Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-28 / 98. szám

felfedeztek Amerikában egy uj csoda gyógynövényt Amerikában a? ősvadonban olyan gyógynövényt fedezett tel cgv tudós, .»melynek kivonata 10—ts eves gyomor., bél es epe bajokat rendkívül Rvor- s.m meggyógyít. I' gyógynövény kivonatát „Gastro D“ nek hív­ők és u külföldi tudós professzorok csodás ered­ményeket értek el vele, mert e gyógyszer nem­csak csillapítótag hat, hanem a betegség okát sziin* teti meg s ezáltal az egész emberi szervezetben a sejtélet újjáéled és cg»' egészséges, normális állapot .ill be. A „Gastro D“ megszünteti a legnagyobb gyo­mor. és bélgörcsöket, gyomorégést, felfúvódást, . ivtájeki nyomósokat, makacs székrekedést, uz ebből eredő fejfájást és szédülést, ideges .diapotor, aim a Bánságot, továbbá a gyomor- és bel fekélye­két. A „Gastro D“.vei az emberiség egv olyan gyógy szerhez jutott, amev sok esetben olyan betegsége­ket is meggyógyított, melyeket diagnostikólni sem tudtak. E gyógyszer képviseletét sikerült Császár Ernő Bucuresci-i gyógyszerésznek (Calea Victoriei 114.) megszerezni. Ára tot lej, vidékre utánvéttel >s küldi, 20 lej költség felszámításával. W*0*0*1*0*0ßAß0**ßßl*******A Kizárások a nemzeti-paraszt­p írtból A dr. Buteatiu szerkesztésében meg­jelenő Patria mai száma feltűnő he­lyen a nemzeti-parasztpárt C111 i megye-i szervezetének a következő hivatalos közleményét hozza feltűnő betűkkel: A megyei pártszervezet állandó bi­zottsága folyó évi április hó 26-án tar­tott ülésén a központi végrehajtó bi­zottság határozatának megfelelöleg meg­állapítja, hogy a párt érdekei ellen irá­nyuló tevékenységük és a párt kere­tein kivül tanúsított magatartásuk kö­vetkeztében többé nem tekinti a párt tagjainak: dr. Katieganu Emilt, dr. Ha- tieganu Simont, dr. Popa Ádámot, Mu- resan Sabint, Moldovan Haritont, dr. Fersigan Romulust, dr. Serban Mihályt, Tuffli Richárdot és dr. Manu Demetert. A közleményt dr. Socol Aurél elnök, Popov alelnök és Moldovan Valér dr. titkár Írták alá. Mozgószinházak műsora: VASÁRNAP. HÉTFŐ. KEDD: CAPITOL: Premier. A román husvét igazi szenzációja. AZ ÖRDÖG ASSZONY. Fő­szerepben Marlene Dietrich. Egy időben bemutatva Bécs, Bucureşti, Budapesttel. EDISON: Két csodafilm. I. SENKI GYER­MEKE. Fősz. Boris Karloff, Richard Dix, Jackie Cooper. II. KFNG-KONG. Edgar Wallace regénye után. 3, 6. 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: I. AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA. Főszerepben Gary Cooper és Joan Crawford. II. A VIRÁG­ZÓ SZENVEDÉLY. Főszerepben Emil Jarmings és Anna Sten. Előadások: va­sárnap, hétfőn, kedden 3, 6 és 9 órakor. Helyárak: 10 és 12+3 lej. Figyelem! Heinrich $zappangyár rek­lám üzletével el­költözött a P. Unirii sarhărdl & ftcmdrandusul 4 alá. A széleskörben elismert, kitü­nően illatosított „Szent László“ szappan, kölni viz és „Dento- nal“ fogpaszta gyártmányainak kézi eladása. - Krémek, púde­rek, stb. Minden vevő ajándékot kap. ’NiSIli A hét vitágpo líiík ája Ingadozások a francia-orosz paktum körül Egyik csehszlovák miniszter a mult hé­ten következő három pontban foglalta ösz- s/e az Európa előtt álló lehetőségeket: 1. lóváhb lolyik az őrültség, amelyről rövid idő «*lött Baldwin beszélt és az emberiség legvéresebb katasztrófájához vezet. 2. \ fegyverkezések pénzügyileg teljesen tönkre­teszik ;» népeket és forradalmakhoz, fölfor­dulásokhoz, teljes összevisszasághoz vezet­nek még a háború kitörése előtt. 3, Győz még idejében a józanság és visszavezeti i népeket ahhoz a ponthoz, ahol egyensúly uralkodik a szellem és a technika, a szabad­ság és a militarizmus, a jog és az erő, a nép és az állam, a kultúra és a gazdasági élet között. A három lehetőséget ilyen tra­gikus határozottsággal megfogalmazó mi­niszter azonban nem nyilatkozott arról, hogy melyik lehetőség érvényesülését látja leg­valószínűbbnek. Mussolini ugyan kijelentet­te, hogy az év folyamán nem lesz háború, többet ennél a kijelentésnél azonban senki sem mer kockáztatni. Legfennebb Mac­Donald hangoztat lírai reményeket, hogy végül mégis sikerül a békét biztositó kol­lektiv együttműködésre rábírni Európa ha­talmait. És mindamellett, ha föltesszük köz­vetlenül a kérdést, hogy ez vagy az a hata­lom megkockáztathatja-e ma a háborúi, minden esetben határozott nem a válasz. Egyik sem vállalhatja, ha még annyira har­cias szellemű, a mai háborúval járó kivéte­lesen nagy kockázatokat. .S ez a kockázat a diplomáciai tárgyalások és viták nagy ösz­[ túlságosan lekösse, a francia külpolitika s/.n- I had mozgását. \ nemzetközi jog nyelvén szólva, az elleniéi a megegyezés pontjain vonatkozó kiviteli jegyzőkönyv szövege kő rül merült töl. A l.aval által ajánlott szöveg szerint a szerződő feleknek támadás esetén is he kell várni a népszövetségi tanács dön­tését, mielőtt a segítségnyújtás kötelessége rájuk nézve kötelezővé válnék. Az oroszok azt kívánják, hogy támadásnál mindkét fél késedelem nélkül közös katonai intézkedé­seket tegyen és csak bizonyos lehetőségeket tartson fönn a népszövetségi tanács legfen­nebb negyvennyolc órában megszabott dön­tési időhatáráig. K minthogy arra az eset­re, ha nem jön létre egyhangú döntés, az érdekelt hatalmak népszövetségi szabályok szerint is visszanyerik cselekvési szabadsá­gukat, ennek a cselekvési szabadságnak irá­nyát szintén a legpontosabb kötöttségekkel akarjak leszögezni az oroszok. A franciák viszont bizonyos szabadságot akarnak ebben az. esetben is fenntartani maguknak. Lényegileg arról van szó. hogy szabad utat engedjenek-e a katonai automatizmus­nak. amely, mint az 1914-es események mu­latják, könnyen teremthet bevégzett lénye­ket. vagy olyan gátlásokat iktassanak be ennek az automatizmusnak menetébe, me­lyek az okozott késés által katonai szem­pontból esetleg tényleg pótolliatalan hát­rányt jelenthetnek. A francia kormány még­sem akarja szerződésileg lekötni magát arra. hogy adott esetben korlátlanul átengedi az Mozisztrárok egymáskozl / é(é- Creta aranyom, mrír tu ^ /Y{ ^ óta bámulom nagyszerű ti* cl arcbőrödet, nagyon sze ' ném halni mint havzná ““ GróiMon Dumas Sándor világhírű regénye teljesen uj földolgozásban, főszerepekben: ELŐADÁSOK KEZDETE VASÁR­NAP DÉLELŐTT 11 ÓRAKOR ! Eíissa Landi és Robert Donat I szevisszaságában talán egyedüli igazi bizto­síték ma a „könyökünkhöz, surlódó" katasz­trófáiig lehetőségek elkerülésére. Miért akadt meg az. orosz—francia katonai szerződés Egyelőre az orosz—francia katonai együtt­működési tárgyalások fennakadása körül folyik a vita. A stresai hármas értekezlet és a genfi tanácsülés után kétségesnek sem lát­szott, hogy az együttműködési szerződést Párisban vagy Londonban rövidesen aláír­ják. Sőt az aláirás időpontját, melyret Laval moszkvai látogatása idejére vártak, meglepő módon előbbre, két nappal a genfi tanács­ülés befejezése utánra tűzték ki. Es ekkor jött a meglepetés. Litvinovot hazarendelték Moszkvába s a Láváihoz közelálló párisi sajtó hangoztatni kezdte, hogy Franciaor­szágnak nagyon is meg kell gondolnia, mit ir alá. Csakhamar kiderült, hogy lényeges nézeteltérésről van szó. Moszkva automati­kusan és minden körülményiek köz.ött mű­ködő katonai paktumot kívánt, inig a fran­cia külpolitika Laval által képviselt irány­zata biztosítékot akar belevinni a szerződés­be a katonai automatizmus kiszámíthatatlan lehetőségei ellen. Ezt a biztosítékot Laval a Népszövetség közbeiktatásában látja, Mosz­kva viszont bizalmatlansággal viseltetik a Népszövetséggel szemben és nem tud szaba­dulni a félelemtől; hogy kritikus pillanatban a mindenekelőtt polgári hatalmakat képvi­selő genfi aréopag az ő érdekei ellei^ fog dönteni. A Népszövetséget természetesen nem lehet egészen kizárni a tervezett szer­ződésből, mert akkor a megállapodás nyíl­tan korlátozás nélküli katonai szerződés jel­legét kapná, ami Franciaország számára le­hetetlen helyzetet teremtene úgy a Népszö­vetséggel, mint a vele szoros kapcsolatban álló többi hatalmakkal szemben. Orosz rész­ről mégis úgy szeretnék a szerződést meg­fogalmazni, hogy a franciák részére auto­matikusan működő kötöttséget jelentsen a Népszövetség esetleg kedvezőtlenül adódó döntése esetén is. Katonai automatizmus gátlással, vagy anélkül? Ezt a megoldást utasította vissza Laval, aki ugyan minden erővel dolgozik az orosz —francia szerződés megteremtésén, de el akarja kerülni, hogy Moszkvával szemben események irányítását a háborús lépések­ből visszatérést nem ismerő vezérkaroknak. Az orosz kormány szintén nem szívesen tolja előre a vezérkarokat, viszont a polgári államokkal szemben fennálló kiirthatatlan bizalmatlansága miatt ragaszkodik a leghatá­rozottabb katonai kötelezettségek vállalásá­hoz. A helyzet igy az. hogy a tervezett meg­állapodás a Moszkva által kívánt formájá­ban külsőleg is alig különböznek a tiszta ka­tonai megállapodástól, amelynek működésbe hozása adott esetben a vezérkarok dolga volna. Laval viszont nem akar továbbmenni, mint hogy azokat a kötelezettségeket, me­lyek a népszövetségi alapokmány 10.. 15., 16. és 17. pontjával összeegyeztethetők, Franciaország és Oroszország számára r tá­madás esetén időszerűvé váló kölcsönös se­gítségnyújtás ki hangsúlyozásával élesen fo­galmazza meg. És ez az álláspontja, a párisi nacionalista lapok ellene intézett támadásai dacára, minden jel szerint megfelel a fran­cia közvélemény álláspontjának is. Közbeszól Locarno De a francia közvélemény álláspontjának számbavételén kivül még egy más dolog is kényszeríti Láváit arra. hogy politikáján ne változtasson. Ezt a kényszerítő okot a fél­hivatalos „Petit Parisien<; a locarnoi szerző­désben jelöli meg. Franciaország — irja a félhivatalos lap — Anglia és Olaszország garanciái mellett bizonyos kötöttségeket vál­lalt a locarnoi szerződésben. Szovjet-Orosz- országnak tehát csak a szerződésben vállalt kötelezettségek tekintetbevétele melleit siet­het segítségére. A szovjet diplomácia az au­tomatikus segítségnyújtás kötelezettségeit ezzel szemben élesebben szeretné megfogal­mazni, amit francia részről nem fogadhat­nak el. A locarnoi szerződés ugyanis csak három esetben engedi meg. hogy a résztvevő hatalmak fegyverekhez folyamodjanak. Első eset a jogos önvédelem esete. A második eset a Népszövetség 16. paragrafusának al­kalmazásánál áll be a népszövetségi tanács előzetes döntése után. A harmadik eset, a népszövetségi alapszabály 15. szakaszának megfelelően, akkor adja vissza a szerződés­ben résztvevő államok cselekvési szabadsá­gát. ha a fölmerült háborús vitában a nép- szövetségi tanács nem jut egyhangú megálla­podásra. Mi történnék azonban, ha Francia­hetek rszerü tiszta zero ném tudni mint használs/ áruld el nekem is. Direkt ra gyógóan nézel ki! Tudod kedves Gitta, nemré­giben egy orvos tisztelőm ajánlotta nekem a Milku- derm-Hautsahne krémet és amióta ezt használom, csodálatosan meg­javult az arcbőröm, most teljesen sima és tiszta. Pedig Te tudod legjobban, nogy ép a mi arcbőrünk rettenetesen sokat szen­ved a sok sminkeléstől és bizony nehéz rendben tartani. Micsoda szer ez ? A Miikuderm-ről nem is hallottam eddig ? Én annyit tudok róla, hogy egy tudományos alapon készült bőrkészítmény, amelynek alapanyaga a tiszta tejszín és csakis orvos körökben propagálják. Épen ezért feltétle­nül meg is bizoin benne. Akkor biztosan nagyon drága ez a szer? Dehogy — ép ellenkezőleg! A Milkuderm-Hautsahne tu­busban 35 és 66 Leibe ke­rül. — Minden gyógyszer- tárban és drogériában meg­kaphatod és amint mond­tam, teljes meggyőződéssel ajánlom neked -ezt a nagy­szerű készítményt. ország az oroszukkal szemben vállalt köte­lezettségei folytán fegyverhez volna kényte­len nyúlni esetleg már a népszövetségi ta­nács döntése előtt? Ebben az esetben a né­met—francia hutár sérthetetlenségéért biz­tosítékot vállaló két másik hatalom, Anglia és Olaszország a locarnoi szerződés szerint kötelesek volnának teljes katonai erejükkel Németország pártjára állani. Ugyanez az es­hetőség következhetnék be az adott körül­mények között valószínűtlen esetben is, ha a népszövetségi tanács a támadó meghatáro­zásánál egyenesen a franciák kívánsága el­len döntene. Francia részről tehát érthető az óvatosság a Moszkvával készített szerző­dés megfogalmazásában. Erről az óvatosság­ról csak akkor mondhatnának le, ha el akar­nák ejteni a locarnoi szerződést és kockáz­tatnák Angliának eddig számukra mindig készenálló támogatását. További okok De szerepet játszik ezenkívül a francia álláspontnál az is. hogy Párisban nem akar­ják teljesen elejteni a lengyel ütőkártyát, melyről még mindig nem hiszik, hogy vég­leg a németek -kezébe került volna. Laval ezért el szeretne kerülni minden olyan meg­állapodást. melynek lehetőségei között sze­repel, hogy Lengyelország válik a németek ellen fölvonuló orosz hadsereg működési te­rületévé. Az orosz felvonulási lehetőségek kérdése ugyanis egyik legnehezebb pontja a készülő francia—orosz szerződésnek, mely Páris számára kafonaikig csak akkor lehet igazán értékes, ha az óriási orosz tömeg haderejét szükség esetén legyőzhetetlen aka­dályok nélkül vetheti latba. És bizonyára számításba jön Páris számára az is, hogy Németországgal szemben sem akar a szabad- mozgást véglegesen kizáró kötelezettségeket vállalni a Moszkvával kötött szerződésben. Laval tudja. hogy. ha az események fejle­ményei nem vezetnek elkerülhetetlenül há­ború felé, akkor előbb-utóbb megint csak tárgyalásokra kerül a sor a németekkel s a franciák, mint Németország közvetlen szom­szédai, jóval kevésbé tudják kikerülni eze­ket a tárgvalásókat, mint az oroszok. Párisnak szüksége van a Moszkvával kö­tendő paktumra és minden valószínűség sze­rint meg is fogja valósítani azt. Megvalósul ez a paktum, mert a látszólagos fenntartá­sok ellenére úgy Moszkva, mint Páris ko­molyan akarja és mert megszűnt vele szem­ben London és Róma ellenállása is. Szabad mozgását teljesen kizáró kötöttséget azon­ban a francia diplomácia nem fog vállalni és valószínűleg nem vállal végeredményben ilyesmit a pillanatnyilag merevebb formu­lákhoz ragaszkodó szovjetorosz diplomácia sem. A szerződést azonban megkötik, mert Páris meg akarja akadályozni, hogy a szov­jetoroszok esetleg újra Németországhoz kö­zeledjenek és Moszkva még inkább igyek­szik megakadályozni, hogy Franciaország jusson a németeknek esetleg szabadabb ke­zet adó megállapodásra Berlinnel. —g rzslbcf Itirálpé Szálló Budapest. IV., Egyetem-utca 5. — 100 modern kényelmes szoot. Liftek. Hideg-meleg folyóviz. Központi fűtés. Az étterem és kávékád­ban minden este szalonzene, — Menüi 1,60 Psngö. — A2 Erzsébet-pincében egypincér rendszer!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents