Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-26 / 96. szám
9 — A locornoi szerződés pontjaiba uthözteh bele az orosz-irancia katonai szerződés pontjai A Paris és Moszkva közötti tárgyalások nehézségei iPÁ'IUS. (A/ Ellenzék tudósítójától.) A húsvéti napok külpolitikai eseményeinek főszenzációja voll, hogy a már késznek látszó francia orosz katonai szerződés tárgyalásai „közbejött akadályok miatt** egyelőre szünetelnek. Moszkvai jelentések rideg hangon állapítják meg a tárgyalások szünetelését, párisi jelentések viszont annak a reménynek adnak kifejezést, hogy az orosz—francia megbeszélések a szerződés megkötése érdekében rövidesen újra megindulnak. A tárgyalások megszakadásának hátteréről azonban még mindig nem lehet tiszta képet nyerni. Valószínűnek látszik, hogy Litvinov Genfben olyan szerződést akart aláírni, amelyet Moszkvában nem helyeseltek és ezért jelentéstételre váratlanul visszarendelték, őt a szovjet fővárosba. Erre mutat az is, hogy francia részről már szombatra kitűzték az aláírást, még pedig az előbbi terv megváltoztatásával, amely szerint a szerződést Laval moszkvai utazása alkalmával fogják aláírni. Ezt bizonyára nem tették volna, ha számítanak azzal, hogy a szerződés aláírása elé az utolsó pillanatban hárulnak akadályok. A meglepetés előidézőit tehát Moszkvában kell keresni, a megegyezés létrejötte akadályozásának okát pedig nyilvánvalóan Parisban, ahol a francia kormány nem volt hajlandó fenntartás nélküli, automatikusan működő katonai szövetséges szerződést magára vállalni. Mi volt az ok? Áz ellentétek részint a Népszövetségnek a szerződésbe való beiktatása kérdésében, részint a locarnoi szerződés által adott francia kötelezettségek tekintetbevételének kérdésében merültek föl. Moszkva, bár tagja már a Népszövetségnek, még mindig erős gyanakodással néz Genfre és nem tud megszabadulni régi fölfogásától, hogy a Nép- szövetség alapjában polgári államoknak Szovjet-Oroszország ellen alakult egyesülete. Párisi kivánság szerint Franciaország és Oroszország vállalt kötelezettségei egymással szemben csak akkor lépnének életbe, ha előbb a kérdéssel a népszövetségi tanács foglalkozik és a szerződő felek valamelyikének megtámadása esetére sem tudna a büntető rendszabályok kérdésében egyhangú megállapodásra jutni. Oroszország, vagy legalább is a moszkvai kormány szerint — mert (Litvinov Genfben úgy látszik elfogadta | — ez olyan késedelmet jelentene, mely a megegyezés értékének jelentős részét elveszi. Emellett, Moszkva be nem vallott, de továbbra is mélyen gyökerező gyanúja alapján nem is túlságosan bízik a Népszövetségben. A másik nehézség bizonyos fokig szintén a Népszövetséggel áll kapcsolatban s a franciáknak a locarnoi szerződésben vállalt kötelezettségeire vonatkozik. Párisban ugyanis nemzetközi jogászok megállapították, hogy tisztán jogi szempontból, arra az esetre, ha a népszövetségi tanács egy Franciaország vagy Oroszország elleni támadás esetén nem fogadná el a franciák, vagy oroszok álláspontját s a két hatalom mégis katonai rendszabályokhoz nyúlna, az a veszély állana fönn, hogy a locarnoi szerződés két másik nagyhatalma, Olaszország és Angi ia nemzetközi jogi szemponthói Németországnak volna köteles segítséget nyújtani. Varsó lehet a bid Ilyen körülmények között a francia kormány nemzetközi jogászainak minden találékonyságukat föl kellett használni, hogy a fenyegető örvények között valahogy átmentsék a tervezett francia—orosz katonai megegyezés hajóját. Párisban már azt hitték, hogy sikerült is a dolog, valószínűleg havainak Litvinovval folytatott genfi iárgyalásai is följogosították erre a franciákat. A párisi külügyminisztérium e nehézségeken kívül még arra is törekedett, hogy az orosz— francia megegyezés ne egy külpolitikai útnak a befejezése legyen és ne zárja el a franciák elöl a további tárgyalások lehetőségét. (ízeknek a további tárgyalásoknak szempontjából elsősorban természetesen Németország kerülhet szóba, amelynek francia szempontból fenyegető volta magyarázza meg egyedül Paris közeledését Moszkvához. De úgy látszik. Parisból Lengyelországgal is valamelyes újabb kapcsolatok szövődtek és az adott viszonyok között Varsó lehet esetleg az a hid, mely a franciáktól a németekig vezet. Francia részről e lehetőségeknek megfelelöleg akarták megfogalmazni az oroszokkal kötendő megegyezést. De közbeszólott Moszkva és Genf bői hazarendelte az úgy látszik túlságosan engedékenynek tartott Litvinovot. Most a helyzet az, hogy a tárgyalások egyelőre szünetelnek, de az érintkezés ebben a kérdésben sem szakadt meg teljesen, mert Potemkin párisi orosz nagykövet továbbra is sűrűn tárgyal a Quai D'Orsay vezetőivel. Tojástánc A helyzetnek különös érdekességet ad még az is, hogy. ha igaz a Journal des Debats jelentése, a kisantant is az orosz álláspont mellé állott. Állítólag csak akkor hajlandó résztvenni a római értekezleten, ha előbb létrejön a megegyezés oroszok és franciák között. A jobboldali napilap, mely a hirt közli, meglehetősen helyteleníti a kisantant álláspontját. A francia külpolitikának ebben a kényes kérdésben úgy látszik nagyon is szüksége van szabad mozgásra. Párisban minden nehézség ellenére azonban majdnem bizonyosra 'eszik, hogy az orosz— francia megegyezés rövidesen mégis létre fog jönni. A Temps szerint csak az akadályozhatná meg, ha a francia fenntartások kibúvásra keresnének ürügyet, vagy be nem vallható okok miatt történtek volna. Erre azonban, amint a nagy francia lap írja, Moszkva sem gondolhat. Nagy kérdés azonban, hogy a gvanakodásukból kilépni nem akaró .szovjetoroszok megelégednek-e a tárgyalások további fölvételéhez azzal, hogy a párisi külügyminisztérium nemzetközi jogászai olyan újabb formulát terjesztenek eléjük. mely megengedi a népszövetségi alapszabályok és a Locarnoban vállalt kötelezettségek között folytatandó tojástáncot. A lej behozatali tilalmat néni lehet fenntartani V MIT IR A ROMÁN SAJTÓ \ iOv.ir tallérja. Gazda-csere Hűtlen s/crciő. Kiderült a/ Mihail, Itc és t rdéh löMmiivrs és diplomás. NI AMIM ROMANESC: Abban a sok tóban, mely a. utóbbi időben az embereket a tunikáról elvonja, többször bukkam tel r^y olyan •V, melynek nincs helye |x>litikai harcokban, niuán e/eket tekintélye jóval túlhaladja. Midőn loria forradalmi mozgalmának hivatalos icllegét karra bizonyáram, egy tallért mutatott lel, amir • eielentvse szerint a császártól kapott. A nép év- za ndók óta emlékezett jelére. Megemelte tehát ucsmáját és behódolt. Mindez, mégsem akadályom - a meg azt, hogy Horia maga is ne legyen 11. Jo scf üldözésének áldozata, kinek az. volt a hi. . .írása, hogy országának nyugalmát biztosítsa. A .császár tallérja“ senkinek sem használ végesvégig, miután ez nem egy emberé, de mindenkié kell. hogy legyen. Csak a munka és érdem lehet irányadó ennek megseérzésében. A tehetség és az, mily terve van valakinek egy adott pillanatban. \ császár házának ajtaja nincs nyitva, mint va. anv kávéházé, hova bárki beléphet, amikor akar, hogy felmutassa azt a bizonyos tallért, mely aztán kerékbetörését okozhatja. VIITORUL: A földművelésügyi miniszter Igen fontos újítást tervez. Nagyszámú fiatal töldmü. vest óhajt küldeni az ókáráiyiságbói Erdélybe és a Bánságba. így akarja biztosítani a földmiveiő osztály nevelését. A jó gazdálkodás példája ugyanis többet jelent minden elméleti tanításnál. Ezért helyes a miniszter terve, mely még azzal a előnnyel is jár, hogy az ország lakói megismerik a különböző gazdasági viszonyokat. DREPTATEA: A Craiova-i országos diákkongresszuson Manoslescu is felszólalt. Már tavaly is részevet* egy ilyen kongresszuson s úgy látszik, elhatározták, hogy nem fognak gyűlést tartani az ő jelenléte nélkü}. A különböző elméletek par- ketZ-tinoosa s a román politikai csoportok hűtlen szeretője most a diákság iránt érzett vonzódását nyüvánátja. A diákság is rájött ledérségere s így Cnaáova-i beszédének nem volt semmiféle visszhangja. NAŢIUNEA ROMANA: A régi Magyarország keretében vitt politikai harcoknak az volt a céljak, hogy román tőkés polgári osztályt teremtsünk jól megalapozott vagyonnal, erkölcsös szellemben élő családokkal s oly szabadsággal, mely semmiféle formának sincs alávetve. Mindezt a testvériségre és egyenlőségre alapítva. Ez a lelki harc sohasem olvadhatott össze az ókirály. ságbeli paa-asztpártiak osztály-harcával. Csupán az volt a közös a két párt között, ami ia nemzetieket a magyar faj ellem küzdelemre szította. A s'zeHenu közösség azonban hazugság maradt. Bekövetkezett, amire biztosan lehetett számítani. Kiderült az igazság. A vezetők nem titkolhatják ellenszenvüket, a tartományi tagozatok pedig alkotó elemeikre bomladóznak. ÎNDREPTAREA: Tény az, hogy Tatarescu tárgyalásokat folytait a nemzeti. paraszt pártiakká! oly célból, hogy közös terv alapján az alkotmá- nyozó országgyűlést összehívja. Úgy hirlak, hogy a mimszterelnök oly nyilatkozatot kért Mihai- lachetól, melyben megcáfolja, hogy résztvesz az alkotmányvédő-front keretébe tartozó politikai csoportban. Egy ilyen nyilatkozat hdlyet biztosíthatna a nemzati-parasztpárr.aknak abban 'a. kormányban, mely az alkotmánymódosítást végrehajtja. MHJmlache azonban nem tehet egyköny- nyen ilyen nyilatkozatot Maniu miatt. Minden összeköttetését elveszti Erdéllyel abban az esetben, ha Maniu is elhagyja. ÄDEVERUL: Midőn mult év nyarán Lupu dr. Visszatért az anyapártba, ® következőket mondta: — Hét évvel ezelőtt, mikor távoztam, csupán egyszerű embereket hagytam a pártban. Ezeknek a helyén most egyetemi tanárokat találtam. — Földműves és diplomás ember egy asztalnál, ez bizalmat érdemel és egy jobb jövő záloga. GAZDÁK, KERTÉSZEK, NAGYON FONTOS! ! ! Jövedelmét megsokszorozza, ha könyvtárában meg van a Gyakorlati pazdalexikon Most még rendkívül kedvezményes áron szerezheti be: 2 kötet, 1450 oldal, rengeteg illusztráció, erős vászonkötésben csalr 420’- fel. Azonnal rendelje meg az ELLENZÉK kömyvosztályában Clnj, Piaia Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a gazdasági könyvek ingyen es jegyzékét. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy 3000 lej összegen felül nem lehet többet az országba behozni. Amennyiben több készpénzt találnak a vám- tisztviselők az utasoknál, ezt nyugta ellenében elveszik és beküldik a Banca Naţionala pénztárához. A pénzügyminiszter rendelete a deviza-forgalmat szabályozó törvény 4. és 5. paragrafusára van alapítva. A 4. paragrafus kimondja, hogy lejt az országba csak a Banca Naţionala engedélyével lebet behozni. Ezt az engedélyt a jegybank csupán az esetben fogja megadni, ha a kérelmező kimutatja, hogy a kérdéses lej összeg a Banca Naţionala tudtával került ki az idegen piacra, vagy már ott volt 1932 május 18-án. Az 5. paragrafus kimondja, hogy a külföldről behozott lej ösz- szegekkel nem lehet kivitelre árut vásárolni. Ezt csak ingatlan befektetésekre, vagy ipari befektetés és értékpapír vásárlás céljaira és munkadijak, stb. kifizetésére lehet felhasználni az esetben, ha erre szükség van a kérelmező üzemében. A kérdéses összegeket, nem lehet másokra engedményezni. A pénzügyminiszter a lej kivitelét akarta megnehezíteni a most kiadott rendelettel. Azt hiszi, hogy a behozatali tilalom folytán kevesebb lej fog kiszivárogni az országból és igy a csempészek nem tudják majd külföldi kínálattal a lej árfolyamát lenyomni. A rendelet a nemzetközi szokásokba ütközik. Mindenekelőtt általános elv az, hogy az ország saját valutáját nem üldözheti. Az ilyen intézkedésnek lehet speciális indoka, a közönség és főleg a külföld azonban ezt nehezen érti. Nem lehet el sem képzelni ilyesmit például Franciaországban, hol ez teljesen megakaszthatná az állam pénzügyi gépezetét. A helyzet annál súlyosabb, mert a fentiek szerint a behozott lejt nem szabad tetszés szerint felhasználni, sőt — másoknak át sem lehet engedni. Vezető pénzügyi körökben a sérelmes intézkedés sürgős módosítását követelik. HACSEK ÉS SAJÓ legújabb tréfái 3 kötetben. I. kötet: Sportról, színházról. II. kötet: A családról. III. kötet: A politikáról. Minden kötet 105 oldalon 40 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek kötetenként 45 lejt küldjenek be előre. J V 3 5 ipr II i • 2 6. , Az elbocsáiioít tanítók kérdésének megoldásához A mind jobban virágba boruló tavasz kő zelebb-közelebb hoz az iskolai év végéhez és napról-napra nő a kétség és önkényül»- nül feltolakszik a kérdés, hova vezet ez az ut, melyet nem mi szórunk be minduntalan lijabb tövissel, mi lesz a magyar népoktatással, hova nőnek azok a palánták, akikü'íl elveszik az egyetlent, amit emiteri hatalom nem pótolhat, akiktől el akarják v«*nr»i a lélek napját, az anyanyelvet. A felekezeti iskolák tanítói és a magyar tagozattal rendelkező állami iskolák tanítói közül is, sokan vesztik el kenyerüket ez évben. A magyarnyelvű népoktatás mind jobban halkul és tekintélyes száron, kipróbált munkaerő válik dologtalanná. Tegyük fel, hogy Erdély magyarsága mindent megtett a veszély elhárítására es éppen ezért ne bolygassuk a kérdésnek ezt a részét. Az a<latt helyzettel azonban számolni kell — afölött pedig gondolkozni szükséges, hogy mi legyen azzal a munkaerővel, amely a köz számára igy veszendőbe megy és mi legyen azzal a falusi fiatalsággal, amely mind jobban nélkülözi a helyes vezetést. Nem vagyok tanügyi szakember, de merem hinni, hogy az elbocsájtott tanitók nagyobbik része becsületesen töltötte be hivatását és valóban hivatása volt a tanítás. Falun élek és látom, hogy népünk sokszor a legelemibb mezőgazdasági szaktudással sem rendelkezik. Mennyire kézenfekvő volna egy csapásra két legyet ütni — kenyerei adni az állását vesztett tanítónak és oktatni a rászorult gazdát. Két gazdasági, magyar nyelvű tanintézetünk van, amelyek téli tanfolyamokat tartanak és az elmúlt napokban vizsgáztatták növendékeinket. Ezekben az iskolákban májustól októberig gazdasági tanfolyamot lehetn« rendezni olyan tanítók számára, akik ugyan állásukat veszítették, de lelkes és valóban hivatásos oktatók voltak és akik bizonyos érzékkel bírnak mezőgazdasági és azzal kapcsolatos dolgok iránt. Ezek a munkára nevelődött tanitók jövő télen már mint gazdasági vándortanitók működhetnének és mert tudom, hogy a legegyszerűbb mezőgazda Is mennyire akar tanulni manapság, merem állítani, hogy csak ő rajtuk múlna munkájuk eredménye és fáradságuk nem volna kárba veszett erőlködés. Természetesen ennek megteremtéséhez szükséges volna, ami igen gyakran hiányzik, a magyar társadalom céltudatos, erős és öntudatos összefogása. Szükséges volna az, hogy az elbocsájtott tanitók tapasztalt fejjel, de fiatalos lelkesedéssel fogják fel uj hivatásukat és szükséges volna, hog%r a két tanintézet önzetlen munkával, feláldozza egy nyári szünidejét. A gazdasági tanintézetek maguk szempontjából sem végeznének oktalan munkát, hiszen az a falu, melynek érdeklődését a vándor tanító már felkeltette, feltétlen nagyobb számban küldené gyermekeit a gazdasági iskolába. Ugylátszik nálunk megoldhatatlan és örök probléma marad az, hogyan lehetne a falu népe és a falu vezetésére hivatottak közötti kapcsolatot megerősíteni, bizalmat teremteni. Látjuk azt, hogy a választások és politika? mozgalmak kapcsán teremtett hangulat elszáll, mint a füst. Termékeny csak az a mun. ka. melyben közös érdekek oldódnak fel s melyekből a falunak tényleg valamelyes haszna van. Ez a közös érdek biztosítja az együttműködés állandóságát, a bizalom megszilárdulását. Aránylag kevés áldozattal nagy célokat lehetne megközelíteni s biztosítani a magyar falunak azt, ami létfenntartásához okvetlen szükséges. Biztosítani a mindennapi kenyeret, öntudatos népéletet teremteni, ez a jövő problémája, amiről érdemes gondolkozni mindazoknak, akik arra hivatottak, Mikó László. Mozgósziníiázak műsora: CSÜTÖRTÖK: CAPITOL: Zenetilaiom miatt vasárnapig nincs előadás. EDISON: Zenetilalom miatt vasárnapig nincs előadás. MUNKÁS-MOZGÓ: Zenetilalom miatt vasárnapig nincs előadás. Rachmanovs MSexandra müvei olcsó propaganda kiadásban: Szerelem, cseka, halál------Lei 84*— Házasság a vörös viharban — Lei 84*— A bécsi tejesasszony — — — Lei 84 — Minden kötet ízléses fél vászon kötésben, hófehér papíron! — Csak rövid ideig kapható az Ellenzék könyvoszfályában Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk!
