Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-28 / 98. szám

Î JJl ipriIts 29. i^iidea, az Arany-pályadif egykori nyertese, nem akar magyar városi tisztviselőket látni isziníe beszélgetés a székely főváros sokat emlegetett primárfával TG.-MURES. (Az Ellenzék tudósitójától.) Nem ismeretlen az olvasóközönség előtt dr. Dundea 'Emil Tg.-Mures-i polgármesternek az a törekvése, amellyel a székely fővárost rövid időn belül meg akarja fosztani szé­kely jellegétől. A legújabb események arra engednek következtetni, hogy a terv keresz­tülvitele százszázalékos eredménnyel fog ( végződni. A magyarság részéről még csak próbálkozások sem történnek arra nézve, hogy a 80 százalékban még mindig magyar város szellemi és anyagi vezetésében i-észt követeljen. A helybeli magyar párt várakozó álláspontra helyezkedése sokáig tartott s a Dandeaval való együtt, nem működésnek a magyarság adta meg az árát. Mert hónapok óta egy magyar hang sem tiltakozott — nem volt, aki tiltakozzék és nincs ma sem az időközi bizottságban — azok ellen az önkényes intézkedések ellen, amelyek oly nagy mértékben és sajátságosán jellemzik Dandea polgármester uralmát. Dandea Emil Arany János pálya­dijat nyert gimnáasta korában Alig hajtották végre az 1985 február havá­ban hozott interimárbizottsági rendelet hatá­rozatait, melynek értelmében magyar em­berek nem lehetnek a városi állásokban al­kalmazva s amelynek következtében 38 magyar ember nyert elbocsátást, már újabb elbocsátás előtt állnak a még a városnál szolgálatban lévő kisebbségi alkal­mazottak. Milyen állásokat foglaltak el ezek az elbocsátott kisebbségi emberek? Nagy­Rheuma, köszvény és Magzsába legjobban bevált gyógyszere a Togal-íabletta. 1 Kiválasztja a húgysavat. Még elhanyagolt esetekben is gyó­gyító hatású! Használja teljes bizalommal! Minden gyógy­szertárban és drogériában. Lei 52.— és Lei 130.— Svájci készítmény! részük munkás volt, gépápoló, gátőr, esz­tergályos, takarítónő, jegyszedő, segédmun­kás stb. Csak egy példát: Péter Annát, kit 1922-ben baleset ért és 1922 május óta dol­gozik a város téglagyárában, most 13 évi munkaidő után kitették állásából. A többi munkásoknak és segédmunkásoknak hason­ló az esete. Amikor megkérdeztük Dandea polgármes­tertől: — Polgármester ur, ezek az elbocsátott munkások és segédmunkások román nyelv­tudásuk hiánya miatt nem tudtak eleget ten­ni kötelességüknek, nem tudták hordani a téglát, nem tudták szedni a jegyet, nem tud­tak. őrködni? — Dandea igv felelt: — Romániában vagyunk! Tizenhét év után illik tudni az állam nyelvét. A magyar világban azt követelték a kisebbségektől, hogy jobban tudjanak magyarul, mint a magyarok. — További szavaiban nagylelkű­nek mutatkozott. -—- Én nem kivánom azt, hogy verseket és novellákat Írjanak romá­nul alkalmazottaink, de azt megkövetelem, hogy vedem románul beszéljenek, amikor vizsgálatot tartok. Hogy a románok milyen tökéletesen beszéltek magyarul az impé- ruimváltozás előtt, arra magámat hozhat­nám fel példának. A Sibiu-i főgimnázium­ban magyar fiuk elő! nyertem el egy Arany János páíyatétel jutalmát. Elhisszük, hogy Dandea polgármester pá­lyadijakat nyert a magyar uralom alatt, hisz annyi becsületes, most élő román ve­zető államférfi és kulturember tanult ma­gyar ösztöndíjjal, aminek kiérdemelését sem vonjuk kétségbe, de nem hagyhatjuk rrteg­.4 Cal a Moţilor 4. sz. alatti ház első emeleté egészben vagy részben f. évi május 1-re ki­adó. A lakás áll nyolc szoba, konyha, fürdőszoba, 2 előszoba és a szükséges mellékhelyisé­gekből. Hosszabb bérlet esetén a bérlő kívánságára kisebb átalakításo­kat a háztulajdonos elvégeztet. A latiásí illető Jelviiágosi- iásohai Calea Mofiler 15. sz. alatt adnak. jegyzés nélkül azt a szomorú valóságot, hogy éppen azok a román férfiak viselkednek irántunk a legnagyobb ellenszenvvel, akik a magyar állam stippendiumával tudtak je­lenlegi polcukig eljutni. Kiknek kell uj nyelvvizsgára álla- niok hiisvét után? A legutóbb tartott nyelvvizsgákon a vá­ros alkalmazásában lévő tisztviselőket csak kétféle minősítésben részesítették: „reuşit“ és „nereuşit“, holott az előírás szerint 1— 10-ig terjedő számjegyekkel kellett volna osztályozni, amint a megyei kisebbségi al­kalmazottakat minősítették. A városi alkal­mazottak közül mintegy 45 embernek kel­lett vizsgára állani, akik közül 28-an „ne­reuşit“ minősítést nyertek. Nyomban el is bocsátották őket, a többieket pedig tanáccsal látták el: menjenek nyugdíjba! A belügyminisztérium a napokban közölt rendeletével azonban pótvizsgára engedi azo­kat a kisebbségi tisztviselőket, akiknek osz­tályzatuk ötnél gyengébb. De mi történik most a városi alkalmazottakkal, kiket nem számjegyekkel minősítettek a nyelvvizsgán? — A reuşit minősítést nyert kisebbségi tisztviselők husvét után u j nyelvvizsgát kell hogy tegyenek. Ha sikerül, állásban marad­nak, ha nem sikerül, elbocsátják őket — mondotta Dandea polgármester. — És mi lesz a „nereuşit“ minősitésüek- kel? — Azok már megkapják elbocsátásukat Újabb nyelvvizsgára nem állhatnak. Hogy a belügyminiszteri rendelet uj vizs­gára engedi az elbukottakat, az nem számit semmit Dandea polgármesternek. Sőt, a vizsgát uj rostának használja fel azokkal szemben, akik az előző nyelvvizsgát sikerrel tették le. Nem lesz több magyar alkalmazottja a székely fővárosnak Az elbocsátott kisebbségi alkalmazottak­kal kapcsolatban 27 állásra hirdetett pályá­zatot a város. A pályázat ideje a hét felé­ben járt le, mikor is összeszámlálták a pá­lyázókat. A 27 helyre nem kevesebb, mint 207 kenyérkereső jelentkezett. A pályázók között kétségtelen, hogy magyar emberek is vannak. De hogy csak egy is alkalmazást nyerjen a város szolgálatában, nehezen hisz- sziik, ha végigforgatjuk a székely főváros „Órásul“ cimii hivatalos lapját. Az „Órásul“, melynek felelős szerkesztője a mindenkori polgármester, az április 15-i számában „IRomán felelet“ cimen az alábbi sorokat intézi az ottani magyar párthoz: „Amíg az egyes városi és megyei kisebb­ségi intézmények és vállalatok nem alkal­maznak román tisztviselőket, a város ve­zetősége még erkölcsileg sem tartja köte­lességének, hogy kisebbségi embereket al­kalmazzon“'. Dandea Emil szóban is bevallotta, hogy terve a város romanizálása. Amikor megkér­deztük, hogy egyáltalán lehet-e beszélni ki­sebbségi vállalatok és intézményekről s be­leszólhat-e bárki is a magántőke gazdálko­dásálja, a következőképen okoskodott: — A kisebbségi vállalatok és intézmények még ma is virágoznak. És mégsem alkal­maznak többségi embereket, pedig az ország 80 százaléka román, tehát a románok pén­zéből élnek. — Dehát Tg.-Mures 8Ö százaléka nem ma­gva r? A város jövedelmének, adójának nagy­részét nem a kisebbség fizeti? —- A város vezetősége az állam érdekeit kell, hogy szolgálja. — Ez volt a kurta felelet. El is hisszük, hogy a székely főváros ro­mán interimár bizottsága eleget tesz kötele­zettségeinek, csak azt nem tudjuk elképzel­ni egyelőre, mi lesz azokkal a napról-napra szaporodó kisebbségi emberekkel, kik min­den kereset nélkül az utcára kerültek. Hol helyezkednek majd el ezek, ha a magán­vállalatok is csak román alkalmazottat ve­hetnek fel? Szabó Lajos. IRavaszra Különlegességek: R''l VvÁ L, Természetes tömény’Ugrottat-«lappal, eg előkelő tér se tég kölnivize. iftRilSE > iFLEüJftIE, Az ifjú bájt és a fiatalság vaf&uíafot szépségét tükrözi vissza. A „Brl »• fleurie” kölnivíz légköre elbűvölik FLEURS Dr MAI. A tavaszi, napsugarat szépséges araia­kéit; idézi fel. “C'A U C A S E, Kelet misztériuma, a legapr4létosabb kísérletezés és • legkomplikáltabb k*. ___ verés és adagolés eredménye. M AT IN-BL EU. A felkelő nap első sugaraiban fűnél tavaszi reggelt varázsolja elénk. O U K Y, Férfiak számára készített kölnivíz. OR! G I NA L,.A frissesség diszkrét és etöietó Séta. UiZ;i N.E'L. E fR AV-EjL ^»OCUHIŞTI. STRAPA nOMUUMXtt Aiparfüm kiválasztásának kérdésével— mint mindennel ami a szépséggel és eiegénciával összefügg — nagyon is érdemes foglalkozni. A jó parfüm meg­hozza a kérdés kellemes elintézését, mert megteremti az eredeti illatok egesz skáláját Ezért van olyan nagy sikere o Bőiére de Ravel kölnivíznek:! Ezt e kölnivizet a misztériumok finom titkaiból teremtették meg, semmihez sem hasonlítható kellemes bájt sugároz ki, álomszerűén finom, szép emlékeket idéz. A Bolero de Ravel kölnivíz meg­személyesíti az ifjúság varázsát és e tavasznak — ennek a leggyönyörűbb évszaknak — rmi* d*« «épségéi MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Modern gyerekek. —■ Levél. — Meg­halt Mohamed, de él Allah! — Ki fe­lel? — Milliárdosok klubja. ADEVERUL: A drágulás tovább tart s jég­esővel fenyeget. A gyerekek küldöttségei kere­sik fel a szerkesztőségeket s jelentik — mintha erre szükség volna! —i hogy drágul a tej, hir­telen felszökik a hús ára, cukrot pedig már alig látnak. A gyerekek kérik, hogy írjunk ezekről a dolgokról. Rossz jel, midőn az árak­kal foglalkoznak sport helyett. Szomorú jele ez a mai gazdasági helyzetnek. A modern gye­rek több kenyeret, egy kis tejecskét, kevés cuk­rot akar és azt kén', hogy adjunk munkát ap­jának. PATRIA No. I.: (Levél az ókirályságból). .. Nem tűnik fel, hogy Vaida mozgalma dacára is nő a bátorságuk a „strain“.eknek? Ahelyett, hogy félnének, még támadni mernek. Lehet, hogy jobban össze vannak velük szokva Erdély­ben, de mi verekedésre gondolunk, amikor a románt tulkiabálva bakjuk Bucuresi-ben ma­gyar nyelvüket. A villamosban vokam. Egyszer­re fiuk és lányok jöttek. Magyarok voltak! így tehát iskolájuk van Bucureşti .hen. S a kalauz hangöskodásókra megjegyezte: „Az én gyerme­keim a teheneket őrzik az Olt mentén, mert nincs pénzem iskola könyvre, ezek meg anya- nyelvükön tanulnak itt ugyanakkor. A türelmet j a szív diktálja. Vannak azonban percek, midőn az elkeseredés tölti meg lelkünket. SOLIA NO. n. (Vlad Aurél Solia-Dreptatii c. lapjának elleíilapja Orastie.n 1 Mindenekelőtt leszí^ezzük, hogy különbséget testünk a régi nemzeti harcunkat vezető és tiszteletreméltó Vlad Aurel, a politikus s a mai Vlad Aurel között, kiről feltételezzük, hogy tévedett. Kije­lentjük, hogy támadni fogjuk, mert igy akar. juk a román földműves osztályt szolgálni. Csu­pán a nemzeti-parasztpárt programja alapján le­het előrehaladást remélni. Azt mondjuk tehát Vlad Aurélnak, amit az arabok mondanak: „Meghalt Mohamed, de él Allah!“ Elhagyott Vlad, de megmaradt a program. PATRIA No. H.: Az a lap, meáy jogtalanul használja nevünket — amire még a román új­ságírásban nem vök példa — azt árja, hogy az összes pártokon felül áll Vaida mozgalma. En­nek dacára fenntartja a régi felírást homlokán, mely szerint a nemzeti-parasztpárt hivatalosa. Ez az eljárás nem válik díszére a numerus, valachi- cusnak. Emil Hatieganu a „RomáruFnoet“ ne­vében beszél a lapban és nem hoszaálja a ncm. zjeti-parasztpárt kkétek nyilatkozataiban. Ki fe­lel az ilyesmiért? FRONTUL ROMANESC: Amerikában van egy klub, melybe csak a milliárdosok (egy dol­lár — ioo lej) járnak. A kiub alapszabályai szerint kizárják azokat, akik elfen végrehajtást vezettek, mert nem fizették adóikat. Nálunk másként áll a helyzet. Midőn tavaly Slăvescu Parisban tárgyalt, hogy ott a költségvetés sze­génysége alapján engedményt kérjen a külföldi hitelezőktől, Bucuresti.ben fejedelmi lakomákat csaptak a milliárdosok a lányok tiszteletére. A vendégek csodálattal láttáik a valah felfogást: — mutatás Bucuresti.ben és könnykések után való törtetés Parisban. S megtáviratozták a francia fővárosba: — Nincs itt szegénység! Románia egy pa radicsom! 3ÉSSZEHHÉHYT, garantált modern kivitelűt készít SIÜMMO WB fémipari üzeme, Cluj, U. Decebal 23. Telefon 7—41 E C T MOZGÓBAN VASÁRNAPI KEZDETTEL : a new-yorhi Metropolitan Opera csodás hangú koloj ratur énekesnőjének egyetlen világ slágere: CSAK NEKEM DALOLJ!! Ezen fiimnél kedvezményes és tisztelet jegyek nem érvényesek! ! Jegyek előre megválthatok a Select Mozgó kasszájában szombat d. u. 5—7 ig és vasárnap d. e. ti — 1-ig. Előadások kezdete vasát- nap és hétfőn délelőtt 11 órakor. RACE MOORE

Next

/
Thumbnails
Contents