Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-28 / 98. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. ízám. — Telcfonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BÁRT HA MIKLÓS LVI. ÉVFOLYAM, 9 8. SZÁM. VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, ŞvsaM 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönb3zertel rdb&i 1935 ÁPRILIS 2 8. Az árvízificsfós és a szeRvedő paraszt együttes szobrát el- távolították eddigi helyéről. A tény nem szokatlan. Minden érdeket és érvet, amit eddig hasonló esetekben fölemlítettek, ismerünk és méltányolunk. Elvégre sokkal jobb volt évekre bedeszkázni az aradi Szabadság- és Kossuth-szobrot, aztán lebontani, a lovarda helyiségében elhelyezni, mintsem összezúzni, akárcsak Fadrusz pozsonyi remekművét, a habos márványból faragott Mária 7 erézia-lo- vasszobrot. Jobb volt gyöngéden elmozdítani Csiky Gergely, Fábián Gábor, az orvos Darányi János mellszobrait az aradi parkok fái közül és a Kultúrpalotában elhelyezni, mintsem levágni fejüket, vagy összetörni mint a Kölcsey-szoborral történt. Mégis nem nyomhatunk el most magunkban egy feltörő, keserű följajdulást. Nem pusztán azért, hogy a Fadrusz-féle Turul-szobor után most a Fadrusz-féle Wesselényi-szobrot is lebontották Zalauban, hanem főleg azért, mert föl kell tételeznünk, hogy akik ezt az eseményt előkészítették és végrehajtották, nem voltak egész tisztában a személyi és elvi vonatkozásokkal. Szent meggyőződésünk, ha kellő mértékben és kellő alapossággal az intéző köröket fölvilágosították volna és a városban élő román társadalmat arról, hogy ki roll tulajdo-.képen az árvízi hajós, akkor, nem hevüLiek volna bele éveken keresztül a lebontás gondolatába. Ha többségi és kisebbségi lapjaink nem elszigetelten harcolnánk egymás mellett, legtöbbször ugyanazon emberi és országos érdekek szolgálatában, ha nem élnénk itt még most is egymás mellett idegenedre, ha meg volna már az a bizonyos szellemi, főleg művelődési kapocs már, amiről annyit írnak és fecsegnek, akkor köztudottá vált volna, ki volt a nagy Wesselényi Miklós, akkor szobra háborítatlanul, tisztelten maradhatott volna ott, ahova nemcsak magyar állam-nemzeti érdekek, hanem emberi nagy általános eszmék szolgálatára is állították. Wesselényi Miklós forradalmi szellem volt s a szabadelvű demokrácia megvalósításáért küzdött. Első könyvét ,,Balitéleteku címen Bucur esti-ben nyomatta ki, mindenesetre a biztonság és megbecsülés érzetében. Ezt az izzó könyvet a hatalom üldözte, sokáig titkolt olvasmány volt. Wesselényi másik örökbecsű politikai miive: a Szózat, bölcsen tiltakozott az elvakult nemzetiségi állam-eszme szolgálata ellen s a nemzetiségek jogáért buzgóit, megdöbbent és megérezte korán, micsoda szomorú következményeket fognak teremteni a nemzeti kilengések. Mert nyomdát állított fel, mert hatalmas beszédet mondott az örök vállság címén a jobbágyság érdekében, — ezért is állott vele szembe a világhírű szobron a remekbe mintázott paraszt — pörbefogták, elítélték, becsuktál:. Elvesztette szemevilágát. A nagyság sokféle és egyéni ereje. Ezeket a nagyokat érthetően megbecsülik, ha épp készen találják emléküket valamilyen területen, amelynek államjogi helyzete megváltozik. Ha egyébként nem, hát művészi érdekből. Ezt az elvet nem mi találtuk föl, hogy fájdalmunk segítő és utitársává tegyük. Nemzetközi megállapodások bántatlan- ságot biztosítottak mindennek, ami művészeti érték vagy műemlék. Most már nem lehet segíteni a dolgon. Végtelenül sajnáljuk ugyan, hogy az idő és szerencse nem késleltette sietve következett valóságot, de nem tagadjuk, hogy fájdalmas ütést mértek a szivünkre, mely az általános emberi érdekért legalább annyira buzog és lángol, mint magyar kisebbségi külön valókért. De tanúságot is kell vonni belőle. Itt az ideje, hogy a két nép végre válahára egész mivoltában föltárja egymásnak történelmi és mostani lelkét. Hogy veszteség ne érje a kétségtelen értékeit. Hogy a felettük élő közös emberi nagyszerűségeket újabb veszteségek ne érjék. Elhárultok az okaűólQOk a francia-orosz szerződés aláírása elől Klmélwltik közelebbről a román-orosz viszonyt is. — MacDonald húsvéti cikke és az angol légi fegyverkezés PiÁJRIS. (Az Ellenzék távirata.) Párisi la- ] pok jelentése szerint a francia—orosz kato- | nai megegyezés ügyében a még fennálló ellentétek teljes eloszlatása küszöb előtt áll. A népbiztosok tanácsának tegnapelőtti moszkvai összejövetelén moszkvai táviratok szerint úgy határoztak, hogy a francia kívánságok tekintetbevételével is meg kell kötni a szerződést. A tanácskozás eredményét rövidesen áttették Parisba Potemkin orosz nagykövethez, aki tegnap este hosszas megbeszélést folytatott Laval külügyminiszterrel. Az esti lapok szerint a szerződési terv most már vég- ! legesnek tekinthető s Lávái és Potemkin j nagykövet esetleg már ma ellátják azt kéz j jegyeikkel. Ebben az esetben Laval eredeti tervéhez képest május 6-án Moszkvába utazik. A lapok moszkvai jelentése szerint orosz részről hajlandóak elismerni, hogy a szerződésnek alkalmazkodnia kell a locarnoi szerződésben vállalt francia kötelezettségekhez, csak azt köti ki, hogy a Moszkva és Páris között létrejövő újabb szerződés egyenjogú szerződés legyen a locarnoival és ne legyen annak alárendelve. Megerősítik az angol légi haderőt LONfDGN. (Az Ellenzék távirata.) Az angol sajtó MatíDonald-nek a német fegyverkezést elitélő húsvéti újságcikke nyomán újra sokat foglalkozik a légi fegyverkezés kérdésével. Az alsóházban rövidesen nagy vita lesz ebben a kérdésben. Az angol politikusok szerint ugyanis ma már kétségtelenül bebizonyosodott, hogy Németország máris olyan erős légi haderővel rendelkezik, mint a brit világbirodalom egész légiflottája, a gyarmatok repülőrajaival együttesen. Ez a helyzet azonban nem biztosítja Anglia védelmét, mert amig a német légierő egy ponton van összpontosítva, addig az angol repülőrajok szétszórva működnek az egész világon. Valószínűnek látszik, hogy a parlaI ment az angol légi haderő újabb, «agy meg I erősítését fogja elhatározni. A román—orosz viszonyt júniusban kimélyitik BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Os- trovszki szovjetorosz követ, aki nemrég érkezett vissza Moszkvából, újra átvette hivatalát. Hivatalos jelentés szerint beszámolt kormányának az Oroszország és Románia között függőben lévő politikai és gazdasági kérdésekről. A Curentul jelentése szerint mértékadó körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak Ostrooszki utjának, miután oly problémákkal állt kapcsolatban, melyek Románia és szövetségesei s-ámára a békét fenyegető veszélyekkel -emben felmerülnek. Titulescu és Litvinov tanácskozásai — Írja a lap — igy valódi megvilágításba kerülnek. E tekintetben junius hónaptól várják, hogy újabb garanciákat fog szolgáltatni a két szomszédos állam békés együttműködésére. Erélyes vizsgálat indult a Bej-i pénzügy igazgatóságon A hivatal hét iiniüd ;DEJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Dej-i kivetési pénzügyigazgatóság vezetőjét, Sofro- cescu pénzügyigazgatót váratlanul Sighet-re helyezték át és ugyanakkor Popoviciu pénzügyigazgatóhelyettest Bazargic-ba. Az áthelyezéssel kapcsolatban Stelian Popescu speciális pénzügyi inspektor, aki a .Satu-Mare-i visszaélések ügyében a napokban fejezte be a vizsgálatot, a Oej-i pénzügyigazgatóságnál is vizsgálatot tartott. A vizsgálat még kézváratlan«! elheJijczléh detleges stádiumban van. Eddig alig egy pár kereskedőt és tisztviselőt hallgattak ki. A közönség körében ellenőrizhetetlen hírek keringenek arról, hogy Dej-en is szenzációs eredménnyel fog végződni a most megkezdett vizsgálat. Állítólag kétmillió lejjel megterhelve távozott el Dej-ről a szegény pénz- ügyjgazgató. Az uj pénzügyigazgató, N. So- resan Oradea-i volt alinspektor, már át is vette a hivatal vezetését. Sikerült a román repülők fokvárost uíja CAPE TOWN. (Az Ellenzék távirata.) Ă három gépből álló román repülőraj tegnap délben szerencsésen megérkezett a városba, ahol a hatóságok ünnepélyesen fogadták. A repülőgépek az egész utat hiba és sérülések nélkül dolgozva tették meg, ami első igazi nagy sikere a román aviatikának és repnlő- gépgyártásnak. A repülők pár napi pihenés után Bucuresti-be is ugyanezen az nton, ugyancsak repülőgépen akarnak hazatérni. Hétszázezer tiáíollles zarándoh ggan össze Laurdes-han PÁRTS. (Az Ellenzék távirata.) Lourdes- ban a zarándokok száma egyre növekszik s már meghaladja a kétszázezret. A környező községeket is elárasztották az idegenek. Sokan autókban és társasgépkocsikbau töltik az éjszakát, mert lakást most már nem lehet kapni. Tegnap délután főpapi mise volt, majd utána körmenet, amelyben kizárólag a papság vett részt. KEDDEN NINCS MUNKASZÜNET. Tegnapi számunkban már közöltük, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara közbenjárt a kormánynál abban a: irányban, hogy nyújtson alkalmat a közönségnek ahhoz, hogy a négy napos ünnepi szünet alatt szükségleteit beszerezhesse. A közbenjárás eredmény éké pen a helyi iparkamara még csütörtökön este táviratot kapott, amelyben a kereskedelmi miniszter értesítette, hogy 30-án, kedden az üzletek nyitva tarthatók. Tegnap délelőtt a munkaügyi felügyelőséghez érkezett hasonló tartalmú rendelkezés, amelyet a munkaügyi miniszter adott ki. Ezt a rendelkezést a munkaügyi felügyelőség közölte a rendőrséggel, amely azt közhírré tette. Hasonló tartalmú rendelkezés érkezett a városhoz is. A városi tanács tegnap délben rövid megbeszélést tartott ebben az irányban és ezután hivatalosan is közölte a lapokkal, hogy kedden nincs munkaszünet és hogy az üzletek nyitva tarthatók. Küszöbön áll a görög királyság visszaállítása PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap a világlapokban az a hir terjedt el, hogy a görög királyság visszaállítása küszöbön áll. A görög monarchisták Parisban ülést tartottak, amelyben, hir szerint, felajánlották az indiai vadászatából visz- szahivott György exkirálynak a koronát. Közölték vele, hogy a helyzet a restaurációra nézve rendkívül kedvező és a májusi választások valószínűleg többséget hoznak a monachistáknak. Ebben az esetben pedig rövidesen el fogják rendelni az államforma kérdésében a iiépszavazást. György exkirály ugyané hirek szerint hajlandó visszatérni a trónra, ha a törvényhozás alkolmányozó nemzetgyűléssé nyilvánít ja magát és visszahívja őt. Ezt a hirt kezdetben cáfolták. A tegnap Londonba érkező György görög exkirály is kijelentette, hogy az állítólagos küszöbön álló restaurációról semmit sem tud. Viszont az Athénből érkező hivatalos cáfolatok inkább megerősítik, mint cáfolják a monarchia közeli visszaállításának liirét. Caldarisz miniszterelnök és Kondilisz hadügyminiszter e cáfolatok szerint kijelentették ugyan, hogy a mostani választásokkal kapcsolatban az államforma megváltoztatásának kérdése nem merült föl, de Caldarisz a kije- 1 lentéshez hozzátette, hogy abban az esetben, ha jelentős görög néptömegek akarnák, nem fognak ellenállni e néptömegek akaratmegnyilvánulásának és föl fogják vetni az államforma kérdését. Ez lényegében annyit jelent, hogy a görög miniszterelnök szintén az államforma kérdésében elrendelendő népszavazás hívei közé tartozik.
