Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-07 / 82. szám

n II /? N 7 P K l<t.l 5 ipri/J* 7. í' 4 ONDOUA MEG. hogy rulias/övct-vásárlásnál SOK PÉNZT TAKARÍT MEG. h a szükségletét G20MEN & HERBERT S. A. TI TTON: . ... . ~ . , . , TELEFON: 959. posztó és divatátugyárah, Sibiu, fióhiizlct: Cluj, Rcg. Ferdinand 13. az, szerzi be. A cég gyártmányai ma inár elő­nyösen közismertek, mert minőségben, divatszinekbcn egyenlők a/, angol szövetekkel. Ennek dacára árai a legolcsóbbak ! I EGy kísérlet meggyőzi ont fentiek valódiságáról Egy magyar fizikus megfejtette a sejtek képződésének titkát? Megszűnt redes lilnk m DAPEST. I \/ Ellenzék ludósitójálé>Ü kovács K;ir:ip Ernő dr., voll országgyűlési képviselő nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémiában lartoll előadásában felhívta a linlományos \ il:\j4 figyelmét arra a számilási hibára, amdj a fény rezgési számát 375 >0 billióban állapítja meg. Most a tudós a ^ Magyar IVrmész.cl tudomány Társulathoz for- [ dali azzal a meglepő bejelentésével, hogy si- j került megtalálnia az örvények mozgásának ; tanulmányozása során a sejtképződés és } se jlszaporodás okál. Az örvény mozgások tanulmányozása köz­ben Kovács Karap dr. megállapította, hogy a gáz, cseppfolyós és szilárd halmazállapot között lévő különbséget az anyagörvények forgásának különböző gyorsasága idézi elő. Imikor ugyanis az örvények rendkívül gyors forgásban vannak, akkor nagy erővel taszít­ják egymást, az örvények anyaga tehát na­gyon szétterjed és ilyenkor áll elő a gáz- nemü halmazállapot. Ha viszont az örvé­nyek forgása lassú, akkor az anyag a kény­szer által reágyakorolt nagy nyomással szem­ben nem képes olyan nagy ellenállást kifej­teni és ekkor az örvények összesüriisödnek, az anyag összehuzódik. Az örvények ekkor bizonyos kapcsolatba lépnek egymással, ami­kor is cseppfolyós halmazállapot keletkezik. Ha végül az örvények forgása még tovább lassudik, akkor a köztük lévő kapcsolódás még szorosabbá válik és előáll a szilárd hal­mazállapot. A washingtoni akadémia véleménye Kovács Karap Ernő dr. az örvények moz­gására vonatkozó elméletét később részlete­in kidolgozta, azt rajzokkal is szemléltethető­vé lette. majd eredményeit közölte Boudouin P. professzorral, a francia csillagászati társidat cenzorával és Vámossv Zoltán dr. egyetemi tanárral. Kovács Karap Ernő dr. úgy a fran­cia. mint a magyar tudóstól biztatást kapott a további kutatásokra, majd egyik későbbi lanulmányát megkiildötte a washingtoni tu­dományos akadémiának is. A washingtoni tudományos akadémia ezt a tanulmányát vé­leményezés végett kiadta Amerika legelső fizikusának, akinek az volt a megállapítása, hogy miután a magyar tudós a fizika alap­velő tételeiből indult ki és következtetései helyesek, tehát kell, hogy a levont eredmé­nyek is jók legyenek. Az amerikai tudós azt :i lanáesot adta a magyar fizikusnak, hogy ne csak egyenlő anyagú áramokkal foglal­kozzék, hanem különböző fajsúlyú anyagok­ból álló áramokkal is, mert ebben az eset­ben valószínűleg még további eredmények­hez fog jutni. • \ magyar fizikus követte is ezt a tanácsot, amelynek az lelt az eredménye, hogy meg- tejletle az évezredek óta megoldatlan tudo­mányos kérdési, a sejtek képződését. Ez a I magyar tudós szerint röviden a kövclkezö- I kép magyarázható. Az örvény középpontjába j a legsűrűbb anyagok jutnak, amelyek olt ki- ! alakítják a magot. Minthogy oda állandóan jönnek a süni anyagok, ezeknek valahová távozni is kell. A legtermészetesebb távo­zás pedig az örvény tengelyében, a két sarok felé van. A távozó) anyagok a sarkokon szét­szóródnak ugyan, de az örvény anyagának nehézkedési hatása folytán ott visszafordul­nak és kialakítják a sejt burkát. A burok azért nem nyomódba tik az örvény tengelyé­hez. mert a tengely és az. azt követő anyagok is forgásban vannak és ennek folytán szét­szóródni iparkodnak. Egy külső nyomással szemben tehát egy belső erő harcol és ez akadályozza a hurok összenyomódását. Ha ellenben az. örvény valamely helyén nincs kellő erejű belső forgás, akkor ott a burok naiv be kell nyomódni. Bizonyos körűimé nyék folytán idünkinl és lielyenkinl a sejtek belső ellenállása meggyöngül, amikor a sejt- burok mindinkább benyomódik és végered­ményben bekövetkezik a sejt kctléosztódása. vagyis a sejtek szaporodása. 11:1 a magyar fizikusnak tudományos meg­állapításai helyesek, úgy megoldódott a sok évezredes kérdés, hogy a tojás volt e előbb, vagy a lyuk és nem titok többé, hogy mi- képen fejlődtek ki az ősanvaghól az atomok, a molekulák és ezekből a sejtek. Természe­tes tehát, hogy a tudományos világ nagy ér­deklődéssel várja, mi lesz a Magyar Termé­szettudományi Társulat hivatalos állásfogla­lása Kovács Karaj) Ernö dr. kutatásai alap­ján megállapított eredményekkel szemben. Ne mulassza el meőíehsníenf a Str. MEMORANDULUI 1. sz. alatti BraiicoyenesfH „BRANCO“ simmm PÁR NAPIG TARTÓ i J/^LLIT/^Sl/^Tr ^Is^rendü minőség! - Legújabb modelek ! DÍJTALAN belépés! VÉTELKÖTELEZETTSÉG nélkül Dzseful dr. Algír „I számú közellensége“ PARIS, április hó. Regnier francia belügy­miniszter, nemrégiben két hétig Afrikában járt, beutazta Timist, Algirt és Marokkói. Ez alkalommal elmaradtak a hivatalos fogadta­tások és a katonai szemlék. A belügyminisz­ter inkább az északafrikai viszonyok iránt érdeklődött behatóan, mert azok rendkívül érdeklik Franciaországot. A belügyminisztert sok újságíró is elkísérte útjára. Észak-Afrikában ugyanis az utóbbi időben, rendkívül véres zavargások ütötték fel fejü­ket Oranban, Setifeben, Algírban. Fezben és Casablancában. E nyugtalanság okainak ki­kutatására érkezett Észak-Afrikába a francia belügyminiszter. A rossz gazdasági állapotok nemzetiségi és vallási egyenetlenkedést idéztek elő. A fehé­rek palotáinak hatalmas gazdagsága volta- képen annak a konjunktúrának köszönhető, amely 1927-től 1930-ig boldogilolia az algíri Az erdélyi falusi kisgazda ma sokkal inkább nélkülözi a takarékpénztárak segítségét, mint régen A Curentul cikke az erdélyi román bankok helyzetéről BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Az erdélyi bankok kedvezőtlen helyzetét mind több Ízben teszik szóvá vezető politikai körökben. Rámutatnak ezzel kapcsolatban ar­ra is. bőgj" milyen kedvezően fejlődött a hi­telélet régen ebben az országrészben. Éppen most lesz ,50 éve, annak, hogy Micu Moldovan Blaj-on megalapította Patria né­ven az első román kishitelintézetet, mely az­tán a Sibiu-i Albiriával, az Orastie-i Ardelea- naval, a Regbin-i Muresana-val, a Nasaud-i Aurorával és az Arad-i Victoriaval együtt va­lóságos pénzügyi és erkölcsi erődje volt a falusiaknak. Az összefogás 55 ezer forint alaptőkével indult, melyet papok, gazdák és szellemi vezetők adtak össze. A cél az volt, hogy a román elemet függetlenítsék a többi bankoktól. Az erdélyi román bankok sohasem voltak nehéz helyzetben. Még arra sem voltak szo­rulva, hogy egy négyzetméter földet adjanak el árverésen. Ellenkezőleg, rövid idő múlva oly erősek lettek, bőgj- földvásárlásra is pénzt tudtak adni a földművesnek. Fiókokat állítottak fel, melyek építkezési anyagot és faárut adtak. Vetőmagot és élelmiszereket j osztottak s nem volt titok, hogy jövedelmük I egyötöd részét fordítják sajtó és közmüvelő- j dési célokra. Alapítványokat tettek, ösztön- - dijakat folyósítottak azoknak, kik Budapes­ten vagy Cluj-on az egyetemen folytatták tanulmányaikat. Az Aiud-i Gorunul és az Alba—Iulia-i Is- vorul ugyancsak ezt a célt szolgálták. A ro­mán kisemberek tartották fenn ezeket az in­tézeteket s igy a román nemzetgazdaság ré­szeseivé lettek. Mindenki tudta Erdélyben, hogy sajtó, iskola és egyházi célra áldozzák jövedelmüket. A Curentul hasábjain Cezar Petrescu most a virágzásnak ezt az idejét idézi és állami segitséget sürget az erdélyi hitelélet felsegi­tésére. — Az erdélyi bankok most hamuvá égnek, •lók voltak akkor, midőn szükség volt nem­zeti ellenállásra, most azonban, a válság ide­jén, senkisem méltatja őket figyelemre. Az erdélyi falusi kisgazda sokkal inkább nélkü­lözi a takarékpénztárak segítségét, mint a magyar uralom alatt — állapítja meg a Cu­rentul cikkében. mezőgazdaságot. Ma azonban már Franciaor­szág sem vásárol Algírban, még kevésbé Eu­rópa többi államai, amelyek mind áttértek az önellátásra. Az algíri gabona ennek folytán megrohad eladatlanul a kikötővárosokban. A kitűnő algíri búzából spirituszt gyártanak és a legfinomabb olívaolajat legfeljebb kenőolaj­nak tudják eladni. Algír ennek folytán tel­jesen eladósodott és ezt nagyon érzik az ott­élő európaiak, akiknek száma 875.000, de mégjobban az arabok és berberek, akiknek száma viszont ötmillióra rúg. A bensziilöttek szintén teljesen eladósodtak és adósságaikat úgy vélik legelőnyösebben törleszteni, ha a hitelezőt agyonverik. A hitelezők legnagyobb része azonban zsidó és a zsidók francia ál- lampolgárok. Az arabok viszont csak ben- szülöttek. Ily körülmények között, érdekes vezére akadt most az araboknak Dzselul dr. fiatal arab orvos személyében, aki iskoláit Fran­ciaországban végezte és ezután néhány évig asszisztens volt az egyik algíri kórházban. Egyszer aztán rájött az arab orvos arra, hogy a kórházi szolga francia állampolgár, tehát voltaképen nagyobb ur, mint ö: az orvos, aki csak benszülött. Ettől a naptól kezdve Dzselul dr. az elé­gedetlen arabok élére állott és megindult a küzdelem. Dzselul dr. követelte a benszü- löttekre vonatkozó lealacsonyító törvények azonnali eltörlését, követelte a választójogot, az adók igazságos elosztását, könnyítéseket követeltek a mezőgazdaság és a bensziilöttek iskolái részére. Programjának e pillanatban többmillió fanatikus hive van. A benszülöt- tek Mahdiuknak tekintik a fiatal arab orvost, a francia telepesek azonban algíri első. szá­mú közellenségnek nevezik. A francia újság­írók ,,az arab Hitler“ melléknevet adták Dzselul dr.-nak. Constantineban történt legutóbb, hogy egy zsidó leány megszidta nyilvánosan az arab orvost, aminek tragikus következménye lett, mert az arabok megrohanták a ghettót, fel­dúlták a zsidók lakhelyét és huszonhetet kö­zülök megöltek. Regnier belügyminiszter afrikai utján ta­lálkozott Dzselul dr.-ral, aki a miniszter elé terjesztette a követeléseit. Egyben bizto­sította Regniert, hogy az arabok semmit sem terveznek Franciaország ellen, csupán em­beri jogokat követelnek maguknak. A fran­ciákat azonban nem nyugtatja meg az arab Hitler békés nyilatkozata, mert kétségtelen­nek látszik, hogy a mozgalomnak pánarab jellege van. Maóyarpárti ülés Diclosanmaríinban Diíiosanmarfin. (Ar. Ellenzék' tudósító jó lói.) A magyar párt Diciosanmartim tagoza Iának intézőbizottsága kedden tartotta meg rendes havi intézőbizottság) ülését gróf Béldi Gergely elnöklete alatt. A nagyszámmal meg jelenlek előtt gr. Béldi elnök megnyitó sza vajban rámutatott a parlamenti csoport bi­kes munkájára, melynek egyik legjelentősebb eredménye a felekezeti tanítók és tanárok helyzetében beállott örvendetes változás, mely szerint azok. akik a mullévi nyelvvizs­gán elbuktak vagy akikről a tanév folyamán a felsőbb állami hatóságok megállapították, hogy nem elég jártasak a román nyelvben, tovább tanithafnak azzal, hogy a nyár fo­lyamán egy-kél hónapos román nyelvtanfo­lyamon kell részt venniük. Minden remé­nyünk megvan, folytatta gróf Béldi elnök be­szédét . hogy a parlamenti csoportnak si­kerülni fog jelentős eredményeket elérni : nyelvvizsgán elbukott vasutasok, postások igazságügyi, kórházi és városi alkalmazottak érdekében is. Az elnök felkérésére dr. Pálffy I Ferenc részletesen ismertette a város anyag és egyéb ügyeinek állását s azt a hatalmas munkái, melyet a párt megbízásából a város időközi bizottságában végez. Több hozzászó­lás után a mindenkit érdeklő, értékes elő­adásért ifj. Gvidó Béla javaslatára az intéző­bizottság egyhangúan köszönetét és teljés el­ismerését fejezte ki. EPEKŐ-, VESEKŐ- ÉS HÓLYAGKÖBE TE- GEK, valamint azok, akik h úgy savas sók tulsza- porodisban és kösEvényben szenvednek, a ter­mészetes „FERENC JÓZSEF“ keseruviz hasznílat által állapotuk javulását érhetik cl. Az orvosi gya­korlat számos kiváló szaktekintélye hosszú megfi­gyelés alapján megállapította, hogy a FERENC JÓZSEF viz biztosan és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért prostata- és végbélbajoknál, vala­mint vakbélmütétek után is ajánlják. Mi a súlya egy tollvonásnak? Nem azok­ról az átvitt értelmű, történelmi jelentőségű tollvonásokról tan szó, amelyek nemzetek és országok sorsát dönthetik el, hanem az igazi, tényleges vonásokról, amelyeket toll­szár kanyarit papírra. Rendkívüli precíziós mérlegen végezték el a kísérletet: a mérleg két serpenyőjébe kél névjegyet tettek. A mérleg nyelve nem mozdult ki. Most az egyik névjegyre egy vonalat húztak s a mérleg kibillent, jelezte, hogy e vonás súlya 0.00001 gram, vagyis pontosan százezer toll­vonás tesz ki egy gramot. A ..Nemibetegségek és a házassági Ezen a cimen most jelent meg dr. Gergely József Targu-Mures-i bőrgyógyász-urologus 20 oldalas füzete. Aktuálisabb és fontosabb léina alig van, mint ez, melyet a szerző a tudományos ismeretek mai állásának szem­szögéből közérthetően, világosan és minden felesleges safrang nélkül tárgyal. A sok ta­nulságot és okulást nyújtó füzet teljes tiszta képet nyújt arról, amit a házasulandókon kívül is mindenkinek a nemi betegségekről tudni kell. A füzet felvilágositó ereje kívá­natossá teszi, hogy minél szélesebb körben terjedjen el, mit elősegít feltűnő olcsó ára is. Megrendelhető 15 lejért a szerzőnél, dr. Gergely Józsefnél. Targu-Mures, Str. Cala- rasilor 14. A KÜLKERESKEDELEM szabályozásáról szóló legújabb (f. é. március 5-iki) rendelet preciz magyar fordítása kapható az Ellen­zék könyvosztályában. Ára 30, vidékre 40 lej. lépirí fonta ítM Kastner: Magyar-olasz szótár 422 1. kötve---------------- 330 — Lei Olasz-magyar (426 lap) kötve 330'— Lei Iskolai olasz-magy-r rész fűzve 165"— Lei Pauler Ákos : Bevezetés a fi­lozófiába III. kiadás — 211 ‘— Lei Claparéde: Gyermekpszicho­lógia— — — —-------132'— Lei Rachmanova: I. Szerelem, cseka, halál. II. Házas­ság. III. Bécsi tejesasz- szony propaganda kiadás kötetje —---------------84’— Lei-nál I Postán, utánvéttel. Cluj. I Kérjen teljes újdon­ság jegyzéket. LEPAGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents