Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-02 / 77. szám

ti ILE N J.&K Í9J6 áprté lm ■cr Mit hallgassunk rru J Hót fő, április i. IU l IjRlSTL i\: lcm./ek. i ţ.4^: Szórakozó, iiclyck lűivi. 18: Ciomac 1 . ritkulása 1 ó/t Fo- eucrol. 18.15: liszt: l's.'-dur zongora c.í zenekari vriH-n) (lemez). 18.^5: Steinbach 1 iszt-dalokat neke1 u>: Clielaai Serbase 11 Silvia l iszt.müveket ■ongorá/ik. 19.30: Rádiózenekar. 20.20: 1.emezek. : Holnapi műsor. x 1.10: Szarvas-négyes". 22: 'Vtala Nia énekel. 22.30: Seidmann xzakszofón- müvész. 2 vas: éttermi zene. BUDAPEST. ■ nrru, lemezek. 11: llirek. 11.4s: Beszédes szá­nok. 11: Déli haramgsz.ó, 13.05: Hajdú Mihály ongorá/ik, Halász-Fischer Annie hegedül. (Beet­hoven, Bach, Chopin, Debussy, Kodály stb.) ■',.30: llirek. 14.30: Balalajka-zcnekar. 15.40: Mi­iek. 17: Pillangó kisasszony, Puccini operája. —-so: Hírek. 20: Német nyelvoktatás, 20.30: Türr István fuvolázik. 21: Április elseje. 22x5: llirek. 22.25: Rác/. József és cigányzenekara. 23: Idő járásjelentés. 23.05: Az. operaház zenekara. 20: lemezek. 1.05: Hírek. BECS. 22.30: Autori basszus ária-estje. BEI GRAD. 21: Operaközvetítés. BERLIN. 24: Sibcnus és Kilpinen-dalok. BoroszJó. 20.20: tárom Bcethooven-szonáta zongorán. HILVER­SUM. 22.40: Zongora és hegedű. MILÁNÓ. 23: Serratox Arrigo hegedül. SOTTENS. 22.15: Mii h.iud: zsidó dalok. STRASSBURG. 19.45: Ének, origóra. VARSÓ. 17.45: Szigeti József lemezei. ■2: Számfónikus hangverseny. Kedd, április 2. BUCUREŞTI. 13: Sibiccanu zenekar. 13.10: Szórakozóhelyek hírei. 13.50: A zene folytatása. ■4.20: Sibiccanu zenekar. iS: Lemezek. 20.20: Socec Lilv énekel. 21.05: Rádiózenekar. 22: Eel- o Hasáb. 22.15: Alcscandrescu: Négy dallam. (Stro- escu Constantin közreműködésével.) Utána Ma- kowski-Boiko zongoraművésznő és a rádiózene­kar játéka. 23.25: Éttermi zene. — BUDAPEST. 11: Hírek. 11.20: Tordai Emil útja a Kongó tor­kolatától a Taganyikáig. 11.45: Felolvasás. 12.xo: Nemzetközi vizjelző szolgálat. 13.05: Művészié­in ezek. 14.20: Pontos időjelzés, időjárás és vízál­lásjelentés. 14.30: Hédervári Ferenc és Hédervári Béla cigányzenekara. 15.40: Hírek. 17.10: Asszo­nyok tanácsadója. 17-45: Hírek. 18: Az Opera zenekara. 19: Francia nyelvoktatás. 19.30: Or­szágit Tivadar hegedül. 20.15: Hangjátékclőadás a Stúdióból: Marika meg a pesti lány. 21-45: A római rádióállomás műsorának közvetítése. 22.35: Hírek. 2.55: Farkas Jenő és cigányzenekara. 23.50 Német nyelvű előadás Hermann Ottóról. 24.10: Bachmann.szalonötös. 1.05: Hírek. BECS. 22.50: Szimfonikus lemezek. 21.40: Fil­harmonikus hangverseny. — BEROMÜNSTER. 21.15: Schubert-hangverseny Weingartner vezény­letével. — HILVERSUM. 22.40: Hunperdinck: Jancsi és Juliska, opera. — HUIZEN. 23.05: Francia zongoramüvek. — KALUNDBORG. 21: Hartmann: Liden Karsten, romantikus opera. — KOTN. 22: Schubert A.moll és Beethoven C- moll vonósnégyese. — LIPCSE. 23: Szimfóníkus hangverseny. — PALERMO. 22.45: Játék két zongorán. >—1 RÓMA. 21.45: Egyházi hangver­seny. — VARSÓ. 20.35: Ottaw zongoraművész­nő játéka. Szerda, április 3. BUCUREŞTI. 13: Lemezek. 13-45: Előadások hírei. 18: Rádiózenekar. 20: Operettlemezek. 21.05: Theodorescu hegedű, Finionescu zongora os Stefanovici énekes hangversenye. 22.05: Kis rád ózenekar. 23.25: Hangverseny. — BUDA­PEST. 11: Hírek. 11.20: Felolvasás. 11.45: Koz­metikai tanácsok: A pattanás kezelése. 13.05: Csiliey Lívia énekel. 13.45: Hirek. 14: Honvéd- zenekar. 