Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-06 / 81. szám
T9SW »p rím 9. —1 'EZ ZB WZ'ÉK lllfa^iihelârilogiiiircs-iino^prpâri i lonciea icpiiscio állói Dcrnóápnoh lutejiMMiMofl liijcicnlcs ellen Bernády Gyctegy «Sr. nagy beszéde. — Hogy kerüli! forgalomba bépvisei'Obáz naplójában egyáltalán nem szereplő állitas? Í3 Fargu-Mures. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szerdán délután tartotta a székelyfővárosi magyarpárti tagozat intézőbizottsága havi rendes gyűlését, melyet dr. Sebess Jenő elnök nyitott meg, megállapítva, hogy a mult havi gyűlés óta a magyarság helyzetében változás nem történt, továbbra folynak a kisebbségek ellen a rohamok, sőt ha eddig mindenféle rendeletekkel igyekeztek a magyarság helyzetét elviselhetetlenné tenni, most már társadalmi térre is áttették az üldözést és legutóbb egy közbecsülésben álló vezető magyar egyéniség becsületébe igyekeztek belegázolni. Jonescu képviselő a képviselőházban olyan kijelentést adott Bernády szájába, melyet sohasem tett, de mely becsületét mélyen sértette. Sebess Jenő dr. indítványozta, hogy a magyar párt intézőbizottsága egyhangúlag emelje fel tiltakozó szavát és fejezze ki legmélyebb elítélését Jonescu képviselő magatartásával szemben. Az intézőbizottság egyhangúlag megszavazta az elnök által tett indítványt. Ezekután az elnök bejelentette, hogy ezen ülésnek a városi költségvetés bírálata lesz a tárgya és helyet adott dr. Bernády György felszólalásának. Dr. Bernády György ismertette az intéző- bizottsággal a Jonescu-féle kijelentést, mely a hirlapi közlemények által már ismeretes. Közölte a Jonescuhoz intézett távirata szövegét, melyben a képviselőt kijelentésének helyesbítésére szólította fel, Boila Zachariát pedig szintén táviratilag biztosította, hogy Jonescuval egy szót sem beszélt róla s igy a hírlapokból ismeretes kijelentés valótlan, és rosszindulatú koholmányok. Megemlítette, hogy a közelmúltban járt Bucuresti-ben és megszerezte a képviselőházi ülés gyorsírói jegyzeteit —, melyekben azonban nyoma sincs a Jonescu-féle kijelentéseknek. Ezért az Országos Magyar Párt elnökét levélben kérte meg, hogy rendelje el ennek az ügynek kivizsgálását, hogy mi történt a képviselőhöz- ban és ha az emlékezetes kijelentések nem hangzottak el, akkor leinek a sugalmazására került mégis a Keleti Újságba az ominózus közlemény. A vizsgálat még nem fejeződött be s ennek eredményét tehát még nem közölheti. Ezekután Bernády György dr. rátért az általános magyar kisebbségi sérelmek felsorolására. A mult ülésen is a sérelmek egész özönét tette szóvá s azért tette, hogy az uralkodó nemzet fiait jobb belátásra birja és tegyék megfontolás tárgyává, hogy feszithelik-e a hurt tovább? A város 1934—35-ös költségvetésének jóváhagyatása: arculcsapása a törvénynek, a magyar párt által benyújtott fe- lebbezést semmibe sem vették, holott a költségvetést a miniszternek csak a comitetul local és central véleményezése után van joga jóváhagyni. Az 1934—35-ös városi költségvetésbe a magyar kisebbségi egyházak, iskolák, kultúrintézmények segélyezésére egy bánit sem vettek fel. A mult évi költségvetésbe felvett összegeket nagy utánjárás után pedig bonokban fizették ki, mely bonok a névértéknek csak egyharmadát teszik ki. A román intézményeknek juttatott kultursegélyeket azonban készpénzben fizették. Ebből látható, hogy itt szándékosan károsították meg a kisebbségi intézményeket. A költségvetésbe lejek vannak felvéve és nem bonok. A város túlnyomó magyar lakosságától lejben veszik be az adókat, intézményeinek bonokban juttatnak sovány filléreket. A városháza tanácstermét — mondta Bernády — minden román célra átengedik s mikor a város iparosainak van szüksége a teremre, hogy alakuló közgyűlést tarthassanak, akkor indokolás nélkül megtagadja a terem használatát azoktól az iparosoktól, akik pedig minden kövét maguk építették. Az iparosok verejtékéből épült az a ház. Tiltakozó szavunkat fel kell emelni ilyen eljárás ellen. Ezért teszi meg újra indítványát egy magyar ház építésére és felhívja a párt vezetőségét, hogy a tagsági dijak befolyását sürgesse, mert nagy szükség van pénzre, hogy eleget lehessen tenni a mindinkább sulyosodó kötelességeknek. A városi és megyei tisztviselőket újabb nyelvvizsga tortúrájának akarják alávetni —• folytatta beszédét Bernády. — Bucuresti- ben utána járt a rendeletnek, mely nem az uj vizsgáz tatást rendeli el, hanem az ötösnél kisebb jegyet elért vizsgázóknak egy pótvizsga tételét engedi meg. Itt a helyzet az, hogy a vizsgák alkalmával a bizottság nem adott jegyértéket, hanem csak azt állapította meg, hogy az egyesek átmentek vagy pedig megbuktak. Ezt a mulasztást pótlandó, most újra az összes magyar tisztviselőket akarják vizsga elé állítani, holott a rendelet szerint is csak az elhukottakat kellene pótvizsgára utalniok. Indítványozza, hogy a párt központi vezetősége tegyen lépéseket az újabb tortúra ellen. Ezután felhívta a figyelmet Bernády György dr. a névelemzések és a tanárok „examen de capacitate“ vizsgájára is, mely óriási veszedelmet rejt tpagában, mert hiszen az erőszakosan megbuktatott tanárok elbocsátása miatt nem iesz meg sok iskolánál a törvényben megkövetelt rendes tanári létszám, melyet vagy román tanárokkal kell kiegészítsenek, vagy pedig az iskola bezárása a következmény. •Dr. Sebess Jenő elnök válaszában közölte, hogy az építendő (Magyar Ház kérdése élénk visszhangra talált a város magyar lakossága körében és bizottság fog a kérdésben eljárni. A tisztviselők újabb nyelvvizsgája ügyében pedig Porubsky prefektustól ígéretet nyert, hogy nem fogja újabb tortúrának alávetni a magyar tisztviselőket, Dandea Emil interimár elnöktől azonban nem kapott hasonló Ígéretet. Jkutdett Mesifid ...- a kést, villát, kanalat megtisztítjuk. Hát a fogakat? Ezeknek is elmaradhatat- lanul szükséges a rendszeres takarítás. NI VE A ápolj8 fogait reggel, este, sőt minden étkezés után is. Ragyogó fehér fogak és tiszta lélegzet tanúskodnak a Nivea-fogpaszta jóságéról és hatásáról. dnagullibuS GrCI fifiljERŞpQRF & Co. S. A. (L, BRAŞOV Ezután Radó Sándor volt polgármester- J helyettes ismerteti a városi költségvetést és kijelenti, hogy azt a törvényesség semmibevevésével és a formák megkerülésével, a beadott reklamáció félrelökésével fogadtatta el a város, holott abban a város polgárságának érdekeit mélyen sértő intézkedések vannak. Több hozzászólás után az elnök az ülést, az idő előhaladottságára való tekintettel, bezárta és folytatását a következő hét szerdájára tűzte ki. (—dór.) AKI FRISS ÉS EGÉSZSÉGES AKAR LENNI és el akarja kerülni, hogy kemény legyen a széke, emésztése meg legyen zavarva, folyton fájjon a feje és bőre tele legyen mindenféle pattanással, az igy ék hetenként egyszer.kétszer reggelizés előtt egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserű vizet. hám& jő Ai örvám Rendkívüli film ! Jobb, mint az „ANYA* c. film. Főszerepekben Jsare Arthur és Donald Cook. Műsoron kívül a legújabb FOX híradó. Egy kis család mélyen megindító története. Jack Holt, Lila Lee, BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) ,sEgy zsák, melynek nincs feneke“ — ezt ii cimet adja egyik nagy Bucuresti-i lap cikkének, mely Dimitrescu csendőr-generális bűnügyével foglalkozik. A lap se tudja, miért teszi ezt, hiszen ez a lap volt az elsők közt, mely a csendőrségnél történt panamát leleplezte. — Elkobozták lapunkat — írja — meg- cenzurázták, mig megértettük az illetékes körökkel, hogy miben állanak vádjaink. Ma már biráik előtt állanak a vádlottak. Elértük tehát célunkat. — A per anyagából kitűnik, hogy 4 és félmillió lej helyett 20 millió lejt utaltak költségek címén 1933-ban Dimitrescu tábornok kezéhez. Nem tudjuk még most sem, hogyan történhetett ez. — Csodálatos feneketlen zsák egy gazdag országban! — kiált fel a lap. — Az vesz belőle s annyit vesz belőle, amennyit akar s mégis marad benne. Mivel vádolják a volt csendőrségi főfelügyelőt? D. Grozianu tábornok vádirata szerint Dimitrescu Constantin, volt csendőrségi főfelügyelő. 55 éves, Slatina-i (Olt-megye) születésű, tényleges állományú tábornok, jelenleg Bucuresti-i lakost következő bűncselekmények terhelik: A csendőrség számára telt megrendelések körül anyagi haszon elérésére törekedett. 1931-ben, a csendőrség élére történt kinevezése alkalmával, mindössze 155 hektárt kitevő szántóföldje volt Constanta-megyé- ben, Dorobantu község határában s különVICHY ÁSVÁNYVIZEK A FRANCIA ÁLLAM GYÓGYFORRÁSAI VICHY CELESTINS CUKORBAJ. VESE- ÉS HÓLYAGBÁNTALMAK. KOSZVÉNY ÉS ARTRI- TIZMUS GYÓGYÍTÁSÁRA. GRANDE GRILLE AJOK ÉS EPE- IMÁK ELLEN, H O P I T A L GYOMOR- ÉS BÉIBANTAL- GYÓGYITASÁRA. KAPHATÓ MINŐÉN FOSZEfcUZLEiaíX (S GYÓGY SZÉRIÁKBAN Vezérképviselő: Philippe Flnkelsteln, Bucureşti, Str. C&mpineanu SO. böző meg nem engedett eszközökhöz nyúlt, hogy ezt a csekély vagyont növelje. Mindenekelőtt eltávolította a parancsnokságon szolgálatot teljestiő becsületes elemeket. Elhelyeztette köbei generálist, a csendőri in- tendatura főnökét és saját bizalmasát: Par- vulescu Diamandi ezredest ültette helyére. Behívta Crivat Gheorghe tartalékos ezredest, mert tudta, hogy tetszése szerint bánhat vele. Ez lett az anyagraktár főnöke. .Kinevezte Negoescu Ion kapitányt a felügyelőséghez, aki visszaéléseit elősegítette. Kinevezésekor alig volt pénze s Crivat ezredesnek kellett őt kisegitenie. Ez fizette ki a Bucuresti-i Bally cégnél ruhaszámláját (74 ezer lej) s egyéb tartozásait (65 ezer lej). 'Ugyancsak Crivat ezredes fizette ki azt a 70 ezer lejt, mellyel a kugoj-i vásáron erdélyi teheneket vett Dimitrescu megbízásából Defu állatorvos a tábornok Dorobantul-i gazdasága részére. A vádirat szerint Dimitrescu tábornok már az első évben (1931) 500 ezer lejt sikkasztott az állam pénzéből. Átalakította vidéki házát kastéllyá. Ebből a célból 35 iparos végzettséggel rendelkező csendőrt vett igénybe. Istállót és más gazdasági épületeket épittetett. Ezt a munkát 90 csendőr végezte. A szükséges költségekre pedig a következő összegeket vette fel: 28 ezer lejt Atanasescu kapitány utján a Constanta-i szárnyparancsnokságtól; 130 ezer lejt Parvulescu ezredes utján, ezzel juhokat vásárolt; 399 ezer lejt Niculescu kapitány utján építkezési anyagokra; 300 ezer lejt Parvulescu ezredes utján szerzett meg. Az „alap“ Dimitrescu tábornok azonban nem elégedett meg ennyivel. Elhatározta, hogy gyü- mölcsészetet és szőlőt ültet és megnagyobbítja gazdaságát. Erre természetesen szintén pénz kellett. Elrendelte tehát, hogy a csendőrség élelmezési pénzéből egy lejt vonjanak le naponként és fejenként s az igy begyülő pénzt külön alapként kezeljék. Huszonhétmillió lej gyűlt ekként össze a főparancsnokságon. Ebből kezdték meg a vásárlásokat 1933-ban. így aztán 1933-ban a kincstártól 9 hektár földek sógorától pedig 129 hektár földet vásárolt 500 ezer lej értékben. Majd 903 ezer lejért uj birtokot vett kastélya szomszédságában s ezeken a földeken 300 katonával szőlészetet és gyümölcsiskolát létesített. Szakértők szerint most 837 ezer lej a szőlő és 100 ezer lej a gyümölcsiskola értéke. Csupán a konyhakertet 142 ezer lejre becsülik. Ezenkívül 142 ezer lej értékre tehető a méhészet, 980 ezer lejre az állatállomány, egymillió lejre a gazdasági felszerelés, 34 ezer lejre a tejgazdaság, 59 ezer lejre a majorság s 140 ezer lejre a kastély parkjának értéke. Az istállókba is villanyvilágítást és vízvezetéket vezetett be, melyet a kastély külön villanyfejlesztő telepe tart üzemben. 100 ezer lejbe került csupán a kastély útjainak kikövezése. Három év alatt 34 gazdasági épületet emelt hat és félmillió lej értékben. Honnan volt a rengeteg pénz? Á vádirat szerint hamis nyugtákat, számlákat készítettek a szükséges összegeknek az államkincstártól való felvételére. Az igy felvett pénzből aztán Crivat, Letu és Parvulescu ezredesek, Dragomirescu és Teodo- rescu őrnagyok, Negoescu és Niculescu Teodor kapitányok is részesedtek. Szakértők véleménye szerint ugyanis hatmillió lej különbözet mutatkozik azon összeg között, amelyet hamis okiratokkal felvettek és aközött, amelyet Dimitrescu tábornok céljaira költöttek. A hamis okiratokkal felvett ösz- szegek ugyanis összesen 16 millió 760 ezer lejre rúgnak, mig a vizsgálat adatai szerint „csupán“ 10 millió. 224 ezer lejt fordítottak ebből Dimitrescu tábornok javára, aki egyébként ezeknek az összegeknek eredetét igen jól ismerte. Hiszen parancsot adott mely szerint egy bánit sem szabad költeni tudta nélkül a csendőrségen. Három éven át — 1932, 1933 és 1934- ben — a hamis utalások egész sorát így erősítette meg csendőrfőfelügyelői minőségben. Hamisak voltak a posztó, gyapjú, talpszámlák. A műhelyek elszámolásai, a javítási jegyzékek. A nadrág, zubbony és köpeny ára. A köiesönök, utazási dijak, segélyek. Kenyér elszámolások. Zenetár. Bélyeg. Semmi sem kerülte el ilyen szempontból figyelmüket. Még a naptár sem ... Mivel védekezik a fővádlott? — Tábornok ur — mondja a hadbíróság elnöke — olvasta a vádiratot. Adja elő védekezését! — Biró urak — válaszolja Dimitrescu tábornok — mielőtt védekeznék, engedjék meg. hogy előbb igazoljam magam önök előtt. Nagyon fájdalmas helyzetben vagyok. Tragikus ez. Hiszen ártatlannak érzem magam. Ha másként volna — amit megcáfol múltam — az esetben én is másként jártam volna el magammal szemben s nem engedtem volna, hogy feljelentőim elégtételt kap janak. Dimitrescu tábornok nyilván az öngyil kosságra célzott ezzel. A katona tudja azt, hogy bűnösség esetén milyen ut áll neki nyitva... — Nem tettem ezt — folytatja — mert bíztam a biróság igazságosságában. Az egész ügy kishitű emberek bosszúja . .. Ezután érdemben próbált meg védekezni, nem sok sikerrel. Tiz nap óta tart már az ügy tárgyalása. Vájjon, mi történik Dimitrescuval, ki teljes díszben áll birái előtt s védőjével, Istrate Micescuval a tárgyalás megnyitása előtt suttogva tárgyal. Csak ők tudják, miről beszélnek. Micescu most nem numerus clauzusért, de a milliós vagyon megmentéséért is izzad... (8t.) „A GAZDAG ORSZÁG FENEKET ZSÁKJA“... Már több mint tiz napja számoltatják Dimitrescu tábornokot
