Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-31 / 123. szám
“ !* ára 3 lej & TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERÁK. No. 141.163/1929. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyv osztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám; 109. — Leveleim; Cluj, postafiók 80. LVI. ÉVFOLYAM, 12 3. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, féléyre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözcttel több. txs. 52 PÉNTEK 1935 MÁJUS 31. Ha éjjel dől el a francia Kormány sorsa Ms arany vágtatva menekül a csatornán . — Rémhírek katonai államcsíny terveiről. — utódát találgatja már a párisi saltó Halasztani, ez most az eljárási mód, ha nem is éppen a jelszó vagy az elv. ívem akarnak sebtiben dönteni a helyzetről, amelyet Hitler úgynevezett békebeszéde idézett elő. Jó lesz még gondolkozni róla és még jobb lesz nagyhatalmi értekezletei hívni össze majd e tárgyban. Junius elejéről már junius végére halasztották s brr szerint a hónap végéről majd őszre teszik át a nagy római tárgyalást, amelynek célja megszervezni a Duna- medence uj életlehetőségeit: biztosítani Ausztria függetlenségét, megfogadni az egymás belső ügyeibe való be nem avatkozást, talán létrehozni egy preferenciái« szellemű gazdasági közösséget, sőt dönteni a dunamenti legyőzött államok fegyverkezési egyenjogúsításáról és végre tiszta bort tölteni a kisebbségi jogvédelem csorba poharába is. Az olasz—abesszin viszályt szintén tologatják mentői későbbre. (Fogas kérdés, amellett kegyetlen. Végelemzésében a gyors és merész megoldás eltolását jelenti, amikor a washingtoni legfőbb törvényszék alkotmányellenesnek minősiti (Roosevelt újjáépítési tervét, a „Nira“-t, vagy ahogy a jenki-humor mondja, „a kék sast megölte a beteg csirke“. Az orosz kék madár a száműzetésben is erősebb szárnya? Ha körültekintünk a belső és külső politikában, szintén mindenütt a aa 7 de - ‘ésiöl való húzódást, szóval az elhalasztás szelleméi látjuk. íUgy látszik, napról-napra nyilvánvalóbb, hogy magától is csak létrejön lassan mindaz, aminek történni kell. Az ember a történelmi szüléseknek csak egyszerű bábája: segít vagy ront. A mai irtózatos helyzetbe álmosan, tehetetlenül, gyáván, tudatlanul az ember igyekszik szülésznői munkabeszüntetést rendezni: nem segít a vajúdó történelmen. Egyredül, magánosán szüli meg az idő az eseményeket és mert az ember szülészmesteri művészete és steril módszere hiányzik, hal meg ki tudja mennyi jó pillanat és marad meg egész halom idétlen. De azért néha nem rossz dolog a halasztás. Ha nem oldunk meg nagyszerű dolgokat, elháríthatunk hatalmas bajokat. Nem felejtettük el még ugy-e a múlt év decemberét, amikor „könyökünkkel súroltuk a háborút“? A raarseillei gyilkosság ügyében a Népszövetség halasztó politikája kiszedte a gyűlölet tüskéit. Addig-addig halasztgatták a végleges döntést a mostani tavaszig, amig a hírhedt jugoszláv—magyar viszály mérge szinte észrevétlen kicsorgott egy kis nyíláson. A nagy világválsággal fenyegető harag és gyűlölet csendesen kimúlt a világból. Most már azt olvassuk, hogy Nagykanizsán a magyar és jugoszláv kiküldöttek a legbarátságosabb szellemben rendezik a határszéli kérdéseket s hatalmas búcsulakomán ölelkeznek össze s éltetik a szerb—magyar barátságot. Borban az igazság? Bizonyára nemcsak a borban, hanem a szivek találkozásában, ha szenvedélyek csöndes elillanása után szépen leülnek a zöldasztalhoz és őszintén kibeszélik magukat az emberek. Nem úgy. hogy sokan mások ott legyenek: a legkülönbözőbb érdekek és legkülönbözőbb eselszövények találkozzanak egymással, hanem csak két-két fél bizalmas együttléíben. Talán ezért van igaza ama kiilközéleti bölcseknek, akik azt mondják, hogy kétoldalú — bilaterális — egyezményekkel, szóval a halasztás bölcs eszközeivel kell előkészíteni a végleges nagy békét, amikor kanizsai lakomák mintájára majd végen nemcsak ellenfelek uj barátságát lehet megpecsételni, hanem egy időre helyreállítani az emberszeretet, a békeszeretet, az igazságszeretet, a jogszeretet félig-meddig kész világát. Az állítólagos Pilsudszki-végrendelet is a szomszédok barátkozását javalja és a nagy szövetségeket elitéli. Ezek eddig háborús végrom- 1 ásókat és békebeli bajokat szültek. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia frank értékállandósága körüli harcban, melytől a Flandin-kormány sorsa függ, a francia kamara ma éjjeli ülése fog dönteni. Flandin miniszterelnök ma megjelenik a kamarában és megtartja beszédét a frank védelme érdekében a kormány részére kért rend- kivüli hatalmat biztositó törvényjavaslat mellett. A nagy parlamenti harc előestéjén azonban a Flandin-kormány helyzete nagyon súlyosnak látszik. Tegnap ugyanis a képviselőhöz pénzügyi bizottsági iulnyomó többséggel visszautasította a kormányjavaslatot. Ez magában még nem lenne súlyos dolog, mert a kamara gyakran döntött a pénzügyi bizottság indítványaival ellentétesen. A többség azonban» mely a bizottságban Flandin javaslatát visszautasította, nagyrészben olyan pártcsoportok megbízottaiból adódott össze, amelyeknek támogatására a kormánynak, hogy többséget szerezzen, feltétlenül szüksége van. Tegnap még az volt a helyzet, hogy a Flandin-kormány valószínűleg győzelmet arat a parlamenti vitában. Mára ezt még az optimisták sem igen remélik. A kormánybukás lehetősége természetesen előtérbe hozza a frank leértékelésének lehetőségét is, amit úgy a hatalmas francia gazdasági körök, mint a frank ellen óriási arányokat öltő spekuláció is támogat. Mert ha Franciaország eltér a pénzérték szilárd megvédésének elvétöl, akkor az aranyblokk államai közül kidől a leghatalmasabb és az egész blokk megrendültnek tekinthető. A francia kamarai vita mögött tehát nagy világgazdasági erők harca húzódik meg a háttérben. A pénzügyi bizottság szavazása után A kamara pénzügyi bizottsága tegnap 25 szóval 15 ellen visszautasította a rendkívüli hatalmai kérő kormányjavaslatot. Ezt megelőzőleg a bizottság tagjai látogatást tettek a még mindig gyengélkedő Flandin miniszter- elnöknél és pontos felvilágosítást, kértek afelől, hogy a kormány a rendkívüli fölhatalmazást mire akarja fölhasználni. Flandin nem volt hajlandó részletes választ adni a föltett kérdésre. Megnyugtatta azonban a bizottságot, hogy a kormány terveiben a. tisztviselői fix-fizetések leszállítása nem szerepel és hogy a kis jövedelmű embereket intézkedéseivel nem akarja megterhelni. Hangoztatta, hogy a kívánsága nem ütközik a köztársasági elvekbe, mert az 1926-ban a Poinca- rénak adott fölhatalmazást is anélkül lehetett érvényesíteni, hogy a köztársasági elvek bármilyen sérelmeket szenvedtek volna. Ezután drámai szavakkal vázolta a fölhatalmazás visszautasításának következményeit és hangoztatta, hogy a frank leértékelése meggyőződése szerint gazdasági katasztrófát fog előidézni. A bizottság tagjainak arra a kérdésére, hogy igaz-e a tűr, mely szerint a kormányjavaslat visszantasitása esetén lemond, még mielőtt a kérdés a kamara teljes ülése elé kerülne, Flandin kijelentette, hogy a hir téves, mert ő ma minden körülmények kö- | zött megjelenik a kamarában és kifejti álláspontját. Ha a többség azon a véleményen lesz, hogy a fölmerült pénzügyi problémákat más jobban tudja megoldani, akkor át fogja adni helyét egy uj kormánynak. A bizottság, mely Flandin olyan irányú válasza esetén, hogy döntőnek veszi a bizottsági határozatot, esetleg átengedte volna a döntésére való felelősséget a kamarának, igy többé ezáltal se gátolva hozta meg határozatát és 10 szótöbbséggel leszavazta a kor- iaányinditTrányt. Különösen veszedelmessé teszi a kormány részére ezt a szavazást, hogy a többséget jórészben a baloldali képviselők, radikális szocialista és szocialista politikusok alkotják, akiknek támogatására a mai parlamenti harcban Flandinnak előreláthatólag nagy szüksége lesz. A pénzügyi bizottságban történt szavazás után az a látszat, hogy szocialisták és radikális szocialisták között újra alakult a régi baloldali blokk, melynek annak idején Herriot állott az élén s amely most a Flandint támogató Herriot minden erőfeszítése ellenére is a kormány ellen sorakozik föl. Hogy ez a látszat megfelel-e a valóságnak, arra a kamara ma délután megkezdődő ülése fog választ adni. Ezen az ülésen Flandinen kívül minden valószínűség szerint fölszólal Herriot is, hogy újra megkísérelje a polgári baloldalnak és esetleg a szocialistáknak is megnyerését a kormány tervei számára. Államcsíny? A parlamenti harcban szereplő nagy kérdéssel kapcsolatban, mely közvetve vagy iBUiOliRESTJ. (Az Ellenzék távirata.) Dinu . Bratianu a kormány gazdasági és pénzügyi I programját és a külkereskedelmi rendszert vizsgálja s ezen a téren döntő befolyást igényel magának. Az Adeverul jelentése szerint a szükséges adatszerzés és meggyőzés céljából a kormány rendelkezésére álló összes szakembereket „mozgósították“, kik legnagyobb titoktartás mellett dolgoznak az elkerülhetetlen módosításokkal és reformokkal kapcsolatban. A Rador távirati iroda jelentése szerint Antonescu pénzügyminiszter és Manolescu- Strunga kereskedelemügyi és ipari miniszter ma látogatást tesznek Dinu Bratianunál, hogy a liberális párt elnökével a külkereskedelem helyzetét letárgyalják. A Dimineaţa szerint a román—német kereskedelmi egyezmény ügye is szóba fog kerülni ezúttal, miután Dinu Bratianu több kifogást emelt és nincs megelégedve az egyezmény tartalmával. közvetlenül minden franciát érint, természetesen politikai rémhírek is fölvetődnek. A szélső bal azzal vádolja a jobboldalt, hogy fasiszta szervezetekkel államcsínyre készül, a jobboldal a szélső balt vádolja hasonló tervvel. A Populaire cimü szocialista lap szerint Chiappe volt párisi rendőrfőnök és Wey- gand tábornok volt vezérkari főnöke vezetése alatt készül ez az államcsíny, mely ugyanúgy meg akarja mozdítani az utcát, mint Daladier megbuktatása idején. Illetékes körökben azonban ezeket a rémhíreket nem veszik komolyan. Súlyosabb gondot okoz a tőke külföldre menekülése, mely részint a frank esetleges leértékelése, részint a töke ellen tervezett nagy adók elől xneoeküV é fran Cl' tömegesen utaznak Londonba, ahol frank bankjegyekért fontot vagy aranyat vásárolnak s a magukkal hozott arannyal együtt letétbe helyezik a londoni pénzintézetek páncélszekrényeiben. A londoni tőzsdén is tömeges a frankeladási megbízás. Az arany ennek következtében tegnap másfél penny-vel emelkedett a londoni piacon. Az aranykí áramlás is szüntelenül iart a külföld felé, a francia bank minden védekező intézkedése ellenére. Már Flandin utódát keresik Politikai körökben felmerül a kérdés, hogy Flandin bukása esetén kit bizna meg Lebrun elnök az uj kormány megalakításával. Legtöbb esélye Lavalnak van, aki azonban külpolitikai elfoglaltsága miatt nem szívesen vállalná a kormányalakítási megbízatást. A másik komoly jelölt Bouisson kamarai elnök, aki erősen baloldali politikus, de egyénileg nagy rokonszenvnek örvend a képviselőház minden oldalán. A kormányhoz közelálló lapok kedvezően Ítélik meg a helyzetet s annak a reménynek adnak kifejezést, hogy Dinu Bratianu és Tătărescu megegyeznek. Az a benyomásuk, hogy Manolescu-iStrunga sokat engedett merev magatartásából s Tátárescuuak sikerült a Banca Naţionala és Antonescu pénzügyminiszter javára billenteni a mérleget. A helyzet ugyanis az, hogy a Mano- lescu-Strunga és ellenfelei között lévő vitában Tătărescu miniszterelnököt kérték fel a „döntőbírói“ szerep elvállalására. A helyzet mind jobban tisztul. Végső nyugalomról azonban a liberális párt belsejében ma sem lehet beszélni. Dinu Bratianu csupán ott tart, hogy' tárgyilagos kíván maradni és nem ellenzi, hogy végső állásfoglalása előtt őt a kormány minden tagja tájékoztassa. Ezt a konferenciázást folytatja s Tatarescu ebben az irányban a liberális párt elnökét minden erejével támogatja. A miniszterelnöknek ugyanis az a célja, hogy a kormányzás felelősségét a párt fejével megossza. (Folytatása q 10. oldalon.) Mmmy rendcsinálő munkába kezdett Dinu Bratianu Angelescu közvetítő tárgyalásokat folytat Bratianu Györgygyel
