Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-14 / 88. szám
— 4 in BLI.BNZÉK ÍVJ % á p r 111 m I 4. Máglyán égette el magát egy Deva-i úri asszony fl boldogulás útja lüfllíTHIZER mag A közkedvelt lEaatbner árjegyzék megjelent. Kérésére ingyen és bérmentve küldi meg a több mint 60 éve fennálló világcég MAUTHNER ÖDÖN. Román Magtermelő és Magkereskedelmi r. f. ARAD, Bui. Reg. Ferdinand 42. Levél az elutazott Giulio Bertoni professzor után DIVA I I llen/ék tudósítójától.) 1'egnap, eliteken délben a Deva i helyőnség gyakor !;ilo;i» katonái a Maros pariján es a vasúti 'ollós között a város halárában egy máglyán megsz.onesedel I mii holttestre bukkantak. Je lentelték az esetet a rendőrségen, ugyanak kor pedig jelentkezett ö/.v. Oppinyer Domokosa»*, Déva i >z vegv asszony. aki elmondot la, hogy Oppinyer \gnes nevű .’>() eves lea- nva. aki »'lvált felesége volt liaternny Siria i ios olgabirónak, csütörtökön eltűnt lakásánál cs ;i óta nvomaveszelt. 1 *! Kiadta özv. Oppin gern»**, hogy leánya csütörtökön dói bon munkásokkal ment ki a város határában levő szántóföldre, hogy ott a tavaszi mezei inunkat ellenőrizze. Klöadta még. hogy leányát az utóbbi időben komolyan féltette az ön- yvilkosságlóL Az elvált asszony ugyanis iegyben járt egy graniosár tiszttel, akit több héttel ezelőtt Oradeára helyeztek át. I kapitány önyyil kossáyof köveiéit el s Hintán semmi hir sem érkezett róla, leánya lelkiállapota elborult és állandóan önProfesszor ur. bocsásson meg. hogy tudóshoz és tanítványhoz méltatlan hangon szolok Önhöz. A levél nem kollokvium: kérdésnélküli felelet, vallomás, szomorúság, panasz. vagy kimagyarázkodás, melynek minden szava alacsony dolgokba ütközhetik: földbe, életbe, mindennapokba. Három éve múlt, hogy a római egyetem bölcsészeti fakultásán megismerkedtem önnel. Nehezen éledő súlyos tavasz volt. a vén egyetem félelmetes és rideg márványkockái közt ünnepélyesen trónolt a tudás és a hatalom, mely halhatatlan mozdulatlanságban úszott meg forradalmakat, háborúkat és békéket. t Élesen emlékszem a professzorokra, akiket akkor hallgattam: Toesca. Rossi, Izopes- cii, Miskolczy, Rosso. Könnyen fel tudnám idézni mozdulataikat, hanglejtésüket és mondataikat, melyeket buzgón jegyeztek diákok és diáklányok. De Ön professzor ur mindennél élénkebben él emlékezetemben s mikor a világ legnagyobb tudósának alakjában élő személyt akartam elképzelni magamnak, az Ön egyénisége jelent meg előttem. Tudományos munkásságának csak bibliográfiája is olyan nagy, hogy órák hosszat kellett tanulmányozni. Szaktárgyában olyan fölényes biztonsággal mozgott, hogy azt elfeledni lehetetlenség. Óriási tudását mint hadsereget bocsátotta szét. mint felújított római légiót a latin területekre: hogyan született meg-* a vulgáris latinból az olasz, a spanyol, a francia, a portugál, a román, a sard és a provencei nyelv. Félelmetesen biztos volt minden, mint a kétszerkettő négy és én, aki a finn-ugor nyelvészet iskolájába jártam, irigykedve láttam, hogy a mi nyelvészetünk csupa bizonytalanság, csupa tapo- gatódzás, csupa kínlódás és csupa küzdelem . .. ugyanolyan — és most előre bocsátók egy apró kitérőt — ugyanolyan, mint a mi népünk . . . De akkor nem gondoltam, erre. Tudós akartam lenni. Nem az élő szót lesni, mely a mindennapok imáját és szitkozódását szolgálja, de leszállói a történelem temetőjébe és elmúlt szavakért élni, izzadni, rokonságokat keresni, kulturális jelentőségüket kiemelni, hangyaszorgalommal dolgozni és minden esztendőben átnyújtani valamit belőlük a történelemtudománynak segítségül, vagy népek gőgjét szolgálni velük akaratlanul. Tudóssá lenni. iElrejtőzni pókhálós Ne kockáztassa az egészségét! Egy meggondolatlan pillanat örökre szerencsétlenné teheti. Ezért használjon csak könyvtárak csöndjében, sárguló pergameneken koptatni a szemet, a szemet, melynek zöld füvet, napfényt, lányarcokat és csillagokat teremtett az Isten. Tudóssá lenni. Az összeütközésektől elzárkózni, kísértések nélkül maradni meg embernek, elszakadni a valóságtól és olyan világosságokat keresni, amelyek csak a keveseknek jelentenek világosságot. Aztán hazajöttem Transsyl várnába. Az évek teltek és klasszikus álmomból felébresztettek a mindennapok. Nem lehetett tudóssá lennem, szenvedések gőzében ázott a népem és akár akartam, akár nem. kellett a szomorúságukkal törődnöm. Eleinte mást se csináltam, mint elszánt szívóssággal fejlettem le a dolgokról a hétköznapokat. Küzdöttem ez ellen a szó ellen: politika. Elkerülni mindent, ahol harag, összeütközés, vagy háborúság kínálkozik. De lassan visz- szaszoritoltak a gondok. Teremteni és élni csak békességben lehet s amig ezt a békességet ki nem vívjuk minden nép számára, akik együtt élnek ebben az országban, nem szabad tudósnak lenni és vigyáznunk kell minden kimondott és leirt szóra. Nem tudtam elzárkózni a mindennapoktól, elfeledkeztem Bertoni professzorról, nem tudtam tudóssá lenni. És egyszerre váratlanul, mintegy visszatérő lelkiismeretfurdalás, plakát ütközött elém: Giulio Bertoni előadást fog tartani Cluj-on Dante nyelvéről és a modern irodalomtörténeti kritikáról. Feltétlenül meg kellett hallgatnom. Az egyetem aulájában felcserig tele a réghallott melodikus mondatok, a bűbájosán tiszta toscan nyelv, a nyitott szájjal, zengőn kiejtett szavak, melyek lágyak voltak, mint a muzsika. A két előadásnak nem volt tudományos jellege. Az elsőt már a madarak is végig tudnák csiripelni az olasz középiskolák előtt zöldelő narancsfákon, a másodikat Saint Beuve elmondta régen: hogyan közeledjünk egy irodalmi nagysághoz, hogyan keressük az iró jelleme és a remekmű közt a kapcsolatokat. S ez természetes volt. ön a nagy közönségnek beszélt. Kiküldetésének nem tudományos jellege volt. Mint az olasz-román szellemi közeledés tiszteletreméltó előfutára, szerepelt a katedrán. Előadás után bemutatkoztam önnek, hivatkoztam arra, hogy régi tanítványa vagyok. Nem ismert meg. Va bene. Hát hogy is emlékezne? A diákok jönnek-mennek, négy-öt év az életük az egyetemen. Csak ha nagyon magasra emelkednek, akkor maradnak emlékezetesek a tanár szemében. Beszélgetni szerettem volna Önnel. Nagyon érdekelt: vájjon mit mondhatna egy ilyen nagytekintélyű tudós a romániai magyar közönségnek. Az első kérdéseimre kedvesen és szívesen válaszolt. Elmondta, hogy a roma- nisztika terén egészen uj korszak következik be, majd hangoztatta, hogy a sardiniai es erdélyi román népköltészet közt érdekes hasonlatossúg van. Figyelemmel kísértem A', * S ideges emberek hamar halnak el í Észlelte ön már a Közeledő idegkime- rültaég jelelnek valamelyikét? Könnyű izgulékonyság, lehangoltság, remegés a tagokban, nyugtalanság, szívdobogás, szédülés. íolénkség, álmatlanság, rosjz álmok (rzéktelenség egyes testrészekben, ijedtség, túlzott ingerlékenység, zujok, illatok, vágyakozás, kábító szerek, dohány, alkohol, tea, vagy Kávé után, sz.empillarebbenés, vagy kápráz.ás, vértódulások, elfogó- dás, szeszélyesség, az agy vagy a beszéd rendszertelensége, kü.önleges vágyódások, vagy idegenkedés. Amennyiben az idegesség ezen ismertető jelei közül valamelyik erőse iben vagy többen egyszerre jelentkeznének, úgy idegrendszere erősen meg van gyengülve,megerősítésre,kezelésre szorul Ne hagyja tehát ezt igy menni, mert esetleg lfcomolyabb bajok, mint elmezayar, félrebeszélés és öntudatlan cselekvés lehetnek a következményei és nemsokára reákövetkezik a test összeroppanása és a korai elhalálozás. Mindegy, honnan származik az Ön idegessége, én fel* ftÄ JfPaíisésportómenfesen íetíSK szolgálni, mely az Ön részére kellemes meglepetés lesz. Ön valószínű m ir sok pénzt adott ki különböző szerekre és legjobb esetben ezekkel o'íik átmeneti javulást érhetett el. Én biztosítom Önt, hogy én a helyes metódust az ideggyengeség leküzdésére isme em. Ezen metódus javulást idéz e o hangulatában, életörömében, energia éB munkakedvében. Már többen közölték velem, hogy módsíerem után miatha újonnan születtek volna, úgy; érzik magukat Ezt igazolják orvosi elismerő levelek Í3. És Önnek csak egy levelező lapjíba kerül. Én küldök önnek egy tanulságos könyvet teljesen díj - mentesen. — Ha nem irna azonnal, akkor őrizze meg a hirdetést/ — posta-gyűjtő, Ernst Pasternack, Berlin SO. Michaelkirchplatz 13. — Abt. 190. — minden szavát és igyekeztem papírra vetni, amit csak lehetett, de hirtelen rájöttem arra, hogy ez csak nagyon keveseket érdekel. Egészen megváltoztam s a tudományos beszélgetést megszakítva, lázasan és idegesen tettem fel az uj kérdést: beszéljen nekem arról, hogy mit szolgál a tudomány a békének, a szeretetnek, a megértésnek. Mondjon valamit a magyar közönségnek . . . S akkor türelmetlenül mozdultak meg közelében a helyi egyetem professzorai, ön kedves visszautasítással hárított el: politikával nem foglalkozom, politikával nem foglalkozom. Kezet nyújtott, mosolyogva és udvariasan utamra bocsátott. Bocsásson meg professzor ur, hogy ezt a csúf szót az útjába dobtam Transsyl várnában .. . hisz este volt, az ég be volt borulva és fáradt voltam én is és a zengő toscan szavak nem tudtak megvigasztalni. Nem tudtam feléleszteni magamban a régi diákot, de szégyenkezni sem tudok ön előtt, mikor bevallom. hogy megmaradtam élő és sajgó embernek. Dr. Kováts József. Repülőgépösszeütközés, négy halott. Prágából jelentik: Két uj katonai repülőgép Prága közelében kipróbálás közben a levegőben összeütközött. Az együk gép égve lezuhant, a másik még repült néhány' kilométert s azután szintén lezuhant. Négy' halálos áldozata van a katasztrófának. Kereskedő az Ellenzék-böl tájéka» zódik. Már a rádió is .. . Lágy keringő zeng a Bucuresti-i rádióban este. Altató, szenderitő, finom muzsika, melyben a különböző népek zeneszerzői szépen összeölelkeznek. A sztratoszféra éjszaka is aeélkék és máig sincs megfertőzve. Tiszta, fehér hanghullámok táncolnak hozzánk, hogy ennek igazáról meggyőzzenek bennünket. — Milyen szép az élet! — sóhajtok s úgy utálom, mikor a zeneszám után a rádióbemondó a eipőkrémreklámot is elszavalja. Aztán a jóreménység foka körül hajózva várok egy percet. — A nemzeti érdekeket legjobban szolgálja a Frontul Romanesc! Vaida lapja és a numerus valaehicus terjesztője! Legjobb segítője a román munkanélkülieknek! —hangzik a bemondó mézédes ajkáról a rádió legújabb reklámja. Nem akarok hinni a fülemnek. Hiszen ezzel nyíltan háborút hirdetnek a kisebbségek ellen. Azok ellen, akik igen nagy számban előfizetői a Bucuresti-i rádiónak és súlyos százezrekkel járulnak hozzá olyan vezető tisztviselők fizetéséhez, akiktől ezért több tapintatot érdemelnek. Jó, hogy pénzünkért a hullámhosszal nem küldenek egy méregpoharat is részünkre. így időszerűbb lenne. A bemondó jóéjszakát kívánna és mi elaludnánk örökre. (st) AZ ERDÉLYI ÉS BÁNÁTI ÚJSÁG IRÓSZER- VEZET KÉSZPÉNZSORSJÁTÉKA----------------—-=====j főnyeremény 250.000lei J és számtalan nagyobb Ilii nyeremény. Egyetlen hmás 1935 máius hó 12-én! SORSJEGYEK MINDENÜTT KAPHATÓK!! LEJ CSAK yyilkossáyi gondolatokkal fold'd kozott. Kendőn bizottság szállott ki az özv<;gy- gyt'l a helyszínre, ahol borzalmas látvány fogadta okét. A szánlóföldün még parázsló máglyán megtalálták fíater- nai/né borzalmasan összeéyett holt I est el. Alsó és felső véytayjíd épek tudtak, a törzs azonban meijszenesedett rones volt. \ vizsgálat rendjén kiderült, hogy az öngyilkos uriusszony csütörtökön délután kötényéi»' csavarva egy liter petróleumot vitt ki a mezőre. Biztalgalla a munkásokat, hogy minél tübh gályát gyűjtsenek össze. Mikor aztán a munkások eltávoztak, a Maros partjáról maga is sok korhadt tat es gályát gyűjtött össze, előbb a máglyát öntötte le petróleummal, azután önmayát, majd lefeküdt a máglyáira és meyyyujtotta petróleumos ruháját. A szerencsétlen uriasszony még megmaradt testrészeit lepedőbe csavarva hazaszállították. A borzalmas öngyilkosság óriási részvétét keltett.
