Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-16 / 89. szám

193$ iptlll» iti. IBEÎEBVZ3* a Gróf Báttliy Miklós nem vállal szerepet a politikai életben A Dimineaţa április 12-iki számában „Bán- ffy Miklós gróf ismét aktiv politika tevékeny­ségbe kezd?“ cimen egy cikk jelent meg, melynek tartalmát más lapok is átvették. A cikk szerint Bánffy Miklós grófot mint ab- szentistát kezelték és az agrárreform megva­lósítása során elvették birtokait. Bánffy 1925-ben Bucnresti-be utazott, ahol Bratia- nu Ionel miniszterelnökkel folytatott három órás „vitatkozás után“ rávette őt, hogy en­gedje meg a naturalizálását, aminek követ­keztében birtokai egy részét visszakapta. Fo­gadalmat kellett azonban tennie, hogy tíz évig nem vesz részt a politikai életben. Ez a tiz év most a lap szerint letelt és a román közvélemény nagy érdeklődéssel várja, hogy Bánff}r Miklós gróf újra szerepet vállal-e a politikában, vagy pedig megmarad eddigi tisztán kulturális tevékenysége mellett. A cikk téves adatokat foglal magában, amelye­ket Bánffy Miklós gróf késedelem nélkül megcáfolt a Dimineaţa szerkesztőségéhez in­tézett következő levelében: — Igen tisztelt Főszerkesztő Ur. B. lapjuk folyó évi április hó 12-én megjelent 10.163. számában egy közlemény jelent meg ,„Bánffy Miklós gróf ismét aktív politikai tevékeny­ségbe kezd?“ cimen. Ez a cikk nehány té­ves adatot tartalmaz. Méltóztassék megen­gedni, hogy a valóság megállapitása végett a következő megjegyzésemet tegyem meg: — Naturalizálásomat 1926-ban az Averes- eu-kormány engedélyezte s ez semmiféle kapcsolatban nem volt földbirtokaim kisajá­tításával, ami jóval azelőtt ért véget. Nem kértem és nem adtak nekem vissza egyetlen hektár területet sem. Megboldogult Ion C. Bratianu úrral nem volt semmiféle előzetes megbeszélésem naturalizálásom föltételeire vonatkozóan. Csupán a naturalizálás megtör­ténte után kerestem föl őt, minthogy meg akartam köszönni, hogy a maga részéről is támogatta elhatározásomat, hogy román ál­lampolgár legyek. — Egyébként sem Averescu ur, sem I. C. Bratianu ur nem kértek tőlem semmiféle nyilatkozatot s igy teljesen az én elhatáro­zásomból ered. hogy távol tartottam magam a mai napig a politikai jellegű tevékenység­től. Ezt a magatartásomat most sem szán- dékszom megváltoztatni. Tisztelettel: gróf Bánffy Miklós. Ölben vitte az anya sorozásra 23 éves törpe fiát. Bácsszenttamás elcsatolt bácskai községben él Kátai Ferenc, aki mindössze 68 centiméter magas és jelenleg 23 éves. Az anyja özvegyasszony. A törpének maradt 23 éves legény nemcsak testre, de lelki beren­dezkedésre is gyermek maradt. Ma is csak 4—-5 éves gyermekek társaságában érzi jól magát, velük játszik s ha anyja behívja, kezében nagy darab lekváros kenyérrel tér ’vissza játszópajtásai közé. özv. Kátai Ist­vánná, a törpe édesanyja, elmondotta, hogy két évvel ezelőtt „Ferike“, kis törpe fia, éppen akkor betegedett meg. mikor sorozás­ra kellett volna mennie. Erre ő (az anya) ölbevette és úgy vitte el a sorozóbizottság elé a katonaköteles sorban lévő Ferit. A .sorozóbizottság alig akarta elhinni, hogy 23 éves a fiatalember. Több arlistaügynök már szerződtetni akarta a törpét, de özv. Kátai- né hallani sem akar arról, bog}' fia „komé­diás" legyen. „Majd egyszer csak megnő és akkor tud majd segíteni a gazdaságban", mondja az özvegyasszony, aki sűrűn jár a templomba és imádkozik, hogy a fia leg­alább még 40 centiméterrel nőjön . . . MASÁlÍOTDíI m^'gtanul : * fO női SZfíBÉSZflT tankönyvből. — A könyv 10 füzetből fog állani: eddig 5 füzet jelent meg. Ára szí­monként vásárolva-----------Lei 66’— A 10 füzet egyszerre előfizetve Lei 600'—- Mindazon előfizetőknek, akik a 600 Lei előfizetési összeget egyszerre beküldik, három részletben 90 (kilencven) drb. elsőrangú ajándékul adunk: LEPflSE* CLUI Jlaggarországnak e naggleleníösegfl napokban nem lehel más feladata, mint iiggdnl, várni t%—nem beszelni“ Gombos magyar miniszterelnök és Bethlen István gróf nyilatkozata 'väss urna <Ä A magyarországi „Az Est“ cimü lap ala­pításának 25-ilc évfordulójára 96 oldalas ünnepi számot adott ki. A lap Gömbös Gyula miniszterelnöktől és Bethlen István gróftól kért nyilatkozatot az ünnepi szám részére. Gömbös hangsúlyozta, hogy belpolitikai kérdésekben a kormány már adott progra­mot s ez a program hosszú időre szól. Nagy változásokra ebben a programban kilátás nincs, mert a kormánypárt győzelme a vá­lasztásokon biztosította a kormányzás állan­dóságát. Annak a négy évnek, amit a válasz­tás biztosított, a munkaterve készen van. Először kerül a parlament elé a földbirtok- reform, azután a telepítési és hitbizományi reform. Törvényt hoznak a tagosításra vonat­kozólag s aztán több törvénnyel igyekeznek leküzdeni a veszedelmes egyke-rendszert Az alkotmányjogi javaslat tárgyalása ezidő- szerint nem kerül napirendre, mert a jelen­legi viszonyok nem alkalmasak a nagyhord­erejű és kényes kérdés elintézésére. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A nyelvvizsgák áldozatai egyre szaporodnak. Nyelvvizsgán elbukott kisebbségiek közül többen bomlott aggyal állanak gyógykezelés előtt, mások a nyelvvizsga eredményének ka­tasztrófája elől egyenesen a halálba mene­kültek. A szerencsétlen áldozatok közé tar­tozik Segesdy Árpád Deva-i mérnök is, aki tegnap az apahidai állomáson az induló gyorsvonat elé vetette magát, de szerencsére idejében kimentették. Segesdy Árpád a Hunedoara-megyei út­építési hivatalnak volt mérnöke. A többi ki­sebbségi tisztviselőkkel együtt őt is nyelv­vizsgára állították. A nyelvvizsgán elbukott s Devá-ról azért jött városunkba, hogy el­bocsátása ellen védekezzék. Tegnap délelőtt felkereste Bratu ügyvédet, akinek előadta kálváriáját s kérte, hogy elbocsátása ellen az ítélőtábla közigazgatási osztályánál adjon be CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Meg­írta az Ellenzék, hogy városunk összes gaz­dasági érdekeltségei közös akciót indítottak az időközi bizottság által a városi költség­vetés egyensúlyának biztosítása végett terv­be vett úgynevezett értékadó ellen. Mivel eddigi lépései eredménytelenek maradtak, tegnap délelőtt 11 órára a régi iparkamara nagytermébe tiltakozó közgyűlést hívtak össze, amelyen resztvettek a legkülönbö­zőbb gazdasági érdekképviseletek megbízot­tai. A gyűlésen dr. Borbély István, a Keres­kedelmi és Iparkamara alelnöke, Diamant Izsó, a gyáriparosok szövetségének alelnöke és Farcas Andrei, a román kereskedők és iparosok egyletének az elnöke elnököltek, Dr. Borbély István nyitotta meg a tilta­kozó nagygyűlést. Elmondotta, hogy az ipar­kamara vezetősége lehetetlen elképzelésnek tartja egy olyan uj adónem bevezetését, amely a város kereskedő és iparostársadal­mát évente mintegy 6—7 millió lejjel ter­helné meg csupán azért, hogy ebből az ösz- szegből a városi költségvetési hiány fedezé­sére ténylegesen mintegy egymillió lej jus­son. Éppen ezért érintkezésbe lépett az ipar­kamara vezetősége a többi gazdasági érde­keltségekkel, karöltve az időközi bizottság elnökével, dr. Draganu Nicolae professzor­ral, hogy tiltakozásuknak kifejezést adja­nak. Draganu polgármester hajlandónak is mutatkozott arra, hogy a kolozsvári keres­kedők és iparosok havi 60—70 ezer fejes pausáléval megválthassák az értékadót, hoz­zátette azonban, hogy a végleges döntés a pénzügyi bizottságtól függ. A pénzügyi bi­Á külpolitikai helyzettel kapcsolatban Gömbös reményét fejezte ki, hogy a stresai értekezlet hihetőleg nagyvonalú megoldáso­kat talál az igazság és a jogegyenlőség érde­kében. „Magyarországnak e nagyjelentőségű napokban nem lehet más teendője, mint figyelni, várni és — nem beszélni!" 'Bethlen István gróf nyilatkozata szerint az utolsó 25 év világpolitikai eseményeinek döntő súlyú eredménye az a tény, hogy a kontinensen Franciaország lelt a leghatal­masabb állam. Ezzel a ténnyel Magyaror­szág jelenlegi helyzete súlyosan összefügg. Kétséges viszont, legalább most még, hogy Franciaország meg is tudja-e tartani ezt az első helyet. Az a kérdés pedig, hogy Magyar- országnak az uj európai elrendeződésben milyen szerepe lesz, attól függ, hogy sike­rül-e olyan tekintélyt kiverekednie magá­nak, mint amilyent erkölcsi és kulturális értékei folytán megérdemel. panaszt. Az ügyvéd felvette az információt és a mérnök megvigasztalódva távozott. Úgy látszik azonban, hogy távozása után ismét 1 elfogta a sorsa fölötti aggodalom, mert mikor vonaton az apahidai állomásra érkezett, le­szállóit és az induló vonat kerekei alá akar­ta vetni magát. Szerencsére a mozdonyvezető idejében észrevette a dol­got és lefékezte a vonatot. Leugrott a moz­donyról és több utas segítségével nagy erő­feszítések árán elhurcolta Segesdyt a sí­nekről. A szerencsétlen mérnököt csendőri fede­zettel hozták be a helyi rendőrségre, ahol elkeseredett hangon mondta el, hogy két gyermekes családapa s hozzátartozói az el­bocsátás következtében kenyér nélkül ma­radtak. Miután attól lehet tartani, hogy vég­zetes szándékát mindenáron keresztülvisri, rendőri fedezettel szállították haza. zottság pedig nem elégedett meg a keres­kedők által felajánlott évi 1 millió lejjel, hanem annak kétszereséhez ragaszkodott. Jelenleg az ügy ezen a ponton áll. Dr. Borbély István megnyitó beszéde után felolvasták az iUGiIR átiratát, amelyet Dia­mant Izsó magyar nyelven is ismertetett. Az átirat részletesen foglalkozik az értékadó történetével. 1923-ban hoztak törvényt, amely a városokat feljogosítja a városba beérkező és onnan kiszállított áruk után illetékeket szedni. Ezzel a törvényadta jog­gal sok város már eddig is élt. Az átirat ismerteti azokat a módozatokat, ahogyan az értékadó nagyságának megállapitása és be­szedése tekintetében a különböző városok eljártak. A helyi időközi bizottság úgy kép­zeli a dolgot, hogy úgy a vasúton, mint a város különböző pontjain tengelyen érkezett mindenféle árucikk után értéktarifa alapján illetékeket fognak kiróni és be is szedni. Ezzel az illetékkel — mondotta Diamant Izsó — az áruszállítást fogják megnehezíteni. Romanovici Grigore a Kereskedők Taná­csának főtitkára szólalt fel ezután. Dr. Pálffy László bejelenti, hogy a szesz- törvény szerint a szeszesitalok mentesek min­den más illeték alól. Abban az esetben tehát, ha a gazdasági érdekeltségek a város vezető­ségével pausálé fizetésében állapodnának meg, ebben az italszakma nem vehet részt. Farcas Andrei a román kereskedők és ipa­rosok szövetségének az elnöke felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy az a jogalap, amely­re a város vezetősége támaszkodik, az emlí­tett 1923-ban hozott törvény. Indítványozza, hogy a kereskedők a szenátusban képviselőik által kérjék ennek a törvénynek a hatály­talanítását. Somogyi Miksa volt a következő felszólaló. A hozzászólások után Romanovici Grigore határozati javaslatot olvasott fel. Eszerint a nagygyűlés tudomásul veszi a vezetőség ed­digi lépéseit az értékadó ügyében. Felhatal­mazza a vezetőséget, hogy további lépéseket te­gyen, még pedig elsősorban az értékilleték be nem vezetése érdekében. Ha a városi ve­zetőség mégis ragaszkodnék az uj adóhoz, akkor hassanak oda, hogy a költségvetési hiány fedezésében nemcsak a kereskedő és iparostársadalom, hanem a város minden polgára vegyen részt. Ha ez nem sikerülne, a nagygyűlés felhatalmazza a vezetőséget, hogy a város vezetőségével az illetéket pó­toló méltányos és minél kisebb pausáléban állapodjanak meg. A közgyűlés a határozati javaslatot elfo­gadta. BÉLRENYHESÉG ÉS KÍNZÓ FŐFÁJÁSOK, a máj és az epeucak bántalmai, gyomor- és bél­hurut, aranyér es bajok és a végbél megbetegedé­sei esetén a természetes „FERENC JÓZSEF* keserüviz gyorsan és biztosan megszünteti a ha­siszervek pangását. Sok évi kórházi tapasztalat igazolja, hogy a FERENC JÓZSEF viz haszná­lata a bélmüködést kitünően szabályozza és eré­lyes elvonó hatása következtében soványicó kú­rákra is igen alkalmas. Vivóbajnokok súlyos kaffdpárhaja Budapesten BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) A párbaj történetében páratlanul álló kard­párbaj folyt le vasárnap. Rajcsányi László, Magyarország kardvivó bajnoka és Borov- szky Jenő százados, az országoshirü kard és epébajnok egy összeszólalkozásból kifolyó­lag súlyos feltételű párbajt vívtak. Ötvenöt percig tartott a viadal. S ez alatt az idő alatt csak kisebb sérüléseket és karcoláso­kat ejtettek egymáson az ellenfelek. A hu­szonkettedik menetben Rajcsányi fejvágást adott Borovszkynak. A sebet az orvosok bevarrták és Borovszky tovább akart har­colni. A segédek azonban a párbajt beszün­tették. Straff Kmislin haldoklik BECS. (Az Ellenzék távirata.) Schratt Ka­talin, a bécsi Burg-szinház volt nagyhírű művésznője, akihez baráti kapcsolatok fűz­ték egykor Ferencz József császár-királyt is, a napokban influenzában megbetegedett. Tegnap tüdőgyulladás lépett fel és nincs remény a 82 éves agg művésznő életének megmentésére. VICHY ÁSVÁNYVIZEK A FRANCIA ÁLLAM GYÓGYFORRÁSA VICHY CÉL CUKORBAJ. VÉS HÓLYAGBÁNTALM KÖSZVÉNY ÉS ARTR T IZMUS GYÓGYITASÁRA. VICHY GRANDE GRILLE MÁJBAJOK ÉS EPE- BANTALMAK ELLEN. VICHY HOPITAL GYOMOR- ÉS BÉLBANTÁL­MÁK GYÓGYÍTÁSÁRA. KAPHATÓ MINDÉN FOSZEKOZifrflfcN ÉS ©YÖGYSZERTARBAN Vezérképviselö : Philippe Flnkeistoin, Bucureşti, Str. Cămpineanu 20. I SefásiMozgó M- f®af0ff 9 9 Ma rendkívüli premier Stroms wS S SS SS Eddig nem látotl különlegesen érdekes tartalmú film, mely jobb, mint az Emil Jannings „Elsodort ember“-e és erősebb minden Harry Baur alkotásnál. — Főszerepben Amerika I legnagyobb művésze: WALTERCONNOLLY Orgyilkosságot kísérelt meg a nyelvvizsgák egeiig áldozata Ut&lső pillanatban mentettek ki a vonat kerekei alól egy kétségbeesett mérnököt —---- ■ mrnmam—iMH——i ■ i A tirss ffenssBü imm tertoiiai ai ifítMZó ciscn A polgárság m!»asi rétege vegye a reszt a fetierwiseiésbesi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents