Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-18 / 91. szám
t* Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No; cS. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. íz ám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPÍLAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS E iőfizetésí 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, féLévre 423, Errata Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente |3 többi külföldi államokba csak a portókülönbozertel : Lx* LVI. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM. CSÜTÖRTÖK: 193 5 ÁPRILIS 18. A Székelyföld ^LVi'ÍÁ Mintha eredettől fogva itt lenne a vérzékenység hazája. Pedig a sebet a jóakarat köny nyen beheggesztlieti, az államhatalom fölszakadását gátolhatja. Nem igy a Székelyföldön. Ha törhetetlen ősereje öngyógyulást eredményez, vagy pedig a hatalom bölcs orvoslását kieszközli, akkor besompolyog és ellenőrzés hiányában vagy behunyt szemek előtt garázdálkodni kezd a túltengő nemzetieske- kedés vagy pedig a kishatóság hitbuzgalma és uj sebet üt vagy régit fölszaggat. }\ s 'fv-. A .. /i". Bizonyára minden olvasónk fölment a történelmi visz- szapillantás és a mindennapi jelenségek dús fölsorolásának föladatától, hiszen egy csöpp itt is úgy bizonyít, mint amaz egy a tenger vizéből. Elég, ha csak úgy röptében, gyorsan, válogatás nélkül, a legfrissebb lapszámunkra nézve és legfrissebb élményünkre tekintve két jellegzetes példát világítunk át remegő fényével. A napokban alkalom adódott egy kis székely városkának, I. G. Duca-nak helyzetébe pillantani. Talán nem vélünk az uj rendelkezések ellen, —- mert ez a név vagy ismeretlen még vagy több hasonló helységnévre való tekintettel tévesztő —, ha megemlítjük, hogy ezt a boldog emlékezetű Dúcára keresztelt székely városkát pár hónappal ezelőtt románul még Christumak, s ami- ’ óta megalakították, magyarul Székely- kereszturnak nevezték. Ez a kicsi városka a székely életerőnek és művelődési törekvésnek egyik ősi székhelye volt. Pár évtized előtt még zenélve lüktetett benne az élet. Most pedig napról-napra csendesedik, búslakodik, sorvadozik, pusztulni készül. Városias életének egyik szerve a járásbíróság volt; egy sor ügyvédnek is nyugodt keresetet biztosított; a másik pedig az unitárius kollégium, amely mostanáig virágzott. A járásbíróságot nemrég elvették, állítólag, mert az elcsapott főbírája befeketítette a lakosságot, a kollégiumot pedig az uj idők zivataraiban ingatják, felső osztályait már csak magánadakozásból tudják fönntartani, s az egész intézmény kész balsors martalékának látszik. így pusztul szemünk láttára egy kis emporium, huny ki egy erőteljes ivlámpa. Egy másik felettébb fájditó jelenség, hogy a Székelyföld apró helyein tul- buzgalomtól vagy oktalanságtól hajtott csendőrök személyesítik meg a végzetet: olyan dolgokat csinálnak, amit az államhatalom nem akarhat, nem is akar, azonban, amig orvoslás nem jő, már tömegességükkel is apasztják a lelkek nyugalmát és elvonják a jóakaró szívből az egészséget és a rendet biztosító áramot. A csendőrök pl. házkutatásokat végezhetnek, futólagos gyanúra vagy nemtelen besugásra és ilyenkor politikai feladatokra föl nem készítve, mégis politikai elveket érvényesítenek, így történhetik meg, hogy a közoktatás- ügyi minisztérium engedélyezte képes magyar abc-ét, amelyet minden jog birtokában csomagokban küldhet egyik itteni kiadóvállalat, a csendőri túlkapásokról közismert Ghelinte községben a plébánosnál és a tanítónál házkutatás során elkobozzák, sőt elveszik a Petőfi verseskötetet is, ami a nagy magyar szellem világhíre következtében kellemetlen hatást fog ébreszteni a külföldön. A békeszerződések meghagyják a II bisantaní enyhébb álláspontot foglal el o dunai egyezmény