Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-06 / 81. szám
ÁRA 3 LE.* TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. I4i.i6ţ/i92* Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. Fiokkiadóhivatai és könyvosztály Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, rrraíí 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, events *3 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókül3ab3ze*~-ü LVI» ÉVFOLYAM, 81. SZÁM. SZOMBAT 19 3 5 ÁPRILIS 6. Jtinemanné nevét a borzalom nemzedékünk emlékezetébe marja vagy égeti. Ezentúl, ha beszélünk az emberi gonoszság végletéről, az anyai szív elvetemültségének a tökélyéről, a Jünemanné neve sötéten, keserű ízzel száll a nyelvünkre. Immár fogalom és addig él, amig a borzalom még szörnyűbb alakja nem támad. A görög-római mithológia szörny elegjei mind eltörpülnek mellette. S nincs a múltban anyasági őrületének vetélkedő mása. Bizonyára ismerik azt a szörnyű esetet, amely a legridegebb lelket kiveti nyugalmából és tökéletesen megráz minden érzékenységet? A hideg fut végig az emberek gerincén s percekig lud- bőrzünk, ha most olvassuk a német lapokat, pedig igyekeznek a Jünemanné pőrének a tárgyalását szűkszavún ismertetni, hogy ne izgassák föl végletesen az olvasók idegzetét. Aki nem ismeri ezt a hitregébe illő esetet, annak röviden összegezzük e hasábokon. Január 26-án Jünemanné elhagyta pincelakását, hogy mulatni hívja szeretőjét, mert paralitikus urát nemrégen elnyelte az őrültek háza. Bezárta három kis gyermekét, egy leánycsecsemőt, egy 14 hónapos kisfiút s egy közel 4 esztendős emberkét. Atdorbézolt éjszaka után kedvesének lakására ment, ott idegen név alatt beférkőzött az anya s testvérek bizalmába és mindenről feledkezve élt, mint a hal a vízben. A nyolcadik nap, február 3-án, a huszonnégy éves böjti boszorkány sógora balsejtelemtől űzve fölkelt kórágyából s a három bezárt gyermek gőzös pinceablakán keresztül parányi árnyék tántorgá- sát látva, gázmérgezést gyanított és betört. Az elborzadás orditása verte föl a házat. A csecsemő és a kisebbik fiú éhségtől. szomjtól, hidegtől elpusztult. Az elpatakzott könnyek, az utolsó harc vére s a tehetetlenség szennye a csontvázakra fagyott. A legnagyobb gyermek 200 óráig tartó szenvedés ellenére még ténfergett, vizionált, az orditás és ajtóverés kinzó sebeivel Pár óra múltán meghalt a kórházban a tejivás gyönyörétől átszellemültem Az anya újságból tudta meg a végzetet, önként jelentkezett a rendőrségen, azzal védekezett, hogy mámorban volt, majd hogy nem engedték el a szerelmi fogságból, tegnapelőtt a bíróság halálra ítélte, mert megfontolt kegyetlenséggel ölt. Nem Írunk többet róla. Kegyetlenség volna kiaknázni ezt a páratlan katasztrófát, amely talán több is, mint egy bomlott lélek bűne, talán korunk általános lelkizavarának egy célzatos jelzése. Csak meg akarjuk állapítani, hogy a német közvélemény a legnagyobb örömmel fogadta ezt a halálos Ítéletet s az emberek többsége szeretné, ha nem bárddal végeznék ki a kis vadállatot, hanem forró szurokban, vagy elevenen való égetéssel pusztítanák el. De mégis szabad volna-e? Bűn volna bűn sarkában. Föladhatjuk-e a halálos Ítélet ellen való meggyőződésünket? Gyilkos anyával párhuzamba léphet-e az élet- szervező társadalom és állam? Lelkibeteg miatt megbetegülhet-e a közvélemény? Igaza van Londonnak, mely tegnap egy kivégzés miatt repülőgépekkel, hangszórós gépkocsikkal s az órákig térdenálló asszonyok némaságával óriási tüntetést rendezett az abolució mellett. A mindig viszonylagos és alkalmi bűnt korlátozni és kitépni kell, nem fokozni a hajlamot és vágyat az állami gyilkolás szertgüttásávaJU Edén főpecsétör a vihar miatt kénytelen volt repülőgépével Kölnben leszállani Visszaérkezéséig elhalasztották a rendkívüli angol minisztertanácsot. — Az összes államokat magába foglaló általános konzultatív szerződés és egy kölcsönös segítségnyújtási szerződés terve merült föl Eden főpecsétör a rossz időjárás miatt tegnap kénytelen volt repiilőutját megszakítani, igy a világ közvéleménye által feszülten várt pénteki angol minisztertanács kitolódik és ezzel a helyzet tisztázatlansága továbbra is fennáll. Természetesen ily körülmények között a politikai képzelődéseknek tág tere nyilik, a diplomáciai pletyka szerint a francia külügyminisztérium titkos emlékiratot böngész, amelyben állítólag Simon közli a Hitlerrel folytatott bizalmas beszélgetéseket is. Ezt mind a két oldalról határozottan cáfolják. Ellenben nem cáfolják a hirt, hogy most már Franciaország is végleg elejti a keleti egyezmény eredeti tervét s nem cáfolják a francia hadügyi tervek és szövetkezések részleteit. A prágai tanácskozások a közölt részletek szerint főleg a dunai egyezmény és az osztrák kérdés körül folytak. KÖLN. (Az Ellenzék távirata.) A repülőgép, amely Edent vitte, Köln előtt tegnap borzalmas viharzónába került, úgy hogy az angol főpecsétör rosszul lett. A pilóta kijelentése szerint soha ilyen nehézségekkel nem kellett megbirkóznia. A repülőgép Kölnben baj nélkül leszállóit s bár remény van arra, hogy Eden még ma Londonba érkezik, MacDonald úgy határozott, hogy a döntő minisztertanácsot csak hétfőn tartják meg. Eden Londonba érkezése előtt semmiféle határozat nem hozható, azonban rögtön Eden érkezése után szükebbkörü miniszteri megbeszélés lesz. A prágai tárgyalások PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) Eden csütörtök reggel 8 órától tárgyalt Benes külügyminiszterrel s villásreggeli után, mikor két órakor repülőgépre szállt, következő hivatalos jelentést adták ki: A külügyminisztériumban ma lefolyt tanácskozás során Eden és Benes eszmecserét folytattak mindazokról a kérdésekről, amelyekről a február 3-iki londoni nyilatkozat szól. Benes mély köszönetét fejezte ki Edennek a látogatásért és felvilágosításokért. Azután beható tájékozást mondott Csehszlovákia politikájáról. .A két miniszter megállapította a teljes egyenlőséget kormányaik álláspontja tekintetében s az általános béke megmentésére vonatkozó célok ügyében, kinyilvánítva őszinte és rendíthetetlen ragaszkodásukat a Népszövetség politikájához. A Havas-ügynökség tudósítása szerint Eden kijelentette Benesnek, hogy a célzatos hírekkel szemben a keleti egyezményre vonatkozó álláspontja nem változott. A tárgyalások mostani helyzetében azonban Lengyelország csatlakozási kérdése még nem eléggé befejezett. Szó esett elsősorban egy általános konzultativ egyezményről az összeg érdekelt hatalmak közt Ausztria ugyanis célzatosan bejelentette a prágai találkozás napján minisztertanácsi határozat formájában, hogy megteszi az előkészületeket a fegyverkezés ügyében. Ezt úgy magyarázzák, hogy elrendeli a sorozólisták összeállítását. Osztrák politikai körökben arról beszélnek, hogy a hadsereg 90.000 főnyi lesz, a szolgálat tartama két év s a sereg egy része hivatásos katonákból áll és pedig négy-négyezer tisztből és altisztből, 12.000 állandó közkatonából. Állandóan két korosztályt fognak fegyverben tartani 30— 30.000 emberrel s a két hadtest közül az egyik Bécsben, a másik Salzburgban állomásozik. Az első év kiadásai 116 millió sehillingre fognak rúgni. A hírek izgalmat keltenek, különösen a kisantant körében, de úgy látszik, minden beavatkozás fölösleges, mert az osztrák, magyar, bulgár felfegyverkezés megoldáshoz jut a közeledő népszövetségi rendkívüli ülésen, mint Mussolini sine qua non követelése. a keleteurópai béke fenntartására, azután egy másodikról kölcsönös segítség ügyében, amelyhez azonban Németország és Lengyelország nem akarnak csatlakozni. lUgy látszik, hogy ez a kijelentés Benes megelégedésére szolgált, aki hangsúlyozta, hogy a kölcsönös segítségről szóló egyezmény teljesen fedi a kisantant álláspontját is. Benes azt a véleményt hangsúlyozta, hogy célszerű volna előbb aláírni a keleti egyezményt és aztán keresni a fokozatos ki- terjesztést Angliára és az egész szárazföldre. A Star értesülése szerint Benes határozottan megkérdezte Eden tői, hogy a dunai terv keresztülvitele esetén valamelyik hatalomnak, vágj' hatalmi csoportnak jogában lesz-e megvédés cinjén Ausztriát megszállani. Benes további kérdése az volt, joga lesz-e Ausztriának tekintet nélkül más országok érdekeire, egyedül dönteni afelett, visszaállitsa-e a monarchiát. vagy a szociáldemokrata köztársaságot, vagy pedig bevezesse a nemzeti szocializmust. Ausztria katonai tervei izgalmat okoznak LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol fővárosba érkező jelentések szerint az osztrák sorozási tervezetről hozott minisztertanácsi határozatot Prágában élesen elitélik. Az a vélemény, hogy a kötelező katonai szolgálat és nagyobb néphadsereg felállítása csak a (Népszövetség beleegyezésével jöhet létre. Belgrádban is élénk a hangulat, politikai körök szerint Németország megerősödése segítette elő ezt a fordulatot. Románia még nem foglalt állást. Anglia a kötelező osztrák katonai szolgálat bevezetésével csak akkor hajlandó foglalkozni, ha Ausztria ezt a tervet Gcnfbcu terjeszti elő. Prágából érkező Rador közlés szerint az a hir, hogy az osztrák kormány egyoldalulag az osztrák hadviselési kötelezettség mellett nyilatkozott, a kisantant szempontjából nem marad válasz nélkül. A kisantant e kérdéssel már korábban foglalkozott és az az álláspontja, hogy Ausztria hadkötelezettségének ügye a Népszövetség elé tartozik és nem oldható meg egyelőre. Úgy látszik ezzel a körülménnyel függ össze, hogy belgrádi jelentés szerint Tevfik Ruzsdi Arasz török külügyminiszter a napokban Belgrádba érkezik és Jefticcsel tárgyal, amig a genfi ülésre nem utazik. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Sok szó esik' írezáról. Beavatott helyen ugv tudják, hogy MacDonald nem utazik Strezába. Az Information értesülése szerint Strezában Mussolini ki fogja jelenteni, hogy nem hajlandó Németország korlátlan fegyverkezését továbbra nézni. Ellenben elő fogja terjeszteni Ausztria és Magyarország fölfegyverkezé- zére vonatkozó kérelmét. A Paris Soir szerint Simon kedden nyilatkozik az angol alsóházban a strezai értekezlet elé kerülő problémákról. ül rendeld ai ostromállapot mein nsszabbifdsdrdi CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A VI. hadtest parancsnoksága ma az ostromállapot meghosszabbításával kapcsolatban uj rendeletet adott ki. A rendelet a 8. számot viseli és az alábbi főbb rendelkezéseket tartalmazza. 1. Az 1933 december 30-án hozott 1. számú rendeletben feltüntetett területeken, igv ennek a parancsnokságnak a területén is életben maradnak mindazok a rendelkezések, amelyeket a VI. hadtest parancsnoksága 1— 7-ig terjedő rendeletéiben hozott. 2. A fent említett rendeletekben feltüntetett cselekmények és mindazok, amelyek az alkotmányt, az ország biztonságát, rendjét és közcsendjét érdeklik, amelyeket, bármely büntető törvény előir, bármi is legyen az elkövetőjének, vagy bűnrészeseinek a minősége, a VI. hadtest mellett működő hadbíróság hatáskörébe tartoznak és büntettetni fognak az erre vonatkozó törvény alapján. 3. Cenzúrát fognak alkalmazni az összes időközi kiadványokra, napilapokra, politikai vonatkozású Írásokra, rádió által továbbitól: hírekre, előadásokra és látványosságokra. A cenzura alól kivételt képeznek az irodalmi, tudományos és tankönyvek, amelye két ki lehet nyomtatni a szerzők, kiadók és nyomdák felelősségére. 4. —5. A fentemíitett nyomdatermékek közül azokat, amelyek nem esnek cenzura alá. egyet sem lehet kinyomatni a .cenzori hivatal jóváhagyása nélkül. 6. A katonai hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket azok elion, akik nem tartják be az ezen rendelet 4. és 5. cikkéi vn foglaltakat. 7. Ezt a rendeletet kifüggesztik az utcák m. 8. A rendőrség, katonai és polgári hatos, gok vannak megbízva azzal, hogy ezek a rendelkezések betartassanak, Viharban az angol főpecsétör repülőgépe
