Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-26 / 96. szám
TAXA POŞTALA PLATIÍ'A IN NUMERAR No. 141.163/19*** ■ J I iS»í S6§ •ißt iâv IOií in 2ß1 ara ms tiş iái )ra ÎXfc £( ix Xi E< an E)i TÖ lü ßl XÍ 9 b i '{ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 410, ívessé 84c lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente ţa pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülöabözettsi răba LVI. ÉVFOLYAM, 9 6. SZÁM. PÉNTEK 1935 ÁPRILIS 2 6. A nagy zsinat lezajlott. A nemzeti-parasztpárt leszögezte az uj munkatervét és ezzel kitűzte a román paraszt-állami eszme lobogóját. Eddig is erre törekedett, a nagy sóvárgásnak megfelelően, amely a Duna körül küzködő földészállamokat a háború óta egyaránt eltölti a faluval és a parasztsággal szemben. Csakhogy eddig megkellett alkudni az ötödik rend fölé emelkedett osztályok érdekeivel s kielégíteni a történeti rétegek védő és a munkásság szerző törekvéseit. A paraszt-demokrácia helyett egyszerűen általános és Szabadelvű demokráciáról beszéltek, ám- )ár sokszor kicsúszott a polgári jelző is a zajukból. De a lényeges mindig, hogy tz ország lakosságának 80 százalékát, a mrasztságot kell szem előtt tartani és edig nemcsak jelentős földosztások, hanem a konverziók idején is, főleg az ídómegállapitások és kivetések nehéz óráiban. Most már egyszerűen és világosan, a burkokat lehámozva, minden cifrálkodó szalagot letépve, beszélnek az önmagában való, talán öncélú parasztállamról. Ezt a balközépről a közép-balra való átlépést más módon is jelezték: ünnepélyesen csatlakoztak a radikal! demokrata pártok nemzetközi szövetségéhez, amelyben 18 állam képviselete ül együtt. Mindez azonban most kevéssé érdekel bennünket; az uj munkaterv rég- ,!.a közismert megbeszélések előterében állt s igazi jelentősége úgyis csak a meg- -alósithatás pillanatában árad elő. Ez- dőszerint pedig a nemzeti-párt kormány- ■a jutása, egyelőre, a távoli lehetőségek elé szorul. Minket a numerus valachicus kérdése rdekel. Elutasitják-e határozottan, vagy olytatják vele szemben a se hideg, se meleg játékot? Nos, a nemzeti-paraszt- ;>árt országos nag}rgyülése elutasította ígyan a numerus valachicus-t, mert „a ni pártunk munkatervével szemben ninden nacionalista jelszó üres szóbe- zéd csupán“, de nem utasította el igazi Jvi tisztasággal és bátor szenvedéllyel, lanem csak azért, mert a párt egyik volt mezére a jelszóval megsértette a pártfegyelmet, politikai kelletlenségeket okozott és éket vert a párt kettészakitása céljából, mint ahogy ilyesmi történt már a liberális párttal és a néppártal is ugyanazon pontról és egyazon célzattal. Mi több, a pártütő öreg vezért távollétében is kegyszereket lobogtatva, köriil- tömjénezték, szenteltvízzel hintették meg és ugyancsak csalogatták vissza. Ez olyan hang, amely a mi politikai bölcse- letünktől és iskolázottságunktól mereven elütő. Csak Maniu ragaszkodott a nyugati. stílushoz. Erősebben és őszintén megnyomta most is a villamos-csengő gombját, amely aztán elberregte: többről is van szó, mint amiről valóban szó esett, hiszen az országot súlyos erkölcsi alkotmányos, nemzeti és gazdasági válság fenyegeti és persze föltárta a negyven éves baráttal való meghasonlás politikai okait: súlyos ellentétek a népszövetségi ellenőrzést jeltentő genfi megállapodás, sőt a konverzió ügyében. Egyébként szó se volt a numerus valachicus- ról. Sőt megdöbbentő politikai léhaság gal Popoviciu kifejtette, csak a vendégjog cimén engedhetnek a kisebbségeknek érvényesülést a kereső helyeken, sőt a numerus nuUus volna helyes, mert a valachicus csak hátrányára lenne a románságnak és sajnos azonban meg kell hajolni a szerződések előtt. Barátság ez vagy hadüzenet? A középeurópai megértés útban van A cseh-osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalások fontos haladást ielentenek a megegyezés felé. — Vitás pontok a kisantant és a nagyhatalmak között. — A francia- orosz szerződés aláírása nem késhet soká íPÁJRFS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó tovább foglalkozik az orosz—francia katonai szerződés körüli tárgyalások szünetelésének ügyével. A lapok egy része megállapítja, hogy a megegyezés inkább Oroszországnak hoz előnyöket, mert Franciaország, mint Németország közvetlen szomszédja, adott esetben azonnal teljes erővel háborúba kerülne a megtámadott Oroszország érdekében, mig Oroszországot Lengyelország választja el Németországtól és nagy kérdés, hogy az orosz hadseregek hogyan tudnának szükség esetén lengyel területen átvonulni. A sajtó mindamellett hangoztatja, hogy a tárgyalások rövid időn belül újra megkezdődnek. A Temps moszkvai jelentése szerint a fölmerült vitás kérdést, melyről a Moszkvába visszaérkezett Litvinov Sztálinnak beszámolt, a népbiztosok tanácsa elé fogják terjeszteni. Orosz veszető körök feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a megegyezésben minden lehetőségre nézve pontos megállapodás történjék. Bár a kérdést hivatalosan a népbiztosok tanácsa dönti el, végeredményben Sztálin véleménye lesz irányadó. Sztálinról pedig úgy tudják, hogy orosz szempontból szükségesnek tartja a megegyezést Paris és Moszkva között s igy előreláthatólag rövidesen megtalálják az utat a tárgyalások sikeres továbbfolytatásához. Dunai egyezmény — akadályokkal Ami a dunai egyezményt illeti, a francia diplomácia ebben a kérdésben fenntartja az állandó összeköttetést Rómával, ahol hir szerint teljes erővel folyik az értekezlet előkészítése. A kísantantállamok kormányaival ebben a kérdésben főleg Franciaország folytatja a tárgyalásokat. Rómában és Párisban szeretnének előre elvi megegyezést létesíteni az összes felmerülő kérdésekben, hogy az értekezlet kedvező eredményét biztosítsák. Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúsága kérdésében azonban eddig nem jutottak megállapodásra. Kisantant részről elvileg nem ellenzik az egyenjogúság megadását, de ezt olyan feltételekhez akarják kötni, amelyek kérdésében a ómai értekezletig aligha lehet megállapodást létrehozni. Amint egy Jefticshez közelálló jugoszláv lap írja, a kisantant főleg az osztrák-magyar monarchia akár kis keretben történő visszaállításának lehetősége ellen is akar első sorban védekezni. A lap hivatkozik Benes véleményére, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia inkább az Anschlusst hajlandók elfogadni, mint ezt a megoldást. Az igy felmerült vitában újra bizonyos ellentétek merültek fel Olaszország és a kisantant között, melyet Franciaország igyekszik elsimítani. Párisban ezért azt hiszik, hogy a római értekezleten Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúságának kérdését felvetik ugyan, de érdemben nem fognak fölötte határozni. Hodzsa Milán a középeurópai megértésről PRÁGA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Csehszlovák lapok helyesléssel közlik Hodzsa 1 Milán miniszternek, a kormánykoalíció egyik legerősebb pártja vezérének nyilatkozatát, melyet a bécsi Neue Freie Presse számára adott. Hodzsa a nyilatkozatban felveti a kérdést, hogy történt-e az utóbbi időben valamelyes közeledés a római paktumban egyesült három állam és a kisantant államai között. Határozott választ a kérdésre nem ad, de kedvező jelnek mondja az Ausztriával és Magyarországgal jelenleg folyó kereskedelmi tárgyalásokat, melyek az eddigi kereskedelmi megállapodásokat messze túlhaladó kereteket öltenek. Csehszlovákia hajlandó az osztrák iparnak különösen előnyös vámtételeket szabni. A Magyarországgal folyó tárgyalásokban pedig arról van szó, hogy a két ország között a legtöbb kedvezmény elvét valósítsák meg. Ez, Hodzsa szerint, fontos haladást jelent a középeurópai megegyezés felé és hiba volna tudomásul nem venni. „Mert akármennyire is méltatjuk a nagyhatalmak jóakaratát ebben az irányban, — mondja Hodzsa Milán — a középeurópai problémák megoldása végeredményben mégis ezeknek az államoknak közvetlen megállapodásától függ ... Közép-Európa gondolata úgy politikai, mint gazdasági megfogalmazásában teljes méltatásra és megértésre talál Csehszlovákiában, feltéve, hogy ez a gondolat konstruktiv politikát szolgál. A tervezett római értekezletnek nem szabad eredménytelenül lefolynia. Semmi sem áll az útjában a kisantant és a római paktum államai közötti lojális megegyezésnek. Ezzel a megegyezéssel pedig megnyílnék az útja a középeurópai megértésnek is“. Már az alhoímánymódosttó kormány összetételét találgatják Meg egyezeti vagy nem egyezett meg Taiarescu Mihaltscheval? — BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A nemzeti-parasztpárt országos kongresszusa nagy meglepetést hozott az erdélyieknek. Maniu mérsékelt magatartást tanúsított és ez nagyban hozzájárult a párt tekintélyének emeléséhez. A „taktikát“ kikapcsolták a tárgyalási anyagból. Ez a körülmény a párt helyzetét sok tekintetben megkönnyebbitette. Nemzetiparasztpárti körökből kiszivárgó hírek szerint nincs most már semmi akadálya annak, hogy a párt a liberálisok távozása után a hatalmat átvegye. Nem lehet még tisztán látni ebben a kérdésben. A Maniuhoz közel álló Romania Noua közvetlenül a kongresszus előtt még a „taktika“ szóba siirüsitett kérdések napirendre tűzését követelte s azt indítványozta, hogy a párt soraiban további tisztító munkát végezzenek. Nyilván Maniu ellenfeleire: Cos- tachescura, Pan Halipara, Gafencura, Po- tarcara célzott ezzel. A „taktika“ mégis lekerült a napirendről és a párt jelenlegi erőforrásait nem áldozta fel. Bizonyosnak tekinthető azonban, hogy Maniu és a pártvezetőség között bizonyos megállapodás jött létre. Erre lehet következtetni azokból a szavakból is, melyekkel Mi- halache a nemzeti-parasztpárt országos kongresszusát berekesztette. Mihalache rövid beszédében . rin.v* hívei által emlegetni szokott ,'AL\L ,vr.’\ţv' is megemlékezett. — Azt mondják — állapította meg —, hogy ezek állnak a mi utunkba. Mint pártelnök kitértem egy ízben magam is erre a kérdésre. Nem célunk, hogy leleplezzük ezeket, hanem az, hogy legyőzzük őket. Olyan erőt kell tehát képviselnünk, mely alkalmas erre. Az ilyen erők mindenütt érvényesülnek, ahol nincs, ami elhárítsa őket. \'f Az alkotmányosság keretén belül Két parancsot ismerünk: a királyt és a népet. \j$ Or.v.'í \Ví>pN,ri’,kV í *»v J' ul' VVA. /C A mi pártunkat nem szabad azokhoz hasonlítani, melyek gyöngeségről tettek tanúbizonyságot. Nem vagyunk olyan párt, melynek nincs veszteni valója és fenyegetésekből él. A mi erőnk a szerénységből és becsületes meggyőződésből ered. Eltűnnek a liberálisok — A liberálisok eltűnnek — mondta Mihalache. — Uj helyzet fog kialakulni. Minden népnek joga van ahhoz, hogy sajátos igényei szerint épitse fel országát. A liberális állam alapja olyan gazdasági rendszer volt, mely nem vált be. Katasztrófát jelentene az országra nézve, ha továbbra is kitartanának mellette. Olyan gazdasági berendezésre van szükségünk, melyben a földműves játsza a főszerepet. A liberálisok csődjét vezetőinek „szakértelme“ okozta. Midőn uralomra jöttek, azt mondták, hogy meg kell védjék a lejt s pénzünk a fekete-tőzsdén mégis sokat esett. A költségvetés hiányai nőnek és az adók emelkednek. Legalább négy- milliárd lej deficitje lesz a folyó évi költség- vetésnek, {Folytatása a 10. oldalon
