Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-18 / 91. szám

F/ CRNZAK 1935 April In I *. */ inrcndsrcrtl htTf.shctttlmä ishftiAh \ kooktat .,süg> 1 muus/Ui előterjesztésére .1 u; kiment törvényt s/avi/oti meg uj irpusu keres- ' delnu középiskolák létesi tévéié vonatko/tMag. ■ es. polgári iskol.i ,,gimná/uil eismcivial" elncvc es.se! es kereskedelmi főgimnázium „lieeui umter • 1“ e'.i,\o/vvncI. Mindkét iskolának lm és leány tagozata lev Mindkét iskola véghiz.emyicvám ákoz og> évi g\ akorlati munka szükséges. ízt a IV . I- •;ve .1 érettségi előtt Kell megszorozni valamilyen kereskedelmi vállalatnál. A vállalóitok kötelesek • es-nek ilyen tanulókat alkalmazni, hogy az iskola el\* g. c^olie. szükséges gyakorlati illőt kitölt késsék. MŰSOROS ESTÉK. A T*uis-i Rom. Kát. Nép­' o vétség t. Iu> .• en előadja ,,A. abbé-' című szín­müvet. — Az ót urdui Rcf. Fírfiszövctséft husvét- .uodnapján nagt műsoros vsáét rendez. — A Silómra-i Red. Nószövetség t. hó 14-én jólsskerült műsoros tea-dél 11 time rendezett. Előadást tartott Gavallér Lajos s. lelkész, felolvasást tartott Goal I ászlőné. szavalt Tömő Juliska és Szatmári Zsu- .'ánna. énekelt Dolli Árpádné, az iskolás leányok pcdy egy kedves színdarabot adtak. elő. MEGHÍVÁS UTJÁN TÖLTIK BE SZABOLCS­RA LÁSZLÓ KATEDRÁJÁT. Timisoaro-ról je­lentik: A református egyház presbitériumai glal- kozotr. a Szabolcsba László távozásával megürese­dett lelkipásztori állás betöltésével és szavazat- többséggel úgy határozott. hog\ lelkipásztornak meghivják Elekes Gyula Lipova-í lelkészt. Ezt a határozatot a május 5-én tartandó közgyűlés elé terjesztik amely véglegesen dönteni fog az alias betöltésére vonatkozólag. FELNŐTTEK ISKOLÁJA. Az Ó-uirda-i Ref. Éérftszövétség előadásai keretén belül f. hó 17-én Berekméry József s. lelkész tart előadást „Mi ne­kem o, husvét és miért várom a pünkösdöt?“ cí­men. HALÁLOZÁSOK. Bodola Sándor nyug. polgár: iskolai tanár életének So-ik évében Sft. Gheorghen elhunyt, Bodola Sándor négy évtizeden át foly­tatta tanára tevékenységét. —1 özv. Nagy Mihály- rsé szül. Fóris Róza, a hat évvel ezelőtt elhunyt Nagy Mihály' Zalau-i kántor özvegye 72 éves ko­rában elhunyt. AZ ORADEA-I NÉGY REFORMÁTUS KÖR­ZET, az olaszai, az ujsárosi, a réti és az őssi-te- lepi a nagyhéten és az ünnepeken rendes istentisz­teleteiken kisül gyermekistentiszteleteket és elő­adásokat fognak tartani. A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSÉT í. évi má­jus hó 28-ra hívta össze az elnökég Oradeára. A közgyűlést megelőző napon az egyházkerületi bí­róság is ülést tart, valamint ugyanakkor lesznek a bizottsági ülések is. D. javar Bey sziriai professzor, a iziriai emig­ráns keresztyének kiküldötte április 12-én, pénte­ken este istentisztelet keretében előadást tartott a Satumare-i láncostemplombaji az üldözött szír ke­resztyenek jelenlegi helyzetéről, egyházi életéről, .okúrajárói. Az előadást magyarul tolmácsolták. I MtZ< 1 »/«VASÚTI HCDVfZnfNY BUCII' f 'TIIU -4 L 9 MÁJUS HÓ ELSEJÉIG! Bdl. liratiami 2. fcsA/.l)AS*ttl ÍS HIAU.ITÁS! Arena Coloseum. Kutya, szárnyas, kisállat! 1 EG&JHAZ és iskola Iskolaáliapotok a kulíurzónábai Mercuren Ciuc. (Az Ellenzék tudósító­jától.) A kulim- zónás loriileeken uralko- í!ó állapolokra szomorúan világit rá az a két jelentés, amely Ciucmegyéböl érke­zett be. Racul, Văcăreşti és Garcin három egybeépített községnek csak állami isko­lája van, nmeivel még a magyar uralom alatl építettek. A prefektus engedélyé­vel több mint egy évtizeden ál a római katolikus népszövetség az iskolában ren­dez le meg jólékonycélu és nép művelődési előadásait. A kulturmunkál mostanáig senki sem zavarta. A napokban azonban a tanfelügyelőség szigorú rendeletet kül­dött az iskola igazgatóságának, melyben megtiltja, hogy a jövőben az iskola épü­letében ilyen előadásokat tartsanak. Inén község községi iskoláját az állam Egyháztársadalmt egueslileleK munKája Diciosanmarűn-ból jelentik: A Református Nő- szövétség az elmúlt vasárnap tartotta meg rendes évi tisztújító közgyűlését. A gyűlést Pekri Gézámé elnöknő nyitotta meg aki ismertette a Nőszövet­ség munkáját. Szentpőteri Déncsné főtitkárnő fel­olvasta gondosan elkészített titkári jelentését, mely beszámolt az egyesület múlt évi munkájáról. Eszerint a Nőszövetség szegényeket gondozott, népkonyhákat tartott fenn, ahol a tél folyamán 46 személy kapott állandóan meleg ételt, a Nő­szövetség nkolás növendékeket segélyezett, az Orastie-i árvaház részére segélyt gyűjtött, az egyház részére szőlőföldet vásárolt. A titkári jelentés után a pénztáros és a többi risztv:sclő olvasta fel jelentését, melyeket egyhangúlag elfo­gadtak. A tisztujitás során az alábbi vezetősé­get választották meg: Elnök: Pekri Gézáné, al- elnökök: Szán tér Jánosné, dr. Barabás Bétáné és Kovácsi Jcnőné, ügyvezető aleinök: dr. Szántó Páiné, főtitkár: Szentpéteri Dénesn' ritká • Asz­talos József ne, pénztáritok: Puskás Györgyné, a számvizsgáló bizottság elnöke: dr. Sz.őcs Mózes- ne, tagjai: özv. Csanády Tamásai’ és Struczkó Ferencné. 1921-ben vetle át, azzal a kötelezel Iség- cel. hogy magyar tagozatot állilanak lel. amint azt a békeszerződés is előírja. Az Ígéretei nem teljesítették, sőt jelenleg az a helyzet, hogy a magyar községben le­vő iskolának egy magyar, egy erdélyi ro­mán és bal magyarul nem tudó ókirály- sáybeli tanítója van. A közbirtokosság pár évvel ezelőtt 40 ezer lejt szavazott meg tankönyvekre, azzal a kikötéssel, hogy a pénzösszeggel csak magyar köny­veket lehet venni. A könyveket az iskola tényleg meg is vette, azonban a tanulók­nak nein osztották ki. Ugyanakkor az is­kola százával bocsátja ki az olyan iija- kal. akik sem magyarul, sem románul nem tudnak írni. TEMPLOMI ESTÉLYT RENDEZETT A BU- CURESTI-I NÖSZÖVÉTSÉG, amelyen a lel­kész imája és gyülekezeti énekek közé keretezve szép és sikerült műsort nyújtottak. Benedek Edith Kccskeméthy István: „Jairus leánya“, Ha­mar Béla Rcményik Sándor: „Árviz“ című ver­sét szavalta. A nőszövetségi tagokból álló vokál- quartett a Bűvös vadász áriáját énekelte. A Bu- curesti-i Magyar Dalkör vegyeskara énekelt. Vé­gül Nagy Sándomé tartott felolvasást: Mit tehet a Bucuresti-i magyar nő népéért? címen. A tem­plomban közel háromszázán voltak, kik között ott volak az evangélikus egyház és Nőcgyltt vezetői is. A többi egyháztársadalmi egyesület részéről is kívánatos volna az ilyen templomi estélyek minél gyakoribb megismétlése. A SZÉKELYFÖLDÖN egyre-másra alakulnak meg a férfiszövetségek és eredményes munkát fejtenek ki. Tg.-Sacucsc-en a mult héten alakult meg a Rcf. Férfiszövetség a következő t.sztikar- ral: Elnök: Benkő Ernő, aleinök: Paál Lajos, titkár: Kovács J. István, jegyző: dr. Magon Je­nő, pénztáros: Szőcs Lajos telekkönyvezető, el­lenőrök: Kovács István ipartestületi elnök és Magon Lázár. Választmány: dr. I. Dienes Jenő, Czirmay Árpád, Miklós Benedek, Muzsnay Do­mokos, Szabó Gyula, Zajzon Sándor. A kezdi Ref. Férfiszövetség elnöke dr. I. Dienes Ödön. A lugoM Ildi. t;i*uii<izh0/sc<* ttnhoi KfiOmiziiMlrt A l.ugoj-i róm. kit. rgyhâ/kri/vŢ j/ rlmi. vasárnapra liiztr ki a kozgyűli me,'«ario- 1 S/ladck Béla mérnök megnyitója Hu ' .')' leinek tudomására lio/u, hogy a püspöki hivatal lói uj cgyházkö/o gi jljp.zah.oy ■ rkszett, mely ellentétben ÍJI a/ ddig vényben lr•.ő kap./. Irályokkal. Kérte 1 megjelenteket, ■./<,<lj.ni..k hoz/> kérdéséhez. Dr. jakabffy Elemér kijelentem, hogy az uj alapszabály snlyo un sérti a magyar tv- met anyanyelvű hívekből álló l.ugoji egyhuzköz -.égben bevezetett autonómiát. Fcrnbach T; rná- a kérdést a német hívek szempontjából világította meg és csatlakozott dr. Jakabffy Elemér kijelen tévéihez. A közgyűlés úgy határozott hogy a sé­relmeiket tartalmazó jegyzőkönyvet a püspöki ha lóságnak terjesztik fel a közgyülé'-t április 28-án tartják meg. Templomi üneprltie­Az Odorhciu-i Ref. Lcányszövcoég folyó hó 14-én jól sikerült vallásos estet tarott. Előadást tartott Wcress Margit tanárnő, ének;/ mokar adott elő Varró Vilma és Széli Imgt, szavait Máthé Emma és Brand.taedter Rózsi. — A Mercurea Ciuc-i Ref. Nőszövetség virágvasárnap jár ern- plom: ünnepélyt tartott. Imát mondott Takács Károly esperes, előadást rartot dr. Veres, Sán­dor, szavalt Losonczy István és ifj- Cseh Zsig- mond. Cseh Zsigmondné és Hellwig Hilda, va­lamint a női kar énekszámokat adott tlő. — Az Uj-Turdai Rcf. Nőszövetség vasárnap tir­totta utolsó téli templomi ünnepélyét. Imát mondott Dávid György lelkész, szavalt Szilá­gyiné Baumgaertner Margit, énekelt BereczJsi János, valamint a rcf. templomi vegyeskar. SATU-MARE-N vasárnap az egyházközség esti istentisztelete a leánygimnázium tornacsar­nokában a szokásos nívós műsorral egybekötve történt meg, a kültelki imat&remben nemkü­lönben. A nagyhéten minden este 6 órakor biblia- magyarázatos istentiszteletek lesznek. A férfiszö­vetség összejövetele folyó hó i8-án lesz. Előadá­sának cimc: Hogy nézi a református férf: az éle­tet? AIUD-I HÍREK. A Ref. Leány sző vétség folyó hó 13-án kulturestét rendezett a Bethlen kollé­gium dísztermében. A műsort a vonósnégyes ze­neszáma vezette be, utána Pócziné Kiss Klára tartott érdekes előadást a könyvről és az olva­sásról, Horváth Ella Ady és Mécs verseket sza­valt nagy hatással, majd a Leányszövetség nyolc tagja énekelt, végül a szavalókórus Csefó Sándor vezetésével a „Segítség“ craii verset adta elő. — A Bethlen kollégium főgimnáziuma és tanítókép­ző intézete április 12-én tornaünnepélyt rende­zett nagyszámú közönség jelenlétében. BÖLÖNI GYÖRGY: AZ IGAZI ADY. Hatal­mas irodalmi siker kiséri BölŐni uj kötetét, mely teljesen ismeretlen részleteket tár fel a* olvasó előtt, Ady életéből. Rengeteg kitűnő fényképmelléklettel 240 lejért kapható az El­lenzék könyvosztályában. Vidékre azonnal szállítjuk. Erdélyi szemmel Amerikában Irta: PAPP J. JÁNOS. I. RÉSZ. Tötrénelini visszapillantás, a kivándor­lásról, útlevél és vizuinszerzésről. a ha­jóról, a tenger szépségeiről, élet a hajón, egy éh észrevételek és végül megérkezés Amerikába. ELSŐ KÖZLEMÉNY. Miután Kolumbusz Kristóf 1492-ben felfedezte az uj világot, számtalan emberben ébredt fel a vágy, hogy oda kimenjen. De ezt nem tették turistavágyból, sem kíváncsiság­ból, hanem, hogy ott kincseket szerezzenek, szóval meg­gazdagodjanak. Eme szándékukat akkortájt annál könnyebben megvalósíthatták, mivel az őslakók nem akadályozták meg vagyonszerzésükben. Ezek a bennszülöttek ugyanis abban az időben, még valóságos állati sorsban éltek, összefüggően be­szélni sem tudtak, teljesen meztelenül jártak és mikor Amerika felfedezése alkalmával, a spanyolok partra léptek, ezeket a fehéreket valami tulvilági isteni lé­nyeknek tekintették. Később ezek a szegény őslakók, saját bőrükön ta­pasztalták, hogy ez az isteni fehér faj, mennyire ke- gyetlenkedik velük, midőn ezt az elpuhult gyönge né­pet nehéz munkával agyongyötörte, úgy, hogy ez a nép rohamosan kezdett kipusztulni. így például szigetén, melynek őslakossága a I ölfedezéskor több volt egy milliónál, alig 20 év múlva nem élt több 24.000-néL Az újvilágba való folytonos özönlés már 400 éve ián, úgy, hogy Amerikának megközelítően 250 millió lakossága (néhány millió bennszülött kivételével) vagy rv v ándorlókból, vagy pedig betelepített négerekből áll. A négerek a rabszolgakereskedelem révén plántálód- tak át Amerikába. Ugyanis, mikor Las Gazas szerzetes, későbbi kubai plébános látta, hogy a fehérek mennyire sanyargatják a szerencsétlen indiánusokat, inditvá- vozta (1510 táján), hogy hozzák be Afrikából a mun- abiró szerecseneket. így indult meg a szégyenletes abszolgakereskedelem révén Amerikában a néger be­hozatal, mely egészen a mult század elejéig tartott. Ma már egyedül az Egyesült-Államokban több. mint 10 millió néger lakik, kik maguknak már min­denféle állampolgári jogokat kivívtak és nagy szapo- raságuk. szívósságuk és igénytelenségük folytán erő­sen kezdenek tollasod ni és emellett a művelődésben is szép előhaladást tellek. Én úgy hiszem, a néger kérdés, hovatovább mind nagyobb problémája lesz az Egyesült-Államoknak, fő­ként azért, mert a fehér faj, — a lét iránti küzdelem­ben — nem igen ér rá fajfenntartásáról gondoskodni, mig a négereknél igen nagy a családi áldás. Különben eddig is a fehér faj kedvező számarányát (a színe­sekkel szemben) az európai bevándorlóknak lehet kö­szönni! A fehérek a színesekkel szemben, még ma is nagyfokú ellenszenvet éreznek, őket lenézik és elnyom­ják, sőt néha összetűznek velük. Ilyen verekedés al­kalmává! az összes fehérek összetartanak és miután ők vanak többségben, mindig a színesek húzzák a rö- videbbet. Súrlódások elkerülése céljából minden színes faj külön városrészben lakik. Külön a négerek, külön a japánok és külön a kínaiak. Sőt még a fehér zsi­dóknak is meg van a saját ghettójuk. A négerek New- Yorkban Harlem nevű városrészben laknak, körülbe­lül 400 ezer lélek. Visszatérve a bevándorlásra, ma már Amerika többé nem eldorádója a szerencse lovagaknak, mert ott is — különösen a nagy háború óta — igen sok a munkanélküli. Ugv emlékszem, 8—10 millió munkanélkülit álla­pítottak meg a múlt évben egyedül az Egyesült-Álla­mokban. Emiatt a bevándorlást Amerikában (értve az alati mindig az Egyesült-Államokat) szerfölött, megnehezí­tették. Ugyanis ma annyi formalitáshoz, bizonyítvány­hoz és oly sok egyéb kellékhez van kötve egy kiván­dorlási engedély megszerzése, hogy szinte lehetetlen­ség mindezeknek megfelelni. Amerika különben ezeket az intézkedéseket azért tette, hogy munkanélküli polgárait, a beözönlő beván­dorlókkal szemben megvédelmezze. Az egyes államok­ból eme megszorítások folytán, csak annyi kivándorló mehet ki Amerikába, amennyit havonta esetről-esetre a kormány engedélyez. Sikerült is, a kivándorlást majdnem null fokra le­szállítani. Ezért a turista is — bár nincs szándékában Ame­rikában maradni — szerfölött nehezen kap beutazási engedélyt, mert mindig attól félnek a konzulok, hátha sikerülni fog egyik-másiknak a kivándorlási törvény megkerülésével, magát végleg Amerikába becsem­pészni. Nem untatom az olvasót azzal, hogy részletesen mondjam el kálváriámat, azt a sok nehézséget, fárad­ságos futkározást, sok bosszúságot és költséget, amig \ égre amerikai útlevelem birtokába jutottam, csupán azt kívánom megjegyezni, hogy a vizűmért személye­sen Bueurestibe kellet utaznom. Az .amerikai konzul csak olyan kiutazónak ad vízumot, kivel előbb tárgyal és aki a vallomásáról felvett jegyzőkönyvre az esküt előtte leiette. Ezenkívül, a kiutazó, orvosi vizsgálatnak kell magát alávesse és csak abban az esetben, ha ez az orvosi vélemény is kielégítő volt, kaphatja meg a vízumot. Miután én ennek minden tekintetben megfeleltem, a beutazási engedélyemet, hat hóra kiállítva, 12 dollár ellenében megkaptam. Még a Banca Nationalatól kel­lett valutáimra a kiviteli engedélyt beszereznem. Végül ki kellet váltanom a német és cseh átmeneti vizumot is. Miután minden a kezemben volt, a Glóbusnál, mely a Hapag Cinj-i megbízottjaként szerepelt, megkaptam a vasúti és hajó jegyeimet. Még meg kell jegyezzem, hogy ott 7 dollár Amerikai fej adót is le kellett kaució­kép fizetni, melyet visszajövetelemkor visszakaptam. Mielőtt utazásom részleteit elbeszélném, engedtes­sék meg nekem, hogy elmondjam indító okát nagy vál­lalkozásomnak. Rég vágyakoztam meglátni az uj világot, de kés. tervemet az időközben kitört világháború keresztül húzta. Már nem is reméltem, hogy régi álmom valahi, megvalósuljon, mikor 1934 Julius elején a Hambuiy Amerikanische Emiének (röv. Hapag) egy prospektus, került a kezembe. Ebben gyönyörű útiterv volt kidől gozva és miután a költségek is megfeleltek viszonya imnak, gyorsan elhatároztam, hogy én is kiutazón Amerikába. A prospektusban felsorolt többféle kisebb nagyobb túrák közül én a legnagyobbat választottam úgy gondolkozva, ha már kiutazom, akkor lássak mi nél többet. A választott útiterv szerint az utasok Ham burgtól kiindulva New-Yorkot, Niagara vízesést, De íróit, Chikágót, Philadelphiát és végül Washington, látogatnák meg. Az egész ut 31 napra volt tervezve, eb bői a tengeri útra esett 16 nap.. Amerikára maradi mindössze 15 nap. Hála annak a tömör programnak melyet agilis amerikai vezetőnk részünkre összeállitotl ezen aránylag rövid idő alatt is nagyon sokat Iá think (FOLYTATJUK.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents