Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-12 / 86. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. ui.i<^I9Ml ÁRA 3 LEJ ŞHIIfBRMIilIIH ...... Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosz. tálv: Piaţa Unirii 9. ízám. — Telefonszám: 109. •— Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR. POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési S40 lej. — pengő, A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, Sreats Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente *9 többi külföldi államokba csak a portókülönbözetrsí LVI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM. PÉNTEK 1935 ÁPRILIS 12. Strezában ma ülnek össze a három hatalom külügyi miniszterei s Mussolini elnöklete alatt igyekeznek rendbe szőni a német fölfegyverkezés önkénye folytán újból szétzilált Európát, ezt a „bolondok házát“ Baldwin jellemzése szerint. A nagy szinhedrion tulajdonkép nem is a Lago- maggiore régi városkájában folyik le, hanem a tó négy Borronei szigetének egyikén, az Isola-Bellan, amely nagy, kopár szikla volt, amíg a birtokló grófi család egyik sarja fölséges kastél}!; s csodálatos kerteket nem varázsolt ide. Ezen a paradicsomi szigeten az ellenre formációnak egy szentje, az újkori reform zsarnoka: Napoleon fogja kisérteni emlékével a tanácskozó boncokat. De még valami és tömegesebb, mint történeti árny, aki a szigetkén járt. Az első strezai nagy értekezlet emléke is... Alig három éve, hogy ez 1932 szeptemberében lezajlott, rengeteg részvevővel. Föladata lett volna Közép-, Dél-, Kelet Európa gazdasági ügyeit rendezni. De nem tudta rendezni. Most a legújabb áramlatok nagy szerencsés „vezéreíc tölti be az elnöki tisztet. Meglátjuk, több sze dicsével és nagyobb sikerrel-e? Az tu:> .reformáció szent Borromeasánák á- nya, < „ki egyik előfutár ja volt a harmincéves háborúnak, Napoleon szelleme, aki után szintén devalvációs és árdrágító nagy gazdasági válság dagálya folyt a szárazföldre, karöltve az első strezai értekezlet balszerencséjével, nem biztató előjel a történelem rejtélyes égboltján. A nagy tó gyönyörű, de nem sikert ja vall. Ahogy a nyugati külügypolitikusok és közírók nyilatkozatai sejtetik, a világ borúlátó szemekkel néz Isola-Bella napjaira. Pedig, ahol a természet olyan mérhetetlen szépségeket tár az emberek elé és ahol egy megfiatalodott, vakmerő, jólélő ország a vendégszeretet minden tejében-vajában füröszti meg három nagyhatalom népes küldöttségeit, meg kellene telni derűvel a sziveknek és akarattól duzzadó lélekkel törekedni a rettenetesen boldogtalanná s tehetetlenné vált emberiség jobb sorsának megkeresésére. Már kellene az itteni élvekhez hasonlitó valamit adni a millióknak is. De mi jó származhatok az édes hullámok fölött viharzó szavakból? Hiszen most sem akarják végrehajtani a békeszerződések ama rendelkezéseit, amelyek a győzteseket szorítják. Se lefegyverzés, se gazdasági megbékélés, se kisebbségi jogvédelem nincs. Franciaország láthatóan ürügyet keres, hogy nyiltan is megkösse barátaival a fegyveres szövetséget. Anglia nyilván törekszik, hogy az orosztól követelt s a némettől—lengyeltől megellenzett keleti egyezmény helyett egy nagy európai egyezményt üssön össze, mely melegen tovább főzze a megoldatlanságokat. Mussolini láthatólag a dunai kérdést mindenek fölé emeli, mert az olasz érdekű nagy békélésnek mégis csak itt van az igazi kulcsa. Mikor a barátok szándékaiban ekkora nagy ellentétek vannak, hogy lehessen jó tettekre megnyerni a volt ellenfeleket is? Ez a Stre za most alig hozhat egyebet, mint egy kínos megállapodást, mellyel a Népszövetség keretén belüli valami agyafúrt nesze semmi fogd meg jól, papirral egyelőre megmentsék a békét, amelynek gyors megbuktatására mindenütt lázas fegyverkezésbe ugratják az anyagi gondoktól égő államokat. Megérkeztek Stratum az angol es íratnia államférfiak Ezerkétszáz titkosrendőr vigyáz személyes biztonságukra. — Na déli iái 12-kor kezdődik a történelmi Jelentőségű értekezlet. — Mit várnak Strezától 7 GLUJ, április. iMa délben fél 12 órakor kezdődik a Lago IMaggiore tó Strezával szemben fekvő gyönyörű szigetén, az Isola-Bellán Anglia, Franciaország és Olaszország hármas nemzetközi értekezlete, melyre strezai értekezlet néven hetek óta nagy feszültséggel vár a politikai világ. Közvetlenül az értekezlet előtt még mindig legnagyobb bizonytalanság uralkodik abban a kérdésben, hogy mi várható a három nagyhatalom vezető államférfiamat összejövetelétől. Az óvatosak szerint továbbra is csak informativ tanácskozásokról van szó. Nem valószínű azonban, hogy maga Mussolini és a másik két hatalom miniszterelnöke is Strezába utaztak volna tisztán csak azért, hogy egymás álláspontját megismerhessék. Erre az elmúlt hetekben elég alkalom adódott a követek révén fenntartott gyakori érintkezés által is. Ha tehát a három napra tervezett értekezletről olyan hivatalos jelentés fog beszámolni, hogy Strezában a három hatalom megismerte egymás álláspontját, akkor teljes joggal beszélhetünk az összejövetel csődjéről. Nem valószínű azonban, hogy még a legrosszabb esetben is valamelyes közös megállapodást a nélkülözhetetlen látszat részére létre ne hozzanak. Viszont meglehet az is, hogy létrejön a közös front Anglia, Franciaország és Olaszország között, mert az angol külpolitika látszólagos külön utakon járása nemzetközi értekezleteken eddig még mindig azzal végződött, hogy végeredményben Franciaországhoz csatlakozott, ami nem akadályozta meg, hogy később külön utakon is keresse a megoldásokat. A sajtó megnyilvánulásai után Ítélve, pillanatnyilag az a helyzet, hogy Franciaország és talán még inkább Olaszország határozott fellépést kívánnak Németországgal szemben, mig Anglia, bár Sir John Simon tegnapelötti parlamenti beszéde után Ítélve szintén elég élesen ’.zömben áll Németországgal, nyitva akarja tartani az utat a későbbi megegyezés felé. A francia—orosz kölcsönös segítségnyújtási megegyezés, mélyet a Népszövetség paragrafusain át akarnak megvalósítani, párisi jelentések szerint., lényegében készen áll. A diplomáciai tárgyalások feszültségének ebben a pillanatában azonban nem lehet biztosan tudni, hogy a párisi hir ilyen nyers formájában igaz-e, vagy csak diplomáciai manőver a francia álláspont támogatására a várható strezai vitákban. Az értekezletre készülő olasz fürdőváros STREZA. (Az Ellenzék távirata.) A Lago Maggiore-parti fürdőváros zászlódiszben és fölvirágozva áll készen az angol—francia— olasz háromhatalmi értekezletre. A szállodák — a kis városka majdnem teljesen szállodákból all — angol, francia és olasz színekben pompáznak. A város tele van idegenekkel, rendőrökkel és katonákkal. Beavatottak szerint 1200 titkosrendőr, nagyszámú rendőr és esendőr és több század katonaság vigyáz a rendre. A határtól Strezáig vezető vasútvonalat is katonaság őrzi. Az egész vonal mentén kara- binierik állnak őrséget és a vidék fölött repülőgépek köröznek. Strezát ellepték a külföldi újságírók, bár a rendőri intézkedések következtében csak alapos igazolás után engedik meg nekik a városkában való tartózkodást. Az Isola-iBella szigete, melynek kastélyában tegnap óta Mussolini lakik s ma délben megkezdődik a tanácskozás, teljesen el lesz zárva a tanácskozás ideje alatt mindenki számára a tanácskozás résztvevőin kívül. Tegnap, Mussolini megérkezése előtt azonban még sokan látogatták a tanácskozás helyéül szolgáló hires Borromeo-palotát. Mussolini tegnap délután érkezett Strezába hárommotoros hidroplánján. A gépet ő maga vezette és gyönyörű időben szállt le a Lago- Maggiore vizére, pár méternyire az Isola-Bella partjától. Kíséretében voltak Suvich külügyi államtitkár, Galleazzo gróf propagandaügyi államtitkár és Valle tábornok repülésügyi államtitkár. A repülőgép utasait motoros bárka szállította partra. Este fél 11-kor érkeztek meg azután a strezai pályaudvarra Flandin és Laval kíséretükkel. A francia államférfiakat Mussolini várta a pályaudvaron. A hivatalos személyeken kívül idegent a pályaudvarra nem engedtek be. Kölcsönös ' üdvözlés után a pályaudvar előtt fölállított diszszázadok tisztelegtek a francia miniszterek előtt, akik ezután autón a Borromeo- szállodába mentek. Mussolini motoros bárkán visszatért nz Isola-Bellára. MacDonald és Sir John Simon, akik tegnap délután indultak el vonaton Párisból — Parisig repülőgépen tették meg az utat — ma reggel fél 9-kor érkeztek Strezába. Ugyancsak Mussolini fogadta őket, aki a délelőtti órákban még látogatást tesz az angol és francia vendégeknél, majd ezekkel együtt 11 órakor motoros bárkán visszatér az Isola-Bellán lévő Borromeo-palotába, melynek zenetermében fél 12 órakor megkezdődik a tanácskozás. Egy órakor megszakítják a tanácskozást, hogy villásreggelin vegyenek részt és délután 3-kor újra összeülnek tanácskozni. Erélyes állásfoglalást követel az olasz sajtó Az olasz sajtó meleghangú cikkekben üdvözli a francia és angol vendégeket. A lapok egyöntetűen azt hangoztatják, hogy Strezának kell megadnia a háromhatalom együttműködésének végleges irányát. Most fog kiderülni —• írja a Tribuna —, hogy mit érnek a római egyezmény és a londoni javaslat. Az olasz sajtó cikkei észrevehetően or erélyes állásfoglalás követelésére vannak hangolva. Mindenik hangoztatja, hogy az értekezletnek nem lehet csak informativ jellege, mert ez az együttműködés lehetetlenségének volna a beismerése. Streza nem lehet kísérleti terep, ahol tovább próbálkoznak és Angliának is döntenie kell végül, hogy vállal-e egy legcsekélyebb szolidaritást Európa biztonságáért. Ezt a biztonságot, az olasz lapok szerint, ebben a pillanatban csak Németország részéről fenyegeti veszedelem, meg kell tehát előzni a veszedelmet a három nagyhatalom szolidáris akaratával. Nincs szó — mondják az olasz lapok — némctellencs blokk létesítéséről. Ellenkezőleg, őszinte együttműködésre akarják fölszólítani Németországot, melynek közreműködése az európai béke megőrzésében legnagyobb mértékben szükséges és ezt a közreműködést az egész világ kívánja. De abban a pillanatban, amikor Németország egyoldalú intézkedéssel rohamos fegyverkezésbe kezd, a többi államnak meg kell tennie a szükségeseket, hogy ennek a fegyverkezésnek igénybevételét megakadályozzák. A strezai értekezlet előtt álló nemzetközi problémának ez a kulcsa. Németország viselkedését nem lehet ölhetett kezekkel nézni. Belátja ezt Anglia, akar-e határozott szolidaritást vállalni Franciaországgal és Olaszországgal? — ez a kérdés. Mert csak igy fog Németország annak tudatára ébredni, hogy Európa biztonságát fenyegető minden kísérletében Anglia, Franciaország és Olaszország vétójával találja magát szemben. A francia sajtó hangja is erélyes fellépést sürget PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó hosszú cikkekben foglalkozik a strezai értekezlettel, amelyen erélyes fellépést kíván a francia delegációtól. A jobboldali lapok szerint Franciaországnak most az a kötelessége, hogy minden lehető módon létrehozza a nagy németellenes szövetséget, ha lehet Angliával, ha nem lehet, Anglia kihagyásával. A kormányhoz közelálló lapok jóval óvatosabban írnak és annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy a strezai értekezlet az európai együttműködés szellemében hozza meg határozatait. MacDonald és Sir John Simon tegnap a kora délutáni órákban repülőgépen érkeztek Párisba. A délután folyamán teán voltak az angol nagykövetségen és este fél 7-kor vonaton elindultak Olaszország felé. MacDonald a hozzáforduló újságíróknak a következőket mondotta: — Megyünk, hogy teljesítsük küldetésünket a nemzetközi jóakarat, együttműködés, biztonság és béke érdekében. Remélem, teljes szivemből, hogy küldetésünk sikerrel is fog járni. Abesszíniáról is szó lesz Strezába u A délután folyamán vonaton megérkeztek az angol küldöttség tagjai is, akik között különben feltűnt Vansittart állandó külügyi államtitkárnak és mellette az egyiptomi ügyek külügyminiszteri előadójának jelenléte. Angol tradíció szerint a külügyek állandó államtitkára a külügyminiszterrel egyidejűleg nem utazhatik el Londonból. Az egyiptomi ügyek előadójának strezai utazásából pedig arra következtetnek, hogy Mussolini a háromhatahni tanácskozáson föl fogja vetni az olasz—abessziniai viszály kérdését is. Párisi lapok szerint Laval elutazása előtt végleg megállapodott Potemkin orosz nagykövettel az Oroszország és Franciaország között, kötendő kölcsönös segítségnyújtási megegyezésről, melynek úgynevezett gentleman angreement formát adnak. A megegyezést Laval és Litvinov még május elseje előtt alá fogják írni. Ugyanilyen megegyezést fog kötni Oroszországgal Csehszlovákia is. melynek aláírása Benes külügyminiszter junius elejére tervezett moszkvai utjakor fog megtörténni.
