Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-18 / 91. szám

p E L L fí N 7. fi K ,.Hcgue$zckheim ($uh lorvtny alapján leid álüelycini' Döniöü a revíziós l»izoiháq Sáilajj-megye íi^Uielyc lelett \ f MIT IR A ROMÂN SAJTÓ 11 Itcielek Lir^val.ü .» immk.iLun.ir.i­n.il Jo.ik.ir.ti. I égi háború. PRLZ1 N TŰI : lutarovii nyilatkozat a 'i>.ín c üge te, hogy a m russterelnök u al- --'ti. un inóilosii.-s u-in-n u is említette, rámutat, van orrú. hogy e eélra .1 Korona vagv a törveny- ho.ás egyik hazának ke/tlemény ,/ése v/.ükségcs. Jorga c'r még megtoldotta a három teltétellel: I. Nyugodt legyen a belpolitikai elet. a A Ke. Jcményeee> előtt hallgassák meg a/ ii.íny- avlő i-KvIir kai tényezőket s tanácsaikat vegyék ekuuctbe. Nyugodt, -.ivartalan légkör legyen külpolitikát teren, nem elvan, mint most, mi­dőn bizonytalan alapon áll az egész emberiség s .. reváns-gondoku lüti herópat. Az. állam rend­iét másként ■> meg lehet változtatni: — ösz- s.ecsküvéssel es utcai tüntetéssel, bet azonban diktatúrának nevezik, melynek alkotmánymó­dosításra tunes' szüksége. DREPTATEA: \ Bucuresti-i munkakamará- U tárgy aMst tűztek ki száz munkás ügyében, akik pert indítottak a főváros ellen. Togoiu ügvvéd jelent meg tt oly célból, hogy a szegény emberek érdekét megvédje. A munkák ama rálnái azonban a liberálisok ülnek, akiknek vér szö­kik arcába, ha egy nemzeti-parasztpártira te­kintenek.. A bírói tanács tagjai rátámadraik az ügyvédre, a portás megütötte, mindenki meg­sértette. Ily körülmények között, mi értelme van a hivatalnak s a törvénynek? Nem gondol­nak a liberálisok a leszámolásra? PATRIA No, I.: Vaida nem azért emelte fel szavát, hogy uj pártot alakítson magának a régi módszerekkel. A nemzetnek nincs pártokra szüksége. Van tiz-husz-harminc pártja és meg- csomörlött tőle. A banditák áll antsz Ipoly ózó szö­vetségét meg.legelte. A nemzetnek nemzeti moz­galomra van szüksége oly célból, hogy ez az ösz- szes becsületes erőket összegyűjtse. A demokrácia degenerált mai helyzetében s a vezetés azt jelend, nogy legtöbb hasznot vágjon zsebre valaki a nép kihasználásából. A numerus vvulachicus pedig a :- gkisebb egyéni haszon szerzését akarja ezzel szemben. UNIVERSUL: Miután igen nagy a légi hábo­rú. veszélye s nem lehet a mozgósítás pillanatá­ban megtenni a repülőgépek támadásaival szem­űén szükséges védelmi intézkedéseket, békeidőben '.elí megszervezzük a védelmet a belügyminiszter es hadügyminisztérium felügyelete mellett. Tör­vény tormájába kell önteni a részletes tervet, így kell eljárni, nem oly rendelet alapján, mely figyelmen kívül hagyja a büntetéseket és külön­ben is keresztülvihetétlen. .Alkalmatlannak bizo­nyult. Nem állították fel a benne előirt szerveket s nem tartották be a városokban a légi támadá­sok elhárítására előirt építési rendeleteket. irodalom, Történelem, Művé­szei, Természettudomány, Közgazdaság, Társadalmi kér­dések, Testkultúra könyvei rendkívül olcsó kiárusításban: uí habits Mihály: Élet és irodalom — — 27 „ „ Irodalmi problémák — 20 Cherbuliez: Művészet és természet — — 23 Fü'ep Lajos: Magyar művészet — — -—20 Romain Rolland: B>rlioz — — — — 10 „ „ Cleramboult — — — 30 Sebestyén Károly: A római irodalom kis tükre — — — — — — — — 14 Bourdeau: A jelenkori gondolkozás mesterei 17 Hobson: Egy uj világ problémái — — 14 Humboldt: Kosmos <2 kötet) — — — 27 Kari—Méhes: A biológia magyar úttörői 14 Pályi: Közgazdaságtan — —" — — — 10 Russel: Kina — — — — — — — 20 Vadász: Szén és petróleum — — — 17 Paleologue: Három diplomata — — — 14 Soimi: Itaiia felt> m dása — — — — 14 Szerelmem és tragédiám (Az utolsó cár és cárné levelezése) — — — — — 17 Ady-Muzeum (2 kötet) — — — — — 36 Rapa'cs: Növények társadalma — — — 17 Raoul France: É et a termőföldben — — 23 Racul France: ítél az élet — — — — 45 Raoul France: Lét forrása — — — — 45 Élszász: Egyetlen ut (Gvó'z, vagy bukik a kapitalista világrend) — — — — 18 Gorkij : Forradalom és ku’tura — — — 12 Euchen : Jelenkori vaílásbölcselet főkérdései 28 K yserling: Uj világ s ületése — — — 33 Lassa'e: Alkotmány, szocializmus, demo­krácia — — — — — — — — 22 Lebon: Uj idők psycho cgiája — — — 44 Maeterlinck: A tér élete — — —* — 33 Marden: Hogyan érünk cé t az éle ben — 44 Mencken: A n k védelmében — — — 33 Madzsar: A női testkultúra uj utjai, (Men­sendicktorna) — — — — — — 36 A raktárról elfogyott példányokhoz, utánren- delés miatt 3 lei külföldi portót számí­tunk hozzá. — Mese vegyen az EHenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. — Később nem lesz! Vi­dékre portó költség felszámitá ával expediáljuk CLUJ. (Az Ellenzék (udósilójálól.) Az utóbbi idölH'ii divatba jött, bogy egyes poli­tikusok vagy pártok kedvéért Áthelyeztek megyeszékhelyeket. I‘innék következménye volt Dieiosannmrtin elnéptelenitése és Blaj ,,tel\irágo/lalása". Az előbbi helyről azért helyezték át az utóbbi helyre a megye szék­helyét. hogy a kisebbségek által lakott vá­ros életerejét elvegyék, azzal mit sem tö­rődtek. hogy Blaj-on a hivatalok elhelye­zésére nincsenek megfelelő épületek és Di- eiosanmartin-bau pedig üresen maradnak a modern épületek. E példa adott kedvet Sa- lajmegye jelenlegi prefektusának arra. hogy a megye székhelyének Zalau-ból Simleul- Silvaniei-re való áthelyezését keresztül vigye. I)r. Garzau, amig ki nem nevezlek prefektus­nak, ügyvéd vall, érthető, hogy saját pátriá­ját akarta előnybe helyezni Zalait felett, mi­kor keresztül vitte, hogy a vármegye tör­vényhatósági bizottsága a Zalau-i megyei székhelynek Simleul-Silvaniei-be való áthe­lyezését megszavazta. Erre megmozdult az egész vármegye, meg­[ mozdultak a román politikusok, de megmoz- I dúlt Zalau város polgársága is. Az áthelye­zést megszavazó megyei határozatot megfe­leltbe: lék a helyi revíziós bizottsághoz. A bi­zottság első szekciója tegnap foglalkozott ezzel a nagyfontosságu üggyel, amely majd­nem két részre osztotta a megye lakosságát. A belügyminiszter már nyilatkozott ebben az. ügyben. Kijelentette, hogy a megyeszék­hely áthelyezéséről nincs szó. t... ?„ e" ».fe* V v*» : ■ } ,*.* \VH )gCl V.»í* *av* a A'f i’/éi’/i A revíziós bizottság aztán pon­tot tett a vita végére, mert bár a Zalauiak felebbezését visszautasította, azzal az indo­kolással. hogy nincs felebbezési joguk, mégis megsemmisítette a törvényhatósági bizottság­nak a megye székhelyének ál helyezésére vonatkozó határozatát, azzal az indokolással, hogy a székhely áthelyezésének kérdésében a bizottságnak nincs joga határozta, mert azt csak törvénnyel lehel elrendelni, ilyen tör­vényt pedig nem szavazott meg a parlament. I9.it iprlllt /«• ************************ Felfedeztek Amerikában egy uj csoda gyógynövényt Amerikában az ősvadonban olyan gyógynövényt fedezett fel egy tudós, amelynek kivonata io—íj éves gyomor., bél- és epe-bajokat rendkívül gyor­san meggyógyít. E gyógynövény kivonatát „Castro D“-nek hív­ják és a külföldi tudós professzorok csodás ered­ményeket értek cl vele, mert e gyógyszer nem­csak csillapitólag hat, hanem a betegség okát szün­teti meg s ezáltal az egész emberi •.zervezetben a sejtélct újjáéled és egy egészséges, normális állapot áll be. A „Gastro D“ megszünteti a legnagyobb gyo­mor. és bélgörcsöket, gyomorégést, felfúvódást, xzivtájéki nyomásokat, makacs székrekedést, az ebből eredő fejfájást és szédülést, ideges állapotot, álmatlanságot, továbbá a gyomor- és bélfckélye- ket. A „Gastro D'Lvel az emberiség egy olyan gyógy szerhez jutott, amey sok esetben olyan betegsége­ket is meggyógyított, melyeket diagnostikálni sem tudtak. E gyógyszer képviseletét sikerült Császár Ernő Bucuresti-i gyógyszerésznek (Calea Victoriei 124.) megszerezni. Ára 103 lej, vidékre utánvéttel s küldi, 20 lej költség felszámításával. *******1****************** Vasviiiáhhai seriek r Ruhák festése és tisztítása, kifogástalan, jó és olcsó Onisifor Ghibu tanár szerint csak tévedésből vannak felekezeti iskolák BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Onisifor Ghibu tanár, kinek neve az erdélyi kisebbségi egyházak elleni harcból ismeretes, az Universul hasábjain újra támadásba kez­dett s ezúttal a felekezeti iskolákat kezdte ki szokásos módszerével. Visszapillantást vet a közhatalomváltozás idejére s rámutat arra, hogy Negulescu akkori közoktatásügyi mi­niszter zsebében készen volt a terv az erdé­lyi felekezeti iskolák mcgsztintetésére. Az Averescu-kormány azonban megbukott és li­berális-kormány következett, Angelescu köz- oktatásügyi miniszterrel. Reá várt volna a feladat, hogy elődjének tervét végrehajtsa. A megoldást azonban épp ellenkező irányba hajtották az események. 1925-ben ugyanis törvényt hoztak, mely az állami és magán- oktatás mellett, a felekezeti oktatást is elis­merte. így aztán 783 magyar elemi iskola és 50 középiskola (17 líceum, 22 gimnázium, 7 tanitóképezde és 4 kereskedelmi iskola) ma­radt nyitva Erdélyben. Ezenkívül 345 elemi iskolát és 35 középiskolát tartottak fenn a németek s a felekezeti iskolák számát az 1919 után nyitott zsidóiskolák száma is meg­növelte. Onisifor Ghibu tanár most azt kutatja, milyen körülmények játszottak közre abban, hogy ezek az iskolák megmaradhattak? S megállapítja, hogy a román egyházak voltak okai ennek. Ezek ugyanis iskoláik utján igen értékes szolgálatot tettek a népnevelésben s azt hitték, hogy továbbra is szükség les- munkájukra. Különösen az ortodox egyház szállt sikra régi iskolái mellett, bár ezt a célt az iskolafenntartó szervek nem támogatták s a román felekezeti iskolák vezetői az állami oktatás keretében kereslek elhelyezést ma­guknak. így a Sibiu-i egyházi tanügyi fér­fiak: O. Ghibu, I. Mateiu, N. Regman, dr. I. Stroia, Lupas és a többiek mind állami szol­gálatba léptek. — A kormány tehát annak idején köny- nyelmüen járt el — állapítja meg Ghibu ta­nár — midőn a kisebbségi felekezeti iskrÁák egyenjogúságát elismerte. A román egyházi érdekek védelmét egyáltalán nem érte el ez­zel. Egyetlen román felekezeti elemi iskola sem maradt Erdélyben, a középiskolák szá­ma pedig elenyészően csekély a kisebbsé­gekhez képest. A román egyházak közbelé­pésének csupán egy eredménye volt: a ma­gyar és német felekezeti iskolák fenntartása. Ghibu tanár tovább vizsgálja aztán, ho­gyan történt a kormány tévedése. Végül le­szögezi, hogy nem a román egyházak köz- bejárása volt ennek indoka s politikai és vá­lasztási érdekek játszottak közre, melyek a kisebbségi iskolák fenntartását biztositották. A szászok választási paktuma biztosította ezt 1922-ben, mit aztán a magyarsággal kötött választási megállapodás követett. — így értünk el az 1925 évi törvényhez! — sóhajt fel Ghibu tanár, aki bucsuzásul még megemlíti, hogy a felekezeti iskolák fenntartása nincs előírva semmiféle nemzet­közi kisebbségi egyezményben. Csodálkozunk, midőn ilyen állítások hang­zanak el tanügyi férfiú ajkáról. Hiszen a fe­lekezeti iskolákban az egyházak fillérjeivel fenntartott iskolákban is az állami iskolák­ban tanított kultúra terem és minden műve­lődésnek csak egy a gyümölcse. Kultúrát és civilizációt még sohasem terjesztettek türel­metlenséggel és seprünyéllel. A kisebbségi fe­lekezeti iskolákból kikerülő tanulók itt él­nek, itt helyezkednek el, kenyeret és életle­hetőséget is itt keresnek. Miért bántani őket? Egy tanügyi férfi szemében minden iskola, kivétel nélkül, templom kell legyen. Nincs joga senkinek ahhoz, hogy az egyetemes kultúrának száz és száz mécsesét, oltárát le­döntse. Jon G. Bratianu akarta ezt igy. Hiába igyekszik tehát Ghibu tanár arra, hogy mindennek ellenkezőjéről a liberális hivata­los köröket meggyőzze. ____________________________ (St^ Mozgószinhazak műsora: SZERDA: CAPITOL: Ma este pont fél 10 órakor ün­nepi diszbemutató! BÁL A SAVOYBAN. Zenéje Ábrahám Páltól. Fősz. Alpár Gitta, a film csalogánya. Ma utoljára: MOSZKVAI ÉJSZAKÁK. 3, 5, 7 órakor. EDISON: I. NEVESS, ÖRÜLJ, SZERESS. Fősz. Shirley Temple, Warner Baxter és Madge Ewans. II. ANGYAL ÉS ÖR­DÖG. Frankenstein No. 2. Fősz. Carole Lombard, Randolph Scott. MUNKÁS-MOZGÓ: I. EMBERI BESTIÁK. Főszerepben: Lugosi Béla, Richard Ar­ien és Leila Heynis. II. A FEHÉR MÉ­REG. Főszerepben: Gerda Maurus és Hans Albers. A KÜLKERESKEDELEM szabályozásáról szóló legújabb (f. é. március 5-iki) rendelet preciz magyar fordítása kapható az Ellen­zék könyvosztályában. Ára 30, vidékre 40 lej. féiholfra a lultószok a naárpás/íoíotaí TG.-SACUESC. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Még nem mentek fel a juhok a havas­ra. Minden falu határában négy-öt telelő nyáj. Minden falu határában négy-öt nyáj a tilosban, a gzénafüvön, vagy pedig az őszi vetésben legelész. De a kárnak nem igen akad gazdája, a határpásztoroknak ritkán sikerül a mindig vándorló nyájat elfogni. Vasárnap délután Cseresznye József Săn- zien-i határpásztor „a tilosban“ találta Goci- man Bretcu-i jnhosgazda juhait. S ahogy szokás ilyenkor, a tettenért kártevőket biz­tosítékul be akarta hatjani a faluba. Erre a juhászok botokkal támadtak Cseresz­nyére és ütlegelni kezdték. A nagy lármára figyelmesek lettek a távo­labbi határpásztorok és hárman is Cseresz­nye segítségére siettek. De a szomszéd nyá­jak juhászai észrevették a közelgő határ­pásztorokat s vagy tizenketten vasvillákat ragadva, juhásztársaik segítségére mentek. Formális harc fejlődött ki a két tábor között, mig végül is a három határpásztor a nagy túlerővel szemben visszahúzódott a faluba, Cseresznyét — aki súlyos sérülései következtében összeesett — magukkal ci­pelve. Cseresznye Józsefet nagyon súlyos állapot­ban beszállították a Tg.-Săcuesc-i kórház­ba. A segítségére siető egyik határpásztor társának az állkapcsát törték el és a fo­gait verték be a juhászok, a másik kettő könnyebb sérülé­seket szenvedett. A juhászok közül egyik se sebesült meg komolyan. Az ügynek a bíró­ság előtt folytatása lesz. Nem lesz munkáselboesátás a Zsilvölgyé­ben. Néhány év óta a bányászok megszok­ták, hogy rettegjenek a zsilvölgyi tavasztól, mely rendesen leépítést hozott magával. Megnyugvással és örömmel köszöntött be a mostani: mindeddig nem volt s előrelátható­lag az idén nem is lesz elbocsátás. Mind­össze a munkanapokat szállíttatta le az igaz­gatóság havonkénti 14—16-ra. Természete­sen a műszakonként kiutalt keresetet ez az intézkedés kissé lecsökkenti, de általános a nézet, hogy inkább igy osszák meg a ter­het, mintsem kénytelen legyen egy család is vándorbothoz nyúlni. * Kötve 99 les A tAVALY M£Cr JELENT illő KÖTETBŐL EDUC 30000 E L D A Sl Fo&xm şl ATHES/AEUM Kapható az Ellenzék kömtvosztáhiában, Clui. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents