Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-04 / 102. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. uu<i/i4H ám 5 ................. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztályPiaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcim: Cluj, postafiók 8a. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Fiőfizetésí 84c lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre irrst» Magyarországra: negyedévre 10, félévre 23, évsnt* 43 többi külföldi államokba csak a portókül3ab3zetr*j -383» LVJ. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM. vasárnap 1935 MÁJUS 5. 4 vértanú Gellérf öröké De sokszor is érzi a bánsági magyar kato­likus a szivére nehezedni a bánsági német katolikus nehéz öklét Hányszor pottyan ki a könnye, mikor ez a kéz a sváb püspök lila keztyüs keze, melynek malaszttal telje­sen kellene simogatni a szegény magyar hí­vőjét, hiszen külön bélyege miatt külön szenvedése akad Krisztus szenvedésből nőtt egyházában. Sokszor. Hányszor. Nem az első és nem az utolsó eset hogy Pacha Ágoston püspök ur miatt idáig kiáltoz és épp előt­tünk nyitja elkékült száját panaszra ez a szegény bánsági magyar! Most is tudattak s összefacsarodik az ember lelke. Lám, a nagy német nemzeti mozgalmaktól elbüvölten min­dig inkább elfajzik a tegnap még annyira jó, szerető, ragaszkodó sváb testvér. Volna kivel miért harcolni, vállvetve a magyarral, de nem, inkább a kisebbségi testvérbe ha­rap: a nagy krisztusi fényesség árnyékában egyházi célzatokkal hajtogatják a magyar lélek ellen. így lehet a legkönnyebben sza­badulni a hála felelősségétől! így lehet fe­ledni a magyar időket, mikor dédelgetve vi­rágozhatott szellemben és anyagiakban „a hét sváb“. De mikor aztán vakra esett a magyar kocka, mindjárt a magyar tragédia legelején, a régi függetlenségi és 48-as kép­viselők, Apponyi Albert nagy hivei, Bla^ o- vichok és Muthok, megfordították a tengelyt és a magyar zsákmány erejével, nagypré­posti. bankvezéri, ügyvédi hatalommal föl­fedezték az uj sváb öntudat legfőbb lehető­ségének a magyarság ellen való pokoli har­cot szellemi és tárgyi területen. A kételkedő tömeg előtt a szenteltvizet és áldást kellett fölmutatni. A püspök vállalta. Miért ne vál­lalná, ha igy kívánja Blaskovich a nagypré­post, vagy rokon Kräuter képviselő és min­denekelőtt dr. Wulff Hildegard, a német állampolgár, a birodalmi németség egyházi Krimhildája, aki épp mostan igyekszik meg­semmisíteni Aradon a zárdái magyar leány­iskolát?! Ha jönnek és a püspöki aula tö­vébe háboritatlan köszörülik az agyarakat a magyarországi és birodalmi németek ki­küldöttei, hogy nemzeti szocialistává fessék át, ami már úgyis pángermán és magyar­faló. A Bánság fővárosa és a Bánság szétszórt magyarsága most aztán a legnagyobb izga­lomban ég. Mintha reá köpné most már min­den láváját és szemtelenségét a pokol. A püspökség, illetve a káptalan a pergő és zárótüz után rohamra trombitál a sváb fal­vak tanoncai részére a belváros központjá­ban, a Lloyd-sor és a piarista gimnázium közt elterülő üres telken, a káptalan, illetve a papnevelő vagyonából három emeletes pa­lotát épít s meghivja belé a katolikus ifjú­sági szervezeteket, persze nem a magyaro­kat. Ezt igen, de nem a mást. Bezzeg nem folyik komoly harc e fölszentelt sváb apos­tolok részéről, hogy a piarista magyar java­kat megmentsék Ghibu mesterkedéseitől. Persze, hogy nem, mikor ezeket nem sike­rült svábizáini. Ám a régi magyar állam és a magyar katolikus társadalom pénzéből ke­letkezett káptalani és papnevelő vagyonból lehet adni számlálatlan pénzt a kizárólagos sváb célokra. Ez a vagyon különben is adott ingyen telket a sváb fellegvár, a nagy Ba- natia sváb nevelőintézet számára. Ebből a magyar eredetű pénzből épült a két emeletes ház, amelyet a püspök úgyszólván ingyen átenged a Deutsche Volksgemainschaftnak és a saját külön újságjának. Ebből a va­gyonból építtetett a püspök dr. Wulff Hil­degard nővérnek és sváb társnőinek újszerű nyárilakot. Ebből küldözik a sváb papnö­vendékeket a németországi egyetemekre. És ebből a magyar gyökérzetii vagyonból csak igen ritkán, porhintésül a könnyező ma­gyar szemnek, szórnak egy-egy fillért ma­gyar célokra, amiért a hangosan politizáló sváb papság mellett a magyar papságnak el kell némulni. 265.000 német igájában gör­béd 140.000 katolikus magyar. És amig min­den kis német fészekben vezérkedik a sváb plébános, a tekintélyes magyar szórványok­nak még vándorpap sem jut, mert Szent Gellért örökében csak a magyar lélek semmi. Jámbor és együgyű bánsági magyarok, próbáljátok hát megszólaltatni a magyar kanonokokat, a magyar espereseket, a ma­gyar plébánosokat — egy pár árva szál még akad ilyen is — vakmerő fölszólalásra buz­dítani a lapuló hiveket és fühöz-fához kap­kodva panasszal leborulni a Szenlatya trón­jánál. Most már a legelnézőbb szemről is lehullott a hályog? (Most már tudjátok, mi lappang Pacha Ágoston megvesztegető bája és édes nyájassága mögött, amely magyar helyen, magyar szentbeszédekben, de főleg felköszöntőkben emlékezik meg a kecske­méti magyar szóról, amelyet magába szívott és mi történik, ha sváb túlzásokról panasz- kodókat finom diplomáciával türelemre int, amig az államhatalom segítségével az egyik állásból a másik után, egyik iskolából a másikat követőleg a magyarságot kifürösz- tik? Hamarább kellett volna! Milyen erőssé tettétek erénnyel az ellenséget. Mi ismerjük a püspököt és ismerjük a szellemét Tud­juk, mi benne a pap erénye és mi benne a sváb nemzetiség bűne. Mi még akkor érez­tük hova fog menni, amikor a nemzeti szo­cializmus győzelme Németországban is csak távoli vak reménység volt, És az első pilla­nattól kezdve figyelmeztettünk a közelgő bajokra. Akkor még a Bánság magyarjai is elfogultsággal vádoltak. Most jönnek és tő­lünk kérnek segítséget. Mi ime itt vagyunk, változatlanul, álljuk újra ezt a fájdalmas harcot vég nélkül és feltétlenül. De foganat­ja csak úgy lesz, ha most már az egész bánsági magyarság nyíltan szembeszáll a püspökkel, akit egy szeretetlen és keresz­tényieden politika eszközévé vakítottak. Tűr heteden az ilyen ecclesia militans, mely a mi fegyvereinkkel és a mi jelvényeink alatt ellenünk lő. Ez katolikus-magyar ügy! Spectator. Két miniszter lemondása küszöbön áll Nagy érdeklődéssel tárgyallak a fővárosban a kormány­átszervezés híreit — Nemzeti kormányról BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata,; A kormánypárti sajtó cáfolta azokat a híreket, melyek a kormány átalakítására vonatko­zóan az ellenzéki lapokban megjelentek. A Tufarescu-kormányhoz közel álló körök ez­zel szemben ismételten megállapítják, hogy a kormány eddig is minden nehézséget le­küzdött és meg fog birkózni azokkal az aka­dályokkal is, melyek útjába tornyosulnak. A Zorile, Socor Emil uj lapja megállapítja, hogy egyedül az veszélyezteti a kormány helyzetét, hogy külkereskedelmi és pénzügyi téren nem tud megfelelő eredményt felmu­tatni. Irányadó politikai köröket Manolescu- Strunga helyzete foglalkoztatja. A kereske­delmi és iparügyi miniszter ugyanis tagad­hatatlanul sok nehézséget okozott már a Ta- tarescu-kormánynak. A Maniuhoz közel álló Romania Noua azt a szenzációs hirt közli ismét, hogy küszö­bön áll Manolescu-Strunga lemondása. A lap határozottan fenntartja azt a hírét, hogy a kereskedel­mi miniszter és Sassu földmivelésügyi mi­niszter is lemondanak s maga Tatarescu veszi át Manolescu-Strun­ga örökét, hogy utolsó próbát tegyen az any- nyira várt uj külkereskedelmi rendszer vég­leges felállítására. <3oga belép a kormányba? Politikai körökben óriási kíváncsisággal várják a belpolitikai fejleményeket. Általá­nos találgatás indult arra nézve, hogyan fog­ja Tatarescu kormf ayát a lemondások foly­tán kiegészíteni és sor keriil-e más pártok­kal való összefogásra. Ezzel kapcsolatban világosság fog derülni azokra a tervekre is, melyek az alkotmánymódosításra vonat­koznak. A kormánynak Gogával való kiegészítése kétségkívül ezt a feltevést bizonyítaná. A Ta­ra Noastra -— Goga lapja — fenntartja azt a hirt, hogy rendkívüli ülésszakra hívják a parlamentet, hogy az alkotmánymódosítást végrehajtsa. Annyi bizonyos, hogy rendkívül fontos po­litikai tárgyalások folynak Bucuresti-ben. Lehet, hogy ezek a tanácskozások a szőnyegen levő külpolitikai kérdésekkel vannak kapcsolatban, az sincsen azonban kizárva, hogy belpoli­tikai események telték szükségessé ezeket a tanácskozásokat. A helyzet komolyságát bi­zonyítja az, hogy Maniu külföldi útja helyett váratlanul Bu- curestí-be utazott Badacin-ból s hivatalos helyen is megerősített nyugati körútját lemondta. . ' fM' Nemzet* ’kormány eshetősége Az alkotmány védő-front vezetői: Bratianu György és Áverésen marsall vidéki birtokán hosszas tanácskozásokat tartottak. A megbe­szélés folytán Averescu elhatározta, hogy Bucuresti-be jön és folytatni fogják a tanács­kozásokat. Politikai köröket egyébként a külpolitika mindennél jobban foglalkoztatja. Küszöbön, ái! • : ,-,«® tant államok Bucuresti-i tanács­kozása, melyet Titulescu fog vezetni. Az sin­csen kizárva, hogy Titulescu belekapcsoló­dik a kirobbanni készülő belpolitikai válság­ba, amennyiben a külpolitikai eseményei nemzeti kormány alakítását tehetik szüksé­gessé. A velencei találkozó az európai érdeklődés középpontjában Kánya és Berger Waldenegg ma érkeznek Velencébe VELENCE. (Az Ellenzék távirata.) A | velencei Grand Hotelben ma délben kéz- , dődik a római jegyzőkönyv három álla­mának előzetes tanácskozása, amelyen a közeledő dunai értekezlettel kapcsolat­ban beszélik meg a három állam egy­séges állásfoglalását A tanácskozás a Grand Hotelnek ugyanabban a termé­ben fog lefolyni, amelyben egy év előtt Mussolini tárgyalt a Velencébe látogató Hitlerrel. A lagúnák városában minden előkészület megtörtént az értekezletre. Suvich államtitkár tegnap este érkezett Velencébe és megtette az utolsó intézke­déseket az értekezlettel kapcsolatban. Kánya magyar és Berger Waldenegg osztrák külügyminiszterek ma a kora­délelőtti órákban együtt érkeznek Velen­cébe. Ünnepélyes fogadtatás után a Grand Hotelbe mennek, ahol rövid pi­henés után megkezdődik a tanácskozás. Berger Waldenegg külügyminiszterrel együtt utazik Velencébe Preciosi bécsi olasz követ is, akinek az Ausztria kér­désével kapcsolatos tárgyalásokon fon­tos szerepe van. A tanácskozást három napra tervezik és a római értekezlet ál­lamainak egymáshoz való vonatkozásá­ban fontos minden kérdést megbeszél­nek. Lehet azonban, hogy az értekezlet gyorsabban fog végződni, mert a leg­több kérdésben előrelátható egyetértés hosszabb vitákra nem ad alkalmat. Az értekezlet célja Az olasz sajtó hangsúlyozza, hogy a há­rom ország együttműködése biztosítva van és ez az értekezlet minden bizonnyal meg fogja találni az együttműködés módjait is az Olaszország, Magyarország és Ausztria előtt álló fontos külpolitikai kérdésekben, A Popolo dTtalia vezércikkben foglalkozik a velencei tanácskozással, melynek főcélja a középeurópai be nem avatkozási szerződések létrehozásának megbeszélése lesz. Ebbe a szerződésbe Ausztria és Magyaror­szág csak teljes függetlenségük biztosításá­val vehetnek részt, olyan í Iggetlenség biz­tosításával, mely teljesen egyenlő a többi dunai államok függetlenségével. Ki kell zár­ni a szerződésben a Dunavidékéről a beke ritési politikát, hogy lojális együttműködés jöhessen létre mindenik érdekelt állam jo gainak teljes tiszteletbentartása mellett Becs és Budapest sajtója az érte kéziéiről Bécsben reménykedéssel néznek a velen cei értekezlet elé. Berger Waldenegg eluta­zását megelőző este rövid előadást tartott az osztrák gyárosok szövetségében. Az ősz- trákok nemzetközi helyzetét vázolva el­mondta, hogy Ausztria ma hídfő a pánger- mánizmussal és a germán pogánysággal szemben. Közép-Európa békéje szoros kap­csolatban áll Ausztria helyzetével, mely sa­rokkövét képezi Közép-Európa békés meg­szervezésének. Ezután a Magyarországgal való szükséges együttműködésről beszélt és hangsúlyozta, hogy Becs és Budapest között a közelmúltban is újabb fontos gazdasági egyezmények jöttek létre. (Folytatás a 16-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents