Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-21 / 94. szám

Hprltlé 2Í. ELLENZÉK a MIT HOZ A NYÚL HUSVÉTRA? Még a sírboltok után is illetéket szedhetnek a városok Uj községi adók és illetékek végeíáihaíailan sorozata a koz~ igazgatási törvény tervezetében- — Éí© és művirág, limonádé és sesüieáés, alkalmazottak, szekerek, kocsik stb., stb. uj taksái BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Megírta az Ellenzék, hogy a szenátus meg­szavazta a közigazgatási törvény tervezetét s ez a kamara közigazgatási bizottsága elé került oly célból, hogy a reform parlamenti tárgyalását előkészítsék. A szenátus által el­fogadott törvénytervezet az uj terhek vége­láthatatlan sorát sorolja föl s a kővetkező uj községi adókat és taksákat tartalmazza: Kereskedelmi és iparvállalatok — azon cégek is, melyek monopolcikkek elárusitásá- val foglalkoznak — az épületek bérértéke (valoarea locativa) után a következő községi adót fizetik: 1. Kabarék, tánclokálok és varieték 30 százalék. Kávéházak, sörkimérések, bode- gák, kerthelyiségek (ahol italt mérnek) 15 százalék. Klubok, játéktermek 30 százalék. Vendéglők, tejcsarnokok 10 százalék. Szállo­dák, cukrászdák, porcellán és üvegkereske­dések, automobil és alkatrészüzletek, bútor, szőnyeg, régiség, ruha, szabó, bank és váltó, likőr és pezsgő, ecet, fűző, bor, borbély, manikür, pedikür üzletek, szesz és likőr­gyárak, biiffék, színházi ruhatárak, látvá­nyossági helyek, csokoládé, cukorkaüzemek, fényképészeti üzletek, hirdetési irodák, szín­házi irodák, gyarmatáru, gyümölcskülönle­gesség, zeneáru s papirüzletek, festőüzemek, közvetítő irodák, részvénytársaságok, szö­vetkezetek, irógépüzletek, másolóirodák, szakértői vállalatok, behozatali és kiviteli irodák, vasáru, mezőgazdasági felszerelési» optikai, kaucsuk, petróleumáru, keretező gyárak, üzletek, raktárak, posztó, élő- és müvirágiizletek, biztosítótársaságok főtele­pei és fiókjai, festék, lakk, konyhaberen­dezési, liszt, olaj, vegyészeti cikkek üzlete és raktára, sörgyárak, kötöttszövöttáru, vas- szerkezeti, túró, tejüzemek, fürdőüzemek; termény, mész, cement, fa és fűrészáru rak­tárak; konzerv, limonádé és szikvizgyárak; fogtechnikusok rendelői és műtermei, fogá­szati cikkek műterme, mérnöki és építészeti iródák, szanatóriumok, poliklinikák; szín­házak, mozik, tánchelyiségek, cirkuszok, sportversenyek, kerthelyiségek kihasználása városokban —- 10 százalék. 2. A bérlők általában, azok is, kik egyéb­ként adót nem fizetnek — 5 százalék. 3. Fényes temetés 3000 lej. Első osztályú temetés Í000 lej. Másodosztályú temetés 500 lej, Harmadosztályú temetés 50 lej. Azon községekben, melyekben a temetkezési vál­lalat házikezelésben van, nem lehet többé magánvállalatot létesíteni. 4. A cégeket hat osztályba sorozzák s ezek 100—2000 lejig terjedő külön községi taksát tizeinek évente. A szabadfoglalkozásúak 300 lejt fizetnek. A kizárólag idegen nyelven ki­irt cégek tulajdonosai a taksa nyolcszorosát fogják fizetni. Azon cégek, melyek a román felírás mellett ugyanolyan nagyságban más j nyelvű fordítást is feltüntetnek, többletet j nem fizetnek. 5. Minden alkalmazott után (a falusi me­zőgazdasági alkalmazottakat kivéve) fejen­ként 180 lejt kell fizetni. 6. Közlekedési eszközök: szekér egy lóval 2 lej, magánosoknak 50 bani, két lóval 4 lej, magánosknak 50 bani, három vagy több lóval 6 lej, magánosoknak 1 lej naponta. Kocsi egy lóval 3 lej, magánosoknak egy lej, két lóval 5 lej, magánosoknak 1.60 lej, három vagy több lóval 8 lej naponta. A többi közlekedési eszközök külön vannak szabályozva. Nem fizetik ezeket a taksákat azok a kisbirtokosok, akiknek 10 hektárnál kevesebb földjük van. A személy és teher­szállító gépkocsik 80 lejt fizetnek naponta. Az interurbán személyszállító kocsik 400 lejt, a teherkocsik 600 lejt fizetnek havonta. Fűrészek géperővel 600 lejt fizetnek évente. Az ipari és kereskedelmi üzemekben hasz­nált minden lószerszámért városokban 100 lejt kell fizetni évente. Játéktermek, klubok, kaszinók, egyesületek, melyekben játékot űznek, napi 1000 lejt fizetnek. A zártkörű erkölcsi személyiséggel rendelkező klubok és egyesületek csupán 100 lejt fizetnek na­ponta. Luxuskutyák évi 200 lej. Az értéktaksa 0.20 százalék lesz a számla- árhoz képest, amit be kell mutatni. Ugyanez a taksa terheli a tranzitárukat is. A taksát a saját vonallal rendelkező cégek nem fize­tik. Ezt a taksát csupán városokban szed­hetik. Az ,,export-pontok“-nak tekintett városok az érvényes taksákon kívül még a következő illetékeket szedhetik: Szarvasmarhák 40 lej drb., juh, kecske 5 lej drb., borjú 10 lej drb., sertés 20 lej drb. A malac taksamentes. Homok kereskedelmi célra köbméteren­ként 2 lej. Jég kereskedelmi célra köbmé­terenként 5 lej. Ásványvíz, szikviz, limonádé 50 bani lite­renként. Községi illetékek: Házaló iparengedély után városokban 300 lej és ellenőrzés címén 300 lej. Építkezési engedélyek városokban: javítás 50 lej, nagyobb javitás 100 lej, épít­kezés 200 lej és külön dij a lakrészek szá­mához képest. A tervek ellenőrzésére ezen­felül még külön illetéket kell fizetni s csak városokban szedhetik ezeket az illetékeket. A temetőmunkálatokra és sirboltok építé­sére is taksát szabnak városokban. A közigazgatási törvény tervezete a csa­torna és úttisztítási, vágóhídi, tüzoltóilleté- keket külön szabályozza. A népesedési hivatalok illetékei: beírás 10 lej, másolat 5 lej. Születési bizonyítvány 10 lej. Házassági bizonyítvány 20 lej. Válóperbéli ítélet be­jegyzése 100 lej. Select- Mozgó Ma, szombaton rend­kívüli premier! Gróf Monte Grisfo Dumas Sándor világhírű regénye teljesen uj feldolgozásban, először han­gos változatban, csodálatos rendezéssel, főszerepekben : Eíim LamSiés ROBERT DONAT MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Parlament. ^— Közvélemény. — X, Y, Z.., —* Nincs vége. Vakja tévedése, UNIVERSUL: A parlament még április 13-án befejezte munkáját, így nem volt akadálya an­nak, hogy okkor zárják be az ülésszakot. A képviselők azonban nem igy gondolkoztak. Ahe­lyett, hogy hazautaztak volna, április 2oJg fel­vették fizetésüket. Akkor tették ezt, midőn az egéz ország nyög az adók szaporítása miatt. Hívei vagyunk egy hivatása magaslatán álló par­lamentnek. Úgy azonban, amint ezt a kérdést ma fogják fel, semmit sem ér a parlament s csak a botrányok szószéke. Egy parlament, mely — mint a jelenlegi — nélkülöz minden komoly, ságot, egy parlament, mely a Skoda.ügy ben tör­tént szégyenteljes magatartást tanúsítottál s amely lustaságáért és szolgai hitéért előre díja­zást vett fel, nem hiányozhat nekünk. Az elkö­vetkezendő büntetés épp a parlamenti, eszméből folyóan szükséges. Igen nehéz időkön haladunk keresztül, a helyzet igen komoy s nem hagyhat, juk büntetlenül az ilyen, parlamenti életet. Maga mellett fog találni bennünket az, aki fellép ez ellen. PATRIA NO. II. Tarnava-Mare.n és Praho­va, ban. a num eras-valachicus katonái a nemzeti- parasztpárt jelével (a körrel) tették le listájukat. Eltekintve ettől a becsüetbe vágó kérdéstől, megállapítjuk, hogy a nemzeti ~ paraszt párt olyan győzelmet aratott, mely teljesen lefegyverzi a numerus-valachicus követőit. A numerus, vala­chicus hívei összeköttetésbe léptek a tömegek­kel, megtapogatták a közvélemény ütőerét s lát. hattált, milyen népszerűségnek örvend a mozga­lom hangos-filmje. A szavazók nagy tömege a nemzeti.parosztpárttál halad. Ha a kormánypárt több szavazatot gyűjtött is, ne teregessük ki oz okát ennek. Hol maradt az uj jelszó? Hol ma­radt a választási siker? S főleg, miért nem von­ják le a következményeket? ADEVERUL: Bizonyos idő óta az utcán és kávéházakban hirek vannak forgalomban. „Jö­vünk!“ — hangzik mindenhonnan. Mind „jön- l nek“ különböző kombinációkkal. Egyik héten „X“ elnököl, másik héten „Z" veszi át a kor­mánykereket ... S „Y“ akinek neve még mult BOURJOIS E HÓNAP FOLYAMÁN KAP A BOUR JÓI S-tól. MINDEN EGYES PUDERDOBOZ VÉTELÉNÉL DÍJTALANUL EGY ÜVEG FELSÉGES c/ot/L cle^JbvLÍÓy KÖLNIVIZÉT T-ígE héten forgalomban volt?... Szó sincs róla! így megy ez hétről.hétre s nem volna semmi kü­lönösebb ebben, ha a hír csak kávéházi kacsa volna A hirek ugyanis bizonyos „teóriá"-rai van­nak építve. A személyek változnak, a teória azonban minidg ugyanaz marad: — Látod, da­gad az ár. Látod, mi történik az egyetemen és a vasúdban. Nem lehet az árral szembehelyez­kedni. Engedményeket kell tenni. Le kell vezet­ni, S „X” vagy „Y“ volna legalkalmasabb erre. A személyek változnak, a „teória“ azonban mindig ugyanaz marad. NEAMUL ROMANESC: A parlament hatá­rozata az ország egész közvéleményét megdöb­bentette. Maga a parlament mentette ki a bírói eljárás menetéből a) főbünösöket? — ez a kér­dés merült fd. azoknak körében, kik a kormány Ígéretéhez képest elégtételre számítottak annyi­val inkább, mert Dinu Brarianu kezében van a liberális-párt felelősségterhes vezetése. De a ha­tározat nem lesz maradandó. Nem maradhat végleg«. Non szabad végleges legyen. A bíró. ságnak joga van arra, hogy az államot a vissza­élések ellen megvédje. Az állam pedig közel 2 milliárd lejjel volt megkárosítva a jelen esetben. A közvélemény bízik a bíróság döntésében. Nem felelhet csak egyetlen katona.tiszt az elkövetett panamáért akkor, midőn az ügycsomóban fog­lalt adatok alapján tekintélyes civil egyének vonhatók felelősségre. DREPTATEA: Tegyük fel, hogy aránykgo- san leszállítanánk a kisebbségek által elfoglalha­tó helyek számát a jövőben. A sok tízezer mun­kanélküli románnak néhány ezer hely jutna ez­zel. Talán el lehetne helyezni egyharmad részü­ket. Ezzel aztán az ország minden baja el volna intézve? Jobb közigazgatásunk lenne? A hitel­élet megindulna? A terményár emelkedne? A kereskedelem felvirágozna? Az állam élete sok­kal bonyolultabb, mint egy demagógiki» jelszó értelme. Többféle, határozott megoldás kell. Nem oldja meg a válságot az, ha néhányae ál­lást szereznek. Négy nyilatkozat a Kecseti Kalákáról Budapesti tevéi Budapest, április hó. Tegnap este mutat­ták be a budapesti premier mozgókban a székelyek vendégszerepléséről készült fil­mét. A Kecseti Kaláka a mozi vásznán is a legiel/esebb sikert aratta. Ebből az alkalomból beszélgetést folytat­tunk néhány művészeti tényezővel; milyen nyomokat hagyott a székelyföldről felrán- dult kis csoport és milyen impulzust adott a jövőre. A Magyar Filmiroda nevében Taubinger igazgató a következő­ket volt szives kérdésünkre válaszolni; —- A székelyek vendégszereplése arra indította a Magyar Filmirodát, hogy tán­cukról, énekükről felvételt készítsen a Hír­adó számára, Ezt a felvételt tegnap este fővárosszerte lejátszották és — értesülésem szerint — a különl ges produkció a mozi­vászonról is lenyűgözte a közönséget Hogy székelytárgyu film készül-e majd, arról egyelőre nem tudok, bizonyos azonban, hogy motívumaikat a magyar rendezők ki­tünően felhasználhatják. A Rádió-Stúdió részéről Gsanádg György rendező: — A Kecseti Kaláka rádióelőadása na­gyon tetszett, mindenki hallgatta. Ők ma­guk sem tudtak arról, hogy rádióban fog­nak szerepelni, — utolsó percben kezde­ményezték és igy egy cigánymuzsika-szá- mot vettünk ki a műsorból, hogy a szé­kelyek szerepelhessenek. Öntudat, fegyel­mezettség, a lámpaláz teljes hiánya jelle­mezte a kis csoport mindé i tagját, Valaki meg is jegyezte: —* „Színészekkel tízszer annyi baj van.“ Kedves volt az egyik szé­kely lány, amikor körülnézett nálunk : — „Na, — azt mondja *— most már elhiszem, hogy nem csalás a rádió, mert az édes­anyám is hall engem otthon. Eddig mindig azt hittem, hogy csalás." Rögtön feltalál­ták magukat, beletaláíták magukat a hely­zetbe. Ha aztmondtrk nekik: „kicsit halkab­ban 1“ (a terem, a m krofon miatt), rögtön megkapták azt a hangét, amely helyes volt. Pedig volt köztük olyan, aki még vonaton se ült soha. Egyetlen analfabéta se volt k ;z- tük, — a 17 éves leánytól a 67 éves öregig. Az egyik osztálytársam volt, egyti t jártunk négy gimnáziumot, aztán ő haza ment a kis földjükre, mert már volt egy tanult ember a családban: az egyik bátyja: pap. Kérdezem: Hát nem sajnálod, hogy nem tanultál tovább ? „Nem. Cseppet se bánom.“ Benedek Marcell, akinek épen e kis in­terjú idejében volt egy rádióelőadása, el­meséli Csanádynak, hogy turnéjuk utolsó előadását a juhvásár miatt már nem tar­tották meg. Az ember elgondolkozhátik: élet és művészet. Mennyire ugyanegg! É? mennyire csak igy szép és igaz. Bartók Béla előbb telefonon szól a székelyekről: — Örülök, hogy annyi idő után megint halhattuk őket. Meglátogattak engem az Akadémián és néhány hangfelvételt készí­tettem. Megszakít az interurbán. De másnap dél­után a kiváló zeneszerző a Tudományos Akadémián lévő helyiségében volt szives még a következőket mondani: — Az Akadémia most kezébe vette a magyar népdalok kinyomatását és most itt dől ozotn. A minisztérium erre az időre felmente t a Zeneművészeti Főiskolán való tanítás alól. Közel 10.000 dallamot rende­zünk itt sajtó alá, amelyek gramofonleme­zekre vannak felvéve. (Főleg Bartók és Kodály gyűjtése. Szerk.) Hárman még leg­utóbb is gyűjtötték: Veres, Domokos Péter Pál és Balta Péter a csángóknál és Moldo- vábari. — Ezek magyar népdalokat gyűjtöttek... — Igen. De van román gyűjtemény is, a Brailoié, aki a román fonogramm archívu­mot megalapította. Vele összeköttetésben is vagyok. Román komponistákról kérdezem. — EnesCu 1 — fel Ti, aki mint komponista is elismert és megfelel Dohnányinkaak. — És Brediceanu ? — Brediceanu egészen amatőr, nem ko­moly zeneszerző, aki nem ért még el a folkiO- lényegéhez és igy mint folklorista is dilettáns. Megkérdezem Bartóktól: mi lenne, ha Mindennemű rheumás fájdalmaknál fényesen bevált a Togal- tabletta. Teljesen ártalmatlan. Használja teljes bizalommal! Minden gyógyszertároan és drogériában. Lei 52.- és 130.- Svájci készítmény!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents