Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-07 / 82. szám

IO ELI EK 7 ÉK I V.l 5 AI'RII.IS 7 4» I <’.« linfibtii KiuT.it íiKVMHNi/clíisrt^oh rtsitrt it ' iU.i!. \ Illáin os ||itt>si\ Nmieloi;e - I> in mihhnu :t Si'rt«'mink lütésel is ti. u. villanyos liosuoui/o ké ;ziUékt)kkel lüljük cl A németek alap leriuószötükliöz In- von igen részletes kísérleteket végeztek ebben a irányban ás számos kísérlet során mogállapilolIák, hogy a/ ilyen rm­okra 1‘onlilott költség l'üleg a malacok jobb fejlődésében busásan megtérül. Kyv- ogy ilyen lmsugúrtó 500 vatt teljesít­ményre épül és hírünk van róla, hogy mar egy néhány erdélyi magángazda­ságban is alkalmazzák. Villanyos inelegágv-íütés. A villanyos in­tést kiterjedt mértékben alkalmazzák a növénytermesztésben is, főleg azért, mert az eddigi tapasztalatok szerint a villa­nyos melegágy-fűtés már 2.5 lei kilowatt- óránkénti egységár mellett versenyké­pes. A villanyos melegágy-fűtés közön­séges csupasz r'/.dróttal is történhetik. \; alkalmazót feszültség ilyenkor 24 Volt. A fülöhuzalok szigetelés nélkül ke­rülnek a tőidbe, az elhelyezés formája es a szükséges milimeter négyzetenként! iramsürüség azomban számítandó. A must konzerválása. Érdekes újdonság. A must bizonyos hőfokra való felmelegíté­sével ugyanis el lehet érni, hogy az er­jedést okozó baktériumok elpusztulnak. S ezért a must hosszú hónapok múltá­val is megtartja édességét és eredeti za­matét. A készülék egy közönséges be­mentő melegítő. Tehát egyszerű és ol­csó, hasonló, de valamivel kisebb beme­ntő melegítőt alkalmaznak igen sok ven­déglőben és háztartásban poharas sör melegítésére. Rádtóliireh Beszélő antenna. A hírnek voltaképeu olyan eiraet is adhatnánk, hogy hallható és látható antenna működés. A mult nyá­ron ugyanis a holland Hilversumi adó kör­nyékén egyes napokon igen száraz légköri viszonyok uralkodtak és ilyen napokon az antenna drótjain az u. n. korona fénypa­macsok jelentek meg. Ez a koronalény azomban olyan erősen hallható hangot adott, hogy az adó állomás műsorát az an­tenna körül egy 800 mtr körzetben hallani is lehetett. A jelenség csak akkor szűnt meg, amikor az adóállomás teljesitinényét 20 kWattról 12 kW-ra mérsékelték, ezzel együtt mérsékelve természetesen az adő- ; Romás feszültségét is. A rádióhullámok terjedési sebessége. A rá dióhullámok voltaképen afénnyel egyenlő sebességgel terjednek. (300 ezer kmeter per sec.) A megejtett kísérletek és mérések azonban azt mutatják, hogy a rövidhul­lámok terjedési sebessége 270 ezer kiút sec. Mig a hosszú hullámok sebessége 240 ezer km. másodpercenként. A 300 ezer km. se­bességhez való eltérés oka az, hogy a Ii03szu és rövid hullámok a légkör külöm- böző magasságaiban igen erős elhajlást és visszaverődést szenvednek. MŰSZAKI VILÁG Üreges téglák Az építkezésnél használatos üreges tég­lának sok jó tulajdonságuk van. A belőlük készült falak jobb hőszigetelők, mint a tö­mör téglából készültek. Amellett kisebb a súlyúk, tőkéiét esőbb es gazdaságosabb kiégethetés mellett egyenletes a szövetük es üregeik ellenére egyenlő a szilárdságuk, a belőlük készült falak gyorsabban szá­radnak kk A szabvanyméternél nagyobbra készített egységekkel gyorsabban megy a falazás, kisebb a habarcsszükséglet: a könnyű laragliatós tg, a vezetékek egyszerű elhelyezhetősége szintén a tömör téglák fölé emeli az üreges téglákat; bizonyos esetokbon és bizonyos fokig hangtompitás is érhető el velük. Hőszigetelő tulajdonságukat, a tömör téglákhoz viszonyítva, százalékban kife­jezni igen bajos, mert amint közönséges, tömör falazótéglák hővezetöképessége sem egyforma, úgy ezek, mint az üreges tég­lák között is jelentékeny eltérések tapasz­talhatók, a hozzájuk használt anyag minő­sége, az égetés tökéletesebb, vagy töké­letlenebb mivolta szerint, amazokban az üregek száma, alakja és mérete szerint. A vizszivó tulajdonságok is nagyban be­folyásolják a hővezetést, amennyiben a száraz test jobban szigetel, mint amelybe nedvesség szivódhatik. Fontos tehát, hogy mit mivel hasonlítunk össze; a hangzatos bizonylatokat is óvatosan kell ezért fo­gadni. A fal hőszigetelő tulajdonságát nem­csak a tégla minősége befolyásolja, hanem a falazás módja is, a hőátvezelö bordák száma és helyzete, a vékonyabb és vas­tagabb falak esetében, a hézagok teltsége és a habarcsok minősége. Amig vastagabb I falakat általában fehérmész habarcsba rak­nak, és a váltakozóbb hézagvezelésü kö­tésbe rakott egységek máris sok hőátve­zetést akadályoznak meg, addig a túlzót­tan elvékonyodott falakat a jobb hővezető cement, vagy ezzel javított habarcsba rakva vagyunk kénytelenek épiteni, amelyek üre­ges téglák között is átvezető bordákat al­kotnak. Mindebből látható, hogy magúnak az üreges téglának .lótulajdonságát egy silány gyártmányú tömör légióéval Összehason­lítani és ezt százalékban kifejezni nem elegendő : sok más körülményt is kell mér­legelni. Hirdetésekhez általában azt ipar­kodnak kísérleti bizonylatok alapján is igazolni, hogy az üreges téglából készült egy tőgíáiiyi vastag (25 centiméteres) fal hőszigetelése azonos a másféltéglás (US centiméter vastag) tömör téglafaléval és a 38 centiméteres üreges téglafalé a Ö4 centiméteresével. Ha ez a fentebb kifeje­zetlek következtében száz százalékig mindenkor nem is helyes, megközelíthető tájékoztatóul elfogadható. t)e azért nem mindenkor építhető 38 centiméteres tömör téglafal helyett 25 centiméteres üreges fal, mert hiszen a fal méretezése nemcsak a hőszigetelők szerint állapitandók meg, ha­nem annak még sok egyéb, statikai, me- revségi és más gyakorlati kívánalmakat is ki kell elégíteni, ami miatt bizonyos ha­táron alul, méretét leszorítani nem lehet. Az is természetes : ha statikai okokból kell akkora vastagságot készíteni, ami már hő­szigetelés szempontjából is kielégítő, akkor nem fogunk csak azért üreges téglát al­kalmazni, hogy néhány százalékkal még hőszigetelőbb legyen, ha ugyanakkor je­lentékenyen több százalékkal drágítanák a ház építését. Csak hivatott szakember, aki mind a statikai, mind hőszigetelési és a gazdasági számításokat el tudja esetröl- esetre bírálni, dönthet kétféle anyag között. S. G. A ROMÁNIAI TELEFONKÁBEL NÉHÁNY MŰSZAKI ADATA. Amikor az európai „Stan­dard Vili. Rt.“, amelynek Budapesten is van fiókja, hosszabb időre bérbevette a román városi és országos telefon és táviró berende­zéseket, a megindult átalakítási és uj építési munkálatokkal kapcsolatban a cég bucureştii gyára egy újfajta 2424 eres papírszigetelésű kábelt gyártott. Ilyen nagy érpár-számmal még nem épült kábel a világon. PL Buda­pesten a kábelek túlnyomóan 416 eresek. A nagy érszámu kábelt a bucureştii telefonköz­pontból kiindulva, mint szétosztó fökábelt helyezték el. A kábel adatai a következők: érvastagsága U.4 miliinéter. külső köpeny­vastagsága 3.3 miliméter, kábelátmérő 80 mm., az érpárok kilométerenkénti ellenállá­sa 250 ohm. és kapacitása 0.05 mikrofarad. Hldegfény. Hidegfénynek nevezik Ame­rikában azokat a villanyos lámpákat, ame­lyekben nem izzószál, hanem higanygőz világi1. Egy ilyen hidegfényű lámpa szer­kezete természetesen sokban külömbözik az általunk megszokott izzólámpák szer­kezetéiül. — A hidegfényű lámpa körül ugyanis a szerkesztők k s mágnes teker­cseket helyeznek el, amelyek a világitó higany-gőzöket igen kis helyre gyűjtik össze, úgy hogy ma már 3000 gyertyafény­től fölfelé több milliós gyertyafény erejű hidegfénv lámpákat is tudnak a vállalatok gyárilag készíttetni. E nagy fényerejü lám­pákat azonban főleg utcák, kikötők, terek világítására használják. Eredetileg azom­ban a távolbalátás céljaira kísérletezték ki a modelleket. Fürdő vizek tisztítása. Fontos tulálmán v vizszük területek részére. A fürdővíz ti <z- titása cicid romos ulon egy kvarchengerben történik. A kérdéses kvarc henger beh'*j" heti higanygőz rendszerű, v olántu i ;>n rakat kibocsátó lámpa van elhelyezve, ha pedig a fürdővizet két órán keresztül szivattyú és csővezeték segítségévei u kvarchengeren a violául üli sugárzás lény- körében mozgásban larljuk, k 1 órán át a fürdővíz úgy áttisztul, hogy ugyanazt a vizet Ö- 8 hónapon át is használhatjuk. Nátrium gőzlámpák. A nátrium gőz.lám- pákal alig egy éve találták fel, de ennek dacára, főleg nagy gazdaságosság folytan egyre jobban terjednek, így Antwerpenben a Schelde folyó alatti alagút világítására 532 drb 100 Wattos nátrium gözlámpál alkalmazta1'. Ugyancsak nátrium gőzlám­pák világítják a Párizs—Versaillesi útvo­nal egyrészét olyanformán, hogy az ut kél oldalán egymástól 75—55 rntr. távolságra összesen 175 drb 100 Wattos lámpát he­lyeztek cl 8 méter magas oszlopokra. Mi­lanóban a Viale Certoäat 200 drb 100 Wat­tos nátrium gőz ampa világítja. A nátrium gőzlámpákban természetesen szintén nin­csen izzószál. ELEKTROMOSSÁGOT VEZETŐ HA.JTÓ­> SZU. A s/ijj;ik dörzsölés folytán elektromos töltést kapnak és sokszor kisülésre adnak okot. Ebből már gyakran keletkezett tűz olyan helyeken, ahol tűzveszélyes anyagok vannak felhalmozva. Ennek elkerülése végett a szijjakat vékony fémréteggel vonják be és levezetik. A fémmel bevonás eljárása hason­ló a fotografuláshoz. A szijjal zsírtól gondo­san megtisztítják, azután fény iránt érzé­keny ezüstsó oldatába mártják, megvilágit­I jók. előhívják és rögzítik. Így vékony fém­réteg válik ki és ez a dörzsölés folytán ke­letkező elektromosságot rögtön levezeti. A „CSŐD A VON AT“. Londonból jelent*: Annak idején az egész világ sajtóját foglalkoz­tatta az angolok uj motorvonata, melyet az angol királyi család jcJenlétéban próbáltak ki. Ez a „cso­dálatos motoros vonat“ most Euston és Lerghton Buzzard között bonyolítja le a forgalmat. Az an­golok már el is nevezték — „c-odävonatnak“. A több kocsirészből álló motoros, bár óránként no kilométeres gyorsasággal száguld, légtörrüős kere­keivel teljesen nesztelenül robog. Érkezését, indu. lását, száguldását nem lehet hallani, mert a vonat szerkezete olyan, hogy mozgásával nem okoz zajt. De érdekes a „csodavonatnak“ a berendezései is! Ilyen kényelmes vonat nincsen több Európában! A kccsiszakaszokat és a vonat büfféjét telefon köti össze s ha valaki ülőhelyén egy sonkászsem­lyét vagy egy csésze teát akar elfogyasztani, ccle- fonrendclésre csőposta szállítja a megrendelt ételt a kocsiszakaszba. Természetesen — amerikai m n. tára. — Rádiója, kézikönyvtára és mozija is van a „csodavonatnak“, továbbá csillogó, fényes fürdő­szobája, borbélyfülkéje s mindenekelőtt annyira készséges személyzete, hogy az utasok aránylag kevés pénzért, a legnagyobb kényelmet és a leg­jobb kiszolgálást élvezhetik a „csodavonaton“. LEVÉLPAPÍROK NAGY VÁLASZ* TÉKBAN (Blockposta is) legolcsóbban az Ellenzék könyv osztályában. matern GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY IRTA: BÁRÓ KEMÉNY ZSIOMOND 100 -ÎK KÖZLEMÉNY A völgy előszinét képező, de nem felette meredek hegyszeletek közé magas bérezgerincz ékelte be ma­gát sötét szirthalántékkal és rompártával, mely haj­dan, lia rablók vára volt. a környék ostora, ha pedig \ édhelyül szolgált, a haddúlta vidék lakóinak biztos menhelye lehetett. E rom oly szorosan fekték a kő szikla párkányán, mintha abból nőtt volna ki s a s.v.írtsüvegnek csak folytatása volna. Noha falainak mély repedései a völgyből is kivi­hetők, noha karcsú tornyai, mig a vihar és íergeteg útját elállották. a nagy küzdelem miatt többnyire meg- fosztatának fedeleiktől, és csonka, sebzet homlokaik - kal a régmúlt századok emlékeihez tartozni látszottak, mégis kinek figyelmes vizsgálatra több ideje és gya­korlottsága lett volna, mint a különben derék Boros Jancsinak, észrevenné, hogy a szikla alakját nem csak a homlokban, de — hol lehetséges főn, -— a többi ol­dalakon is követő épület legrongállabbnak a nézésre kitett pontokon mutatkozik, azonban itt is a kisded é, mély üregű négyszög ablakok tört üvegtáblái közt. jól vegyiive. épek is találtatnak, és a hasadt s tátongó falak melleit vannak oly részek, melyeken a vakolat rongált volt ugyan, de a kövek szilárdul állottak s ii lakásra alkalmas szobákat gvaníttatának. Az előidőnek e sasfészkéből gyönyörű kilátás le­hetett az alatt, felevő völgy- s hegyekre, de azon fél­körből. melynek szegélyéhez közelített Boros Jancsi, szemeinket, miután a fenyűerdők mély zöldén kipi­hentek, fölebi) és mindig fölebb emelni, még jutalma zóbb volt: mert a zord és kecses pontok álomként vál­tozó képletei, melyek a havasi természetet ünnepi pompában mutatták föl, sok költői hatással és vadon­bájjal bírtak. A völgykeritvény hátrésze óriás kőbálványokon végződött. E bazalt- vagy gránitgulák, obeliskek és ravatalok a félkör közepének irányában magánosán néztek alá fenyüerdös talajaikra; mig a jobb oldalon a hegy- gerinczek mint a vihartól csapkodott tenger, ezer meg ezer tajtékkal sűrűn voltak elborítva, majd hófuvatag- hoz, majd pedig egy mohos rom apró düledékeihez hasonló, alabástromfehér és márványszürke szirtdara- bokkal, s csak távol, igen távol, hol a hegyfonadékok mindig emelkedve, összeforrva, vagy egyik a másik­nak útját átszegve, végre nagy és kopasz csúcsokat toltak föl, a láthatárt elzárandók, — csak ez utópon- tokon léptek elé a kősziklák viszont óriás idomban hódolatot parancsolón, méltósággal, ridegen. E hideg s hótakart szemtanúi a föld különböző forradalmainak, melyek a vulkáni s neptuni erők küz­dését olykor megrendülve, de töveikből ki nem sodor­tatva végig nézték, most is az elemek legindulatosabb dulongásait naponként látják; de ők, e vénagyu szír­iek, melyeknek lábai előtt száradtak el tengerek, szü­lettek völgyek, cöritetett a mamuth, repült a móa, és fanagyságú sáték setét árnyában pihent az óriás gyík. — ők, kiknek hosszas életében perez egy század és Mózes özönvízi krónikája újdonságok naplója, — ők. az emberi nem előtti történetek őrei. kiknek talajai körül szétdult növény- és állatvilágok kövületrétegei hevernek, mily megvetéssel kell hogy szemléljék az elemeknek, — e lenyírt hajú Sámsonoknak erőtlen dü­hét. melylyel most csak vihart támasztanak, felhőket szakitnak össze, egy villám kanóczát vetik a cserfák koronájára, és fiatal sudarakat tépnek ki gyökerestül, holott hajdan, mig ifjak s féketlenek valának, az özönvíz ezer csatornáivá repesztették a mennvbolto- zatot, vagy a begyek kettéhasitott csúcsai közül a po­kol tűzárját lökték az ég arczára! Jancsi, midőn a várcsúcshoz néhány ölre volt, k- vevé válláról puskáját s megvizsgálá. Ez élőintézke­dés után összevonult és ajkai lassú mozgásnak in­dultak. Úgy látszott, visszaemlékezését veté próba alá. — Bizonyosan nem hibázom el, ,— mormogta és vizsgaszemeit a romra függeszté. Az épület sebzett testével, csonka homlokával s kisded, de mély ablakszemeivel oly komolyan és rej­télyesen nézett rá, mintha egyetlen behatás által hív­ni s visszarettenteni, kebléhez csábitni s onnan el- taszitni akarná. Valamelyik felső szobában, noha még alig kezd sziirküledni, mécslámpa- vagy kandaló-világ voii. J obb ablak vala nyitva, tán hogy a zárt és puszta termeknek lege tisztuljon. De e lakályos intézkedé­sekkel miként fér össze azon körülmény, hogy e vár. a szellemek rendelkezése alá szállott Komjáti-birtok nak része, vagy legalább tőszomszédjá? És a sok, itt bevakolt, ott szétzúzott iivegű és tört kőkeresztü ab­lak, a vártornyok dúlt fedele, a széles írdrepedések, a hullófélben levő gerendák, a hanyagság- és magány nak mindenütt kirívó nyomai, aztán a vércsetelep, mely csak oly épületeken fészkel, hol az embernek nincs többé háztüze. — mind ezek nem voltak-e el­lenkezésben a vendégfogadás előbbeni jeleivel? Boros Jancsi tovább vizsgálta a romót, s látá hogy a szírt tövétől, hová elérkezett, néhány bevésett, de már lomladozó lépcsőfok emelkedik egy fél ölnvi átmérőjű kőlapig, mely függő irányban van a rom felső emeletének ajtóerkélyével. E négyszöglapnál a rovatok megszűntek, s a kó­szál oly simává lön, hogy legfelebb vadmacska mász­hatott volna tovább. A várromnak pedig ez oldalon semmi bejárója: vagy kapuja nem volt a fennemlitett ablakerkélvc- ken kivid, mely tizenkét, sőt tán tizenöt ölre is fekvék a közlekedés végpontjától. Jancsi emlékezvén küldői meghagyására, hogy midőn az erkély irányába érkezik, leszállván lovára, puskáját süsse el, csakhamar a földön volt s mini gondos emberhez illik, a mokánv sörényén néhány ránditást tőn s megsimogatá az elfáradt állat hő és izzadt homlokát. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents