Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-06 / 81. szám

B I.I. E N Z ÉK 19 3 5 Apr Ilin 6. 1^ „Csak az ügyésznek adom meg magam, csendőrnek soha“ A Coroiti-tegenda vége B1 GI 15 K''T1 ( \/ Kllrii/ck tiulósilójótól.) Mintegy kél < \ óla harcol a botoşanii csend «őség a környék hírhedt harmniójá\:il. Co- roinval. I' a fiatalember s/inle a/ orránál fogva vezette ejí> egész megye teljes esendői-• Mgél. Ma itt, holnap ott tii.it fel és nevét a egész vidék félelemmel ejtette ki. Szinte naponta foglalkoztak veit* az újságok, a csendőrség egyszer itt látta, másszor olt. egy- s er azt jelentettek, hogv már a nyomában \ annak és csak órák kérdésé az elfogatásit és akkor nyomban megjött a cáfolat: egy újabb támadás, egy njabb rablás, esetleg egy kis gyilkossággal fűszerezve. Coroiu legen­las r.lnk lelt fs már-már a:t hitiek, hogy ■'diáki a iwi>r alatt követi el <i rablásokat, hogy több Coroiu yarázdálkodik egymás illet­ett. De a Botosain környékbeli parasztok nagyon jól tudták, bogy Coroiu, akinek a bandáját az idők folyamán teljesen szétverte és részben megölte a esendörség, tovább is folytatja rablásait, mit sem törődve a csend- őrséggel. Néhány héttel ezelőtt Coroiu njabb élet­jelt adott magáról: a Bueuresti-i lapoknak leveleket kezdett irogatni és abban kifejtet­te. hogy megunta a bandita-életet és szeret­ne bejutni — a rendőrséghez. Megmagyaráz­ta. hogy ő. aki olyan kitünően tudja kijátsza­ni a rendőrség és a csendőrség éberségét, is­meri a bandita-fogásokat és a legkitűnőbb rendőr lenne belőle. Ezenkívül meg is elé­gelte már ezt az életet, amely telve van baj­jal és állandó rettegéssel. Egy szép éjjel az­tán felült autótaxira, behajtatott Botosamba és egyenesen egv ügyvédhez ment. Annak is kifejtette, hogy éppen eleget bujdosott és szeretne leszámolni a igazságszolgáltatással. Megkérte az. ügyvédet, tegyen érdekében va­lamit, azután újra felült az autóra és elhaj- t a lőtt. A csendőrség most már őrizetbe vette a soffőrt. de ezzel sem jutott előbbre a nyo­mozás. Coroiu megint eltűnt, nyomtalanul. A napokban azután újra megjelent. Megint autón vitette magát Sulitza községbe, a sof- főrnek 2500 lejt adott és felfedte előtte kilé­tét. Erre a soffőr Botosaniban bejelentette az esetet a csendőrségnek és egyszerre" 100 csendőr vette körül a kis mezővárost. Coroiu feltételei Hosszas utánjárás után sikerült megtalálni a uőt . . . illetve a nő nagybátyját, akihez Coroiut meleg szálak fűzik. És ezen a nyo­mon elindulva, a „clierchez la femme" elvén továbbhaladva sikerült is a banditát pontosan április elsején megtalálni Sulitza egyik kis házában. Coroiu számított a csendőrök meg­Bolti ár egytizedéérl Bolti ár egyötödéért Gazdasági szakkönyvek i hónapon keresztül! fi BERNÁTSKY: Növénykórtan — — 132 20 — Mezőgazdaság alapelvei — — — 66 14 — Veteményes kert — — — — 152 27 — Baromfitenyésztés — — — — 138 33 BITTER A: Kender és len — — — 99 14 — Kukorica termesztése — — — 66 14 — Műtrágyák — — — 132 14 — Szerves trágyák — — — — — 60 14 — Répatermesztés — — — — 10$ 14 BUCHTA: Gyümölcsfélék konzer­válása — — — — — — — — 132 20 DORNER: Burgonyatermesztés — — 132 23 — Kereskedelemi trágyák — — — 264 30 — Rét- és legelőmüvelés — — — 330 66 — Sertéstenyésztés — — — — — 39 6 99 EREKY: Zöldtakarmánymalom — 66 to FEHÉR: Takarmánynövények — — 66 10 GRATZ: Kisgazda fejőstehene — — 118 27 GUOTH: Pata és csülök ápolása — 138 33 GYÁRFÁS: Szántóföld kezelése — 66 14 HAUSER: Vetés és növényápolás — 99 17 Háztartási könyvtár: Kenyérsütés — 33 7 — Éléskamra — — — — — — 33 7 ILLÉS: Nyúl- és kecsketenyésztés — 132 27 ILOSVAI: A kutya---------------------------iSj 33 MOCSI: Lótenyésztés — — — — 83 17 ŐSZ FROVSZKY: Szőlő és must >— 163 27 PAPP: Gabonafélék — — — — 46 7, PETTENKOFFER: A bor készítése és kezelése — — — — — — 21 r 99 PRAVK: Kisbirtok helyes berendezése 103 20 SZEMERE: Háztartási konzervkészités 105 20 WESTSIK: Okszerű növénytermelés 198 33 Ami raktárról kifogy és utánrendeljük a kiadótól, ott fenti árakhoz könyvenkint 3—3 iej külföldi portó számítandó. Mo3t vegyen az „Ellenzék“ könyvoszSáíyáhan, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre a rendelések be­érkeztének sorrendjében azonnal expediálunk. Kérje a teljes könyvjegyzékünket. V L. j-., , jelenésére Hgyállnlán nem lett előkészülete­ket n meuekiilesre. Amikor menyasszonya apjának, aki állami tisztviselő, házát körül­vette a esendörség, Coroiu nyugodtan leült a/ egyik szobába. maga mellé állított egy üveg linóin rumol, odalell egy csomag „Ile­gale '-I es felhúzta a patefont. Egyik shimmy a másikai követte, a modern tánczene minden reprezentánsa felvonult és maga mellé ültette menyasszonyát. így mulatott csendesen, utoljára, igazi betyár-módra. A csendőrök lövésre készen tartott puskával akartak be­hatolni a szobába. De Coroiu két revolvert rántott elő: az egyiket halántékához illesz­tette, a másikat lövésre készen tartotta: „Aki közeledni mer. halál fia! Hívjátok el az ügyészt és az ügyvédemet! Csakis a: ügyész­nek a<lom meg magam, csendőrnek soha!“ És a csendőrök kénytelenek voltak belemenni Coroiu feltételeibe. Azonnal telefonáltak Bo­tosamba és a rossz utón, 26 kilométer! 3 óra alatt téve meg, jött az ügyész és az ügy­véd. Közben a esendörség parancsnoka is el­indult az autóján, de az autó defektust ka­pott és az ügyész kocsija vitte be Sulitzára az ezredest. Coroiu nyugodtan fogadta az ügyészt, de a revolvert nem tette le. „Csak akkor adorn meg magam, ha az ügyész m­becsület szavát adja hogy nem ad onendőr- kézre. Inkább magiun balok meg, de » csendőrök kezére nem adom magúm!" Ami­kor azután az ügyész tényleg belement a fcl- létclbc, az ügyvéd clvcllc Coroiu revolverét, az ügyész íncgmolozla a banditái, akinek zseliciben nem kevesebb, mini másik három revolvert, valamint rengeteg Töltényt talál­lak. Pénzben ül.000 lej volt és rengeteg ék­szer. „Látni akarjuk...“ Közben a lakosság és a környékbeli falu­siak, akik vásárra jöttek Sulitzára, körülvet­ték a házat. „Látni akarjuk Coroiu! M És az. ügyész kénytelen volt engedni: kézen vezette a banditái, aki hosszasan felnézett az. égre most látja utoljára szabadon Isten egét és a parasztok áhitalos csöndben nézték, amint Coroiu az ügyész, az ügyvéd és a csendőr- ezredes kíséretében de minden csendőri fedezet nélkül elindult utoljára, az. igaz­ságszolgáltatás felé . . . Egyetlen hang sem hallatszott, egyetlen kiállás sem, az. emberek csak csöndesen néz­ték a banditát, az asszonyok pedig keresz­tel vetettek. Botoşani réme, a rettegett ha­ramia megadta magát ... .4 prefektus az örömhírt külön manifesztumban tudatta a met ige lakosságával és a Coroiu legendának vége szakadt. Coroiul ugyanabba a teljesen vasból készült cellába zárták, amelyben 1906 réme. Pantelimon bandita, ült . . . Az ügyész megtartotta szavát: nem adta esendőrkézre Coroiul. „Beteg vagyok, ügyész ur: szívbajos és vérbajos . . . Úgy sem élek már sokáig . . . Nem bírtam ezt a bujkálást tovább . . .“ Előveszi az ügyész a Coroiu zsebében talált tárgyakat: Salvarsant-injek- eiók és injekciós tii volt a bandita zsebében... Á. /. SELECT MOZCiÓ ||T5 főszerepekben : Pfflf METTE M'CDDSiUD A filmgyártás remeke: -^5 és MÍIUEICEGHEflALir. Műsoron kívül a legújabb színes SILLY S1MPHONIE „PIROSKA és a FARKAS“ a „HÁROM KIS MALAC“ folytatása. A furdal üggtfül kamara rendkívüli közgyűléséit tiltakozol! u|ra a törvényszék második szekcióiának megszületése ellen Ha másként nem megy, társadalmi ufón az egész megye közön­ségének bevonásával, veszik fel a küzdelmet TURDA. (Az Ellenzék tudósítójától.) A tur- dai ügyvédi kamara a törvényszék II. szek­ciójának megszüntetése ügyében njabb rend­kívüli közgyűlést tartott dr. Ralin Ágoston ügyvédkamarai dékán elnökletével. A gyiilés egyedüli tárgya a megyét és várost ért sére­lem volt, amely a törvényszék második szek­ciójának a megszüntetésével a megye lakos­ságát érte. Mint az Ellenzék megírta, hiába volt a turdai ügyvédek Bueuresti-i deputációjárása: a törvényszék március 26-ától megcsonkított szervezetével működik, az eddigi tizenkét bí­ró munkáját — ha az intézkedésen nem vál­toztatnak — a jövőben 5 bírónak kelt elvé­geznie. Már az első napok alatt felborult a tör­vényszék eddigi nyugodt rendje. A tárgyalá­sok elnapolásának, a benyújtott ügyek bá­rom hónapon túlra kapnak tárgyalási termi­nust és bár hivatalos helyen cáfolják a tur­dai ügyvédek véleménye szerint, a törvény­szék leépítése az egész megye életére nagy hatással lesz, mert a leépített törvényszék hátterében a megye leépítésének kontúrjai bontakoznak ki. Turdamegye felosztása nem egy alkalom­mal kísértett, már — az igaz, hogy inkább a nemzetiparasztpárti uralmak alatt —-, hogy azonban most is van valami alapja a turdai ügyvéddelegáció Bucuresti-i értesülésének, azt Franciaország változatlanul Mimi az armtyvalttfa melleit PÁRIS. (Rador) Flandin miniszterelnök és Germain Mariin pénzügyminiszter kijelen­tették a kamara pénzügyi bizottságában, hogy nincs semmi szolidaritás a francia és belga valuták között. A francia kormány szilárdan el van határozva az aranyfedezet fenntartásá­ra és teljes energiával fog küzdeni az ellen, hogy Franciaországban is elterjedjen a deva- lorizáció elve. Rarchandeau francia kereske­delmi miniszter holnap Brüsszelbe utazik és tárgyalni fog Zeeland miniszterelnökkel a belga frank devalorizációjának a francia piacra gyakorolt hatásairól. bizonyítja dr. Cipoianu volt miniszter és Turdamegyei szenátornak a bizottság tagjai előtt tett nyilatkozata, aki ezzel a kijelen­téssel igyekezett megvigasztalni a delegációt: „A7e búsuljanak az urak egy törvényszéki szekció elvesztése miatt, inkább örüljenek, hogy megmaradt a megyéjük“. Pop Valér igazságügyminiszter a szekció megszüntetését egyszerű adminisztrációs ténynek állította be, amely a birói létszám csökkentését sem kell feltétlenül maga után vonja, most mégis megtörtént az — mondják a turdai ügyvédek —, hogy Turdának olyan agyonnyomoritott törvényszéke lesz, amely semmi körülmények között sem fogja ellát­hatni a megye igazságszolgáltatását s a tör­vényszék elsorvasztása előbb-utóbb maga után fogja vonni a megye felosztását is. Ezt akarják megakadályozni a turdai ügy­védek a törvényszék teljeskörü, csorbitatlan, régi kereteinek visszaállításával, amelynek érdekében, ha kell készek társadalmi harc megindítására is. Egyelőre azonban elült a harci zaj. A gyű­lés dr. Gál Miklós magyarpárti képviselőt küldte ki, hogy a megye román parlamenti képviselőivel összeköttetést keresve, infor­málódjék a kormány valódi szándékairól és igyekezzék meggyőzni az igazságügyminisz­tert a turdai törvényszék teljes körű fenntar­tásának szükségességéről. Mozgósziíifiezak műsora: PÉNTEK: CAPITOL: TÚRANDÓT HERCEGNŐ. A makrancos császárleány. Főszereplők: Nagy Kató, Willy Fritsch. EDISON: I. RASPUTIN — OROSZORSZÁG DÉMONA. John Lionel és Etel Barry- more-val. II. STAN ÉS BRAN PECHE­SEK. Vasárnap délelőtt 10 és fél órakor nagy Box matsch. Romania—KKASE— Haggibbor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A FÉL VÉR Ü BESTIA. Főszerepben: Myrna Loy, Irene Dunn, Ricardo Gortez. II. A HAJNALI ME­RÉNYLET. Főszerepben: Eri Bős és Karl Ludwig iDisel. Előadások: szom­baton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Mil funiculi 1c? Hazaárulá*. Daruik lev kardja. Árfolyamctökkcnté». Építő nemzeti politika. A kelé-« Válá*. EPOCA: Mm. faragtak le a költség vetésből? Közel négy milliót a c. apátok élelmezésé bői, <, milliót az. állami mintatelepek költ végeiből, több, mint 2 milliót a diákotthonok segélyéből, 2 és félmilliót az ortodox egyház segítéséből, 3 mii hót a tüdővészcs betegek gyógykezeléséből, közel 2 milliót az árvák tartásából év tanítási költsé. gciből, 3 milliót .1 malária elleni küzdelemre szükséges áldozatból, 16 műiért a gyógyszerek mennyiségéből, milliókat az OV költségvetéséből, szegény tanulók segélyezéséből, könyv és isko­lai segélyekből. A költségvetés szociális oldalán csak arra ügyeltek, nehogy baj legyen a válasz­tókkal. Könnyű morált prédikálni, de nehéz ezt néikü lözni. DIMINEAŢA: „Nemzeti kérdésben“ az ösz- szes vezetőpolitikusok véleménye egyezik egy­mással. Voltak nekünk szocialista minisztereink is úgy, mint Belgiumban, vagy Angliában? Nem­zeti politikát űző politikusok, voltak mindig miniszterek. S mégis? Nem szégyen, hogy volt kegyelmes urak és miniszterelnökök kiáltványo­kat bocsátanak ki, melyben „hazaárulásról“ be­szélnek? A tény az, hogy tullicitálás folyik egyes csoportok között nemzeti kérdésben. NEAMUL ROMANESC: A költségvetési vita során Victor Badulescu parlamenti előadót is meghallgattuk. Érdekes dolgokat mondott: „Fia annyi megtakarítást akartunk volna elém:, amennyi a költségvetés egyensúlyához szükséges, 30 százalékos csökkentésre került volna a sor a meglévő tisztviselő létszámban. A leghatározot­tabb meggyőződést szerezte a kormány erről, mint ezt a költségvetési javaslat indokolásában is előadta. így tehát ez a kérdés továbbra is sző­nyegen maradt, miután időt és megfontolást kö­vetel.“ A kormány részéről van megállapítva te­hát az a tény, hogy 30 százalékkal több tisztvi­selőt fizetünk, mint amennyire módunk lenne. Ez pedig 60 ezer embert jelent a valóságban. Ezek most már egy szép napon elmennek... Le­het ennyi embert állásából kitenni? Ezért mond­ta Jorga, hogy jobb volna, ha a közalkalmazot­tak megegyeznének s az állami bevétel arányá­ban vennék fel a fizetésüket. ARGUS: A belga frank árfolyamának leszál­lításával a kivitelt óhajtották felsegíteni, és segít­séget akartak nyújtani az adósoknak. Az adó­soknak való segélynyújtás nálunk már el van in­tézve. A konverzióval. A román kivitelt pedig nem lehetne árfolyam csökkentéssel sem megja­vítani. Külkereskedelmi forgalmunk ugyanis cse­rekereskedelemre zsugorodott össze. Elértük így azt, hogy 45 ezer lejért adhatjuk a búzát akkor, midőn a világpiacon 17—18 ezer lej az ára en­nek. Az ilyen „csodára“ képes országnak nincs szüksége árfolyam csökkentésre oly célból, hogy pénzének árfolyamát leszállítsa. UNIVERSUL: Úgy Clujon, mint Sibiuban Mihalache azt hangoztatta, hogy egyetért Vaidá- val a románság jogaira vonatkozóan. A különb­ség tehát nem az elvben, de a taktikában van. A román politikusok mind egy véleményen van­nak s mégis szabadjára engedik az indulatoka r, hogy az idegenek örüljenek. A pártok vezetői győződjenek meg végre arról, hogy nemcsak az uj generációról van szó, de arról is, hogy ro­mánok legyenek az ország vezetői. Ezt a kérdést nem szavakkal, de tényekkel lehet csak elintéz­ni. A tömegek azért nem hisznek, mert már több igeretet tettek s máig sem került sor ered­ményekre. Építő nemzeti-politikát követel ma vezetőitől Románia. TARA NOASTRA: Mihalache ezt mondja: „Vannak emberek, akik azt állítják, hogy el­nyomnak a kisebbségek. Vájjon lehet erről szó, midőn a hatalommal mi rendelkezünk országunk­ban? Ilyen állítás Mkiistneretlenségre vall.“ És mit mond Mamiu ezzel kapcsolatban? „Mi alkot­tuk meg az országot. A hatalommal mi kell rendelkezzünk. De nem rendelkezünk ezzel.“ Tehát? Maniu lelkiismeretlen ember. Ezt Mi­halache maga állítja. Hadd lássa a világ, mi ke­rült ki a Sibiuban felvágott kelésből. Láz, ve­szély és tájékozatlanság. S Dobrescu feltámasz­tása is ráadásul. ROMANIA NOUA: Egy ismerősömmel talál­koztam, ki igen nagy barátja Vaidának. Azt mondta becsületesen: — Nagyon sajnálom, hogy a szétválás idevezetett. Nem kutatom, ki a bii nos. Meg kell próbálni a megegyezést, ha e. még egyáltalán lehetséges. De ha nem is volt), lehetséges, akkor is legalább arra ügyeljünk hogy civilizált emberek módjába váljunk ei egymástól. bármilyen hangszeren játszik. kottaszükségletét az Ellenzék zenemüosztályn utján szerezze be! Olcsó árak! Nagy raktár- készlet/ Minden külföldi kiadóval közvetlen összeköttetési

Next

/
Thumbnails
Contents