Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-31 / 123. szám

2 BLLfíN Z AK I U 3 5 m á) u s 31. Sulyok István püspököt ünnepelte egyházkerülete, papi ţubileumaalkalmából ORADEA ( \z Ellenzék tudósítójától.) Megírta a/ Ellenzék, hogy kedden reggel 9 urakor megkezdődött a királyhágómelléki református egyházkerület közgyűlése. A köz- \ iilcs hangulatán végigvonult a református egvhú/ jelenlegi szomorú hely/('Ifink képe. V közgyűlést megelőzőleg hétfőn tartottak üléseiket az egyes bizottságok. többek köz.ötl aznap foglalkozol! az egyhá/keriileli bíróság az aradi lelkészválasztás ollen boadoll felleb­bezéssel, melynek eredményéi tegnap már megírtuk. „Alkotmányjogilag: mi itt vallás- szabadságban élünk, ám de a gyakorlatban . . A közgyűlés megnyitójaként Suliin k István püspök maga s s z á r n y al ásu imát mondott, majd a kerület fögondnoka, dr. I'liiiry Kál­mán mondta el gyönyörű megnyitó beszédéi — Alkotmányjogilag mi itt vallásszabad­ságban élünk, ám de a mindennapi élet ese­ményei a gyakorlatban a valóságos vallás- szabadság gyakorlását meggátolják. Ma már^ a többségi nacionalizmus nem is burkoltan, hanem egészen nyíltan tör intézményeink létalapjára. Az elmúlt év folyamán a refor­mátus egyház híveit is igen nagy számban tette tönkre létfeltételeink elsorvasztásával ez a nacionalizmus. A mi nemzeti sorainkat megbomlasztó román törekvések pedig ter­mékeny alapra hullanak kisebbségi soraink­ban és ezt meg nem látni, erre rámutatni szinte lehetetlen. A nemzeti érzés hanyatlása már ezt a régi tételt is megcáfolja, hogy az akció reakciót szül. Egyházi érdek ezzel szemben, hogy a magyar kálvinista egyház a nemzeti érzést is vigyázza. A politikai életet nem érintve a magyar kulturális fejlődés ügye igenis odatartozik egyházunk feladatai közé. — A gazdasági élet ezenkívül elterelte a figyelmet egy időre a lelki szükségletekről. | A lelket, a szellemet az egyháznak már csak azért is érintenie kell. hogy híveinknek le­gyen erejük elviselni a gazdasági nyomorú­ságot. Majd az egyházi és iskolai állapotokra mu­tat rá dr. Thury. különösképen a lelkészvá­lasztások körül felbur jánzott kilengésekre. Ezért — mondta a főgondnok — az uj tör­vény megszerkesztésében még a szabad lelkészválasztás korlátozása árán is ki kell küszöbölni az egyházi te­kintély rombolására alkalmas lehetősége­ket. Végül elparentálja az egyházkerület hal­lottjait. köztük Sulyok István püspök fele­ségét. Szombati-Szabó Istvánt, a nagy költő papot, Szabó Zoltán nyugalmazott táborno­kot és a többieket, majd szeretettel üdvözli a megjelenteket és a közgyűlést megnyitja. A megnyitó beszéd után táviratban üdvö­zölte az egyházkerületi közgyűlés az ural­kodót. Ünnepük a kerület főpásztorát Napirend előtt dr. Thury Kálmán főgond­nok bejelenti, hogy Sulyok István püspök 50 évvel ezelőtt nyerte el lelkészi oklevelét s ez alkalomból az egyházkerület nevében a következőket mondta az ősz püspökhöz for­dulva: — Főtiszteletü és méltóságos püspök ur! Nagy öröm ez nekem, hogy kerületünk min­den református hívének nevében üdvözölhe­tem püspök urat a mai napon, akit az Úris­ten kegyelme magas korban is kivételes szel­lemi erőben tartott meg, hogy egy félszázad áldásos munkásságát velünk együtt ünnepel­hesse. — A lelkészi diploma elnyerésétől a mai napig 50 év telt el. E hosszú idő alatt óriási változások jelzik az emberiség történetének folyását, amely jobbra-balra kanyarogva vág­ja be medrét az idők végtelenébe. A püspök ur 50 esztendejének útiránya ellenben min­dig egyenesen halad, mint a pusztába épitett vasútvonal, mert az eszme, amely felé az ut vezetett, örök és változatlan. Ahog}7 pedig halmozódtak a következetes munkának év­tizedei, az immár betelt 50 év oly nyomokat hagyott maga után, amelyek hosszú időre meghatározták egyházi életünk törekvéseinek és cselekvéseinek programját. — Történhetett-e ez a hatalmas eredmény kiváló egyéni tulajdonságok és vezetésre va­ló rátermettség nélkül? Bizonyára nem, mert bár némelyek úgy tartják, hogy minden idő kitermeli a maga embereit, mi nem vagyunk hajlandók leértékelni az emberi szellem ha­tóerejét s azt valljuk, hogy a gyarló ember­nek istenadta tehetsége és akaratereje lénye­ges befolyást gyakorol a társadalmi élet ki­alakulására. így volt ez püspök ur esetében is. A 19. század utolsó évtizedeiben egyhá­zunk tespedő életet és roskadozó szervezetet leltározhatott vagyonállományai közé. Törté­neti tény azonban, hogy e szomorú kornak lezáródása és a fellendülés megkezdődése an­nak az 50 évnek első szakaszával esik össze, amely főt. püspök ur Órádon-i munkásságá­nak kezdetét jelentette s amelynek további évtizedei alatt egyházi életünk állandóan fel- leié ivelö irányzatot mutat. Ili meg kellene állapodnunk nehány perere, hogy visszapil­lanthassunk a/ ehnull félszázadra, amely egy vezető emberünk életével s működésével kapcsolatban kiemelkedő részét képezi a ma­gyar ref. egyház történetének. De csaknem lehetetlen erről a hosszú útról részletfelvéte­leket vetíteni a nagy nyilvánosság elé és akik még emlékeznek ezekre az évtizedekre, azok előtt ma filmképek élességével és lüktető erejével peregnek le a szervező és igazgató munkának azok az eredményei, amelyek az Oradea-i egyházközség, majd a Bihor-i egy­házmegye rendbehozatalának, illetőleg létesí­tésének nagy szellemi győzelmét jelentik. tizek a mérföldkövek egy hatalmas ak­tivitásnak mutatói, amely főt. püspök ur egyéniségétől éppen oly kevéssé választható el, mint nem lehel a tavaszt virág és az őszt gyümölcsérés nélkül elképzelni. Sokat beszélhetnék én, ennek a munkás­ságnak 40 éven át szerény támogatója, azok­ról a mélységes nyomokról, amelyeket főt. püspök ur példaszerű szorgalma, következe­tes célkitűzése, rendkívüli munkabírása és a diplomácia magaslatára emelkedett érzéke vágott egyházi életünk talajába, de megál­lást parancsol nekem annak megérzése, hogy püspök ur előtt nem a külsőségek, ezek kö­zött a magasztaló elismerések kedvesek, ha­nem ennek az ünneplésnek belső melege, amelynek ez a terem most bizonyítékát szol­gáltatja. Csak egy óhajtásom van tehát s ez az, hogy érezze meg főt. pöspök ur ennek a sze­rény ünneplésnek belső lényegét, azt a sze­retetteljes nagyrabecsülést, amellyel tisztelt személyét a mi híveink üsszesége övezi és vegye tudomásul azt is, hogy az én szerény szavaimon keresztül mindnyájunk lelkében az a hő kívánság nyilatkozik meg, hogy az. I Iristen kegyelme tegye életét megelégedetté és árassza rá a derűs öregség nyugalmát és áldásait. A püspök válasza Széli György esperes az egyházmegyék nevében, Csornák Béla esperes a helybeli egyházak megbízott jaként üdvözlik a püspö­köt. Majd Thury dr. olvassa lel az erdélyi református egyházkerület igazgató tanácsá­nak üdvözlő táviratát, amikor nagy csend közepette emelkedik szólásra Sulyok István püspök. — Szereltem volna — úgymond — emberi gyengeségtől elhárítani ezt az ünneplést. Tar­tottam főleg, hogy nem lesz erőm visszaad­ni azokat az érzéseket, amiket bennem a fe­lém áramlott szeretet fel fog kelteni. Kéri a püspök, hogy ne vegyék éles bírá­lat alá az öreg, a nagy utat megjárt hálás ember szavait a szeretetérl. Differenciák adódhatnak az egyházi férfiak felfogása kö­zött is. Tudja, hogy az egyház, életében me­rültek fel olyan mozzanatok, amelyek öt és az ö véleményét másokéval szembehelyezték. De ezek a véleményeltérések nem állanak el­lentétben a lelki együvétartozás kapcsolatá­val, amely őt mindenért kárpótolja. Ezt a kárpótlást érezte ki az üdvözlő szavakból. Ez ad neki erőt, ahhoz, hogy a jövőben is egy­házának és fajtájának jövendőjéért és jobb sorsáért dolgozhassék. „Szép, ékes korona a vénség, amely az Ur útjában találtatik“ — idézi az igéket a püspök, majd végül hozzá­fűzi: — Ember voltam, gyarló voltam, hibáz­tam. Ezt a gyarlóságot, amely ősz fejemet megkoronázta, nézzék el az én munkatár­saim. A megható ünnepség után megkezdődött az egyházkerületi közgyűlés részletes napirend­jének tárgyalása. Z. D. lyunk s a mezőgazdákat nem lehet belekény­szeríteni testületekbe. A német faji rendszer­ről nem lehet szó, mert 4 millió kisebbségi lakos van az országban, akikhez közeledést keresünk. Az orosz kommunizmus pedig igen sok áldozatot kíván az emberektől. A nemzeti-parasztpárt elnöke ennek foly­tán a szövetkezeti rendszert ajánlja elfoga­dásra, mely az egyéni szabadságot és az egyéni tulajdont egyformán garantálja. — Az iparban a nemzeti munka érvénye­sülését kell biztosítani és a belföldi nyers­anyagoknak kell piacot teremteni — szögezte le Mihalache. Hangsúlyozta, hogy decentra­lizálásra van szükség közigazgatási téren. A rosszul értelmezett regionalizmus elpusztít­ja szerinte a lelkeket, a kellően irányított decentralizáció azonban jó eredményt bizto­sit, mert elintézi a helyi ügyeket. — És mindezt az alkotmányos királyság alapjára kell helyezni, hangsúlyozta a nem­zeti-parasztpárt elnöke, kinek már zsebében volt az a távirat, melyben Bucuresti-be hív­ták és igy előadását megrövidítette. Az előadás végén Mihalache kijelentette, hogy az alkotmánymódosítás hive és a szená­tust „gazdasági tanáccsal“ kívánja pótolni, így óhajt alkalmat adni minden osztálynak arra, hogy résztvegyen a törvények megsza­vazásában és előkészítésében. Dr. Gara Ernő utazási akcióia! JÖJJÖN PÜNKÖSDRE AZ ALDUNÁRA! Indulás junius hó 7-én este Visszaérkezés junius 11-én Utazás gyorsvonattal. - Bőrüléses kocsik biztosítva. Lakás és étkezés a világhírű Hercuíane iürdő leg­szebb szállodáiban! — Gyönyörű hajókirándulás Kazánszoros, Vas­kapu, Ada-Kaleh, Tumu-Severinbe. — Teljes i ellátás, utazási költségekkel és a kirándulások összes költségeivel együtt csak 1580 lej. Jelentkezés az Ellenzék Utazási Osztályánál és Hermes Menetjegyirodánál, Regele Ferdinand No. 29., május hó 30-ig. HERMES NAGY NYÁRT VASÚTI MENET­RENDJE 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Plata Unirii. Zseb- menetrend 16 lej. Vidékiek még külön 5 lejt küldjenek be portóra. MIT IR A ROMAN SAJTÓ Egyetem. Hajótöröttek- — Inipi. cirozátok. — Politikai i/.inház. ZORILE: Az egyetemi hallgatók ««Írnának korJáty/záva év a felvételi vizsga a kivcbb^glirz tartozó ifjak ellen van irányítva a valóságban. Az indokot már halljuk is: Hogyan engedjünk be kisebbségieket, midőn a román elemeket :s el­utasítjuk? Mert hiszen sok levz azon románok száma ie, kiket nem vesznek lel. Okos doiog vájjon ez a politika? Helyes-e távo’tartani erő­szakkal a kivebbségeket a román tudományom élettől? Nem fog az ország konszolidációja emiatt szenvedni? Mert ne feledjük cl: <—, nine» néhányezer kisebbségi egyetemi hallgatóról szó s kisebbségi az. ország lakosságának negyedrésze. Ezt az igazságot kel] szem előtt tartani. Nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy 4 mil­lió embert tartsunk távol magunktól. Az keli legyen a célunk, hogy közel hozzuk őket a ro­mán kultúrához, és nem az., hogy eltávolitsuk ettől őket. UNIVERSUL: Gondot okoz már az erdélyi ro­mán elem vándorlása az ókirályságba és főleg Bucurest -be. A szegénység ennek oka. Azt re­mélik, hogy munkaalkalmat kapnak ezen a vi­déken. Csodálatos dolog ez. Annak dacára, hogy romín uralom alá került ez a gazdag terület, a földreform dacára, a román elem gazdasági szempontból ma is hátrányosabb helyzetben van, mint a kisebbségiek. Nagyrészük ezeknek a páriáiknak földmunkás, ki a magyar pusztáig ment munkát keresni békeidőben, vagy Ameri­kába vándorolt ki evégett. Sok Maramures-i er­dőmunkás is van közöttük, akik valamikor fa- szállitással foglalkoztak. Ezek főleg télen, és ősz­szed jönnek. S végül igen sok a száma azoknak a földműveseknek, akik nincsenek sorsukkal ki­békülve s szolgai, ipari s más célra jelentkeznek, így keletkezik aztán egy falusi proletariátus, fő­leg az ipari és kereskedelmi városokban, amit sú­lyosbít az, hogy elhelyezésük nincs kellően meg­szervezve. Menjetek el egy napon a munkaügyi minisztériumba, meglátjátok, a százszámra menő munkát kereső román embert s a Bucuresti-i utcán kötnek ki ezek a hajótöröttek. Elköltik utolsó tartalékpénzüket s éhesen kérdik maguk­tól: — Éhenhaljanak-e, vagy menjenek vissza a I szegénységhez? A prefektusok, az inspektorok 3 a munkakamarák — mit tesznek ezzel szemben? ARANYÉRNÉL és az ezzel járó béldugulás, végbélrepedés, kelés, terhes vizelési inger, máj- duzzadtság, derékfájás, mellszorulás, szívdobo­gás és szédülés; rohamok esetén a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz használata csak­hamar kellemes megkönnyebbülést eredményez. DREPTATEA: A Prahova-megyei Breaza köz­ségben Manolescu tábornok „országór“-a1aku1atot létesített. Nem tudjuk még pontosan, milyen célból. Elég annyi, hogy a tábornok felhívta a tanítókat az alakulat támogatására. Eddig semmi gyanús nem volna az ügyben. A jóhiszemű tanhók segít­ségre voltak. Manolescu tábornok aztán „inspi- cirozni“ kezdett az elemi iskolákban s Vaidával, Voicu Nitescuval s a többi ismert és tisztavérü valahokkal vonult el a felállított csapatok előtt, így május 24-én Campinába mentek, hol egye­nesen a 2. számú leányiskolát keresték fel, me­lyet az egyik helyi valah felesége vezet. Itt az iskolás gyerekek élén a tantestület fogadta őket. Jelen volt a Vaida-mozgalom helyi vezetősége s, melynek semmi köze az iskolához és az ország őreihez. Ebéd után a vakhisták lefényképeztették magukat az iskola kertjében, hogy igy mutassák be látogatásuk „kulturális“ oldalát. A becsületes tanítók joggal kérdik: — Mi értelme van ezek­nek a vaidista inspekcióknak? TARA NOASTRA: Az ál-demokrata állam el van telve becsületességével, mégsem fizet sen­kinek, azok kivételével, akik uralmon vannak. Nem fizeti a háborús károkért azokat az összege­ket, melyeket 10—12 évvel ezelőtt vett fel. Nem fizet vizdijat és világítást és azt tanácsolja a községi üzemeknek, hogy emeljék a tarifákat a közönség bőrére. A papirszámlát sem fizeti. Egy­szerűen emeli az árát a papírnak. Külön trükkje van a mezőgazdák részére. Néhányszázmillió lejt dob oda igy a párttagoknak, úgy, hogy megvá­sárolja terményeiket, amiket ismét csak híveik kezelnek, mig nem gyújtják meg a készleteket vagy nem rothadnak meg ezek. így aztán kész a milliós kár, melyet nem lehet másként fedez­ni, csak uj adók bevezetésével. Van egy más fogásuk is. Az ellenzék vádolja azokat, akik kor­mányon vannak, tolvajoknak nevezi ezeket s • kormányra kerülés «étén szigorú megtorlásokat helyez kilátásba részükre. Azt mondják, hogy ha nem elég a meglévő fogházak száma, újakat épkenek és egy tolvaj sem marad ki belőle. Az­tán — mind szabadon maradnak, mikor kormány­ra kerülnek. A pártok pedig szerepet cserélnek. A politikai színházban csak a felvonások változ­nak kis időközökben. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Mihalache, a nemzeti-parasztpárt elnöke elő­adást tartott a Chisinau-i „Institutul Social Roman“ meghívására nagyszámú meghivott közönség jelenlétében. A parasztpárti vezér részletesen ismertette „parasztország“ fogal­mát, aztán kitért a hazafiság és nemzetközi­ség kérdésére. — Azt állítják — mondta —, hogy „pa­rasztország“ nemzetközi fogalmat jelent. Ez a beállítás hamis. Kétféle hazafiság van: egy trombitán keresztül hangoztatott parádés ha­zafiság és egy szerény magatartás, melyet mi követünk. Hogyan oldottam meg például a nemzeti-kérdést Maramuresben? Megálla­pítottam, hogy zsidók termelik ki az erdő­ket és szövetkezeteket alakítottam e célra, I melyben az állam is résztvett s amely aztán a nyomort megszüntette. A vasgárdisták fel­gyújtották Borsát abban az időben, de a község ma még szebb, mint volt, mert a zsi­dóság összefogott újjáépítésére. Ebből követ­keztetést vonhatunk arra, mit kell tenni a nemzeti munka védelmében. Mihalache ezután a liberális pártok erejé­nek csökkenését hangoztatta s azt vizsgálta, milyen rendszert kell tenni helyükbe. Megál­lapította. hogy a kommunizmus, fasizmus és hitlerizmus formáját nem lehet átültetni Ro­mániába. Az olasz testületi rendszerről nem lehet szó, mert nincs ipari proletár-osztá­Mihalache a hazafiasságról és nemzetköziségről „Gazdasági-tanács" a szenátus helyett... Mozgószinhazak műsora: CSÜTÖRTÖK: CAPITOL: A KREOL RAPSZÓDIA. A hawaii szigetek exotikus népének szerelme. Fősz. Carole Lombard és George Raft. ROYAL: A DARDANELLÁK OSTROMA. Legszenzációsabb háborús film. E. Ray­mond Tell England c. regénye után. Előadások kezdete 3, 5, 7, 9 órakor. EDISON: I. SZEVERIN KAPITÁNY. Fősz. Várkonyi Mihály és Luis Trenken. II. PAT ÉS PATACHON A VARIETÉBEN. 3, 6, 9-kor. Vasárnap délelőtt 10-kor munkás birkózó matiné. MUNKÁS-MOZGÓ: I. NEVESS, ÖRÜLJ, SZE­RESS. Fősz. Shirley Temple, Warner Baxter. II. A 'BAJNOK. Fősz. Wallace Beery és J. Cooper. Szombaton 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: MINDKETTŐT SZERE­TEM. Fősz. Gary Cooper, Frederich March és Miriam Hopkins. Jön: DOC­TOR X., a borzalmak filmje.

Next

/
Thumbnails
Contents