Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-21 / 94. szám
,r 3? FII F N 7 fi K 193 6 i pr 11 i M 21. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Kiáltások \em bírom to\ Abb. \ cm bíróit), hoţi} minden áldott nap tibbs/or megmentsek eleieméi s reţi- telente tinnepél} esen, eg} kis hideglelős mosol} kisereiében közöljék telem, hoţ/} éjszaka, miit aludtam, ismét elhárították fejem felöl a gá/háboru ve* s/iHfelmét, az emberisét/ végleges megsemmisülését s a földgolyó két terepe- dését. Sem bírom, hot/} ezek az. Ismeretlen tettesek az éjjel leple alatt ortul jótékonykodjanak. Sem bimm, hogy gyorssegély t adjanak nekem gondolatokban. \em bírom, hogy helyettem álmodjanak lidérces álmokat s az én fejem fájditsák meg velük. Sem bírom, hogy a remény zöld olaj- utat nyújtják át vércse-karmaikból. Sem bírom, hogy sötét fellegekröl, fenyegető vérzivatarokról szónokoljanak. ha künn a tavaszi verő fény ragyog, jácintok nyílnak s az embereknek láthatólag kutyabajuk sincs. Nem bírom ezeknek az avult szóképeknek miikedvelően-bamba használatát. Nem bírom, hogy ilyen őszintén tárgyaljanak egymással s szemem láttára nyílt tűzhelyen pirítsák a jobb sorsra érdemes emberiséget, mint az angol szakács az ürücombot s visszasóhajtom a legtitkosabb diplomáciát, mely békében hagyott bennünket, legalább akkor, amikor béke volt, néha — két emberöltőn át is s csak akkor kívánta, hogy megpukkadjunk és iölpuffadjunk, amikor itt volt az ideje. Nem bírom a lelki lövészárok állandósítását, a kolera és haslövés intézményesítését, a rossz lelkiismeret üldöztetés! tébolyát, mely rövid és egyetlen életünk hétköznapjaiból is poklot teremt. Nem bírom azt a gondolatot, hogy mindenünkért, amink van, nem Istennek, vagy a Természetnek tartozunk hálával, hanem őnekik, ezeknek az önzetlen jótevőknek, a világbéke e nemes és szerény, de folyton szereplő apostolainak, akik immár annyiun vannak a föld minden pontján, hogy számon se tudjuk tartani őket. Nem bimm ezt a silány és gyatra polytheismus-t. Nem bírom, hogy őket kell imádnunk. Nem bírom, hogy azt a magánügyet, minden teremtmény időleges jogát, hogy szivem percenként hatvanat ver s tüdőm percenként tizenhatot lélekzik, szigorúan közügynek tekintsék s az ö kizárólagos érdemüknek. Nem bírom a fönnhéjázásukat. Nem bírom a leereszkedésüket és alázatukat sem, hogy olykor szóba elegyednek egy pincérrel és kapussal, tüntetve azzal a meggyőződésükkel, hogy ők is csak olyan emberek, mint az a pincér vagy kapus, holott a pincér és kapus sokkal különb náluk. Nem bírom redökbe vont, borús, keveset sejtető és kifejezéstelen homlokukat. Nem bírom nevető vagy röhögő arcukat sem. amint egymásra vigyorognak a vonatablakban indulásuk idején, vagy pezsgös lakomákon, döntő tárgyalások után, olyan közvetlenül és igénytelenül, mintha semmit a világon el nem intéztek volna, noha a valóságban semmit a világon nem intéztek el. Nem bírom tovább. Uránia Mozgó Mai Híirril Difi 100-ik és légin -------- - . s kezdettel Util I tj I*IvI jobb filme: Î ü CIRKUSZ CSILLAGA dr~' nwMMarewr]' nwianr |<—mm—b—a———a——* .4 hétf világpolitikája Mi iön Streta ét Genf után A külpolitika utolsó hete a stresai határo- I /átokkal kezdődött és a Németország ellen | hozott genfi határozat hullámveréseivel végződött. A2 igy adott külső keret mögött rész- 1 ben előre vártan, részben váratlanul egész sor esemény játszódott le. Előre lehetet várni például, hogy Anglia annál is inkább csatlakozni fog megint a francia külpolitikához, mert Páris ezúttal Rómára is támaszkodha- tik. A londoni diplomáciai közvetítő tevékenységet néha félremagyarázzák olyan irányban, hogy szakítani akar Párissal. Ez azonban csak látszat, mert Anglia mindig igyekszik letompitani az európai szárazföld túlságosan éles ellentéteit, anélkül, hogy megszabott irányától belátható időn belül eltérne. Ez az irány pedig a Franciaországgal párhuzamban haladás azzal a Németországgal szemben, melynek európai vezető szerepét London a szélső lehetőségekig menőleg igyekszik a mai viszonyok között is megakadályozni. A másik esemény s ez a külpolitikai előzmények után már jóval meglepőbben jött, Lengyelország genfi állásfoglalása Németországgal szemben. Ezen a ponton még nem lehet látni, hogy mi áll a lengyel lépés mögött és mi következik utána. Európa szövevényes külpolitikai sakkjátékában a lengyelek játszók a konvencionális szokásoknak legkevésbé megfelelő játékot. Meglehet, hogy a genfi lengyel lépés nem változtat lényegében Varsó utolsó időkben követett külpolitikai irányán. De meglehet az is, hogy a német bástya föláldozásáért olyan ellenszolgáltatást kapott, vagy remél, amely teljesen uj irányba vezeti a játékát. Világosabban ezen a téren csak a szakadatlanul egymást követő további külpolitikai tárgyalások során fogunk látni. Az orosz—francia paktum A másik fontos genfi esemény, hogy Laval és Litvinov között katonai szakértők segítségével létrejött az orosz—francia kölcsönös segitségnyujtási paktum, melyet joggal nevezhetünk orosz—francia katonai paktumnak. És létrejött ez a paktum Anglia és Olaszország nyilvánvaló beleegyezésével. Stresai angol bejelentés szerint Németország hajlandó elfogadni a keleti kölcsönös megnemtámadási szerződést az orosz—francia és az ezt kiegészítő csehszlovák—orosz katonai paktum ellenére is. A Németországot megbélyegző genfi határozat utáni zűrzavarban nem lehet azonban tisztán látni, hogy a berlini kormánynak ez a hajlandósága, mely amúgy sem volt teljesen világosan megfogalmazva, fennáll-e továbbra is. Az a látszat, hogy Laval és Litvinov egyenesen ezért sietnek a szerződés megkötésével, nehogy az esetleg fölmerülő újabb nehézségek vonakodást keltsenek Angliában is Moszkva és Páris katonai megegyezésével szemben. A szembenálló katonai frontok kialakulása ellen tiltakozó angol lelkiismeretfurdalás enyhítésére oroszok és franciák módot találtak arra, hogy szerződésüket a Népszövetség paragrafusaiba ágyazzák. így bizonyos fokig fékező szerkezetet iktattak be a katonai szerződés automatizmusába, amelyet végeredményben szívesen lát a Moszkvával kötött szerződés kockázataival szemben kissé idegenkedő francia kormány is. Arról van ugyanis szó, hogy a szerződés katonai kötelezettségei csak akkor léphetnek érvénybe, ha a vitás kérdés először a népszövetségi tanács elé kerül és a tanács nem talál módot rá, hogy az ellentétet kielégítő megoldáshoz juttasa. Ez a megegyezés francia felfogás szerint nem ütközik bele a Népszövetség alapszabályaiba és nem teszi lehetelenné a tágabb keretek között létrehozandó keleti kölcsönös megnemtámadási szerződést sem, melyben Németország, Lengyelország és a balti államok is résztvenénnek. Nyugaton ezzel szemben megelégednek a franciák a locarnoi szerződés kissé erejétvesztett kötelezettségvállalóESTE LE&Y GRAIN de VALS Meghajt lefogyaszt ELEGENDŐ hogy valamilyen krémet használjon és rövid ideig tartó fényt érjen el. Minden szakértő tudja, hogy a cipők gondozására a legmegfelelőbb a ..Gladys” krém. Vegyi összetétele a cipőnek összehasonlíthatatlan fényt ad, mig az e krémmel való mindennapos kezelés meghosszabbítja élettartamát. Minthogy csak egészen csekély mennyiségre van szükség, „Gladys“ takarékos cipőkrém, Az a tény, hogy a gyár minden forgalomba kerülő dobozért szavatol, kiemeli ennek a gyártmánynak az értékét. GLADYS A LEGKIADÓSABB, TEHÁT A LEGGAZDASÁGOSABB CIPŐKRÉM. Egy előkelő ember sohasem megy el hazulról fénylő cipők nélkül. A Legszebb fényt a „Gladys“ cipőkrémmel éri el. sainak határozott fölujitásával. Ebbe az angolok is belementek azzal a föltétellel, hogy Európa más pontjain újabb kötelezettségeket nem kell vállalniok. London jobban szerette volna, ha a béke megszervezésére nagy európai kollektiv paktum jön létre. A Pandora-szelence elmélete Németország mindezekben az alakulatokban inkább a szenvedő fél szerepét játsza, de ugyanakkor mégis a német aktivitás lehetőségei képezik főokát a franciák által vezetett nagy európai csoportosulás minden tevékenységének. Kiinduló pontjuk, amint egy nagy világlap írja, az a felfogás, hogy Németország Európa Pandora-szelencéje, „amely veszedelmes és romlást hozó erőkkel van tele. Ezek az erők mindent elpusztítanak maguk körül, ha a német Pandora-szelencáből kimenekülhetnek. Ilyen veszéllyel szemben a föllépés technikája nem a tárgyalásokban és megállapodásokban áll. Egyedüli megoldás, hogy ráülnek a szelence fedelére és közös súlyúkkal zárva tartják azt mindaddig, amig lehet“. Ez a módszer azonban túlságosan leegyszerüsiti a problémákat ahhoz, hogy valóban eredménnyel járhasson. A német Pan- dora-szelence, ha ugyan Pandora-szelencéről van szó, lezárni ugyan lehet, de semmi sem akadályozhatja meg a benne feszülő erőket, hogy a szelence napról-napra szükebbé váló falait szét ne robbantsák. Más megoldásra van tehát szükség, mert bármennyire alkalmasnak látszik is első pillanatra az erők visszafojtásának módszere, tartósan alkalmazni nem lehet. Kétségtelenül igaza van Mussolininek abban, amit Stresában fejtett ki. hogy ha a három hatalom, Anglia, Franciaország és Olaszország egységesen lép föl, különösen, ha Oroszország is csatlakozik hozzájuk, nincs Európában olyan erő, mely velük fülvehesse a versenyt. A három hatalom együttműködése azonban nemcsak hatalmi lehetőségekkel, hanem erkölcsi kötelezettségekkel is jár és szomorú húsvéti ajándék volna, ha mást nem jelentenek Európának, mint a Pandora- szelence elméletének teljes erővel való érvényesítését. A megkínzott emberiség vezető politikusaitól nem olyan megoldásokat vár, amelyekről az utca embere is láthatja, hogy csak további fölfordulások számára készíti elő a talajt. —s. 1 : " '' Mozgdszinházak műsorai Szombat, vasárnap, hétfő, kedd: CAPITOL: A magyar husvét legragyogóbb műsora! BÁL A SAVOYBAN. Főszerepben Alpár Gitta, a film csalogánya. Partnerei: Hans Járav, Bársony Rózsi, Félix Bressart. Zenéje: Ábrahám Páltól. Rendezte: Székelv István. EDISON: I. KIRÁLYI IDILL. (Orth János tragédiája.) Fősz. Paul Wegener, Kari Ludwig Diehl, Paul Hörbiger, Paul Richter, Gretl Theimer, Harry Hardt, Anton Pointner. II. KORMÁNYZÓ A BARÁTOM. Tom Mix-el. MUNKÁS-MOZGÓ: I. ANGELIKA. NŐVÉR. II. A FALUSI ÁRTATLANSÁG. Főszerepben: Ralph Arthur és Lucie Englisch. Előadások: szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9, hétfőn nincs előadás, kedden 3, 6 és 9 órakor. Ne gondolkozzon sokat, uegyen eoy DEMON petroleumgáz fözőt az országos egyedárusitó s. BUCUREŞTI, I., Str. Regală No. II. főlerakatánál, FENYŐ, C'ui, Str. Neculcen 2. A legnemesebb erdélyi hagyomány i képviselt és szolgálja azt Ellenzék*
