Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-23 / 95. szám

'

TI.LP.NEAK

Kiáltó sző

a havasi szórványokból

A Síi, ul-Marci rét. egyházmegye szórvány kataszterének megdöbbentő adatai

NASAUD (április). A Sicul-Marci refor- átus tr^hj iik'i.'.vi' s/órványairól cg\ socio- .i!ui ivem met',, amely minden wszleirben iMiKTteti n helyzet megdöbbentő siraIniassá- ;at. 1'. cikkben röviden ismertetjük a tényével, de e kevvs is elő.; ahhoz, hot;) világos vcpec adjunk a helyzetről, és hogy megismerek azt a küzdelmet, amelyet ki kell ‘ejteni a hívek megtartásáért.

Minden négj és fél év alatt egy egyházközség szűnik meg.

\ Sieul-Mare-i református egyházmegyében 934 érvben átlag egy egyházközségre 379 desk esik. Az egyházmegye összJélekszáma a v a taszter kimutatása szerint az 1934 évben 3.065 lélek. Ez az ossz! élek svam 29 anya és ’ einyegyház, továbbá 65 szórván) között v z'ák meg. Éts pedig az anyaegyházak lélek- száma: 10.628, a leányegyházaké 1030, még a 65 szórványban 1407 református lélek tacr- •.acoct nyilván egyházi kimutatásokban. Az 1919. évi január hótól kezdődő állandó veszteség 1934 év augusztus haváig:

14Ü8 lelket teszrn ki, tehát az. egész egyházmegyében lő év alatt: ik8 ref. egyház néptelenedett el, ami azt teszi, hogy a mi traktusunkban minden 4 és fél év alatt egy egyházközség s/iinik meg, nem számítva az eddig már tényleg megszűnt egyházakat („desolata ekklésiák"', hajdan pa- rochiák). amelyeknek száma a mi egyházmegyénkben jelenben 13.

Ez a megdöbbentő pusztulás leginkább szórrányokban szembeszökő, ámbár — egy pár kivétellel — csaknem mindenik anyaegy- házban fogyó tendencia mutatkozik, ami térítés, elcsapás, átheOyezés következménye. A szórványok közül 15 év alatt:

28 szórványt tüntetett el egyházi nyilvántartásainkból az uj helyzet kétségbe sem vonható türelmetlensége

s ezeknek az eltüntetett szórványoknak nagy része olyan ipaad telepiek, iünészgyárak zónájára esik, hol ma nincsen semmi ipar s ahol a kifüstölt magyar református gyári munkásság után a román lakosság is a legnagyobb szegénységben és nyomraságban tengeti életét, mert a bánya és fűrésztelepeket megszüntették éppen; a Nasaud-i granicsár vidék rengeteg erdőségeinek alfában. Ahol egykoron ezerek dolgoztak, ma nincsen egyetlen református hívünk sem, de nincsen egyetlen ottmaradt román paraszt sem olyan, ki a kenyérnek évek cia bár a szánét látta volna,

ment a gramicsár erdőket kivették a magán- vállalatok kezeiből, házi kezelésibe vették s úgy megterhelték százmilliókra rugó adósságokkal, hogy emberokónyá ideig son fog látni egy bani hasznot sem a 44 granicsái- község a 2 milliárd és 80 millió lejben megálla- pitott határőrvidéki erdőség hozadékiból.

Á aéptelenedő szórványok mai helyzetképe

A Sieul-Mare-i református egyházmegye 65-re apadt szórványaiban 451 családban él a fennebb is kimutatott 1407 református lélek. A 451 családból 115 vegyes család, tehát majdnem a fele a családoknak vegyes, vagyis a románsággal annyira keveredve él', hogy ezeket a vegyes családokat, ha a szórvány- misszió ügye végleges megoldást nem nyer, hamarosan elveszítjük. Elveszítjük főleg a gyermekeket, mert a szórványokban lakó összes református gyermekeink — mintegy 200 tanköteles — olyan román állami elemi ; skálába valimak beiratkozva, ahol nemcsak hogy nem tanulnak meg írni és olvasni magyarul, hanem befolyásaidéinak is, hogy tagadják meg nyelvüket, vallásukat és nemzetüket.

Ezeknek a református tanköteles gyermekeknek megtartása parancsolja ki belőlem ezt

a szikratáviratozást,

ezt a mentési segélyért való csengést, melyet meg kell hallania minden református léleknek mindenütt.

Tegyek lehetővé magyar testvéreink, hogy e gyermekeket mi — a hihetetlen igénytelenül1, éhbéren tengődő pásztorok — felkereshessük és népünknek, egyházunknak meg is tarthassuk.

A Sieul-Mare-i traktusban e 200 ma még református és miagyar gyermeken kívül kataszterem 81 idegen vall'ásu gyermeket tüntet fel a vegyes családokban. Ez a 81 gyermek már is asszimilálva van! Ezekre elénekelhetjük a 202-ik zsoltár énekünket:

„Már elmegyek az örömbe stb.“

Szórványok

misszió

látogatása -- Havasi

A szórvány misszióknak éppen az a tengelye, hogy meg kell oldani a rendszeres szór- v ín y látoigat ás kérdését. Hogy ez milyen kemény dió, arra nézve talán egész Erdéllybetni .1 legjobb példa a Nasăudn missziói körzet, melyről1 én a szórványinissziómnak egyik speciális ágát: troinsdllván havasd missziónak neveztem el.

Nasaud-i körletem 16 szórványt számlál a Rodna völgyén és a Maramures-i havasok aflaitt egész Bukovináig. A grandcsárvidék kapujától, Mocod-tól Kirlibabáig 96 km.-nyi hosszú az uttávólkóg. Ez a hosszanti tengelye körletemnek. A kereszttávolság még ennél is hosszabb, mert ez a Maramures-i havasoktól, Romuli-tól egész Domisora-ig 118 km. Ezen .1 roppant területen, rengeteg havasok a'iján, szétszórtan 192 református magyar lelket pásztorolok. Ezenlkivüi a Năsăud-i Cosbuc Uccumban, leányginmázd/umban, tanítóképzőben, középfokú iparszaiki'Sikolában és a havasi elemi iskolákban, tanítom a vallást. Kevés kivételied csaknem mindenik reiormócus gyermeket magam tankom meg imd és olvasni magyarul és igazán nagy iára ósággal készítem elő a havasi felserdülteket a konfirmációra. Mind e pásztori kötelességekért silány és rendetlen kongruámon kívül semmi más javadalmain nincsen, még egy akkora kertem sincs, mint egy tuta jós kalap! Két egyetemi ha Igató gyermekemmel már esztendők óta posztolok e bástyán és egy turáni fakir igénytelenségével és szívósságával mindenütt ott vagyok, hol híveimet támogatni kell.

Kirlibaba, lacobeni. Dorna stb. — e helyeket kel1’' bebódyongani a havasi misszionáriusnak, hogy szórványlátogatás rendjén megerősítse a megingottakat, megbátontsa a reményteleneket cs hogy a magyar c, ő, u, ű stb. szépségeire megtanítsa a drága magyar apróságokat.

íme ilyenforma az a bizonyos kemény dió, amit fed kedd törnie a magyar összefogásnak és segélynyújtásnak a szórvány-látogatás lehetővé tétedével. Iv> ezt unni csupán «gyes egyházakká1!, missziói körletekkel kell megjcselc- kedni, hanem uz ömszcs missziói egyházakkal]

kollektive, mert .1 helyzet mindenütt csaknem «azonos a N.isaud-ival, ha nem is olyan tekintélyesek a kilométerek, mégis nagy a távolság csaknem mindenütt. Különösen nagy a Mez.Őségen.

Ezeken a havasi veszedelmes ösvényeken, ezeken a mezőségj makidámokon mi valóságos misszionáriusok - nem bitoi'yoghalunk tovább étién, condorlott ruhában és keshedt fehérneművel egy vasúti strekk-mun- kásénál alacsonyabb fizetéssel, lyukas, alamizsna bakancsokkal!

Nekünk transilvan református misszionáriusoknak nemcsak ex librisünk, hanem valósággal címerünkbe rótt. jeligénk ez a református papi mondat: „Aldis inser viendő con- sumor“. „Másoknak szolgálván: elégek!“

„Lábunk alatt ijesztő remi üléssel inelul a régi fejedelmi föld“

Áprily Lajos gyönyörű ódájának megrázó somit hallom újra és újra, valahányszor a magyar egyházak, kollégiumok, alapítványok agrárkisajátitásuinak döbbenetes vényeivel állok szemben.

A Sdcui-Mare-i egyházmegyében is elindult lábunk alól a föld olyan ijesztő rend ülés séd, hogy ehhez fogható talán egyetlen egyházmegyében sem volt. íme:

1. kisajátítottuk a szórványokban 15.669 tinid magyar református földet;

2. kisajátítottak az anya és társegyházakban 29.038 holdat s végül

3. az utolsó 30 év alatt (az agrár kisajátításon kivid) idegen kézre került: 16.061 tinid magyar református földbirtok. Összesen elindult a lábunk alól: 60.768 hold magyar református föld.

Ez a hatvanezerhctszazhatvannyolk: hold föld csak egyetlen egyházmegye veszteségi statisztikájából van kiragadva; mi van a többi egyházmegyékkel és más magyar felekezetű tulajdonosok kisajátított földbirtokaivá? Ez után a végzetes kisajátítás után nem csoda, ha nálunk ma

13 desolata van és 28 szórvány veszett el s minden 4 és fél évben elnéptelenedik egy magyar református ekktézsia!

Ezek a szomorú számok beszélnek az elnémított magyar egyházakról és ezek a megdöbbentő adatok mutatnak rá a romákban heverő református templomokra, melyekről névszerint fogok még megemlékezni.

Kubuskuthy Adorján.

Felmentették a vámcsalás miatt elitéit napkeleti uralkodói

Ross őfelsége, vámmentes kókuszzsirral kereskedett. — Idilli állapotok a világ legkisebb királyságában

LONDON (április). Az Indiai-óceánon levő Keeling-sziget rádióállomása a napokban következő üzenetet vette Londonból. „Őfelségét, John Sidney Rosst a legfelsőbb bíróság fölmentette.“ A rádióüzenetet az angol külügyminisztérium küldte a Keeling-sziget királyának, John Sidney Ross-nak.

Sidney Ress őfelségének nevét hiába ke- resnők a gothai almanach uralkodóházi kimutatásában. Még a nemességről szóló lapokon sem találjuk. Pedig John Sidney Cunies Ross valódi király, egy szigetország szuverén uralkodója, akit ebben a méltóságban olyan hatalom ismert el, mint a brit világ- birodalom. Különben jókedvű, uapégette, barnaarcu ember, aki inkább viharok által megpróbált matróznak látszik, mint uralkodónak. Országa talán a világ legkisebb országa, csak S00 alattvaló fölött uralkcMik. A kis ország berendezései azonban olyan mintaszerűek és a. lakosoknak olyan megelégedésére szolgálnák, hogy igen sok nagyobb ország megirigyelhetné. A Keeling-sziget 800 lakója szeretettel néz uralkodójára s megelégedetten éli életét a tengeri éghajlat által enyhített egyenlítői napsütés alatt.

John Sidney Ross egyik őse 110 év előtt alapította meg családjának uralmát a Keeling-sziget fölött. A napoleoni viharok idején, amikor egy Ross nevű matróz 1825 márciusában két más társával együtt kiszállott a lakatlan szigeten. Két társa csakhamar megunta ott az életet, bár a trópusi természet minden jóval ellátta őket. Ross azonban a szigeten maradt s rövid idő múlva egyik szomszéd szigetről feleségül vett egy maláji nőt. Öt évig egyedül élt vele a Keeling-szi- geten, azután uj gyarmatosok érkeztek és rövid időn belül mintegy száz bevándorolt gyarmatosnak lett a vezetője..

A néhai matróz fiának már magasabb igényei voltak. A lakosok száma közben fölszaporodott ötszáz lélekre és megválasztatta magát általuk királynak. Ezt a választást hivatalosan az angol birodalmi kormány tudomására hozták, amire Viktória királynő külön okirattal ünnepélyesen csakhamar elismerte Sidney Rosst a Keeling-sziget királyának. Az elismerés angol szokás szerint 999 évre szólott, a Ross dinasztiának tehát még egész sor örököse uralkodhatik tovább Anglia beleegyezésével. Ez a Sidney Ross, a Keeling-sziget első királya 1895-ben halt meg. Követte őt fia, a jelenlegi uralkodó, aki a brit világbirodalommal újabb szerződést kötött. A sziget, a világháborúba is belekerült, mert a német Emden cirkáló hajó, mely jóidéig bolyongott az Indiai-óceánon, több ágyulövéssel elpusztította a sziget rádióállomását. A rádióállomást az angol kor« mány 1920-ban újra építtette.

Pár hónappal ezelőtt történt, hogy John Sidney Ross Őfelsége kellemetlen ügybe keveredett. Az angol vámhatóságok megállapították, hogy a Keeling-sziget uralkodója kókuszzsirral lendületes kereskedelmet folytat és angol vám-előirások megkerülése által mintegy 16.000 fontnyi összeggel megkérő- sitotta a brit államkincstárt. Eljárás indult ellene és az elsőfokú bíróság magas bírsággal is sújtotta őfelségét. John Sidney Ross a felsőbb bírósághoz fordult, de alattvalói ugyanakkor kijelentették, hogy bármilyen is legyen az ítélet, hajlandók magukra vállalni a büntetési összeget. A felsőbb biróság azután, ugylátszik az angol világbirodalom magasabb érdekeire való tekintettel, fölmentette Keeling-sziget királyát, miután most már remélhető, hogy vámelőírások kijátszását többé nem fogja megkockáztatni.

GUTENBRUNN-SZANA- TÓRIUM BADEN bei WIEN

Az úri magyar társaság kedvelt tartózkodási helye.

Magyar orvosok, világhírű konyha, individuális diéták, szív üli o más, a házba bevezetett kénes fürdők, szórakozások, hangverseny, tánc, bridzs.

I93B iprlllm 2 5.

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ

Program Fogas kérdések, joanitescu palotát építtet. Mamutok. Aktivisták. Kibédi Sándor szerencséje.

ÁRGUS: A földkisajátitást a, régi konzervatív párt ellen akarták felhasználni annak idején a liberálisok. így azután a teljes tönkretétel szellemében volt végrehajtva azért is, hogy csak ha. nyatlás volt gazdasági, szocialista. és lélektani téren. A stabilizáció előtti pénzszaporitást is kellő hozzáértés nélkül hajtották végre. A tőkepénzest az akkori infláció csirájában megfojtotta, így pusztult az ingó az ingátlanbirtok mellett. Most az ipari vállalatok következnek.

UNIVERSUL: A Bucureşti.! északi pályaudvar közelében nagy vashid volt, mely a pálya fö. lőtt a személyközlekedés célját szolgálta. Régi hid volt, melyet aztán a modernizálás kedvéért lebontottak. Úgy akarták, hogy aluljárót építenek a hid helyén. A lebontás után aztán megállapították a szakemberek, hogy a föld ott nem alkalmas a tervezett átjáró megépítésére. Erre aztán fahidac tákoltak össze azon a helyen, ahol egy jó vashid szolgált a közlekedésre. így történik ez most. A monopóligazgatóság palotát akar építeni és lerombolta azt az épületet, melyben hivatalai voltak és amely ezenkívül bérjövedelmet is biztosított részére. Az építkezés azonban nem indulhatott meg. A monopol elvesztette bérjövedelmét és ráadásul maga is bért kénytelen most egy idegen épületben fizetni. A lerombolás után jött rá arra, hogy nincs meg a szükséges 200 millió a palota felépítésére. A Po:ana-Tapu. lui nevű megállónál uj állomást építettek. Midőn felépült, kiderült, hogy a vonat vége nem fér be az állomásra, s az utasok a szomszédos szűk hídon kell leszálljanak a kocsikból. Mit tegyen most a CFR? Az állomást, vagy a hidat helyezze át helyéről?

PREZENTUL: 24 millió 225 ezer lejt tett ki 1933-ban és 1934-ben a Banca Naţionala személyzeti költsége. A bankkormányzó 2 millió 632 ezer lejt kap évente. Az igazgatóságba kinevezett tagok fejenként 2 millió 332 ezer lejt. A többi igazgatósági tagok egyenként 1 millió 268 ezer lejt, a felügyelő bizottság tagjai pedig fejenként 872 ezer ejt vesznek fel évente. így történik ez a mai válságban. Ez az egyedüli intézet, hol a tisztviselők ma is 60 ezer lejig terjedő fizetést kapnak havonta. A minisztereknél is jobban fizetik őket.

SOLIA DREPTATII: Nem ez az első eset, — irja Vlad Aurél lapja —, midőn Maniu másokhoz csatlakozott. Akik ismerik múltját, jól tudják, hogy nem volt semmi része a régi erdélyi „aktivista" politikában. Nem irta alá sem az erdélyi román ifjúság kiáltványát, sem a Dob. ra.i választásban nem vett részt a többiekkel. Nem irt és nem mondott egyetlen szót sem ennek a mozgalomnak érdekében s az öregek mellé állt, akik passzivitásban voltak. Csupán négyesztendei hallgatás után lépett az aktivisták közé 1905-ben. Meg vagyunk győződve arról, hogy a történelem megismétlődik s Maniu hozzánk csatlakozik rövidesen.

PATRIA No. II.: Nagy szegénységben él Cluj- on Kibédi Sándor költő. Nem kivánjuk ezt a szegénységet egyetlen hóembernek sem. Pedig Kibédi nagyobb szolgálatot tett a mi kultur.pro- pagandánknak, mint busásan fizetett hivatalos apparátusunk, Magyarra fordította Eminescu összes költeményeit, oly szépen, hogy a fordítások közül néhány egyenesen csodálatos. Még ma sem tudta könyvének költségeit bevételezni és súlyosan nélkülöz. Nem beszélünk arról, hogy hivatalos köreink figyelmen kivül hagyták és nem teljesítették kötelességüket. De azt szóvá kell tegyük, hogy 4000 lej adóval terhelték meg a könyvkiadásból várható jövedelméért s az adóhivatal emberei megjelentek lakásán. hogy elszállítsák szobájának berendezését. Még az volt a szerencséje, hogy a bútor a házigazdáé volt.

nem az öve.

Egységes, erős olvasótábor ssgUl diadalra az Ellenzék célkitűzéseit^„