14.20: Pontos időjelzés, időjárás és víz­állásjelentés. 15.4c: Hirek. 17.10: A rádió diák- félórá’ja. 17.45: Hirek. 18: Felolvasás. 18.30: Hor­váth Rezső és cigányzenekara. 19.50: Sipőcz Jenő főpolgármester előadása a Nemzetközi Vásárról. 20.ro: Komáromy PáL énekel. 20.5c: Bárd Miklós verseiből szaval Kovách Ernő. 21.10: A Budapes­ti Hangversenyzenekar hangversenye, vezényel Bruno Walter. 23.15: Hirek. 23.35: Erőss-Takács iazz. i.oj: Hirek. BECS. Szimfonikus hangverseny Dzsemál Rcsid zongoraművésszel. Mai török zene. — BRÜSZ- SZEL. (Francia.) 21.10: Mozart-hangverseny. — HILVERSUM. 21.50: Zsidó énekkar. — MILA­NO. 22: Szimfonikus hangverseny. — PALER­MO. 21.45: Puccini: Manón Lescaut, opera. — RÓMA. 22: Opera-közvetítés. — VARSÓ. 22: Brachochi zongoraművész Gbopin-müvekct ját- <zik. mmmiM WM v a csued ezekünkre boadjlja a leaizenzacio/a BRASOV PIAŢA LIBERTATE! 3. (SZABADSAGTER (BÚZASÖR © vaia/z SIBIU STR REGINA MARIA 34 ( HELTAUER6ASSE ) leUáf © CLUJ STR.6EN NECULCEA 2. ( RENNER PALOTA) 0 TIMISOARA BUL REGELE FERDINAND 7 ( PALACE) . Feltalálták a félgrammos étkezést? Borjúhús, pirulák, burgonyakivonat és liba-labdacsok egy amerikai kiállításon ellen használjon Sít László fertőtlenítő szappant megóvja minden­nemű járványos és FERI©?© betegségektől t LEVÉLPAPÍROK NAGY VÁLASZ* TÉKBAN (Blockposta is) legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályéban, Buenos- Iyres. március hó. A világ kétség­telenül legérdekesebb és legidőszerűbb kiál­lításáról számolnak be a délamerikai, kivált- képen pexlig a brazíliai lapok. Valósággá vált egy nagyon régi és fölötte célszerű törekvés, nevezetesen az, hogy miként a konzerv'-étkezés alaposan leegyszerűsíti a háziasszony, a ki­ránduló. turista, tengerész, vagy katonaság konyhagondjait: ezt a gondot teljesen eltöröl­jék a föld színéről és lehetővé tegyék hogy egy kis zacskóra való pirulának a birtokában bárki akár kéthőnapi útra indíthasson, anél­kül. hogy étkezőteremnek, vagy konyhának a közelébe is kellene mennie. Az uj világcsoda megszületett és a nagy délamerikai városok már tele is vannak a ha­talmas plakátokkal, melyek azl ordítják a járókelők fülébe, vegyenek félgrammos tablet­tákat, ezekből nyeljenek le naponta liánnál négyet, a nagyétkiiek esetleg hatot és ezzel megszabadulnak az ember legnagyobb és leg- lekötőbb gondjától: az étkezéstől! Egy kiadós négyfogásos ebéd su= lya: öt gramm! Eddig az volt a szokás, hogy a háziasszony egész délelőtt a forró tűzhely körül cikázva, nagynehezen és rengeteg vesződséggel elké­szítetté az ebédet, melyet legjobb esetben tél- óra alatt könnyedén elfogyasztottak. Ezen­túl pokolba lehet hajítani a tűzhelyet, a be­vásárlókosarat, be lehet zárni a csarnokokat és a kofák nyugodtan otthon maradhatnak. A hentesek bemondhatják a csődöt és vég­elgyengülésben saját maguknak sülhetnek a pékek. Mert megérkezett az uj idők legna- gyobbszerii találmánya, amely felszabadit minden halandót a konyhagondok és bevá­sárlási alkudozások alól s a legkomolyabb formában legközelebb már az történik, hogy a jól nevelt háziasszony egyszerűen bemegy a félgrammos pirulákat árusító üzletbe, be­vásárol néhány pasztillát s ebédre feltálal a férjének egy pohár vizet, a férj lenyel a pasztillákból kettőt-liármat és jóllakva, máris munkába siethet! A találmánynak a való életbe való beillesz­tése ma még szinte nevetségesen hangzik. Pedig, hogy az eset fölötte komoly, azt ép­pen az amerikai közvélemény robbantotta ki. Magái a találmányt is a különös, idfiben annyira szegény amerikai munkabeosztás szülte a világra. Köztudomású, hogy az ame­rikai férfi egész nap lót-fut, dolgozik, gyötri magát és legfeljebb este marad ideje arra, hogy tisztességesen — megebédeljen. Ezt a problémát már régen meg akarták szüntetni életrevaló vegyészek. A konzervek és kivonatok feltalálásával már előbbrevit­ték a dolgot egy lépéssel, de most célhoz ért egy Vivaldi nevű santiagói vegyész, aki évti­zedes munkával elérte, hogy bármely köz­használatos ételnemüknek egészen apró és kőkemény pasztilákba való kivonatolásával felszabadítja, az embereket a hosszadalmas főzögetés terhe alól. Találmánya segítségével egy bőséges, négyfogásos ebéd összsúlya sem lesz ki többet öt grammnál és az „ebéd“ el­rejtéséhez lulontul elegendő egy közepes nagyságú gyufaskatulya! A konzervgyárak már munkába vették a találmányt Vivaldi vegyészmérnök Berlinben tanult és ott vezette be első kísérleteit, miután éveket I töltött el a délamerikai nagy húsfeldol­gozó és konzervgyártó üzemeknél tanulmány­úton. Mindenekelőtt a tojásnemüek és bizo­nyos tésztafélék kivonatával Kísérletezett és mikor munkája végére ért, a találmányt sza­badalmaztatva, felajánlotta azt néhány nagy német üzemtulajdonosnak. A találmányt visz- szautasitották. de a tojáskivonatolás alapel­vét clplagizálták és azóta is vígan születnek a tojásos tészták, melyek hosszú esztendőkön át is frissen elállnak és már V.\’T '\,y \ 's ismeretesek. Vivaldi nem esett kétségbe, hanem Brazí­liába utazott és itt folytatta „korszakalkotó“ munkáját. Két héttel ezelőtt pedig azzal lep­le meg a világot, hogy a legnagyobb brazil húsvágók támogatásával nagyszabású kiállí­tást nyitott meg a délamerikai világvárosban. Ez a kiállítás eleinte nem nagy közönséget vonzott ugyan, de a második héten felfedez­ték azt és azóta olyan óriási a tolongás, hogy a hatóságok kénytelenek fenntartani a ren­det. A kiállítási termek hosszú, üveggel fedett asztalainál valóban csodálatos termel vén yek- kel találkozik a szemlélő. Negyedkiló súlyú marhahús helyett valami rőtvörösszinü, fél- grammos pasztillát talál az ember az aszta­lon, közvetlenül mellette egy jól megtermett liba busából koncentrált ugyancsak félgram­mos szürkés labdacs rémitgeti a szárnyast kedvelőket, öt darab legfinomabb cukrászsü­temény minden ize és aromája árad egy négyszögletes, dominószerü kockából, hogy kedélyesen elférjen néhány szilárd tejtéglány, sárgarépatabletta, sőt: vizgöröngy társaságá­ban. Mert a szilárd vizet is feltalálta Vivaldi mester! Ez egyébként a találmánya fontos­ságának csúcspontja. Halványrózsaszinü, ap­ró göröngyökét Tát ill az ember s ha ezek bői n szájába vesz egyet, valami csodálatos nedvesség elömlését érzi egész szervezetében. Hogy aztán a viz-güröngy valóban pótolja -<• a jó, friss kutvitet, azt egyelőn* még nem tudni, mert az egész kiállítás anyaga iminá ron hatósági vegyészek szigorú vizsgálata alá jutott. Tiltakoznak a kereskedők Az első szakértői nyilatkozatok csodálat­tal adóznak a készítményeknek és megemlí­tik, hogy a különféle pasztillák és labdacsok fölötte alkalmasak arra, hogy velük az em­ber pótolhassa az amúgy ugyanazokkal az eredményekkel járó étkezését. Az emberi test ugyanis nem kívánja meg feltétlenül a ter­jedelmét az ételeknek, hanem egyedül arra törekszik, hogy a tápláló erőket kivonja és felhasználja azokat. Mindenesetre bekapcsolódtak az ügybe az orvosok is, akik azt vitatják, hogs- vájjon a rendes terjedelmű ételekhez tágult gyomor miképen viselkedik majd a pirula-étkezés következtében és ez milyen szervi változáso­kat idéz majd elő az emberi szervezetijén Gradiano Hercules egyetemi orvostanár kije lentette, hogy a félgrammos étkezés szokat - lanságán csakhamar átesik az emberi szerve­zet, de az ujrendszerü táplálkozás, az első bajokon túl, rendkívül alkalmas az egészség fenntartására, megőrzésére, esetleges diétás eljárásokra, maga az a tény pedig, hogy alig számbavehetö helyen rengeteg ennivaló fér el, megkönnyíti az ember szabad mozgását minden tekintetheti. A tudósokkal szemben megszólaltak azon­ban az ügyben leginkább érdekelt üzletem­berek is, akik más oldalról nézik a dolgot és tiltakoznak at ellen, hogy a félgrammos ét­kezés bevezetésével tönkretegyék őket. Ezút­tal azonban alighanem csatát veszítenek.. Ugy hirlik. az első „félgrammos“ kartell már meg is alakult Déínmerikában és bizonyos, hogy Vivaldi mester pasztilláival nemsokára tele lesz a vén és meglehetősen konzervatív Eu­rópa is! Repülő Nóé-bárka, melynek hatszázhatvanhat „igaz keresztényt“ kell vinnie Palesztinába Északi Svédországban, a Törne völgyében hosszabb idő óta körúton van egy finn pré­dikátor, Korpela és prédikál. Korpela fele- kezetet alapított, mely néhány száz emberből áll s mely „az igaz keresztényekének ne­vezi magát. A felekezet tagjai elhagyták csa­ládjaikat. tűzhelyeiket, hogy kövessék az „apostolt“. Sokan az apostol hivei közül mindenüket eladták, hogy készen legyenek, mikor eljön a nagy pillanat, mikor is Kor­pela „az igaz keresztényeket“ Palesztinába fogja vezetni egy uj, boldogabb életbe. A pré­dikátor nagyágyúja ugyanis az. hogy „jönnie kell egy repülő bárkának, hogy 666 igaz ke­resztényt vigyen Palesztinába, ahol Isten ke­gyelméből tej és méz fog hullani“. Korpela hosszú időn keresztül feszitelte hívéi izgal­mát jövendölésével s végre a napokban ki­jött a nagy szenzációval: Holnap megérke­zik a bárka. Reggel 6 órakor fog leszállani Kiruna mellett, a Luossajövi-tón. S mihelyt együtt lesz a bárkán 666 „igaz keresztény“, elszáll velük Palesztinába. Es a híradásra nagy seregben ömlőitek a hívek a befagyott ló partjára, hogy ott le­gyenek a bárka érkezésénél. És izgalomban várták a reggelt a sarki hidegben. És reggel 6 óra lett s a fagyoskodó, izga­1 lomtól remegő hívek várták a bárkát. Korpela pedig a csalódott híveknek kihir­dette, hogy este 6 órakor Kirína egyik kápol­nájában meg fogja magyarázni, miért késett a bárka? Este 6 órakor talpon volt egész Kiruna. Közel négyezer ember akart beférkőzni a kis kápolnába s végül is Korpela a kápolna előtt tette meg a prófétai kijelentéseit. Ott voltak a rendőrség emberei is, de dolguk nem akadt. És a próféta kihirdette: — Az ég kegyelme meg három esztendőre bezárult. És ha akkor sem történne meg a csuda a bárkával, el kell égetni a bibliát“. Stoikus nyugalommal tértek haza „az igaz keresztények“, hogy még három évig várja­nak a csudálatos bárkára . . . Korpela pedig eltűnt a vidékről, most senki se tudja, merre jár. A kirunai lelkész, aki hallgatta Korpela prédikációit, kijelentette, hogy nagyon tehet­séges ember, aki nem látszik exaltáltnak. De miután több Ízben nagyon is kedvezően nyi­latkozott Oroszországról, valószínűnek hit- szik, hogy egyszerűen csak kommunista agi­tátor, aki ilyen uj módszerrel akarja megin­gatni a keresztények hitét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents