Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-16 / 89. szám

ELLENZÉK 19.13 iprIllB 16. £ ___________ ■■■ ■■Minim Ls^Tí.>’^>WMwa.\T,^ «Mmmncwm MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Drágaság. Illemeién mull. Uj ."van­íliáim. ,,S.tl>l>a\gojok." Áldott nemzet. Kendre kell t.minni. Program. S/egény­<ég. NI AMI l ROMANl SG: 1L>g\ nctént. hogy ean intl.uió nélkül is beállt a drágulás mm. den seren. \ közönség pedig, hiábavaló tiltakozó iépg\ ülések helyett tizet. A drágaság az. illá­in beavatkozás következménye. A/ álhun oikt ep, ahova senki sem hívja s ahol aztán zavarnál s .ikadályev.tsnál egy elvet nem lesz. Ír.éktelenül megy el a jó gazdák katasztrófíja mellett, akik kénytelenek családjuk fenntartásának nyomorúsá­gos költségvetéseit leszállítani, miután az ár. emelkedéssel párhuzamosan, a jövedelmük nem emelkedtek. AURORA: Sem \ aida tanítása, sem Mirto te­metkezési vállalata, sem Tilea bátorsága, sem Angelescu pénze, sem Voicu Nitescu hasznave­hetetlensége, sem Perieteanu futurista politikája, scan Joanitescu munkástömegci, sem ITati.’ganu degcssége nem képesek leplezni a köztük levő ellentéteket. Mindnyájan csak cgv eltemetett múltat jelentenek. CURENTUL: Goga nem télt attól. hogy nyersen megmondja az igazat: ,,A szavazatok numerusa és a pénz.numerus a román ai dc.mo- .ricia célkitűzése. Állítom, hogy egy országos képviselőválasztás a mai feltételek között katasz­trofális lenne.“ Ezt a felfogást ezer és ezer em­ber megtapsolta. A demokraták erre természete­sen azzal felelnek: i—« A népgy ülésen megjelent tömeg nem értette a lényeget. Nem akarják hin­ni, hogy ily nagyszámú ember meggyőződéssel hisz a Goga Octavian antidemokratikus evan­géliumiban lefektetett elvekben. ROMANIA NOUA: Azt olvassuk, hogy Goga kijelentette, miszerint nagyon örül annak, hogy \ aida lecsatlakozott elveihez. V^ida tehát arra szorult, hogy Goga állítson ki hazafiui bizonyir. ványt részére. Ez már minden határt túlhalad. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Maniu nincs is már románnak tekintve. Nem is be­szélve rólunk, kisebbekről, akiket már csak ,.sabba$gojok“-nak tartanak. PATRIA No. I.: Va:da Cluj.i hivatalosa igy ir: Csak a gyalázatos sajtó beszél arról, hogy Né­metországban zsoldos-katonák vannak. A zsol­dosok nem tudnak egy eszméért meghalni. A rohamosztagok teremtették meg az uj Németor­szágot, a bajtársi testvériség szellemét, mely meg. szüntette az osztálykülönbséget. Mert herceg és munkanélküli, gróf és proletár, tisztviselő és diák együtt megy soraikban. Horst Wese! az ál­dozatos szenvedés legfőbb eszménye. Áldott nemzet, mely ilyen ideálitákat szülhetett. Ál­dott ország! Áldott nép! FRONTUL ROMANESC: Vaida-csoportjá. mk Bucureşti.i hivatalosa: És le kell szögezzük, hogy nem a megegyezések hírétől függ az em­beriség békéje. Tekintélyes erővel kell fellépni a németek ellen a diplomácia ékes szólásaival sza­kítva. Nem ér semmit a kiáltás, míg rendre nem tanítják azokat, kik minden nap a reváns gon­dolatával ébrednek. Tudtukra kell adni azt, hogy határaikkal együtt mindenestől elpusztul, nak, amennyiben u; háborút provokálnak. Ezt várja a civilizált világ Stresától. SOLIA DREPTATII: Vlad Aurél lapja Írja: A mi meggyőződésünk az, hogy sem a kisebbségi egyezmények, sem az Alba-Iuioa.i határozatok nem akadályai a numerus vaiachicusnak. Mi azt hisszük, hogy ha a párt meg akarja tartania a nemzeti-parasztpárt nevet, fel kell vegye a nu­merus vaiachicust is programjába. Hogyan higy- je el a nemzet, hogy érdekeit szolgáljuk, ha nem fogadjuk el ezt követendőnek magunk szamára? Nyilvánvaló tehát, hogy nem a Valda.cscport hagyta el a pártot, hanem azok, akik őt elítélték. DREPTATEA: A szegénység oly nagy, hogy a falusi nép nem tud adófizetési kötelezettségé­nek eleget tenni. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ajtókat akasztották le sok helyen a há­zakról s ezt vitték el adóba. Most újabb tudósi, tasokat kaptunk a szegénységre vonatkozóan. — rgy Braila-megye északi részében a falusiak na­ponként csak egy Ízben étkeznek s vetőmaggal sem rendelkeznek. Basarabia.ból és Maramures- ből ugyancsak szomorú hírek érkeznek. Azt írják, hogy ott a parasztok az erdőben összesze­dett levelekkel táplálkoznak, vagy zöld kukori­cából puliszkát készítenek maguknak. Megbor­zadunk ennek hallatára s a kormány mégsem túsz semmit a nyomor enyhítésére. Nogyam készül az én !hâz&m 1 (Amit minden építtetőnek tudnia kellene.) Irta: Komoly Ottó oki. mérnök. Rengeteg tervrajzzal és ábrával 99 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidék­re azonnal szállítjuk. vAltsa miig vAsArigazolványAt a j\ Budapesti Nemzetközi Vásárra Május 3—13. 50 százalékos utazási ked­vezmény. Vásárigazolvány kapható Clujon: Hermes Utazási Irodánál, Reg. Ferdinand 8. és a Wagons Lits-nél, Piaţa Unirii No. 18. Prága: a számüzötteh városa PRÁGA, április hó. Mindenfélék: oroszok, I bolgárok, horvátok, németek, macedónok, örmények, spanyolok, zsidók vannak itten. > csak azért, mert otthonukban nem lehetnek. Soha ilyen vándorlás nem volt, soha eny- nyien nem meneküllek hazulról politikai felfogásuk miatt . . . Aki nem mozdul ki kalickájából, nem is sejti, hogy Európa majdnem összes vonatain, az. óceánok majd­nem összes hajóin napról-napra mennyien utaznak — valami üzlet miatt talán? szóra­kozásból? tanulmányt céllal? vagy csak va­lami kedélyes látogatásért? •— nem. Egy­szerűen azért, mert erről és erről a dolog­tól ezt és ezt vallják, ez és ez a véleményük. Prága: az emigránsok városa. A rengeteg politikus, tudós, iró, herceg, pap, agitátor, pártvezér, diák és diáklány, akik mind az el­lentétjét vallják annak, ami hazájukban ép­pen van, itt Prágában dolgozik a maga esz­méjéért . . . Prága ma a legkülönbözőbb vi- lágnézletek központja, sokszínű rádiusz, amely minden irányban sugároz. Itt vannak legelsősorban AZ OROSZOK. Nem tartózkodhatnak a hazájukban, mert nemzeti érzésüek és ellene vannak a kom- I munista államberendezkedésnek. Számuk ilt körülbelül harmicezer. A fekete lebernyeget és a kardot, amikkel eleinte jártak, már le­vetették. Összejöveteleiket egy kisebb ven­déglőben tartják. Sokan munkanélküliek. Egvrészük teljesen lezüllölt. A BüLGAROK közül azok vannak itt, akik a meggyilkolt Sztambolinszkij politikájának hívei és akik odahaza, a mai uralom helyébe, paraszt köz­társaságot akarnak. Számuk hozzávetőleg kétezer. Elég élénk összeköttetést tartanak fenn a baloldali cseh pártokkal és az úgy­nevezett zöld internacionáléval. Az itteni bulgár követség többizben megkísérelte, hogy kiutasiltassa őket. sikertelenül. A HORVÁTOK száma a marseillei merénylet óla csökkent, azelőtt körülbelül négy-ötszázán éllek itt. Azóta sokan közülük tengerentúli államok­ba mentek. A cseh hatóságok már nem szi- vesen látják őket. Piros sapkában, bő ruhá­ban járnak, láthatólag sokat nélkülöznek. Céljuk: az önálló Horvátország, parasztköz­társasági alkotmánnyal. Propagandairodájuk titokban most is működik, de olyan ügyesen dolgoznak, hogy nehéz őket megtalálni. AZ ÖRMÉNY menekültek körülbelül négyszázan vannak, jórészt egyetemi hallgatók és diáknők. A tö­rök üldözések elől találtak itt oltalmat. Az. egyházak a keresztény vallás mártírjainak tekintik őket és ezáltal valami kis támogatás­ban részesülnek. SPANYOL kolónia is van Prágában, amelynek tagjai azonban aszerint változnak, hogy odahaza éppen ki van kormányon. Zömük Párisban él, ide csak kis csoport jutott. Összeköttetést tartanak fennt mindenféle humanista szerve­zetekkel. Alfonz elüzetése óta monarcbista frakció is van ebben a spanyol kolóniában, mely azonban a szélsőbaloldaliakkal össze­tart. Spanyol vérmérséklet. Nem veszik őket komolyan. ARAB emigráció is található Prágában. Az arabok részben a sziriai francia és a palesztinai an­gol, másrészt az afrikai olasz és francia fennhatóságok „ellenfelei“. Vezérük egy Sukri Bcikas nevű publicista, aki az önálló Nagv-Arábiáért harcol. Számuk néhány száz. Végül meg kell emlékeznünk a zsidó me­nekültekről és a legfrisebb német emigrán­sokról. Számuk rendkívül tekintélyes: mint­egy tízezer. Nagy. komoly lapokat adnak ki. Ez van ma. De, hogy mi lesz holnap? Ki tudja, kik következnek a sorban? . . . (—) Okkult kísérlet Tudok egy okkult kísérletet. Nem kell hoz­zá egyéb, mint, hogy az ember a zsebébe nyúljon egy marék aprópénzért. Sőt, ha ab­ban a zsebben netalán hónap vége volna, ak­kor egy marék borsó is megteszi. Onnan indulok ki, hogy az ember gyakran ezt mondja: — Furcsa dolog ez; máskor évekig nem látom ezt a nyugalmazott tanácsost, most pedig két napon belül háromszor találko­zom vele. Vagy pedig azt mondja a magyar nyelv: csőstül hull az áldás. A közmondás igy szól: a baj sohasem jár egyedül. Az élet jelenségeiben csakugyan bizonyos csoportok észlelhetők. Néha minden jól megy. Ahogy reggel febontja az ember a pos­táját, abban csupa jó újság és kellemes do­log található. Egész nap minden kedvező, ami történik. Akkor aztán egy kis szünet következik. És néhány közömbös nap után egyszerre csak jön egy átkozott nap, amely, mintha meg leime babonázva. .4 fürdőszobá­ban csőrepedés folytán nincs víz, öltözködés közben elszakad a cipőfűző, a levelek közt csupa kellemetlenség, a házban elromlott a lift és igy tovább. Most jön a babona. Az emberi természet általában úgy viselkedik a sors kifürkészhe­tetlen vakesetei között, mint a világtalan, aki eltévedt az erdőben. Vakon tapogatózva keresi az utat. Mindenáron ki akar sütni olyan összefüggéseket, amelyeknek ismereté­ben talán beleszólhat szerencséjének irányítá­sába. így származnak a babonák: helytelen megfigyelések helytelen általánosításból. A minap tréfásan elmondtam, hogy fekete macskával találkozni rosszat jelent. Aki ezt először megállapította, azzal bizonyára ép­pen akkor történtek kellemetlen dolgok, va­lahányszor fekete macskát látott. A szerencse esélyei folyton kutató életösztön vakon ta­pogatózva keresett összefüggést a baj és a fekete macska közölt. Természetesen tévesen. De a babonának megvan az a veszedelmes tulajdonsága, hogy önmaga erejéből tud táplálkozni. Mert, aki egyszer a fejébe vette, hogy a pénteki nap szerencsétlenséget hoz és éppen péntekre esik valami fontos dönteni valója, azt a babonája annyira megzavarja és annyira idegessé teszi, hogy éppen ezért csinálja meg a hibát, amelyet különben nem követeit volna el. .4 jóslatokkal is úgy va­gyunk. hogy számos jóslat csak azért követ­kezik be, mert megjósolták. Akinek megjó­soljuk, hogy május utolsó hetében baleset fogja érni és ő ezt előre elhiszi, az május utolsó hetében olyan zavart lesz és ideges, hogy biztosan beleszalad a közelgő autó­buszba. De térjünk vissza a kiinduláshoz: az élet jelenségeiben csoportok szoktuk mutatkozni. Vannak balszerencsés időszakok, mikor egyik baj a másik után éri az embert és viszont vannak szerencsés periódusok, amikor min­den sikerül, amihez csak nyúl az ember. S az elme ebben mindjárt titkokat keres. Föl­döntúli erők rejtelmes befolyását szeretné ki­deríteni. Mert az elme első gondolata szerint nem lehet természetes az, hogy minden jól - menjen. Vagy, hogy minden rosszul menjen. .4 természetes, nemde, az volna, hogy a jó | és a rossz esélyek egyenlően volnának el- j osztva. Hát itt tartunk. Erre való az én okkult kísérletem. Hogy ezt a kérdést megvilágítsuk. Benyúlok a zsebembe és kiveszem onnan az aprópénzt. Fogom az egész csomót és egyetlen mozdulattal odadobom magam elé az íróasztal posztójára. Ott lesz most a posz­tón egy csomó kerek ércdarab, rendetlen összevisszaságban. Lehetséges-e, hogy a találomra odadobott pénzdarabok teljes és szabályos rendezett­ségben heverjenek ott? Elvileg bizonyára lehetséges. Ha millió ember egész életén keresztül egyébbel sem foglalkoznék, mint, hogy milliószor egymás­után aprópénzt borit maga elé, a nyolcezer­sŰxjovxk rrur cpfe ^ Ezt Ön gyakran kérdezi feleségé­ből, de sokszor előfordul, hogy fe­lesége nem jól érzi magát: migrénje van és fájdalmai megakadályozzák abban, hogy társaságba menjen és mulasson. Ha mégis el akarnak menni, úgy mi sem egyszerűbb mint hogy felesége egy ostya Algocratinef vegyen be. Már né­hány perc múlva újra vidám és jó­kedvű lesz. Egy kitűnő szer létezik és ez az kapható j—3 és 8 ostyás dobozokban. milliókilencszázezerhuszonötödik esetben ta­lán be is következhetnék ez az eshetőség. De valljuk meg: bámulatos csoda volna. Ez az. Ha tehát az asztalon egy csomó pénz külön csoportot alkot, mintegy fias- tyukot jelképezve az aprópénz mennyboltján, mig a többi pénzdarab messzebb esik, ak­kor ez nem csoda. Ez a természetes. A pon­tos szabályosság volna a természetellenes, a csoda. Ha tehát rossz napod van. kedves feleba­rátom, mikor minden dolgod rosszul sikerül, akkor ne törd a fejed babonás megoldáso­kon. Természetes, hogy a jelenségek csopor­tokat alkotnak. Ne essél kétségbe, minden csoportnak vége van egyszer. Majd jön a jó jelenség csoportja. De akkor meg ne bízd el magad. Mert egyszer annak is vége van. Általában mindennek vége lesz egyszer. De addig éljünk szabad elmével, előítéletek nélkül, kellemesen. És babonával ne gyötör­jük magunkat. Harsányt Zsolt. Mozgószintiszak műsora: HÉTFŐ: CAPITOL: MOSZKVAI ÉJSZAKÁK. Fősze­replők: Harry Baur, Annabella és Ri­chard Willm. Orosz zene, tánc és ének. EDISON: I. NEVESS, ÖRÜLJ, SZERESS. Lősz. Shirley Temple, Warner Baxter és Madge Ewans. II. ANGYAL ÉS ÖR­DÖG. Frankenstein No. 2. Fősz. Carole Lombard. Randolph Scott. • MUNKÁS-MOZGÓ: I. EMBERI BESTIÁK. Főszerepben: Lugosi Béla, Richard Ar­ien és Leila Heynis. II. A FEHÉR MÉ­REG. Főszerepben: Gerda Maurus és Hans Albers. Lábfájások nyilalló, kínzó tyúkszemek fájdalmas bőrkéményedések megszüntetője a valódi balzsamos Szt. Rókus iábfürdff! Próbálja ki. A ludonányos módszerekkel tökéletesített, balzsamos Szh Kókus-lábsóból csekély mennyis get fel­old é, az oxigénnel dús n teliíett eyőng ozö jótékony melegvíz e . ztatja 1 bait 10 percig. A f jdalmas zsibba­dásom, felhorzsolások, fa-yásoK, viszketése,-, kínzó rz - sek. a boka és lábfej duzzadá:ai már az első Iá fürdő után megszűnnek. Hosszabb áztató annyira megpuhitj a tyúkszemeket egészen a oyökeréig, hogy kézzel, k s nélkül l iemelhetök. Ej? kiadós csomag Rókus só 25 le ért beszerezhető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents