Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-02 / 77. szám

rm irtitu 2. WEB'frzH'to & 1 Kedd! hezűefte! Ä tiltneh Maurice cneralleres Jeanette Macdonald rciiclic w légióin § szerepe ■ lg özvegy! ) LEHÁR halhatatlan operettje. Rendezte: LOllilSCll | Kedvezményes és ingyen jegyek nem érvéin esek! A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyek előre megvAlthatók a Select Mozgó kasszajáná , délelőtt 11 —1 ótáig és délután 3 órától. —- g Az unitáriusok parlamente megtórgyaha az egySiázi és isi&©iai élei súlyos küzdelmeit Összefoglaló kép egy kisebbségi egyház helyzetéről. — Ä püspök és az egyházi képviselőtanács beszámolója CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vasár­nap kezdődött meg a helybeli unitárius kol­légium dísztermében az ősi erdélyi unitárius egyház legfőbb alkotmányos szervezetének* a főtanácsnak ezévi ülése. Eredetileg a nyár folyamán zsinati főtanácsot hivott össze az egyház, de ezt a közbejött akadályok miatt nem lehetett megtartani és igy került sor arra, hogy városunkba hivják össze ismét az erdélyi unitáriusok képviseletét. Az egy­házi főtanácson rendkívül nagy számban képviseltették magukat a lelkészek és egy­házi tanácsosok. Reggel 8 órára zsúfolásig megtelt a diszterem a főtanács tagjaival, akik lelkes éljenzéssel köszöntötték a fő­gondnokok kíséretében bevonuló dr. Boros György püspököt. Az elnöki emelvényen el­foglalta helyét a püspök, dr. Ferenczy Géza főgondnok, Gvidó Béla közügyigazgató, dr. Mikó Lőrinc egyházi és Urmössv József püs­pöki titkár, valamint a főjegyző-helyettes. A íőgondnok megnyitója Dr. Ferenczy Géza egyházi főgondnok gyönyörű beszédben nyitotta meg a tanács­kozásokat. Beszédében rátért azokra a ne­hézségekre, amelyekkel az unitárius egyház­nak a legutóbbi időben meg kellett küzdeni. Kijelentette, hogy az ősi unitárius egyhazat nem keserítik el a csapások, hanem erőt adnak a jövő küzdelmeire. Ismertette a névelemzések ügyét, a Cornesíí-i eseményeket, valamint a székelyföldi áttéritések súlyos problémá­ját. Reményét fejezte ki arra vonatkozó­lag, hogy az egyház az államhatalomnál még fogja találni ezeknek a sérelmeknek elintézési módját. Gvidó Béla esperes könyörgése követke­zett, amely után a főtanács megalakulnak nyilvánította magát. Üdvözlő táviratok A főtanács az elnökség indítványára üd­vözlő táviratot küldött tanácskozásai alkal­mából őfelségéhez a királyhoz, Tatarescu miniszterelnökhöz és Lapedatu kultuszmi­niszterhez. Ezután a megye nevében meg­jelent Sifhu alispán üdvözölte a főtanács tagjait és szerencsét kívánt a tanácskozá­sokhoz. Az üdvözlést az elnökség köszönte meg. A tárgysorozat megállapítása és a külön­böző bizottságok kiküldése után az évi jelen­tések következtek. A jelentések közül a tárgysorozatban is, fontosságban is elsőnek dr. Boros György unitárius püspök jelentése szerepelt. A püspöki jelentés A püspök elsősorban a Cristur-i zsinat feloszlatásáról emlékezett meg. — Emlitsem-e azt a megszégyenítően le­alázó elbánást, amely papszentelő és alkot- mányozó Cristur-i zsinatunkat hadiállapotra emlékeztei« durvasággal szétrobbantotta? Ha ezek mellett is talál évi jelentésünk említésre és feljegyzésre érdemest, Istent illeti a hála, aki soha sem hagyja ei a benne bízókat —- mondotta többek kö2ött a püspök. A zsinat feloszlatása Midőn az egyházi képviselőtanács 1933* ban meghatározta, hogy I. G. Duca-n zsina­tot tartunk, egyházunk összes tagjai, élén a püspök is, azzal a gondolattal foglalkozott, hogy abban a ránknézve oly nevezetes és kedves városban jövőnkre döntő kihatású két esemény fog lejátszódni: a hat év óta szünetelő papszentelés és egy­házi törvényünk alkotmányos fölfrissitése. Csak a papszentelés valósult meg, de az is a kitűzött tervtől eltérően, a vasárnapi hagy ünnep képének teljes megváltoztatásával, mert a hatóság betiltotta a nyilvános gyűlé­seket. Elmaradt a Dávid Ferenc Egylet ötven éves jubileuma. Nem tarthattuk meg az egyházi törvény tárgyalását. Hogy meg­mentsük, ami menthető, a hétfőre kitűzött papszentelést megtartottuk vasárnap dél előtt, 29 helyett 28 ifjú pappal. A 29-ik elkésve érkezett meg. A templom zsúfolva volt áhitatos hívekkel. A templom piacán nagy nehezen helyezkedtek el a pa- lástdiszben várakozó uj papok, esperesek és az idősebb papok, akik a püspök felszentelő beszéde elhangzása után az eskütételnél és felszentelésnél, mint a püspököt a kézráté- telben kisegítők vettek részt. Az öröm és fájdalom könnye csillogott a meghatott kö­zönség arcán és egekig szállt a Tebenned bíztunk Istent dicsőítő himnusz. A csendőri tilalom felforgatta zsinatunk istentiszteleteit, de e jelentésben inegrög- zitem, hogy elsőnapi templomi szónoknak ki vóít jelölve Fekete Lajos ürmösi lel­kész, aki vasárnap délután prédikált, mi­dőn imát mondott a püspök. A papszentelés alkalmával egyházi beszé­det mondott Vári Albert tológiai dékán, fel­szentelő beszédet a püspök. Ezt követte a I felszentelés megható eseménye. Dr. Varga Béla főjegyző az uj papokkal beíratta nevü­ket az anyakönyvbe és bevette az esküt, mely után az u j papok letérdelve a püspök, az esperesek, teológiai tanárok és az idősebb papok kézrátétele alatt elhangzott a püspök áldó és felszentelő imája. Ekkor az uj pa­pok: Péthő István, Lőrinczy János, Barabás Béla, Benedek Mihály, Kelemen Imre, Kádár Lajos, Balázs Ferenc, Nagy Domokos, Kő- váry Jakab, Ekárt Andor, Sigmond József, Lukács Sándor, Fazakas Jenő, Péterffy Mi­hály, Rostás Dénes, Fikker János, Török Elek, Csongvay Lajos, Fülöp Elemér, Török Mihály, Nagy 'Béla, Fülöp Árpád, Lőrinczy Géza, Nagy Sándor, Komjátszegi Géza, Simén Dániel, Ürmösi Gyula, Kovács Domokos ne­vében Kelemen Imre Ocland-i lelkész szép beszédben köszönetét mondott a püspöknek és főtanácsnak a felszentelésért, mire a püs­pök áldást osztott a gyülekezetre, az uj pa­pokra. E szép és megható szertartás végeztével a templomban az urvacsorai beszédet mon­dotta és több pap segédkezésével úrvacsorát osztott Bálint Ödön Craciunel-i lelkész. Egy­idejűleg a templom udvarán a hatalmas nagy közönségnek egyházi beszédet mondott Fazekas Béla Abrud-i lelkész, urvacsorai be­szédet és agendát Pál Tamás Dambau-i lel­kész több lelkész segédkezésével. Jelentése további részében ismertette a lelkészi, tanári, tanítói és egyéb kinevezé­seket. Tiszta és világos képet nyújtott a főta­nácsnak az egyház helyzetéről. Külföldi kapcsolatok Jelentésének folytatásában az erdélyi uni­táriusok angliai és amerikai kapcsolatairól számolt be a főpásztor. Kiemelte, hogy a kapcsolat állandó és szívélyes és az egyház helyzetét nagyban erősiti hitében. Végül az egyház halottalt búcsúztatta el kegyeletes szavakkal a főpásztor. Az őszinte barátság és mély részvét hangján emléke­zett meg Csifó Salamon teológiai dékánról, akiben az egyház egyik legnagyobb értékét vesztette el. ÎL* Ö R É M L PÁRIZSI cég HAJFESTÉK-ie a világ legtökéletesebb készítménye. Minden drogériában és jobb nőifodrás7iiál kapható. I Üoszüiiei a püspöknek A püspöki jelentés elhangzása után a fő­tanács tagjai testületileg átvonultak a tem­plomba, ahol az ünnepélyes istentisztelet al­kalmából Pál Dénes Simonesti-i lelkész hir­dette az igét. A hallgatóság elé mindnyá­junk eszményét, Jézust állította példaképül, az ut, az igazság és az élet felé. Istentisz­telet után folytatták a tanácskozásokat. Lő­rinczy Dénes Turda-i esperes a püspöki je­lentéssel kapcsolatban javaslatot tett, hogy a főtanács határozza el a jelentés kinyom­tatását és az összes egyházközségekhez való eljuttatását, valamint szavazzon köszönetét a püspöknek fáradhatatlan munkásságáért. A javaslat határozatba ment és az egyházi képviselőtanács jelentésére került sor, me­lyet dr. Mikó Lőrinc egyházi titkár, előadó nyújtott a plenum elé. A képviselőtanács jelentése Az egyházi képviselötanács jelentésében el­sősorban a sérelmekről emlékezett meg az előadó. Majd rátért az egyháznak az állam­hoz való viszonyára. Megemlékezik az állam­segély ügyéről, amley az unitáriusoknál jó­val kevesebb, mint a többi egyházak lelké­szeinél. Kértük, hogy az unitárius lelkészek részére is ugyanolyan összegű államsegély! adjanak és a jövőre is biztosítsanak, mint a többi egyházak lelkészei részére — mondotta a jelentés. — Fáradozásainknak, melyben külö­nösen dr. Abrudbányay Ede f. ü. gondnok, képviselő afia többszörös közbenjárása és Lapedatu vallásügyi miniszter ur jóindulata támogatott, az a lényeges javulást jelentő eredménye lett, hogy amidőn az 1934. év vé­gén rendkívüli segélyként az egyházak lelké­szeinek államsegélyét emelték, ezt az emelést egyházunknál száz százalékos arányban vit­ték keresztül, aminek folytán, ha az unitá­rius lelkészek f. évbeli állami járandósága nem is éri el még a többi egyházak lelkészei ilyen illetményeit, mégis nehéz helyzetük nagy mértékben enyhült (1999). A lelkészi ál­lamsegélynek az 1935 április 1-től életbe lépő uj állami költségvetésben megfelelő módon és összegben való biztosítása érdekében a magyar egyházak képviselőiként eljáró par­lamenti tagok a legutóbbi napokban is eljár­tak személyesen is a miniszter urnái, kitől megnyugtató kijelentéseket kaptak, bár az újabban bevallott parohiális jövedelmek cí­mén bizonyos többlet levonások vannak terv­be véve, de ezt valamennyi egyházra és pa­rókiára bizonyos átlag összjövedelem te­kintetbe vételével szándékoznak végrehaj­tani. Az egyházak képviselői az államsegély ügyében akciójukat a parlamentben és ennek pénzügyi bizottságában folytatják. Az államsegély ügyében javulás az is, hogy a több év óta visszatartott korpótlékokat ok­tóber 1-től kezdve a minisztérium folyósította ( 1691, 1670, 1730), továbbá, hogy az 1931 decemberről hátralékos államsegélyeket leg­alább adó bonokban a minisztérium kiutal­ta (1896—1933). Ismételt előterjesztéseket tettünk a lelkészek 1932 március és április hónapról hátralékban maradi államsegélyé­nek kiutalása iránt, amit a minisztérium ké­sőbb adóbonokban teljesített s ugyanígy adott ki az 1932. évről még hátralékos egyéb ál­lamsegélyeket is (289, 2250, 1511, I960-“ 1934, 39, 110—1935. Az egyház minden aktuális kérdésben köz­benjárt a hatóságoknál és minden hivatalos intézkedést tisztázni igyekezett a megértés el­vén való hivatkozással. A Brasov-i templomépités ügye Kitért ezután a jelentés az unitáriusok egyik legnagyobb sérelmére, a brasovi tem­plomépités betiltására. Évekkel ezelőtt Brasov városa az ottani egyházközségnek egy szép területet ajándéko­zott templomépités céljaira — ismerteti a jelentés. — Az ajándékozást megtámadták. De az illetékes közigazgatási reviziós bizott­ság azt véglegesen jogérvényesnek mondotta ki s a városi tanács és az egyházközség kö­zött kiállított ajándékozási szerződés alapján az einlitett területre a tulajdonjog az egyház­község javára a telekkönyvben jogerősen be- kebeleztetett. A városi hatóság a bemutatott tervek alapján engedélyt adott a templom és papilak felépiéséhez, amit az egyházköz­ség az alapkőnek hatósági kiküldött jelenté­sében való ünnepélyes letétele után meg is kezdett. Annál várotlanabbul érkezett 1934 május 8-án a hatóságnak a belügyminiszteri ren­delkezésre tett az a lépése, hogy az épí­tési munkát karhatalom közreműködésével beszüntette. Az egyházi főhatóság részéről azonnal megbízottat küldöttünk fírasovbo pontos informálás végett s ezt később is megismételtük. A kormányhoz panaszt intéztünk s Lapedatu miniszter urnái ez ügyben többször is eljár­tunk s ő első közbenjárásunkra már kijelen­tette, hogy az egyház jogos álláspontját oszt­ja s a sérelem orvoslása végett közbenjár. Állandó szorgalmazásaink s a miniszter ur közbenjárása a brasovi áldozatkész hívek hosszú hónapokon át tartott izgalmas vára­kozása után, végre arra az eredményre veze­tett, hogy a városi hatóság a korábbi terület­ért egy másik, bár félreesőbb helyen, egy al­kalmas, nagyobb területet ajánlott fel az egyházközségnek, amelyből még egy részt értékesíteni is lehet, úgy, hogy az egyházköz­ségnek a megkezdett építkezéssel és annak előkészületeivel felmerült kárai is előrelátha­tólag megtéríttessenek. A városi tanács ezen határozatát hir szerint már a minisztertanács is jóváhagyta, de mivel erről az egyházköz­ség még hivatalos értesítést nem kapott, a. miniszter urat e határozat mielőbbi kiadására kértük s aziránti közbenjárását, hogy a vá rosi tanács állítson ki sürgősen bekebelezésre nlkalmas okiratot s az uj területet adja át az egyházközség birtokába. Iskolaügyek Ezután az iskolaügyekre tért rá a jelentés. Megemlékezett a tanárok és tanítók nyelv­vizsgájáról, valamint az ezt követő tragikus eredményekről és a legutóbb tett miniszteri enyhítésről. A névelemzés bajairól is részle­tesen megemlékezett a jelentés. A terjedelmes beszámoló további részében az egyház belső ügyeivel és szervezeti kér­désével foglalkozik. Gál Miklós érdekes beszámolója Az egyházi képviselőtanács jelentése után, az elnök kérésére dr. Gál Miklós kamarai képviselő ismertette a magyar párt parla­menti csoportjának a magyar egyházak ve­zetőségével egyetértésben végzett munkáját, amelynek eredménye az volt, hogy végül is az állami költségvetésben az államsegélyek összegét felemelték és pedig aránylag az uni­tárius egyház járt legjobban, mivel az az ed­digi segély kétszeresét kapja jelenleg. Termé­szetes azonban, hogy ez az összeg sem elégíti ki a jogos igé­nyeket annál kevésbé, mivel az állam pon­tos kimutatást kért az egyes lelkészek jö­vedelméről, amelyet aztán az államsegély összegéből levonnak. Ez a levonás az uni­tárius egyház esetében 29 százalékot tesz ki. A szászok jártak a legrosszabbul, amennyi­ben a levonások összege az államsegély 96 százalékát teszi ki. Ezzel szemben viszont az uralkodó egyháztól csak 10—12, illetve a gö­rög kat.-tól 14 százalékot vonnak le. Ezek az adatok mindennél világosabban mutatják, hogy az állam nem jóindulattal kezeli a ki­sebbségi egyházakat és igyekszik kibújni az őket illető támogatás kötelezettsége alól. Hoz­záteszi még, hogy « magyar párt parlamenti csoportjának és egyházak vezetőinek sikerült a közoktatás- ügyi minisztert a felekezeti tanerők nyelv­vizsgája ügyében jobb belátásra bírni, kü­lönösen, mivel ebben a kérdésben a kül­ügyminisztérium is nyomást gyakorolt. A magyar képviselők ezentúl is mindent el fognak követni a sérelmes intézkedések ha­tálytalanítása érdekében. A tanácstagok meg nyugvással vették tudomásul a Gál Miklós dr. bejelentését. Ezután az ülést az előrehaladott időre va­ló tekintettel felfüggesztették és a főtanács tagjai közebédre vonultak, amelyen a töb­bek között dr. Ferenczy Géza főgondnek mondott felköszöntőt, szerencsét kívánva tanácstagok munkálkodásához. Délután 5 órakor nyílt meg újra az ülés amikor az egyházi képviselőtanács jelentésé hez szólották hozzá. A hozzászólások után a jelentést köszönettel tudomásul vélték. ÜGYELJEN A ? névre, ez a valódi gyermelchinté 16 és 24 lej.

Next

/
Thumbnails
Contents