskép nem adódnának. —s. ELRONTOTT GYOMOR és az ezzel össze­függő bélzavarok, felfúvódás, kellemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székszorulás eseteiben már egy pohár természe­tes „FERENCZ JÓZSEF1 keserüviz is igen gyor­san, biztosan és mindig kellemesen hat. A gya­korlati orvostudomány már régen megállapította, hogy a FERENCZ JÓZSEF víz használata' a túl­sók evés és ivás káros következményeinél igazi jótétemény. MEGJELENT A boríték színe a magyar szövegű 1 HERMES VASÚTI menetrend könyv * XXXVil-ik (nyári) kiadása Érvényes: 1935 május hó 15-éfől! 200 oldal szöveg! Praktikus összeállítás!! 2 térkép! Pontos adatok!! Uj motorosvonatok! Uj fürdővonatok -f Uj kiránduló-vonatok! 50 százalék kedvezményes állomások névsora! Összes belföldi fürdők kalauza ! Személy-, bérlet-, hálókocsi- és menettérti jegyek díjszabásai! Összes tudnivalók! Ára 40 Lei Heimes Zsebmenetrend ÁRA : 16 — LEJ! Mindkét menetrend kapható az összes könyvkereskedésekben, menetjegy­irodákban, dohányíőzsdékben és újságárusoknál. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Miniszttrj ári*. Prímárok. Erkölcs Egyedüli ut. Dinu Bratianu. Sadovianu LUPTA! A kormány lerrri közül ki k<-i. emelni azt, hogy ,i min ív/terek be fogják jírn, az országot a vakációban. A bucureşti-c-k is kát várnak ügyeik elintézésére, 3 vidékiek azon ban heteket töltenek cl, rnig egy miniszter, vagy államtitkár elé kerülhetitek. A miniszter járás, nak tehát csak akkor lehet értelme, ha ez. kő zelebb hozza a kormányhoz a panaszos feleket. Vasile l.xscar annak idején észrevette, hogy meg­tisztították az utakat és kiseperték z udvarokat is jövetelének hírére, aztán illő távolságban tar lőttük a falusiakat. Igy adta ki smert -endde. tét, mely .szerint látogatásai alkalmával az összes hivatalos személyek szobáikban tartózkodjanak és egyedül a nép jöhet elébe. Csak ilyenformán lehet most is a> tervezett miniszteri kiszállások­nak eredménye, ADEVERUL: Most nyitották meg a ,Bucu. resti-i hónapot, melyre a főpolgármester az or. szág összes primarjait meghívta, A prim árok látni fogják, mit fejlődött Bucureşti az utóbbi időben s maguk is hozzálátnak városaik fejlesz­téséhez. A politika sok kárt okozott a vidéken s a fejlődést gátolta. A községházán csupán gazdasági kérdésekről lehet szó s távol kell tar. tani a szélsőséges törekvéseket. A prjmárok megbeszélést tartanak most és megállapítják azokat az eszközöket, melyekkel pofit kimentés­sé tehetik hivatalukat. MIŞCAREA: Az erkölcsi újjászületés szüksé­gességét érezni minden vonalon. A parlament elé törvényjavaslatokat terjesztenek s nem akar. jak megérteni, hogy nem a forma a fontos, ha­nem a lényeg. A felső osztályok erkölcsi értéke pusztulóban van. Míg nem tisztítjuk meg lelki­ismeretűnket az anyagiasságtól, addig hiába őröl. jük fel erőnket. Lelki újjászületésre van szük­ség. Legyünk kürtösei ennek az ügynek. Ez emelni fogja munkánk értékét és nemesíteni fogja céljainkat. Hagyjuk az érdeket és legyünk apostolok azokkal együtt, akik jót akarnak. Megfelelő tekintéllyel rendelkező vezetőket ké­rünk az újjászületéshez. ARGUS: Különböző indítványok hangzanak el a kiviteli jutalom céljára szükséges nagy- tőke előteremtésére. Egyesek a malmokat, a pékeket adóztatnák meg. A malmokra kivetendő uj adó jelentékenyen emelné a titkos lisztkészleteket. Nem volna eredmény s a könnyebben ellenőriz, hető nagymalmokat teljesen tönkretennénk ve­le. Ugyanilyen volna a helyzet a pékekkel. — Nincs más ut a búzatermelők felsegitésére, mint az, hogy- a Banca Naţionala ellenőrzése nélkül értékesíthessék az idegen valutát azok, akik uer- ménykivitellel foglalkoznak. VREMEA: A liberális-párt elnöke nincs meg­elégedve azzal a határozattal, amit a parlament hozott a Skoda-ügyben. Dinu Bratianu egyenesen sértve érzi magát azért, mert a vádat elejtették Popoviciuval szemben. A szavazás éjjelén Bébé Bratianu ki is jelentette: ,,Előre meg volt ren­dezve!“ Ez volt a pártelnök környezetének vé­leménye. Majd meglátjuk, lesz.e most már Di­nu Bratianunak elég ereje ahhoz, hogy nehéz­ségeket támasszon Tatarescunak. Mi nem hisz. szűk ezt. A kormáayelnök eddig is több aka­dályt győzött le s ne feledjük, hogy gyöngéb­bek a fiataloknál az öregek. S még valamit!... Kellemesebb kormányon lenni, mint ellenzék­ben. ZORILE: Botosamból azt a hihetetlen tudó. sitást kaptuk, hogy ott Mihai Sadoveanu írót megakadályozták előadásának megtartásában. Az ifjak egyik csoportja felszólította, hogy térjen vissza, miután jelenlétét nem tartják kívánatos­nak. Mi volna a bűne Sadoveanunak? Bolsevis­ta? Niem. Olyat irt, amivel megsértette az or­szágot és nemzetet? Nem. Idegen eszméknek hódol? Nem. Mit tett tehát ez a Iasi-i ember, aki a román nyelvet szépítette egész életében? A Botosani-i fiatalok azonban nem olvasták Sa- dovenut. Nem tudják, milyen a román nyelv. Őket mám érdekli ez. Parancsot kapnak arra, hogy elverjék Sadoveanut? Megteszik. Elfelejtik, hogy románok, magyarok és zsidók által fize­tett adókból fenntartott diákotthonokban ne­velkednek. Mozgószinfiázak műsorai SZÓMBA T—VASÁZNA P : CAPITOL: Gustav Fröhlich és szépséges menyasszonya, Lida Baarowa világsikert aratott filmje, a BARCAROLA. EDISON: I. SZERETLEK TÉGED. Csoda­operett. Fősz. Liane Haid, Georg Alexan­der, Szőke Szakáll. II. TENGERI FAR­KAS. Jack London regénye után. Milton Sils-el. MUNKÁS-MOZGÓ: I. QUICK. Fősz. Lilian Harvey és Hans Albers. II. A POGÁNY- VÉR. Fősz. Clara Bow. Pénteken 3, 6 és 9, szombaton 6 és 9. órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents