Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-23 / 95. szám
wj ’iprnn 2% eZEBNZBK a „Történelmi nagy munkára kell egyesítenünk a magyarság minden rétegének erőit“ Á Iielyi magyar pártíago^aii íniíéző-bizo^sága magáévá ieiie s a $il)iu-í luaésrozatforf. — Kereskedők, iparosok, értelmiségiek a káálömreközóS numeruszak veszedelme ellen. — Indítvány a megyei és városi tagozat egyesítésére CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Országos Magyar Párt helyi tagozata ünnep másodnapján délután intézőbizottsági ülést tartott a Minerva R. T. nagytermében. Vásárhelyi János püspökhelyettes, a tagozati elnök nyitotta meg a népes gyűlést. Magas- szárnyalásu beszédében a választmányi ülés nagy fontosságát méltatta, majd a tagozat halottjairól emlékezett meg kegyeletes hangon és elparentálta a tagozat első elnökét, Reményik Károlyt. Beszéde végén kitért a Sibiu-i tagozat határozatára és annak nagy horderejére. A Sibiu-i párttagozat határozatát később a választmány egyhangúlag magáévá is tette. Kereskedők és iparosok panaszai Vásárheljú elnök felkérte az intézőbizottság szakbizottságait, hogy a város magyarságának általános helyzetét visszatükröző jelentéseiket és a határozati javaslatokat adják elő. ■ Sallak Dezső a magyar kereskedők általános helyzetéről számolt be. Bírálat alá vette a kormány kontingentálási törvényét. A különböző állami taxák lehetetlen és elviselhetetlen terhéről beszélt. Majd ismertette a helyi kereskedők Transzilvánia szövetkezetét. Beszéde végén kérte az intézőbizottság és az Országos Magyar Párt támogatását a szövetkezet részére. Lengyel Albert a magyar iparosság nevében beszélt a magyar iparosság szomorú helyzetéről. — Kérni akarom — mondotta — az intézőbizottságon keresztül mindazokat, akik még a magyar sorsközösségből magukat ki nem szakították és magyarnak vallani magukat meg nem szűntek: tegyék kezüket szivükre és a húsvéti kiengesztelődés hangulatában kérdezzék meg saját lelkiismeretüket, eleget tettek-e fajukkal és elárvult népükkel szembeni, kötelességüknek. Mi úgy érezzük — magunkat sem véve ki, hogy nem tettünk eleget ! . . . Ismertette ezután Lengyel a nacionalizálási műveleteket, a numerus valachicust és a kormány különböző burkolt numeruszait, amelyekkel a dolgozó magyar tömegek halálra vannak kárhoztatva. Hangsúlyozza, hogy a politikai és személyi tekintetek kikapcsolásával újjáépítő, alkotó munkának kell megkezdődnie. Kéri a választmányt, hogy indítson mozgalmat magyar iparostanonc otthon létesítésére. Végül a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Utasítsa az intézőbizottság a taböző megélhetési lehetőségeket. Rámutatott, hogy az. értelmiségi nyomor egyedüli okozója az általánossá vált álláshalmozás. A különböző numeruszokról beszélt. A numerus valachicus mozgalom már a magántulajdont sem akarja tisztelni, ha ez kisebbségi kézben van, arra akarják kötelezni a vállalatokat, hogy kisebbségi testvéreket ne alkalmazzanak, sőt a meglévőket is bocsássák el, hogy helyüket többségivel töltsék be. Hisszük, hogy ez a mozgalom csak egy politikai kaland ugródeszkája akar lenni. Kéri, hogy a központ alakítson szakbizottságot, amely készítse el a munkanélküli magyar iparosok, kereskedők, szellemi foglalkozásúak és diplomások statisztikáját, ugyanakkor állítson statisztikát az összes magyar alakulatokról, vállalatokról, ahol a magyar munkanélküli tömeget el lehet helyezni. A javaslatot elfogadták. A nyelvvizsgával elbocsátott tisztviselőkért Dr. Bartha Ignác ügyvéd az elbocsátott magyar köztisztviselők szomorú sorsáról beszélt. Majd az elbocsátásokat követő közigazgatási perek ismertetésére tért át Kimutatta, hogy ezidcig közel ezerre megy a nyelvvizsgákon eíbuktatott magyar tisztviselők száma. Majd az alábbi határozati javaslatot tette: í. Keresse meg az intézőbizottság a pártközpontot, hogy a minden végkielégítés és nyugdíj nélkül elbocsátott magyar tisztviselők ügyét tegye magáévá, tiltakozzék az önkényes eljárás ellen és járjon el újból az illetékes tényezőknél visszatételülc, avagy jogos nyugdíjaztatásuk eliniéztetése végett és amennyiben ez az eljárás is olyan eredménytelen maradna, mint az eddigiek, úgy az ország házában tegye szóvá ezeket az égbekiáltó igazságtalanságokat. 2. Keresse meg az intézőbizottság a párt- I központot olyan országos mozgalom meg- 1 indítása iránt, hogy az igy utcára került magyar köztisztviselők, a Msebbségi intézményeknél és vállalatoknál elhelyezhetők legyenek. 3. Végül ünnepélyesen tiltakozzék az intézőbizottság az államnak ezen eljárása ellen és megdöbbenésének adjon kifejezést, hogy ilyen kíméletlenül kenyérnélkül hagyott ily nagyszámú embert, csak azért, mert magyarok. Különlegességek: RIVAL, t'Sminy kivonat «lappal, «1 alclaHi t&natig kSMvna. BRISE FLÉURIE, ai if|u báj* is s fiatalig variidafo* nópiégit tOkföii ▼ima. A „Brise fíeurie“ köiniva légii Öf-o elbűvölő. FLEURS DE MAI, é tovaazi, napsugarak, sziptéget emlákeü időzi f«L CAUCASE, Kelet micrtiriűma, a lege- prölékosabb kísérletezőt ős a legkompfi- kőltabb keverés őt adagolás eredménye. MATIN BLEU, a fölkelő nap első sugaraiban fürdő favetzi reggelt varázsolja elénk. CHOUKTa férfiak nőmére Uaftetí kölnivíz. ORIGINAL. • ttaoraíg dadbét ét előkelő illafe. A te r m é szefta vaszi ujj ár- éledése kihordja mindazt, ami benn© szép, kellemes és bájos. A művészet minden ág« megkísérli visszaadni a tavasz varázslatos szépségét és báját, de csak a Bolero de Rove! kölnivíz alkotóinak sikerült a tavasz minden illatát kikristályositani és ebben a felülmúlhatatlan kölnivízben összefogva visszaadni. Ez a modem illatszer-művészet legnagyobb eredményei Tehát a Bolero de Ravel kölniviz-amel- lett, hogy kielégíti a legmagasabb minőségi követelményedet egyesíti magában <a tavasz varázslatos íllatárját, az ujja1- léledö természet szépségét és ifjú báját. gozati titkárt, hogy a legrövidebb időn helül 1 állítsa össze azoknak a névsorát, akiket az önsegítés gondolatának a megvalósítása érdekében indítandó mozgalmunk előkészítésére alkalmasnak talál. Az értelmiségiek nmrserusza ellen Péterffy Jenő dr. ügyvéd a magyar szellemi munkások helyzetéről beszélt. A romániai magyarság nevében tiltakozott az ellen a ferde beállítás ellen, hogy a magyar ifjúság foglalja el a román ifjak elől a különMozgószínházak misorai SZERDA: CAPITOL: BÁL A SAVOYBAiN. Főszerepben Aipár Gitta, a film csalogánya. Partnerei: Hans Járay, Bársony Rózsi, Félix Bressart. Zenéje: Ábrahám Páltól. EDISON: I. EZT A FÉRFIT AKAROM. Főszerepben Clark Gable és Jean Harlow. II. HAMAR EGY ASSZONYT. Charly- vel. III. LÁTHATATLAN EMBER. Fősz. Harry Piei. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A KIS KIRÁLY cowboy dráma. Főszerepben Tom Mix. II. ANGELIKA NŐVÉR. Dráma. Előadások 6 és 9 órakor. Helyárak 10 és 12-f-3 lej. A kisgazdák érdekében Török Bálint, az EGE igazgatója, a helybeli tagozat gazda tagjainak nevében leérte az intéző- bizottságot és az elnökséget, hogy megfelelő helyen járjon el: 1. A pásztórbérek évek óta húzódó ügyének a törvény és jog alapján való sürgős és érdem, leges' elintézése érdekében; 2. a gazdaközönségre jogtalanul kivetett kereskedelmi adó törlése érdekében; 3. a kisgazdák részére, az általuk elfoglalt lakrészek után a törvényben biztosított adó- kedvezmények érvényesítése érdekében; 4. a kisgazdák szántóföldjein történt katonai gyakorlatozások megismétlődésének elkerülése végett; 5. lakásrekvirál ások mielőbbi végleges mJeg- szüntetése érdekében. 6. a hadgyakorlatok alkalmával minden rendszer nélkül való lórekvirálások megszüntetése édekében; s végül mondja ki az intéző-bizottság, hogy átir a városhoz, a mezei károk megtérítése régi rendszerének visszaállítása és azon intézkedés sürgős megszüntetése érdekében, mely szerint a határpásztorok általi a károkat okozóktól vett és a mezőren dőrkapitánysághoz beszolgáltatott zálogtárgyak a kár megtérítése előtt kiszolgáltatnak a károk okozóinak. „Pótolnunk kell, amit eddig a párt elmulasztott“ A beszámolók után dr. Vásárhelyi János tagozati elnök szívhez szóló szavakkal ecsetelte a helybeli magyar társadalom szomorú állapotát. — Ez volt a Cluj-i magyar társadalom helyzetjelentése — mondotta az elnök. — Ne csodálkozzunk, ha nem egy koldusbotra jutott testvérünk végső kétségbeesésében ön- gyilkosságot követett el... Ellenünk nem kell harcoljanak. Minket a kölcsönös egyetértés kell, hogy előkészítsen egy szebb kor eljövetelére. Pótolnunk kell mindazt, amit a párt eddig elmulasztott. Napjainkig nemzeti alakunkat, iskoláinkat védelmeztük, de most a fajunk gazdasági alapját kell megszilárdítanunk. Az elnök a következő határozati javaslatot tette: 1. A Sibiu-i határozat teljes elfogadása; 2. a pártközpont tegyen meg mindent a belső erők összefogása érdekében: 3. a tagozati pártélet kiépítése. Javaslatának végén mondotta: — Minden társadalmi kategóriánknak meg kell mozdulnia, mert történelmi feladatokat kell teljesítsünk. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Szász Ferenc dr. indítványozta a vármegyei és városi tagozat egyesítését. Ugyanakkor ünnepélyesen kijelenti, hogy Cluj-megye magyarsága osztatlan ragaszkodással és bizalommal van a magyar párt és annak vezetői iránt Dr. Inczédy-Joksmann Ödön az egyesitett tagozat előnyéről beszélt és Ígéretet tett, hogy a két tagozat egyesítése érdekében előterjesztést fog tenni a pártközpontnál. Végül dr. Vásárhelyi János köszönte a tagoknak szép számban való megjelenését és az összes javaslatok elfogadását. Kcnyvrhkaság ™ olcsó áron! Az első magyar könyvnapi újdonság Trócsányi Zoltán: Pleggar régiséged £§ furcsaságait (Bibliofil kiadás, a 4 kötet 2 diszes vászonuö- tésben kartontokban) 900 oldal ára (360 lei helyett) 95 lei A magyar történelem érdekes furcsaságai, hagyományai, adomái és egyedülálló sajátosságai. Mjjus hó 15-töi 25 ikéi$ kapható minden könyvárusnál. Ezeu időn túl a régi ár lép ismét életbe. — Közvetlenül megrendelhető 100 lei beküldése ellenében SL0V9 5.B. de Colpcrtaj, Oradea FÉRFISZABÓK! Divatlap szükségletüket legolcsóbban, nagy választék mellett az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii, szerezhetik be I