kérdésében Affosf tanácskozásai Gsnfben- — Senes az minitzterral tárgyait. — Miért volt kény Laval előterjeszteni a stresai javaslatot GENF. (Az Ellenzék távirata.) A nép- szövetségi fővárosban összegyűlt diplomaták köreiben sok szó esik a kulisszamögötti eseményekről, melyek a Németország elleni francia javaslat tegnap délutáni előtérj«0'7*'5--- kapcsolatban történtek. Laval szeretett volna egyhangú határozatot a kérdésben, ezt azonban csak a stresai határozat további enyhítésével érhette volna el. Sem a lengyelek, sem a spanyolok, sem a dánok nem voltak hajlandók a stresai határozatot változatlanul elfogadni. A javaslatnak úgynevezett ,,megcukrozott“ formáját azonban egyhangúlag átvihette volna. A francia külügyminiszter sokáig ingadozott, hogy mit csináljon, még a tanácsülést pár órával megelőzőleg, délután 2 órakor sem döntött. Megpróbálkozott azzal, hogy egy előadó helyett, aki Madariaga spanyol delegátus lett volna, hármas előadóbizottságot küldet, ki Spanyolország, Portugália és Dánia képviselőiből. Ez sem sikerült olyan formában, hogy az előadói bizottság a stresai javaslatot változatlanul terjessze elő. Laval erre elhatározta, hogy lemond az egyhangúságról, megmarad a stresai értekezlet határozatának változatlan szövege mellett és az előadó kikerülésével, maga terjeszti elő javaslatát, melyet lapunk más helyén közlünk. A többség Laval mellett van Ez a népszövetségi tanácskozásokon szokatlan módszer meglepetést keltett ugyan, de a francia javaslat elfogadását nem veszélyezteti, mert Anglia és Olaszország változatlanul kitartanak mellette és a népszövetségi tanács többsége is biztosítva van számára. Az egyhangú határozatot azonban a három hatalomnak nem sikerült ebben a kérdésben elérni. Laval előadói beszédében hangoztatta, hogy beterjesztett indítványa nem akar egyetlen államot sem kizárni a kölcsönös biztonság megszervezéséből, melyet mindenki számára kíván a francia kormány. (Franciaország nem mond le béke- ideáljáról, meg kell azonban állapítania, hogy a szerződések egyoldalú megszegése veszélyeztetheti magának a Népszövetségnek fenmaradását és veszélyezteti az európai békét is. Sir John Simon a francia külügyminiszter előterjesztését támogatva hangoztatta, hogy az indítvány csak olyan kötelezettségeket hangsúlyoz, melyeket mindenkinek el kell ismernie. Aloisi báró pedig a javaslathoz szólva kijelentette, hogy Olaszország el van tökélve minden olyan lépés megakadályozására, mely a békét veszélyeztetné. székelynek a magyar anyanyelvét és jogát a magyar iskolázáshoz, de a politikus csendőr, bár minden lehető eszközzel küzd az analfabétaság ellen, itt a Székelyföldön elveszi az ábécét ' ' v ' • X német sajtó hangja A mai vita végén előreláthatólag elfogadásra kerül a francia javaslat, mely a francia, angol és olasz kiküldöttek véleménye szerint nem olyan tartalmú, hogy a Németországgal való későbbi tárgyalásokat megakadályozzák. Német részről, amint Berlinből jelentik, a külügyminisztérium hivatalos közlönye, a Diplomatisch Politische Korrespondenz élesen szembeszáll a francia panaszirattal. Megállapítja, hogy a népszövetségi tanácsnak kötelessége lenne minden célzatosságtól menten megvizsgálni a kérdést. És ha ezt megtenné, könnyen megállapíthatná, hogy Németország fegyverkezése csak következménye a békeszerződés határozataival ellentétes francia fegyverkezésnek. Ebben az esetben pedig elsősorban Francia- ország ellen kellene határozatot hoznia. Ha megállapítják, amint meg kellene, hogy állapítsák, hogy Németország elhatározása nem elszigetelt dolog, akkor viszont a nép- szövetségi tanácsnak nincs joga elitélni a német lépést, mert minden megbéyegző határozattal a többi államoknak a békeszerződéssel ellentétes fegyverkezését is meg kellene bélyegezni. Tárgyalások a dunai egyezmény előkészítésére A francia népszövetségi indítvány mellett tegnap sok szó volt a Rómában május 20-ra tervezett dunai értekezletről is. Megállapították, hogy ez az időpont nem lehet végleges, mert az értekezlet csak a Népszövetség májusi ülésszaka után ülhet össze, holott nem biztos, hogy az ülésszak 20-ig befejeződik. Aloisi báró tegnap hosszas tanácskozásokat folytatott az érdekeltekkel ebben a kérdésben. Általában az a vélemény, hogy sikerült a kisantant minisztereket is békülékenyebb álláspontra hangolnia. Ez különösen megnyilvánult Benes csehszlovák külügyminiszternek Berger-Walde- negg osztrák külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén, melyen Csehszlovákia külpolitikájának vezetője már láthatóan kon- ciliánsnak mutatkozott. A genfi hirekhez tartozik, hogy Henderson, a leszerelési értekezlet elnöke tárgyalásokat folytat az értekezlet mielőbbi újabb összehívása érdekében. Azt szeretné, hogy a leszerelési értekezlet a májusi rendes nép- szövetségi tanácsüléssel egyidejűleg tanácskozzék. Megállapodás ebben a kérdésben még nem jött létre. Husvéi másodnapján a nemzeti-parasztpárt nagygyűlése a numems hícusés az alkotmánymódosítás kérdésében BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az ország kíváncsian várja a nemzeti-parasztpárt Bucuresti-i kongresszusát, melytől csupán nehány nap választ el. Ekkor, április 22. és 23-án, fogják a párt programját véglegesen leszögezni és igy ismét sor kerül majd a numerus-valachicus kérdésének megvitatására, melyet az előjelek szerint el fog vetni az anyapárt plénuma is. Két másik igen fontos ügy kerül ezenkivül napirendre. Az egyik: milyen álláspontot foglal el a párt az alkotmánymódosítás kérdésével szemben, a másik: „Maniu politikája“, mely a Romania Noua cimü Cluj-i manuista lap szerint érvényesülésre törekszik a párt keretében. A Curentul szerint Mihalache pártelnök még a kongresszus megtartása előtt le fogja szögezni álláspontját az alkotmánymódosítás kérdésében. A Dreptatea cimü lap — az anyapárt Bucuresti-i hivatolosa — vezércikket ir a kérdésről és megállapítja, hogy szükség van alkotmánymódosításra. De nem olyan célból, hogy a szabadságjogokat megszorítsuk — írja a lap — sem pedig azért, hogy az ország demokratikus alapját meg''AV/i VLv,' '.LAzt akarja, hogy az irni-olvasás terjesztése véget érjen. Mit szólnak ehez a kormány urai, mit a numerusok lovagjai? rendítsük, hiszen csak ezen az alapon lehet a jövő fejlődését elképzelni. Nem azért kell alkotmányt módosítani, hogy ezzel az ellenőrzéstől mentes visszaéléseknek, terrornak és erőszakosságnak útját nyissuk meg. Nem azért, hogy olyan embereket ragadjunk ki az ismeretlenség homályából, kik súlyos szégyent hoztak ránk politikai életünkben s az országra ismét csak szégyent jelentenének. Azért van szükség alkotmánymódosításra, hogy ezt összhangba hozzuk a románság igényeivel. Az 1923. évi alkotmány ugyanis csak a liberális párt érdekeit szolgálta. Olyan alkotmányt akarunk tehát, mely gazdasági és politikai fejlődésre egyformán alkalmas k gyen“. A nemzeti-parasztpárt véleménye szerint ugyanis a jelenlegi alkotmány a termelés és fogyasztás közti összhang akadálya. Olyan alkotmányt óhajtanak, mely jogot adjon az államnak -a beavatkozásra a termelők érdekében. A nemzeti-parasztpárt szerint az alkotmány- módositással kapcsolatban az országnak uj választójogi törvényre is van szüksége, mer! egyik a másikat kiegészíti. Az alkotmánymódosítás következő indok > a szenátus megszüntetése. A nemzeti-panis: : párt nemcsak a szenátus megszüntetését. <! a parlamenti képviselők számának csökken tését is követeli programjában s a különböző testületekre bízná a törvények elük szitését. (Folytatása a 10-ik oldalon A
