Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-04 / 102. szám

6 fíLLfíN FfíK I *) 1 5 rn A I ii H 5. unw.wmmttwr­in, — milyen szép cipő e:. A nyugdíjas h bt csípett emberek höny- r.y címül nagy Iclküst'géval azonnal r.iváyta : Ha annyira tetszik, neked adom. Hol­nap i^'dd fel te. Nekem adod? Hogy-hogy neked adod? A tied. éd s egg komám. Nem ismersz engem. Neked adom jó szívvel. Ne is illakozzál, megsértesz, ha el nem fogadod. Se is beszéljünk többet róla. Te, hogy az chianti milyen jó itőka volt... Heg mesélt sokáig az olasz borról, szu­szogva, mámorosam végre elaludt. II. Másnap annál rosszabb kedvvel ébredt fel — Miket beszéltem én az éjjel? Egg kicsit felöntöttem a garatra. Nem csináltam skandalumot ? — Fecsegtél eggetmúsU öregem, de nem volt semmi baj. Egg kis szünet következett. A tanar há­ti :ott. Határozottan ideges izgalma érzett, valami lámpalázfélét. He aztán kibökte: — A cipődet, azt mindenesetre nekem adtad. — Melyik cipőmet? — Azt a sárga fehéret. — N ked adtam ? — Nekem. Nem is akartam először elfo­gadni. de annyira erőszakoskodtál, hogy aztán belementem. .4 nyugdíjas jó darabig nem szólt. Lát­szott rajta, hogy roppantul sajnálja a cipőt hs hogy a tanártól várja a lemondó meg­jegyzést. A tanárnak dobogedt a szive. Pontosan érezte a helyzet súlyát. Tudta, hogy a másik kínos helyzetben van, nem szólhat. Tudta, hogy ha most vissza nem adja a cipőt visszaél egy becsipett ember mámorával. Úgyszólván ellopj i tőle a hol­miját. De lelkiismeretével nagyon harcolt a vágy. A cipői só váron szerette volna. Még az ilyen kis kapzsi komiszsig ár in is. Te­hát nem szólt. Hadd kínlódjék a másik. Az nem beszélt, némán felöltözött. Várta a jó szót. Mivel pedig a jó szó nem hang­úit el, végül megállt a szoba közepén és kissé élesen így szólt: — Hát ha neked adtam a cipőt, csak hordjad egészséggel. Nem vagyok olyan semmi ember, hogy visszaszivnám a sza­vamat. Akár mindgyárt fel is veheted. — Köszönöm — mondta a tanár csen­desen, zavartan szégyenkezve saját csúf kapzsiságán. A másik komoran kiment a szobából, ő vedig csakugyan azonnal felvette a cipőt és gonoszul pironkodva, de dacosan győ- nyőrködött benne. Úgy állt a lábán a cipő, :r.i iha ráöntették volna. III. .4 fiumei gyorsan hazafelé hirtelen jeges z-i bbadást érzett: a cipőt ott felejtette a velencei szállóban. Külön csomagolta és etette az éjjeli szekrény aljába. Nyilván rossz lelkiismerete feledtette el vele. Ott hagyta. Ahogy megérkezett Törökszentmiklósra, azonnal levelet irt a velencei szállónak. Közölte, hogy a kétszáz húsz önötös szoba éjjeli szekrényének aljában ott maradt egy pár cipő, azt küldjék el Szakassy Jenő középiskolai tanárnak, Törökszentmiklós, Unqheria IV. A szálló igazgatója restellt a posta fela­dással bajlódni. Volt egy magyar vendége, egy Kozma nevezetű idősebb úriember. ál­lami tisztviselő. Az olasz Rivieriáról jövet egy napot töltött Velencében. — Bocsánat — szólította meg az igaz­gató, — uraságod egy honfitársa a minap itt hagyott egy pár cipőt. Ma kaptam a levelét, amelyben reklamája. Gondoltam: uraságod talán vállalja, hogy hazaviszi a cipőt. Egyik magyar a másiktól bizonyára nem fogja sajnálni ezt a kis szívességet. A pontos címet felírtam erre a cédulára, tessék. Signore Kozma kedvetlen, és savanyú agglegény volt. De mivel magyarságára hi­vatkozott az igazgató, nem tudott nemet mondani. Vállalta. A csomagolásnál már úgy káromkodott, mint a záporeső. Poggyásza éppen ezzel a cipővel lett annyi, hogy sehogysem tudott becsomagolni. Nem fért a holmi. A cipő miatt Az erőszakos győmöszöléssel egyik bőröndje zárát le is törte. Végül kénytelen volt a cipőt külön csomag gyanánt kézben vinni. A külön csomag folytén akadályozta szabad mozgásában. A hordárral való el­számolásnál külön darabnak számított. Dü­hösen elátkozta a cipői a gazdájával együtt ezerszer is. Budapestre érkezvén, persze ott hagyta a cipőt a vasúti szakaszban. Már a tahszi- ban ült és robogott befelé a városba, mikor észbe kapott. Vissza kellett mennie, perron- jegyet kellett váltania, meg kellett keresnie az elhagyott vonatot s benne a csomagot. Fuldoklóit a dühtől, mire megtalálta. Otthon másnap elhatározta, hogy útra teszi a cipőt. Ekkor állapította meg, hogy azt a cédulát, amelyre az igazgató a tulaj­donos nevét felirta nem találja sehol. A névre és városra pedig sehogysem tudott fejből visszaemlékezni. Egg álló hétig kiűző idegesség bántotta. A cipő ott állt szekrénye aljában. Megutálta miatta szekrényét, otthonát, egész ételét. Idegesebb volt, mint mielőtt elutazott volt üdülni. A cipó ismeretlen tulajdonosét sze­rette volna megfojtani. Egy hét múlva megtalálta a cédulát. Az becsúszott a felöltő szakadt zseb-bélese mögé. Csikorgó foggal la szilelte el a cso­magot es irta rá a címet: Szakassy Jenő tanár urnák, Törökszentmiklós. Pénzt szét dett ele postaköltségre. S mikor a házve­zetőnő elment a csomaggal a postára, na­gyot lélegzett. l)e a házvezetőnő visszajött a csomaggal: a postán nem vették fel, mer- a csomagolás nem feleli meg az előírásnak. Most már tajiékzoti a méregtől S emlé­kezetében gyűlöletes ízzel ragadt meg a cim : Szakassy Jenő tanár, Tőröhszenl- míklós. V. Ez a Kozma középiskolai igazgaló volt, akit berendeltek a vallás- és közoktatásügy: minisztériumba központi szolgálatlétetre. 0 referálta az ország összes tanárságának áthelyezési ügyeit. Egyik budapesti középiskolánál megüre­sedett egg hely. Hnrornszázrígole.van kér­vény érkezett be erre az egy In lyre, főként vidéki tanároktól, akik szerettek volna a fő­városba kerülni. A háromszáz nyolcvan hí­nár között kettő volt, aki leginkább számba jöhetett. Egy esztergomi hínár, bizonyos Vajda. Továbbá egy törökszentmiklósi, aki­nek nevi töl Kozmát e/futotta a harag pi- rossága. Bement referálni a tanácsoshoz. A ta­nácsos így szólt: Igen fontos helyről valami Szakassy Jenőt szorgalmaznak ... Kozma közbevágott; — Sző sem lehet róla méltóságon uram. Van itt aki százszor jobban megérdemli. Sznkussyt felhelyezni olyan kiáltó mél­tánytalanság volna, hogy ... — Jó, jó, csak mondom. Csináld, ahogy akarod. Szakassy most is vidéken szenved. Azt a lányt, akit csak áthelyezés esetén adlak volna hozzá, már rég elvette más.-4 cipőt persze már rég elhordta. Talán már nem is emlékszik rá. Küry Klára első fellépte a régi magyar színházban Emlékeimből Irta : GYALUI FARKAS 1890. április 7-ikén történt, hogy Nagy Vincze, a szegedi színház volt direktora, a ki akkoriban színházi rendező és a gaz­dasági tanintézet növendéke volt, asz al- társaságunknál felszólított arra, hogy más­nap okvetlen menjek színházba, mert neki egy tanítványa fog fellépni, a ki fényes si. ért fog aratni. Hangosan felkacactam, s velem együtt az egész társaság. Épen azelőtt pár nap­pallépett fel egy drámai szárnypróbáUató, rettentő siralmas eredménnyel. Egymást érték a gúnyos megjegyzések, melyekre Nagy Vincze a maga szelíd humorával csendesen mosolygott. Mikor elváltunk, igy szólt, igen komolyan : — Nagyon kérem, okvetlenül jöjjön el aztán a színházba. Nagy súlyt fektetek arra, hogy a Budapesti Hírlapba erről a fellépésről kritikát írjon. — De... Komolyan intett kezével: — Ha mondom, higyje el. Mit higyjek el: hogy nagy sikere lesz? Egy kezdő lánynak, kinek annyi bizalma sincs magában, hogy saját neve alatt lép­jen föl: Mégis csak elmentem és a lehető leg­rosszabb elkészülve, vártam a „Hajnal Klára“ felléptét. Rögtön az első jelenete után tisztában lehetett az ember, aki csak kissé ismerte a szini életet és színházat, hogy itt egy nagy tehetségről van sző. Már nem féltem többé, mint a hogy minden kezdő játékát nézve szoktam tenni, a kezdő teljesen meghódította a közönséget és olyan sikere volt, hogy örömömben rögtön az utolsó felvonás után a színpadra siettem és az ügyelő asztalán hirtelen megírtam birára- tomat, jelentésemet Hajnal Klára első fel­léptéről, s a kritikát a Budapesti Hírlap­nak, azt hiszem, (jól emlékezem, Csajthay Ferencz akkor még segédszerkesztő, cí­mére) azon éjjel express levélben elküldtem. A kolozsvári színházban történt első fel­lépésekről a budapesti lapok levelezői a lehető legritkábban imák, (azok az elra­gadtatott kritikák, melyek ilyenkor meg szoktak jelenni, az illető tehetséges kezdő környezetéből kerülnek ki többnyire) na­gyot bámulhatott tehát a szerkesztőség, hogy mi leli, régi vén tudósítóját, hogy ilyen sürgős módon ir egy kezdőről. De megbíztak jelentésében és a legelső «.kriti­kát, melyet Küry Kláráról írtak, közvetle­nül első fellépése fényes sikerének hatása alatt, a B. H. közölte, ez a kis cikk igy hangzik: Érdekes színpadi kísérlet. Kolozsvári levelezőnk jelenti, hogy a közönség az ottani színházban e hó 8-án este, rendkívül kellemes meglepetésben ré­szesült. A szinlap Hajnal Klára k. a. felléptét hirdette. A ház csaknem zsú­folásig tele volt. A kisasszony „Tiszt­urak a zárdában“ cimü operettben lé­pett fel és teljes sikert aratott■ Minden énekszámát megtapsolták, ujráztak, de főleg a játéka az, mely elragadta a közönséget. A „kezdő“ szereplő annyi ügyességgél és gyakorlottsággal, oly kedvesen játszott, hogy a közönség nem győzött eléggé tapsolni és egy- csapásra meghódította Kolozsvár kö­zönségét. Az igazgatóság máris lépé­seket tett a kisasszony szerződtetésére. Levelezőnk egész határozottan fényes jövőt Ígér az uj csillagnak, ki külön­ben Küry Oszkár fővárosi ügyvéd lánya és Paulinák tanítványa. A já­tékban Nagy Vinczétől nyert oktatást Ez a közlemény volt egyúttal az első mely a fővárosi sajtóban Küry Klárá­ról megjelent és természetesen, föltünést keltett. Másfél év mulva, e cikk megjelenése után, mikor Küry Klárával személyesen megismerkedtem, s amikor melegen, hálá­san szólt a Budapesti Hírlap ama közle­ményéről, már beteljesedett, a mit róla oly könnyű volt e legelső kritikának jósolnia : csillag volt már a magyar színészet egén. * Az, hogy Küry Klára szini pályára lé­pett, Ditrói Mör-nak, a kolozsvári színház egykori, halhatatlan érdemit igazgatójának köszönhető, ő volt talán a sors rendelé­sének közvetítője. Ditrói Budapesten járva, Pauli Richard, operaénekesnek, akkor már énektanárnak kérésére, elment hozzá, hogy meghallgasson egy opera-énekesnői pá­lyára készülő leányt A próbaéneklésen ott volt egy másik, egészen fiatal leányka, akit Ditrói hallani akart. A mester megje­gyezte, hogy a kisasszony nem készül színpadra, ő csak passzióból tanul éne­keink Ditrói unszolására, a kis szőke lány elénekelte Tauber: Kacagó dalát, majd egy magyar nótát. Ditrói megkérdezte tőle, (mint ezt maga megírta pompás könyvé­ben Komédiások cimü emlékirataiban) hogy „nem volna-e kedve a színpadhoz ?“ „Oh arra nem is gondoltam, — felelte piron­kodva, de a tekintet mintha mást mon­dott volna. „Nó már, szólt Ditrói Mór, pe­dig én addig nem nyugszom, mig magáes- kát bokorugró szoknyában nem Iá om a színpadon“. A kicsike csak nézett és mo­solygott, kedves pof.kájával — úgymond Ditrói. Néhány hó mulva levelet kapott Küry Oszkár dr. budapesti ügyvédtő , aki megírta neki, hogy lánya, az ő nagy bosz- szu8ágára, fejébe vette, hogy próbát éne­kel Ditrói előtt és színpadra lép. Atyja azért fordult Ditróihoz, hogy komolyan gondol-e erre a dologra, mert „aráig ő le nem inti a gyereket, nem lesz tőle békes­ségünk. Én nem hiszem, de ha igazgató ur fel akarja őt léptetni a színpadon, azt csak más néven, nem a családi nevén teheti“. Dirói felküldötte Nagy Vinczét, aki meghallgatta Küry kisasszonyt. Néhány nap mulva a leány leérkezett édesanyjá­val ide és fellépő szerepül Tiszt urak a zárdában c. franc'a operettet választották, Hajnal Klári álnéven léptetve föl a szín­padra Klárikát. Tüneményes sikere után Ditrói azonnal szerződtette, emelkedő fi­Moflla Tellrghiol R. T. Curmen-Sylvából értesíti a t. látogató közönséget, hogy a „Movilia“, „Bai“ és „Nou“ szállodák vezetése az „EURÓPA“ Román Nemzeti utazási és idegenforgal­mi vállalat. Bucureşti, Strada Doamnei No. 1., kezelésébe ment át. mitcAAvt TÁVOLSÁGRÓL MEGISMERED AZ IGAZI URINOT, Elárulja ugyanis az a csodálatos, lehelet- finom illat, amely egyé­niségét kifejezi. Az extase KÖLNIVÍZ ILLATA EZ. A OECEHS HÖLGYEK ILLATSZERE. NORTIER zetéssel három esztendőre. Második sze­repe a Sárga csikóban volt, — már első feli pte után Küry Klára névvel, bokor­ugró szoknyában, — amint Ditrói meg­ígérte. Következő szerepe a Szegény Jó- náthán Moliy szerepében történt. Ebben az operet ben nyolszor is megujrázták egyik vidám dalát („Szól a házi zenekar“). Soha életemben sem őt, sem más operett primadonnát ily elragadó lányos kedves­séggel, pajkossággal és mégis finomsággal énekelni, já'szani nem láttam. Kilry Klára aztán Budapestre került és természetes, nagyszerű szubrett tehetségét, (kivéve a Nebántsvirágot talán), trükkökkel vegyí­tette a rende?ő. Itt ebben a városban, maga-magát játszhatta : a csintalan, ked­ves és csupa vidámsággal tele úri lányt, aki mindig finom volt a színpadon. Földöntúli táj- LUCIAN BLAG A ­Másuilági kakasok rikoltnak, rikoltnak román faluk felett. .4 bús éji kútak kinyitják szemüket és úgy hallgatják a komor híreket. A madarakat vízi angyalokként partokig hozza a tenger. A parton — tömjénnel hajában Jézus vérzik ama hét szaván út mit nem is oly rég lehelt el a kereszten. Álom-erdőből és más setét helyekről viharokban nőtt vadállatok lopóznak ki, hogy holt vizet igyanak ereszekről. Feltetsző hullámokkal ég a búzába öltözött határ. Néhány legenda-csengésű szárny a folyón át ijedten tovaszáll. Az erdőben a szél ágakat és szarvas-agancsokat szakit. Harangok, vagy talán koporsófalak zengenek ezrével a fű alatt. Kiss Jenő fordítása. TÖLTŐTOLLÁT saját érdekében javíttassa nálunk. MST Felvilágos tás, szobák le­foglalása teljes ellátással, meleg iszapfürdőkkel vagy anélkül, az összes Euró­pai irodáknál, nagyonked- vezményes árak mellett. A szállodák teljesen re­noválva, a Hotel Movila minden szobája folyóvíz zel, az emeletek fürdők­kel lettek felszerelve. — Informác ókkal ezolgá'nak Cl ; ion: Ellenzék utazási osztá';- :i P. Unirii 9., Európa—Her.ft enetjegviroda, R. Ferd.n mi Európa—Economia Meneí- iroda. Piaţa U ír i 23. saám

Next

/
Thumbnails
Contents